Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

1981. ÁPBTLTS 10.. PÉNTEK *J£xft d/^r W K/iimm 3 Pest megyei képviselő is felszólalt Ülésezett az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Autóbuszok, motorok, szerelvények Márka-e a Made in Hungary? | A Közgazdasági Lexikon tanúsága szerint a márka = védjegy, az áru feltűnő, jellegzetes, más árutól való | megkülönböztetését szolgáló megjelölése, melynek célja | származásának és minőségének jelzése, az előállító sza- § vatosságának igazolása. Köznapi értelmezésünk, bár i pontatlanabbá, mégis sokkal egyszerűbben fogalmaz: I márka az, ami jó, ami minőségileg kifogástalan, amit | keresnek. I S bár a címben feltett kérdésünk a fentiek szerint ta- | Ián nem elég szabatos, tartalma mindenképpen érthető: I vajon mit jelent a külföldi vevő számára, ha egy árun I a Made in Hungary feliratot olvassa? Milyen a magyar | exporttermékek minősége? Az általánosságban feltett i kérdésre próbáljunk először konkrétan, néhány, szű- i kebb környezetünkből választott példa segítségével vá- ! laszolni. Gyorsan, hitelesen tájékoztatni Tegnap befejeződött a szo­cialista országok nőlapjai fő­szerkesztőinek Budapesten tartott ülése. Háromnapos programjuk során megvitatták: lapjaik miként segíthetik elő a társa­dalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért, a világ béké­jének védelméért vívott har­cot, és áttekintették a nők ok­tóber 8—13-ára, Prágába ösz- szehívott világkongresszusá­nak előkészítését. Hangsúlyoz­ták: támogatják a fegyverke­zés csökkentésére, a leszere­lésre vonatkozó szovjet javas­latokat. Feladatuk, hogy gyor­san és hitelesen tájékoztassák olvasóik sok milliós táborát. Hagyomány s egyben köte­lesség is, hogy a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tálya minden évben megren­dezi az idegenforgalomban ér­dekelt vállalatok, szövetkeze­tek, intézmények felelős ve­zetőinek tavaszi tanácskozá­sát. S egyben értékeli az elő­ző év eredményeit, s a ta­pasztalatok alapján megha­tározza a főbb tennivalókat. Ezt az eszmecserét a közel­múltban a már új felállásban tevékenykedő, a DIB-nek és a Ráckevei (soroksári) Duna-ág Intéző Bizottságának össze­vonásával létrejött Közép- Dunavidéki Intéző Bizottság székházában tartották. Termé­szetesen a legtöbb szó a Du­nakanyarról esett, mely már nyitogatja kapuit a turisták előtt. Növekvő népszerűség Az igény összetétt — mond­ta dr. Fekete Lajos, a megyei tanács kereskedelmi osztály­vezető-helyettese. — Első helyre kerül a helybelieké, melyre jellemző, hogy az át­lagosnál jóval magasabb, most éz az idegenforgalmi terület egyben a főváros agglomerá­ciós övezetébe tartozik. Az üdülők, a kirándulók,, a. tu­risták igénye sem hanyagol­ható el. A kirándulók egy-egy napra jönnek, szállást nem kérnek, de az időjárástól füg­gően kevesen, vagy sokan vannak. A bel- vagy külföldi nyomán szűnőben vannak a táplálkozási hiány okozta be­tegségek, s ma már senki sem hal éhen. — Tény az, hogy négy évig elmaradtak a rendszeres ol­tások, ezért most kampány­sorozatot kell indítanunk. Or­szágunkban 45 esztendő az átlagos életkor, s a lakosság csaknem fele 20 esztendő alat­ti, rendkívül sokan oltatla­nok közülük. — Az ország egészségügye hetente 50 tasak vért kap a transzfúzióhoz, s ezt a meny- nyiséget a sebészek a legfon­tosabb műtétekhez használ­ják, valamint a súlyos vérsze­génységben szenvedők gyógyí­tásához. De rengeteg a műtét, ezért e vérmennyiség kétsze­rese kellene legalább. Főként azért, mert a leromlott egész­ségű, vérszegénységben szen­vedő emberektől nem lehet vért venni a többiek megsegí­tésére. — Milyen feladatok várnak a Kambodzsai Vöröskereszt­re? Phlech Phiroun: — Először is le kell szögeznem; bármit teszünk is, a baráti országok támogatásával tesszük, akti­vistáink csupán segítenek. így történt ez az újrakezdésnél, az élelmiszersegélyek szétosztá­sánál, s így van ma is, amikor az oltásoknál segédkezünk, amikor a tisztaság feltételeit próbáljuk megteremteni, a la­kosság higiéniai nevelésével foglalkozunk, s toborozzuk az aktivistákat. — Ez utóbbi feladat egyéb­ként rendkívül nehéz, hiszen az emberek apatikusak, s nem csoda, hogy sokan a sa­A Magyar Nemzeti Bank ötödik ötéves tervidőszaki te­vékenységéről szóló beszámo­lót vitatta meg tegnap az Or­szágházban megtartott tanács­kozásán az országgyűlés fern­es költségvetési bizottsága. A parlament tavaszi ülésszaká­nak előkészítése jegyében le­zajlott eszmecserén Timár Má­tyás államtitkár, a .Magyar Nemzeti Bank elnöke tájé­koztatta a képviselőket. ' A beszámolóhoz kapcsolód­va a képviselők az MNB nemzetközi és hazai tevékeny­ségének több kérdésére ke­turistáknak szállás is kell meg étkezés és program, de szá­mukat ugyancsak befolyásol­ja az időjárás. Mindebből kö­vetkezik: okosan kell élni és gazdálkodni lehetőségeinkkel, javainkkal, s gyorsan, rugal­masan reagálni az igényekre. Pest megye, s azon belül a í Dunakanyar látogatottsága I Budapest és a Balaton után következik. Míg azonban a Balaton történelmileg az ide- | genforgalomra épült ki és rendezkedett be, a Dunaka­nyar nem. A változást a IV. ötéves terv időszaka hozta: ekkor építették fel és nyitot­ták meg például a Nimródot, a Silvánust (ezt a vadászati világkiállításra), s a verőce­marosi Express szállodát. Népszerűsége azóta rohamo­san nő. Az V. ötéves terv­időszakban országosan 15, a Dunakanyarban 31 százalék­kal emelkedett az idegenfor­galom. Elsősorban a szocialis­ta országokból érkezők ked­velt kirándulóhelye. — Az ár- és valutaintéz­kedések eredményeként — mondta dr. Fekete Lajos — elmaradtak az üzletelők, át­adva helyüket azoknak, akiki valóban turisztikai céllal ke1 resik fel hazánkat, s a Du­nakanyart. Az árintézkedé­seknek, s minden bizonnyal a szabadáras szálláshelyeknek köszönhető, hogy a Duna- tours, a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal nem veszte­séges. A Dunatours bevétele ját gondjaikat, családi problé­máikat részesítik előnyben. Azt hiszem, nincs család az országban, amely ne gyászol­na valakit. A teljes népesség 70 százaléka nő. Félmillióra tehető a magukra maradt gyermekek száma, s ötven százalék a teljesen árva. — Szociális tennivalóink közül ezért kiemelkedik a gyermekekről való gondosko­dás, s a megnyomorodott em­berek segítése. Mindkét ügy­ben rendkívüli jelentőségű a külső támogatás. Itt kell el­mondanom, hogy a fővárostól 30 kilométerre, Prey Trap fa­luban egy elhagyott pedagó­giai főiskolán most magyar segítséggel épül a fótihoz ha­sonló gyermekváros, s azt is, hogy a Kambodzsai Vöröske­reszt, az elsők között Magyar- országról kapott élelmiszerse­gélyt. Tervezzük azt is, hogy az egészségüggyel közösen vérbankot létesítünk, de ön­kéntes véradásról még nem beszélhetünk. Aki most Kam­bodzsában vért ad, még némi élelemért teszi. — Végezetül hadd térjek vissza a gyermekek ügyére. Ők Kambodzsa jövője. A megrázkódtatás, amelyet át­éltek, leírhatatlan lelki prob­lémákat is okozott nekik. Amikor az ország újjáépítése közben a nevelésük anyagi feltételeit akarjuk megterem­teni, már számolnunk kell azzal, hogy a lehető legtelje­sebb legyen a rehabilitáció­juk. Ügy igyekszünk meg­szervezni ezt, hogy nevelőik az özvegyen maradt asszo­nyok legyenek. Vasvári G. Pál restek választ. Novák Béla Pest megye (16. választókerü­let) országgyűlési képviselőjé­nek szavaira válaszolva Timár Mátyás elmondta: az 54 mil­liárd forintnyi hitelnek mint­egy húsz százalékát költötték építésre, tehát többnyire a technika, a technológia fejlesz­tésébe fektették be a pénzt. Horváth Lajos, a terv- és költségvetési bizottság titkára elnöki összefoglalójában a tes­tület elismerését fejezte ki a Magyar Nemzeti Bank V. öt­éves tervidőszaki tevékenysé­géért. tíz évvel ezelőtt 42, tavaly 104 millió forint volt. S eb­ből 7 millió a nyereség! Szállj ki és gyalogolj! A kereskedelmi és vendég- látoipari vállalatok, a fogyasz­tási szövetkezetek, az utazási irodák az idei idegenforgalmi szezonra is intézkedési tervet készítettek. (Ezek valóravál- tását az illetékesek a Pest megyei Kereskedelmi Felügye­lőseggel karöltve folyamato­san ellenőrzik.) Nem lesz gond az ellátás­sal — ígérik az érdekeltek, így például a tejipar, a Fű­szert, az Utasellátó, a Zöl­dért, a sütőipar, a fogysztási szövetkezetek, a Pilisi Park­erdő Gazdaság. S a program­mal? Feltehetően azzal sem. A Pegazus Tours a Kiskunságon a turistáknak lehetővé teszi, hogy ekhós szekérrel utaz­zanak. Az idén is megrende­zik az évről évre népszerűbb kiskunsági lovas- és pásztor­napokat. A Közép-Dunavidé- ki IB. az Autóklubbal közö­sen meghirdeti a Szállj ki és gyalogolj mozgalmat. Egy igazán örvendetes hír: elkészül, s június 7-én fel­avatják a Verőcemaros és Királyrét között közlekedő új úttörovasutat. Az Express If­júsági és Diák Utazási Iroda is számos újdonsággal (pél­dául a Duna partján csónak­kölcsönzési lehetőséggel) ruk­kol ki. S ami egyáltalán nem mellékes: igyekeznek vi­szonylag olcsó és jó progra­mokat összeállítani. A tanácskozáson Márkosi Lajos, a Pilisi Parkerdő Gaz­daság főmérnöke egyebek kö­zött azt sürgette, hogy ne mindenáron a nagy nyereség­re törekedjenek, hanem szo­lid, de biztos haszonnal érté­kesítsék a változatos, magas színvonalú turisztikai, kultu­rális programjaikat, szolgálta­tásaikat. Szolid haszonnal beérni — Mi olcsó és praktikus megoldásokat keresünk — mondta Kántor Sándor, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat vezérigazgatója. — Ilyen a mozgó vendéglátás. Tavaly már két kocsit üze­meltettünk, most újabb hatot állítunk munkába. A Ráckevei Duna-ágban pedig egy moz­gó csónakbüfénk járja majd a vizet, s áll meg öt helyen. A télre a Börzsönyben is meg­szervezzük a mozgó árusítást. A nagy vendégvárásból és fogadásból kiveszi részét a KISOSZ Pest megyei Szerve­zetéhez tartozó 366 magánke­reskedő is. Megfontolásra ér­demes javaslattal állt elő Föl­des János, a Dunatours veze­tője, nevezetesen azzal, hogy koordinálják a reklámot. Ed­dig ugyanis több vállalat, szö­vetkezet hirdette a Dunaka­nyar látványosságait, termé­szetesen a saját érdekeinek megfelelően, de gyakran majd­nem ugyanazt, mint a másik. A reklám azonban egyre drá­gább. Legokosabb ilyen ese­tekben az erőket, tehát a propagandára költhető pénzt összeadni, s együtt hirdetni. A koordináló szerepre a Du­natours vállalkozik. Szente Pál Előtetőit helyőrség Egy-egy termék minőségé­ről nyilatkozni mindig a ve­vőnek van a legtöbb joga — s így is van rendjén. Ö fizet érte, használja, örül neki, vagy éppen bosszankodik miatta. A kenyérről tehát a kenyér- boltba betérőt, a cipőről a ci­pő viselőjét kell megkérdezni, de hogyan tudjuk meg pél­dául, milyen a Csepel Autó­gyár buszaivázainak, az Ina­ri Műszergyár villanymotor­jainak vagy a Mezőgép vá­góhídi berendezéseinek minő­sége? A külföldi vevőknek van Magyarországon egy előretolt helyőrsége, a Minőségi Ellen­őrző Részvénytársaság, a MERT. A Külkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalat minőségi el­lenőrei a külföldi partner vagy a hazai gyártó, az ex­portáló megbízásából rendsze­resen ellenőrzik a határokon túlra szánt termékek jelentős részét, s így bízvást elfogad­hatjuk értékítéleteiket is. Maros Gy'örgyné kereskedel­mi igazgató és munkatársai segítségéved vegyük tehát sor­ba a megye iparának néhány termékét A világ számos országá­nak útjain futnak az egyik legismertebb magyar export­cikk, az Ikaros-buszok tíz­ezrei. Naigy részükhöz a Cse­pel Autógyár készítette és ké­szíti az önjáró padlóvázat, így döntő jelentőségű a kér­dés' milyen minőségben? — A közúti járműprogram keretében kapott feladatoknak megfelelően az elmúlt évek­ben a Csepel Autógyár folya­matosan fejlesztette a gyártás színvonalát — tájékoztat Schneider János, a járműipa­ri szakosztály vezetője. — A gyártmányok minősége ma már elfogadott, állandósult­nak tekinthető. Az autóbusz­padlóvázra fordított munka jelentős hányadát képező váz- szerkezet gyártási folyama­tok, az alapanyagok előkészí­tése és hegesztése jónak mi­nősül. Mivel a nemzetközi koope­ráció részére készülő hid­raulikus szervokormányok mi- | A Gödöllői tavasz fesztivál keretében megrendezett XV. országos tudományos diákkon­ferencia agrártudományi és élelmiszeripari szekciójának ünnepélyes eredményhirdeté­sére tegnap délelőtt került sor az Agrártudományi Egyete­men. Az OTDK agrártudományi és élelmiszeripari szekciójában — és ezen belül 10 alszekció- ban — 142 dolgozat vizsgázott a szakértőkből álló zsűri előtt: az elmélet alkalmazható-e a gyakorlatban, kivitelezhető-e a mezőgazdaságban, iparban. Az értékelő bizottság döntése alapján 30 egyetemi és főisko­lai hallgató nívódíjban, 42 diák pedig dicséretben része­sült. A díjazottak közül öten a gödöllői, hárman a keszthelyi, nőségéről is csak jót tudhat­tunk meg, önkéntelenül adó­dik a kérdés: nem lenne hát semmi probléma az autógyár háza táján? A minőségi ellen­őrök szerint azonban van még tennivaló — mondjuk, a gyár­tásfejlesztés területén. Javí­tásra szorul például a korró- .zióvédelem, hiszen fedett tá­rolótér híján egyes esetek­ben a szabadban tárolják a kész vázszerkezeteket, gyak­ran keletkeznek jelentős, s csak sok munka árán helyre­hozható károk. A bűvös háttéripar Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban is gyakori vendé­gek a MERT ellenőrei. Vecser­ka János, az általános gép­szakosztály vezetője' szerint egy hónapban átlagosan hat napot töltenek ott, s ezért er­ről a gyárról és termékeiről is megbízható képük alakúit ki az idők során. Mit mutat ez a kép? Elsősorban azt, hogy a gyártmányok konstrukció­ja, előállításuk színvonala biz­tosítja a minőséget, a használ­hatóságot. Vagyis: a tolózár zár, a gömbcsap működik, és így tovább. Ösztönzőleg hat a minőségre a külföldi, s főleg a tőkés vevők fokozódó igé­nye is. Ennek megfelelően van egy sor olyan terméke az ISG- nék, amelynél csak elvétve fordul elő hiba. Ilyenek a kü­lönböző tolózárak, a vissza­csapó szelepek, a hegesztőtol­datos karimák. Vannak olyan termékek is, amelyekkel gyakrabban van probléma. Ezek egyrészt olyan gyártmányok, amelyekhez kü­lönböző acélöntvényeket kell felhasználni — éktolózárak, speciális szelepek —, más­részt különleges kivitelű he­gesztést kívánó gömbcsapok. Az aoélöntvónyek minősége, sajnos, gyakran igen gyenge — s bár ezért a vállalat nem hibáztatható, hiszen ők is ké­szen vásárolják ezeket, hi­báik mégiscsak az ISG gyárt­mányainak minőségét ront­ják. (S ha valaki megkérdez­né, akkor miért nem egy má­sik öntödével kötnek szállítá­si szerződést, vagy miért ve­szik át a selejtes szériát, min­den bizonnyal ezt a választ négyen a debreceni agrártudo­mányi egyetemek, négyen a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola, öten a Budapesti Ker­tészeti Egyetem, egy-egy nyertes pedig a Szegedi Élel­miszeripari Főiskola, az Állat­orvosi Egyetem, illetve a Ke­reskedelmi és Veudéglátóipari Főiskola hallgatója. A diákköri konferencia va­lamennyi résztvevője — ha díjban vagy dicséretben nem is részesült — elmondhatja, hogy nyert a pályázaton: szakmai ismereteket, az elmé­lyült kutatómunka módszereit, tapasztalatait. Mégis, az igazi nyertes — mint az OTDK munkájában mindig — a tu­domány és az annak eredmé­nyeit hasznosító ipar és mező- gazdaság. kapná: még örülnek, hogy ennyit is sikerült elérniük. De ez már a sokat emlegetett háttéripar problémakörébe tartozik.) Tükörrel is nézik Léteznek azonban olyan ösz- szetevői is a minőségnek, ame­lyeken a gyár saját erejéből is tud — s a jelek szerint akar is — változtatni. Több­ször kifogásolták például a MERT szakemberei a hegesz­tőtoldatos gömbcsapok he­gesztési varratainak kivite­lét. A technológia megjavítá­sával, a gyártás során a bel­ső minőségellenőrzéssel, akár darabonkénti átválogatással ki lehet küszöbölni, hogy hi­bás példányok ne kerüljenek a kifogástalanok közé. A gyár vezetői meg is fogadták a ta­nácsokat, s egyrészt az ellen­őrzés módszereinek korsze­rűsítésével — most már min­den darabot röntgeneznek, kü­lönleges orvosi tükröt hasz­nálnak a kívülről nem látha­tó helyek szemügyre vételé­hez —, másrészt új,, korsze­rűbb konstrukciók tervezésé­vel szeretnék elérni, hogy a szigorú minőségellenőröknek kevesebb alkalma legyen az és zrevé telekre. Előfordul az is, amikor nem­csak egy-egy gyártmányt kell megvizsgálni, hanem egy egész berendezést — például egy vágóhíd feldolgozóvona­lát —, teljesíti-e a vevővel megkötött szerződés feltéte­leit. A monori Mezőgép vál­lalatnál például azt ellenőriz­ték tavaly a MERT munka­társai, hogy az NDK-ba, Ku­bába és Iránba készülő be­rendezések megfelelnek-e az eredeti specifikációnak. A ta­pasztalatok azt mutatták, hogy a gyár képes tartani a minőséget, bár a néhány eset­ben észlelt hegesztési, sze­relési és felületkikészítési hi­bákat — ez utóbbiaknak a vá- góhidaknál oly fontos higié­niai előírások miatt van kü­lönös jelentősége — itt sem hagyták szó nélkül a minő­ségellenőrök. Bár nyilván senki sem örül ha munkájának fogyatékossá­gaira utalnak, a vállalatok nagyrésze természetesen ko­molyan veszi az intelmeket. A példáink sorában talán leg­kedvezőbbnek számító tapasz­talatokról az ikladi Ipari Mű­szergyárral kapcsolatban szá­molhatott be Bácsi Antal, az elektromos és híradástechni­kai főosztály vezetője. Mint elmondta, az IMI az átlagos­nál jobban odafigyel termé­keinek minőségére, s MERT- vizsgálat nélkül nem is ex­portál. Ezt nemcsak az jelzi, hogy heti két-három alka­lommal is ott van a gyárban a MERT szakembere, hanem az is, hogy ma már az úi gyártmányok első darabjairól is kikérik a minőségeílenőrök szakvéleményét. S ez a véle­mény igen kedvező: az Ikla- don készülő motorok minősé­ge ma már a szigorú vizsgá­latok szerint is eléri a nem­zetközi élvonalat, s ha mégis valami észrevétel, kifogás ke­rül a jegyzőkönyvbe, azonnal in+ézkednek, a hibát kijavít­ják. Igen is, meg nem is Ha valaki azt várta, hogy a címben jelzett kérdésre egy­értelmű, mindent eldöntő vá­laszt tudunk adni kérdezős- ködésünk végén, most csalód­nia kell. Láthattuk: a Made in Hungary feliratú gyárt­mányok általában jók — de alig van közöttük olyan, amely ne lehetne még jobb. A vá­lasz tehát az is-hez áll a leg­közelebb — s mivel példáink is a gépipar területéről va­lók, bizonyítsuk az igent és a nemet ugyanazzal az egy számmal: tavaly több mint 73 milliárd forint értékben talál­tak gazdára a külpiacokon a magyar gépipar termékei. Ez sok, és az igen mellett szól. De hogy csak ennyi — töb­bet szerettünk volna elérni' —, azt is mutatja: van még tennivaló. Weyer Béla Vendégváró Dunakanyar Olcsón jót, s jól is lehet Harminc nívódéi Gödöllőn Igazi nyertes: a tudomány i l i

Next

/
Oldalképek
Tartalom