Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
Brigádok kulturális vetélkedője Folytatás — akár holnap VÉGE. Befejeződött a brigádok b kulturális vetélkedője. Rendezők és résztvevők értelmes, pergő, a vetélkedő szelleméhez méltó döntővel záriák le a féléves folyamatot. Október 8-án jelent meg az ÉRDI HÍRLAP-ban az első két kérdés, hogy aztán március végéig kéthetenként újabb feladatokkal álljanak a szervezők — a városi könyvtár és a művelődési központ munkatársai — a versenyzők elé. A kérdések helyes válaszaiért a kulturális eseményeken való részvételért járó pontokból, valamint a két nyilvános vetélkedő eredményéből alakult ki a végső sorrend. AZ ŰT. Ahhoz, persze, hogy a vetélkedő eljusson a vasárnapi díjkiosztóhoz, meg kellett tenni az utat: nem csupán az elmúlt fél, hanem oz elmúlt hét évet. Azóta tartják meg évről évre rendszeresen a városban a brigádok kulturális versenyét. Évről évre alakítva a formát és vele finomítva a tartalmat is. Idén például az újítás éppen az újság belépése Volt. az újdonság egy-két döccenőiével együtt azzal a tapasztalattal: még az eddigieknél is nagyobb lehetőség rejlik a lap effajta f el használásáb an. SZÁMOK. Anélkül, hogy misztifikálnánk a statisztikát, legjobb, ha az .értékeléshez a számokat vesszük elő. A város több mint száz brigádjából (tudatosan nem használta már maga a kiírás sem a szocialista szót: a vetélkedő jó brigádvállalás lehet e rang eléréséhez) 49 nevezett be a versenyre. A tizenegy forduló után a 49-ből 17 maradt versenyben — ez mindenképp o Ijpzdeti lelkesültség szerte- foszlására utal. Egy-egy hosz- szantartó sorozat veszélye ez, de a rendszeres, folyamatos versenyzés megfelelőbb forma, mint az egyszeri versengések. A 17 brigádból 11 nevezett a nyilvános döntőre, a többiek önmagukat hozták hátrányba: eladdig jól szereplő brigádok győzelmi lehetőséget vesztettek el távolmaradásukkal. A döntőn a csapatok négy tagúak voltak, s a félév tapasztalata mutatja: ennyi vagy legföljebb 5—6 ember volt a verseny visszatérő résztvevője: tíz, tizenöt tagú brigádokból ez kevés. Kivált, ha ez a kevés ember is csupán a pontokért jelent meg egy-egy rendezvényen. S ahogy a versengő tagok száma, személye állandó volt, így alakult ki az elmúlt évek során a vetélkedő brigádok köre. Ugyanaz a néhány brigád versenyez évek óta, visszatérők a győztesek is, s az újdonság legföljebb sajnálatos, mint például a m..ve- lődés terén egyébként városi szinten élenjáró PEVDI-kö- zösségek távolmaradása. ÉRTÉKELÉS. A fentiekkel együtt — ezt vallják a szervezők — hasznos vetélkedősorozatot tudhat maga mögött a város közművelődése.. Különösen a záró döntő mutatta meg az igazi, ma még talán rejtett lehetőségét az effajta versenyeknek. Túl a lexikális tudáson, a kérdések a könyvtár és könyhasználat ismeretét, helyismeretet és gyors gondolkodást követeltek. A résztvevők az egész verseny során érezhették a szervezők támogatását: a könyvtárba bejárva közösen ismerhették meg, ha nem is a megfejtést, de a helyes válaszhoz elvezető utat. A legfőbb értékelést a Mechanikai Művek Radnóti brigádjának tagjai mondták ki: „Legszívesebben már holnap folytatnánk”. Gondolatukra rímelt Harmaih Béla könyvtáros: „Nqm hagyjuk q.bba. Törjük a fejünket egy újabb vetélkedősorozaton.” A GYŐZTESEK. S bár a vetélkedő a részvétel a fontos gondolattal indult és zárult, érdemes volt legjobbnak lenni. A záródöntőt a MEZŐGÉP Zrínyi brigádja nyerte (Eőry Emilné, Csíki Gábor, Medve István és Szigetvári Ferenc) — könyvjutalmat kaptak. Ugyancsak könyv volt a POZITÍV Virág Berzenkedtünk már jócskán bódé-pavilon ügyben, a vita során többször leszögezve: akkor látjuk* értelmét e megoldásnak, ha az így épülő boltok valóban segítenék a lakosság ellátásában. Nos, a Kálvin téri üzletek között akad egy, amely rövidke, háromhetes fönnállása alatt minden szempontból megfelelt kritikus szemünknek. Azzal, hogy nyitvatartásukat (korai kezdéssel. késői zárással, vasárnapi nyitvatar- tással) valóbán a lakosság érdekében szervezték meg. Hogy ízléses-virágos kirakatuk jóleső színfoltja a város csúf központjának; hogy eladóik szívessége, hozzáértése olyannyira elismerésre talált; hogy rövid idő alatt többen is kértek bennünket lehetőségünk szerinti szóbeli jutalmazásra. Nem okvetlenül döntő szemünkben a számbeliség, de ha egy levelet nem kevesebb, mint hatszáz ember ír alá, fel kell tételeznünk, jó okuk van a felszólalásra. Kiváltképp, ha az említett levél, amely megtalálható a városi tanácsban, egy oly sbkszor dicsért áruról: a kenyérről szól. Köztudott, hogy szerte a határban nincs párja az érdi kenyérnek, ezt vallják a lakosok, a városon átutazók, sőt maguk a pékek sem fukarkodnak a gyárnak szóló dicsérettel. Hogy most mégis a kenyér minőségét kifogásoljuk, annak az a változás az oka, amely a százhalombattai gyár 'beindulásával következett be. A vállalat — derül ki a hat„A lakás- és kertkultúra alakítói akarunk lenni” — vallják a Sasad-bolt dolgozói: Zabláczki Istvánná vezető és Varga Lászióné. Kovács Éva és Garai Ferencié. Ezért vállalták hogy a pénzt hozó árusításon kívül szaktanácsokkal is ellátják a betérőket, ajánlanak alkalomhoz illő virágot, kötnek koszorút és birkóznak szemlélettel: a mű helyett az élő- és szárazvirágok javára. S ha a közízlés javulásán még nem is mérhető ténykedésük, a bolt bevételén igen: az első három hét azt mutatta, alulméretezték a várható bevételt. „A sasadosok többet teljesítettek, ihint vártuk volna” — mondják a tanács termelési, ellátási felügyelőségén. Ügy látjuk, a négy kertészasszony nem többet, nem kevesebbet tesz, mint ami egy üzlettől elvárható. Példájukon okulva akár meg is lehet emelni a többi bolt mércéjét is. NEGATÍV Kenyér száz aláíró leveléből — elrendelte a battai kenyér árusítását Érden. Történt tehát, hogy az érdi gyár egy kemencéje leállt és a gyár körül élő újtelepiek a pékárut Százhalombattáról kapják. Amely, így tanúsítják, minőségileg gyengébb s a hosszabb utaztatás során küllemre sem elfogadható. A vállalat gazdaságosságra hivatkozva döntött a battai áru mellett, pedig az érdi gyár még nehézségek árán is vállalná a régi mennyiség sütését. Érvük kézenfekvő: rövi- debb idő alatt, jobb kenyeret ehetnének az érdiek. És még csak a szállítással sem lenne gond. díja az ÉRDI HÍRLAP kérdéseire legtöbb jó választ adó brigádjának. A Bősz Istvánná, Beke Imréné, Tóth Károlyné, Soós Imréné és Barna József- né összeállítású csapat nyerte a brigádok kulturális versenyét és vele a 3 ezer forintos fődíjat. A művelődési központ egész évre szóló belépője volt a jutalma a második helyezettnek, a Mechanikai Müvek Varga Jenő brigádjának: Szabó Zoltánná, Sinkó Andrásáé, Palló Jánosné és Bilik Jánosné volt a csapat tagja. A Pest megyei Hírlap egyéves előfizetését az érdligeti gyógyszertár Winkler Lajos brigádja kapta: Herpai Péterné, Pál- fi Ferencné, Hidas Cirillné, Miklós Ferencné és Francz Jánosné. Pénteken Városi ünnepség Április 3-án, pénteken, 15 órai kezdettel tartják a városban a felszabadulási ünnepséget. A megemlékezés színhelye a művelődési központ lesz. Előtte a város vezetői és lakói az érdligeti Hősi emlékműnél elhelyezik koszorúikat. AH onap íréi A szocialista munkaversenyről tárgyalt ülésén az MSZMP városi bizottságának végrehajtó bizottsága © KlSZ-kül- döttgyűlésen találkoztak a város fiatalságának képviselői ® Bartók Béla születésének 100. évfordulójáról zenei rendezvénysorozattal emlékezett meg a Zeneiskola © A költségvetési üzem beszámolója szerepelt a városi tanács vb- napirendjón © A vakok és gyengénlátók országos találkozójával ünnepelte hároméves fennállását a Milton Klub © Megtörtént az első osztályosok beíratása © Megyei tanácstagi fogadónapot tartottak a városi tanácsban © Sikerrel szerepeltek a Vörösmarty Gimnázium diákjai a tanulmányi versenyeken * © Nyilvános döntővel zárult a brigádok kulturális vetélkedője © Átadták a felújított központi ABC-t. Ófalu Soli-mozi Az ófaluf (1-es számú) általános iskolában két hónapja működik a Suli-mozi. A jegy ára: 4 forint. A filmeket keddenként 14.30-kor vetítik, mondani sem kell: telt ház előtt. A diákok érdeklődése bizonyítja: a hasznos ötletre szükség volt. Már csak azért is, mert Ófaluban nincs „rendes” mozi. Takáts Attila A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 13. SZABI i98i. Április i., szerda Beszélgetések a városról Megalapozni a képviseletet Rendhagyó fejezetéhez érkezett sorozatunk. Az eddig megszólaló városi vezetők — a pártbizottság első titkára, a tanács elnöke, a gimnázium címzetes igazgatója, a termelőszövetkezet jubiláló elnöke és a PEVDi üzemegységének vezetője — után ma egy kívülálló szemével vetünk egy-két pillantást a városra. Beszélgetőtársunk dr. Zalka Károly, a Pest megyei bíróság nyugdíjas elnöke a megyei tanács Érdre delegált tagja. 9 Ön nem érdi, de a megyei tanácsban a várost képviseli. Élete, munkája során milyen kapcsolata volt a településsel? — Valóban nem vagyok érdi: születésemnél fogva székesfehérvárinak mondhatom magam, s ezt erősíti munkám is: az egyetemet élvégezvé, fogalmazóként Fejér megyébe kerültem vissza. Mégis, Érd végigkísérte munkámat: hiszen Fejér megyei fogalmazóként, még a háború előtt, akkor az adonyi járásÉoz tartozott a település, egyik fő területem volt az akkori község. Késeibb, 1951-ben a Pest Megyei Bíróság elnöki székébe kerülve ismét csak találkozhattam az akkor már ide tartozó településsel és a harminc év alatt, ismerve az érdi bűnözési statisztikát, bizony, sokszor akadt dolgom errefelé. Amikor a megyei tanács tagjaként a városba delegáltak. bizonyára ezek a kapcsolódásaim döntöttekv © Nyugdíjasként megyei tanácstag, de ezt megelőzően elnökként is részt vett a tanácsi munkában. Miért fontos egy vezető számára az effajta közéletiség? — Magamra nézve mindig fontosnak tartottam a közéleti munkát, ezért is vállaltam részt jeleníti a lakossággal vékenységéből. Az első időben ugyan összeférhetetlen volt a kettőzött tisztség, de máig állíthatom: jó, ha egy vezető egy ilyen társadalmi megbízatáson keresztül bepillanthat a tanácsok életébe, az állampolgárok ügyes-bajos gondjaiba. Egyrészt jogi ismeretei'-révén közvetlen segítséget adhat a tanácsi dolgozóknak, a panaszosoknak; másrészt egy újfajta visszacsatolási lehetőség nyílik meg előtte. Nyugdíjasként pedig, amikor az ember több évtizedes munka után vic: avonul, marad az életnek olyan területe, ahol hasznosíthatja magát. Gyakorló szakmunkások A MEZŐGÉP érdi gyáregységében dolgoznak és tanulnak gyakorlóidejükben a MŰM. 220. Szakmunkásképző Intézetének tanulói. Képünkön: Eőry Emil szakoktató és a gyakorló diákok • A héten, a város négy megyei tanácstagja közül elsőként, fogadóórát tartott. Mire jók ezek a találkozások? — A közvetlen kapcsolatot az emberekkel döntőnek tartom. Különösen, amikor nem helybeliként, hanem delegált tanácstagként képviselem a település ügyét. A.nna!k idején, a váci járásban gyakorlat volt ezeknek a fogadóóráknak á tartása és örülök, hogy Érden is megszervezik ezeket a találkozókat. Ámit egyébként én magam kezdeményeztem, mert úgy véltem, nem elég, ha csupán a nevemet adom a munkához. Még akkor sem, ha sokszor a megyei tanácstag sem tud többet vagy mást tenni, mint amit a helybeliek, vagy ha a fogadóóra nem tölti be szerepét. Hiszen sokan, és ez érthető, mert a jogvégzett embert látják bennem, ingyen jogi tanácsadásnak tekintik ezeket a találkozásokat. O A megyei tanácstag sem tud többet tenni — így fogalmazott. — Mi hát egy megyei tanácstag feladata, szerepe? — Ez a szerep kettős. Egyrészt jelenti a lakossággal szembeni kötelezettséget, amelynek színterei éppen a fogadóórák. Itt inkább csak „gyóntató szerepe” van az embernek és kevés azoknak az ügyeknek a száma, amelyben valóságos segítségre van szükség vagy lehetőség. A lakossági kapcsolatok adnak alapot aztán arra, hogy az ember megalapozottan képviselje a település érdekeit a megyei tanácsban. Ezzel a képviselettel, úgy látom, ma még sok a gond, hiszen előfordul, hogy kicsinyes, egy-egy szűkeb b csoport önös érdekei kapnak hangot még a megyei tanácsülésen is. Én úgy gondolom, aiz, hogy van-e villanykörte az utcában, az az ott élők, legföljebb a helyi tanács baja, feladata. Aki eljön a megyei tanácsba, annak meg kell tudni választani, hogy a több település gondja közt az ové_ milyen súlyú. S ha meggyőződéssel hisz e gondok súlyában és látja a megoldás útját, akkor állhat ki igazán a település mellett. • Negyven év előtt, fiatal fejjel ismerkedett meg Érddel. Ma milyennek látja az akkori községet? — Amilyennek ma: rettenetesen nagynak. És ez nem egyszerűen térbeli nagyság volt: ilyenek voltak a gondok is. Annyi Volt az érdi ügy, hogy külön panaszirodát kellett nyitnunk a községben. A minisztérium később ezt feloszlatta, pedig máig úgy gondolom: egy ilyen hatalmas településnek szüksége lenne erre az irodára. Már csak azért is, mert sok ügy helyben, még pereskedés előtt megoldódhatna. • S hogyan látja ma a vá.osiasodó település életét? — A nagyság mit sem változott, legföljebb a közlekedés lett jobb. Ma már autóbuszon utazva, könnyen emlékszem azokra az időkre amikor kezdő fogalmazóként a táskagépet vittem a bírák után egy- egy parkvárosi per tárgyalására ... Ahogy javult a közlekedés, úgy javult néhány egyéb életfeltétel is Érden, de a település helyzetét meghatározó tényezők ma is hatnak és hosszú időbe telik, amíg a lakoság számára is látható változások történhetnek. Én nem is szívesen használom a város szót, hiszen az legföljebb arra jó. hogy legyen alap a több pénzre, a nagyobb tervekre. Sóik tennivaló van a várossá válásig és idejövet az unokámra gonddltaim: ő még megérheti, hogy Érd város — lesz. A vb napirendjén Az üzemiek beszámolója Kevesebb melegvíz- és fűtési gond, évek óta először KÖJ ÁL-szabályoknak megfelelően üzemelő strand, ígéretesen induló szemétgyűjtés — mindezek, a lakosság számára is érezhető változások jelzik azt az átalakulást, amely az elmúlt év során a költség- vetési üzem munkájában jelentkezett. Erről szóltak a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai is a testület múlt heti ülésén, ahol a fő téma a költségvetési üzem 1980. évi beszámolója volt. A vb-tagoik, túl az üzemnek termelési értékben kimutatható eredményén, a lakossági szolgáltatásokban kifejtett tevékenységet értékelték. A végrehajtó bizottság' határozatában elismerését fejezte ki a tanács üzeméneke Második napirendi pontként az 1981. évi lakóházjavítási címjegyzéket tárgyalta meg a testület: a vb-tagok a javaslatot elfogadták. Végül az ülés résztvevői, a végrehajtó bizottság két korábbi, ingatlan témájú határozatát módosították. Áprilisi Műsorshow B Kiállítás. Varsányi Pál kiállítását április 2-án nyitja dr. Loconci Miklós. A grafikák április 10-ig láthatók a ház klubtermében. • Klubok. Időszerű tudnivalókról hallhatnak áprilisi foglalkozásaikon a méhész, illetve a kertbarát klub tagjai. Családi események Házasságot kötött: Szilágyi Gyula Albert Zoltán Irénnel, Mocher György Tóth Etelkával, Mikus János Ferencz Violával. Elhunyt: Juhász Béla (Bíró u. 30.),, Timári János (Turul u. 15.),- Müller Móricné Ehresi Erzsébet (Selmeci u. 87.). Névadót tartott: Schaffer Zoltán és Szekér Gizella Annamária, Péli László és Miskei Mária Adrién, Nagy László Tamás és Kamarás Zsuzsanna Marietta nevű gyermeke részére. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János ISSN (Frdi Htrisot r
