Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

BUDAKALÁSZ KEZDEMÉNYEZ Helytörténeti bázis lehetne HETI FILMJEGYZET Harmadik típusú találkozások Jelenet a Harmadik típusú találkozások című filmbő. Szokatlan helytörténeti ki­állítás nyílt Buöakalászon, a művelődési házban. Aki meg­nézi, annak nehéz lesz elfelej­teni e néhány tárgyat: egy buchenwaldi rab csillaga és a táborban ruháján viselt sor­szám — eredeti tulajdonosa ma Biatorbágyon él; Szentend­re fölött 1944-ben lelőtt né­met repülőgép pilótájának né­hány használati tárgya — ko­rabeli újságtöredék, repülési napló, szétégett bakancstalp, s1 a gép egy darabja, amely a koporsóban halotti párna volt; a magyar szabadságharc tüzér­hadnagyának egyenruhája, egy-két kitüntetéssel. Háborús maradványok egy amatőr történész gyűjteményéből. Szo­katlan ez a tárlat, s nemcsak a tárlókban, asztalokon elhe­lyezett tárgyak miatt, hanem azért is, mert a helytörténeti kiállítások szinte kivétel nélkül csak a lokális környezetre vo­natkoznak. Szakszerű kutatás . . r Buakalászon is a falu törté­neti dokumentumainak, a, tá­voli és a közeli múlt tárgyi emlékeinek gyűjtésével kezdő­dött a helytörténeti kutató­mozgalom. Elindítója három évvel ezelőtt — mint arról ak­kor hírt adtunk — egy Ár­pád-kori templom romjainak véletlen felfedezése volt. Ez az esemény tette kíváncsivá a helybelieket, érdeklődni kezd­tek a falu múltja után, tuda­tos keresésbe fogtak, fel akar­ták deríteni: mit őriz még Budakalász a letűnt idők em­lékeiből. A nagyközség nép­művelői — hivatásuknak meg­felelően — előbb segítséget ad­tak egy-egy amatőr kutatónak, majd szervezett formát terem­tettek a helytörténeti gyűjtő­munkához. A létrejött szakkör módszer­tanilag három csoportra osz­lott: a terepbejárók ott van­nak miniden új ház építésének megkezdésekor, szántásidőben járják a határt, keresve, hogy neun bukkan-e fel figyelemre Dabas egyik legszebb épü­lete az 1821-ben, klasszicista stílusban épült Halász-kúria. Az utóbbi években a helyi Vegyesipari Szövetkezet iro­dája működött itt. A műemlé­ki listán szereplő, nemzeti kincsnek számító kastélyt ed­digi lakói nemigen becsülték meg, siralmas állapotokat hagytak maguk után. A már- már végpusztulás szélére ju­tott épületet most az utolsó percben mégis sikerül meg­menteni. Az Irodagéptechnikai Vállalat megvásárolta a helyi tanácstól és korszerű oktatási központot rendez be az épü­letben. Az Irodagéptechnikai Válla­lat régi gondját is megoldja az új lehetőség, mert már egyre nagyobb nehézségekbe ütközött dolgozóinak szakszerű oktatása. A vállalat a Magyarorszá­gon üzemelő különböző iroda­gépek ügyviteltechnikai és in­formációtechnikai berendezé­seinek központi szervizintéz­ménye. Mintegy 400 ezer — 640 féle —, különböző típusú — a korszerű ügyvitelben nél­külözhetetlen berendezés za­vartalan üzemeléséért fe­lelősek. E berendezések a technika gyors fejlődése kö­vetkeztében szinte évről évre változnak és új feladatokat ál­lítanak a karbantartók elé. Ezzel kell folyamatosan lé­pést tartani, ezért kell állan­dóan továbbképezni a szak­embereket. Általában a kül­földi partnervállalatok rendez­nek továbbképző előadásokat, a világ minden táján műkö­dő gépeik egy-egy szakembe­rének, így a magyar techniku­soknak is. Az itt szerzett is­mereteket kell azután a vezető szerelőknek, valamennyi tech­nikusnak továbbadni. A daba- si kastély így válik a vállalat két és fél ezer szerelőjének oktatási központjává. Az épületet egyébként a érdemes tárgy a földből, fel­mennek az öreg házak padlá­saira, hogy poros holmik kö­zött böngészhessenek. A má­sik csoport könyvtárakban, le­véltárakban tölti szabad ide­jét a falura és környékére vo­natkozó írásos emlékek után kutatva. A harmadik társaság pedig a művelődési házban dolgozza fel a két társcsoport munkájának eredményét. Minden bizonnyal elsősor­ban e szakszerűségnek köszön­hető — de a szerencse is köz­rejátszott abban —, hogy je­lentős új lelőhelyekre bukkan­tak: egy kora-vaskori és egy őskori emberi település nyo­mára. Ez az eredmény már meghaladta a helytörténészek szakmai és technikai lehetősé­gét Tiszteletre méltó, hogy tu­datosan el akarták kerülni a tévedésekből elkövethető hibá­kat: a leletekről tájékoztatták a Magyar Nemzeti Múzeumot. Tavaly ősszel dr. Dobosi Vio­la szakrégész megállapította, hogy a helytörténészek felté­telezései helytállóak. Így most már néhány hét múlva meg­kezdik a múzeumi ásatást Bu­dakalász határában. Miért elszigetelten? A helytörténeti szakkör tag­jai jelenleg kizárólag felnőttek. A művelődési ház igazgatója, Kátai Ferenc és felesége, aki a községi könyvtár vezetője, most az iskolás gyerekeket is szeretnék bevonni a gyűjtő­munkába, illetve Budakalász mai arculatának és életének fotókkal, rajzokkal, leírásokkal történő rögzítésébe. Külön helytörténeti pályázatot írtak ki az alsó- és a felsőtagozatos diákoknak — dijak, jutalmak és egy közös kiállítás ösztön­zik a kis állampolgárokat. S hogy további új leletek felbukkanására is van remény, azt bizonyítja a közelmúltban megnyílt Hadtörténeti emlékek 1848 és 1945 között című kiál­lítása, A tárgyak egy része Budakalászról és közvetlen környezetéből került Zöld Al­tatása szerint eredeti állapotá­ban állítják helyre. Lehetőség nyílik arra is, hogy az új ok­tatási központban a KGST- országok szakembereit is ok­tassák a jövőben. Felmerült az a gondolat Is, hogy a megújult műemlék épületben irodagéptechnikai műszaki múzeumot is beren­deznek, a pompás — több mint egyhektáros — park pe­dig Dabas pihenő közparkjává válik. K. Z. A LAKÓHELY iránti szere­tet sokféle hasznos tevékeny­ségre ösztönözheti az embert. A történelemtanár például ki­fejezésre juttathatja a városá­hoz fűződő bensőséges érzel­meit oly módon is, hogy fel­dolgozza annak történetét. Ezt tette Hídvégi Lajos, akinek Ceglédi históriák című köny­ve a közelmúltban jelent meg a városi tanács művelődési osztályának kiadásában. Az érdekes olvasmány a Ceglédi Hírlapban már meg­jelent cikkek gyűjteménye.' Ebből is következik*, hogy nem történész szakemberek­nek, hanem a történelmi múlt iránt érdeklődő nagyközönség számára készült munkáról van szó. Szép és kerek történetek sorakoznak előttünk daliás időkről és szomorú napokról azzal a bevallott céllal, hogy felkeltsék az érdeklődést Ceg­léd múltja iránt. A közre­adott elbeszélések nem a tör­ténelmi .hitelességet bizonyító forráshivatkozással, hanem az előadásmód közvetlenségével ragadnak meg. Egy-egy cikk el­olvasása után azt mondhatja az ember: igen, ez így történ­hetett. rás pedagógus birtokába, aki egy évtizednyi munkával hoz­ta létre tekintélyes gyűjtemé­nyét. Hozzájutott például po­rosz; dzsidás tiszti fémváll- lapokhoz, 1881-ből keltezett magyar obsitoslevélhezt harci gépek maradványaihoz. Mind­ezekkel, amint mondta — s a kiállítás ismertetőjében fel is tüntette —: nem egy-egy dicső­séges, vagy dicstelen háború­nak akar emléket állítani, ha­nem a háború okozta szenve­désekre akar figyelmeztetni. A Vietnamból származó, dzsun­gelháborús amerikai katonai sisak alatt ezt az intést szol­gálja A háború él feliratú táb­lácska. Zöld András egyéni ér­deklődésének eredménye ez a gyűjtemény, de helybeli la­kosként tagja a budakalászi helytörténeti szakkörnek is. Az egyéni és a közös mun­kát gyakran akadályozza, hogy a helytörténeti szakkörök csak­nem elszigetelten. egymástól függetlenül működnek még a járások határain belül is. Alig van lehetőség arra, hogy felhasználják .egymás kutatá­si eredményeit, a csoportok számára a történelem általá­ban a település határáig tart. Pedig egy község vagy város története, fejlődése sohasem független a környező települé­sektől. Nincs ebben a megál­lapításban semmi új, felismert- ték ezt sokan és sok helyen. Vállalkozók jelentkeztek A budakalászi művelődési ház most önként vállalkozna arra, hogy a helytörténeti szak­körök bázisintézménye legyen. Nemcsak a szentendrei járás­ban, hanem szívesen töltenék be az összekötő kapocs szere­pét a szomszéd, budai járás helytörténeti szakköreivel is. Javaslatukat, kezdeményezésü­ket támogatja a megyei mű­velődési központ, ezért felhí­vással fordultak a két telepü­léskörzet művelődési házaihoz, és magángyűjtőihez az együtt­működés kialakítása érdeké­ben. A budakalásziak szívesen vállalnák egy adatbank létre­hozását, amelyben megtalálha­tók lennének a településekre vonatkozó helytörténeti tanul­mányok és egyéb forrásmun­kák. Egy-egy szakkör anyagá­ból vándorkiállítások rendezé­sét is javasolják, s vállalnák ennek szervezési feladatait. Ugyancsak hasznos kezdemé­nyezés, hogy az ország-világ­járó klubok bekapcsolásával helytörténeti kirándulásokat szervezzenek. Az ötleteket is tartalmazó félhívás már meg­érkezett, vagy a közeli napok­ban megérkezik a Pilis-hegy­ség térségében dolgozó népmű­velőkhöz s elsősorban rajtuk múlik majd, hogy mi és ho­gyan válik valóra a budakalá­szi javaslatból. Kriszt György Hídvégi Lajos ugyanis nem­csak a történelmi múltban való jártasságával, hanem előadásmódjával is meggyőző tud lenni. Ezért láttatja ve­lünk érzékletesen a 900 éve alapított település 80—100 la­kosának mindennapjait; • ezért tűnődünk vele együtt, hogy vajon Cegléd város a szeglet szóból, a cegle-cigle parti fűz jelentésű fanévből kapta-e ne­vét, vagy pedig az első itt le­telepedő embert nevezhették Ceglédnek. Értesülünk a könyvből arról is, hogy a ceg­lédiek évszázadokkal ezelőtt nem szerettek adózni. Leg­alábbis ezt veti szemükre 1506-ban, az olajbánfőtt Szent János ünnepe utáni csütörtö­kön az apácák fejedelemasz- szonya, kegyetlenül megfenye­getvén őket. Ámde a ceglédi parasztpolgárok nem tartoztak a könnyen ijedősek közé, amit az is mutat, hogy az apácák által nyakukra küldött tiszt­tartót megölték. A VÉRONTÁS nem volt ritka esemény Cegléd történe­tében sem. Ezt tudjuk meg a Nyársapáttal vívott fegyveres összeütközéseiről, a törökkori Tv-sorozat Mint oldott kéve Űjabb filmsorozat felvételeit kezdi meg április közepén a Magyar Televízió forgatócso­portja. Sárközi György: Mint oldott kéve című alkotásából Révész György rendező hétré­szes tv-filmet készit. Az 1945 márciusában, abal- fi munkatáborban mártírha­lált halt Sárközi György — akit elsősorban lírikusként tar­tanak számon — a harmincas évek elején a szabadságharc történetét tanulmányozva is­merkedett meg á kalandos és tragikus sorsú fiatal magyar főnemes, báró Mednyánszky Cézár életével. Könyvtári ku­tatásainak felhasználásával, 1931-ben írta meg 1S48 meg­rendült hitű paphősének élet­regényét, amelyben egyúttal bemutatja a magyar történe­lem egyik legjelentősebb idő­szakát, a reformkort. A tervek szerint szeptem­berre elkészülő sorozat főbb szerepeit Kovács Titusz, Rutt- kai Éva, Darvas Iván, Bujtor István, öze Lajos, Mensáros László és Pap Vera formálja meg. ' * ' Uj bepiutatók, felújítások az Erkel Színházban Üj bemutatókkal, nagy si­kerű, régóta nem látott-hal­lott művek felújításával, új betanulásával gazdag progra­mot kínál látogatóinak az 1981—82-es évadjára a Ma­gyar Állami Operaház társu­lata. Mihály András igazgató a szerdán tartott sajtótájékozta­tón elmondta': idei évadjukat szeptember 1-én kezdik az Erkel Színházban, Bartók há­rom művével. Az első bemu­tató novemberben lesz: Of­fenbach Kékszakáll című dal­műve. A táncosok két balett­premierre készülnek. A kubai balett est re december végén kerül sor. Űj magyar, egész estét betöltő balett lesz a Quo Vadis? A szezonban az Erkel Szín­házban az eddiginél százzal több előadást tartanak. A megemelt előadásszám lehető­vé teszi, hogy az Erkel szín­házi bérletek mellett a volt operaházi bérlőknek is bizto­sítsanak bérletváltási lehető­séget. Kibocsátják — ezúttal 21. alkalommal — a népsze­rű vasutasbérletet is. A bérletek megújítása május 4- től 22-ig tart. Az új bérlőik június 1. és július 17. között vásárolhatják meg a bérlete­ket. törvénykezésről szóló cikkek­ből. Kossuth toborzóbeszédének körülményeiről, a verbúválás- ról, a sorshúzásról, a Pesti út 6. szám alatti ház egykori hí­res és hírhedt vendégeiről, a Pál-napi csatáról szóló írások a szabadságharc időszakának eseményeit hozzák közel az olvasóhoz. Megindítóan szép a leírása a ceglédi 100-as kül­döttség Kossuth Lajosnál 1876-ban tett látogatásának. A turini száműzetésben élő nagy hazafit a .ceglédiek országgyű­lési képviselőjüknek választot­ták: ezt a hírt vitte meg a száz ember a meghatódott kormányzónak. Cegléd temetőjében pihen­nek Földváry Károlynak, Kos­suth legendás hírű ezredesé­nek hamvai. E városban pró­bálta megvalósítani élete al­konyán népboldogító terveit Táncsics Mihály. Itt küzdött az agrárproletárok sorsának jobbra fordításáért a hánya­tott életű Várkonyi István. őket is életközeibe hozza írá­saiban a könyv szerzője. ENNYIBŐL IS kiderült te­hát: izgalmas, érdekes, színes olvasnivaló a Ceglédi histó­riák. Végigolvasása után ön­kéntelenül is kérdezzük: mi­kor láthatjuk a folytatását? Cs. S. A tudományos-fantasztikus Irodalom egyik központi té­mája a kapcsolatteremtés más civilizációkkal. Hogy az em­ber nem az egyetlen értelmes lény a világegyetemben, az már régi feltételezés. Fel- tételezés, és nem bizonyosság, mert mindeddig eredmény­teleneknek bizonyultak azok a különböző kísérletek, melyek részint a világűrből próbál­tak értelmesnek tekinthető üzeneteket, vagy legalább je­leket kiszűrni, részint pedig a Földről irányultak a világ­űrbe, hogy felhívják ránk a figyelmet. Persze, ha tekin­tetbe vesszük, milyen kicsi az ilyen kspcsolatteremtés való­színűsége, az eddigi sikerte­lenség semmit nem jelent. Stanislaw Lem, a sci-fi műfaj klasszikusa és egyik legje­lentősebb teoretikusa, Sum­ma Technológiáé című köny­vében külön fejezetet szen­tel a kozmikus civilizációk s a velük létrejöhető kapcso­lat kérdésének. Amit e feje­zetben ír, egy szene kelti az olvasóban a más civilizációk­kal való megismerkedés re­ményét, s e találkozás re­ménytelenségét. Mindezek az elméleti meg­fontolások természetesen nem zavarják a sci-fi írókat vagy a sci-fi filmek készítőit. A té­makör túlságosan hatásos ef­fektusokat kínál, semmint hogy komoly tudományos-el­méleti vonatkozásaira figye­lemmel lennének. A találko­zás-téma (hála a fejlett film- trükk- és makett-technikának) nagyon látványosan mégcsi­nálható, s ha a látvány meg tudja ragadni a nézőt, akkor már nagyobb baj nem lehet. A történet logikájára, a mese (néha a szó szoros értelmé­ben a mese) értelmes fordu­lataira, a figurák jellemére s az ebből fakadó cselekede­teire akár ne is ügyeljen az efféle könyv vagy film szer­zője (mert hogy könyvben is lehet látványos a leírás, a helyszín- vagy környezetrajz). A most bemutatott ameri­kai sci-fi, a Harmadik típusú találkozások, a fenti módszert alkalmazza. Rendezője és írója, Steven Spielberg (a hí­res-hírhedt Cápa rendezője) elsősorban a látványra építi filmjét, s nem nagyon érdek­li, hogyan .tölti ki a néző kép­zelete a sztori számos héza­gát, értelmetlen vagy illogikus mozzanatait miképp magya­rázza meg, s hogyan egészíti ki a nagyon hiányos infor­mációkat (mert hogy ez a film épp ezekben a vonásokban vét a sci-fi kötelező szabályai el­len, melyek szerint minden­fajta elképzelés, fantáziálás le­hetséges, de akkor azoknak a maguk saját logikája szerint nagyon is pontosan, hibátla­nul kell felépülniük). Spielberget valószínűleg job­bam izgatta a műfaj éppen magasan álló népszerűsége, s az effajta filmektől várható anyagi siker, mint az, hogy maradandót hozzon létre a sci- fi filmek terén. (A jó üzleti érzék már a Cápa során meg­mutatkozott: annak készíté­sekor épp a horrorfilmeknek volt divatjuk, s ebbe talált bele a film, méghozzá na­gyon. Ami persze nem baj, hi­szen az anyagi siker önma­gában még nem elítélendő —, csaíkhát éppen tudnunk kell a maga értékrendjében elhe­lyezni mondjuk épp a Cápát, vagy akár a Harmadik típusú találkozásokat is.) Van egyébként a terjengős, helyenként kifejezetten unal­mas filmnek egy majdhogy­nem gyermeteg hatású ma­gyar vonatkozása is: a Földre érkező lényekkel a Kodály- mócLszer (de inkább csak a közismert szolmizáció kézje­lei) alapján teremtenek kap­csolatot, felhasználva az ötfo- kúság (a pentatónia) szabá­lyait is. Hát —* ez még tény­leg nem volt sei-fiben... Az első nagy vonatrablás Az élet olyan, niint a mű­vészet (Jelen esetben: mint egy jóindulatúan művészi al­kotásnak nevezhető film.) Az újságok akkor közölték a hí­res 1983-as angliai nagy vo­natrablás egyik kulcsfigurá­jának, Ronald Biggsnek Bra­zíliából történt elrablását, amikor Az első nagy vonat­rablás a mozik műsorára ke­rült. Ez a bizonyos első nagy vo­natrablás valamikor a múlt század közepén történt, per­sze szintén Angliában. De a rendező-író, Michael Crichton, úgy. adja elő a történetet, hogy hősei szinte mai nehéz fiúk­nak tűnnek. Amivel mint­egy igazolja, hogy legfeljebb a technikai feltételek, eszkö­A bestia Álmatag szépségű lengyel mezők, gazdag földbirtoko­sok, szép kastélyok között és körében játszódik a Lev Tolsz­toj elbeszéléséből Jerzy Do- maradzki által rendezett len­gyel film. Hőse, Pawel, nagy tervekkel tér vissza Svájcból birtokára, de a terveket ke­resztülhúzza a szenvedély: a fiatal birtokos belebolondul egy szép, fekete parasztlány­zök, körülmények változtak, a menők alaptípusai viszont meglehetősen régiek és állan­dóak. Maga a film bővelkedik ki­tűnő jelenetekben, megvan benne a nélkülözhetetlen an­gol 'fahumor is, remek a két főszereplő, Sean Connery és Donald Sutherland, bájos az elmaradhatatlan szép nő (Les­ley Anne Dawn) — de a rész­letek mintha túlságosan ter­jengősek lennének, s a film ezáltal mintha önmagát aka­dályozná meg a nagyobb si­ker elérésében. Mert ugye, egy krimi akkor igazán jó, ha tömör, pergő, lendületes, fe­szült. Crichton filmje azon­ban épp e téren hagy kíván­nivalókat maga után. ba, s ez az érzés tragédiák sorába torkollik. Domaradzki a naturalizmus és a szentimentalizmus szí­neiből keveri ki filmjét; ad hozzá jó adag könnyes szláv önmarcangolást is, de A bestia ettől sem lesz érdekesebb film, mert Pawel ügye túlságosan magánügy marad. Takács István MEGMENTENEK EGY MŰEMLÉKET Oktatási központ Da hason Műemléki Felügyelőség útmu­Ceglédi históriák í »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom