Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

Heti jogi tanácsok

A rendelet módot ad az illeték csökkentésére Üresen álló családi házak értékesítése

• Eszmeileg megosztott ingatlan öröklési illetékénél figyelembe veszik-e a halál előtti építkezések értékét — csökkentőén.

Érdekes kérdéssel fordult hozzánk egyik olvasónk. Feleségével negyven éve építette a házat. A házhoz tartozik 600 négyszögöl telek is. Ennek egyharmad részét korábban egyik gyermekének odaadták, kielégítették a családi házból. A megmaradt romos részben olvasónk lakott feleségével és kisebbik gyermekével. Feleségével később úgy határoztak, hogy a romos házat odaadják a másik gyermeknek, a telek egyharmadával. A romos házrészt a gyermek OTP-kölcsön- nel újjáépítette, de még a tulajdonjog telekkönnyvezése előtt olvasónk felesége meghalt. Ekkor örökség címén szállt fia nevére az ingatlan eszmeileg megosztott egyhar- mada. Az ingatlan harmadik harmada maradt meg olvasónknak, aki ' nemrég újból megnősült, és bár a bejelentett lakása továbbra is fiánál van, a felesége ingatlanába költözött. Ezt követően megengedte fiának, hogy az ő nevén lévő üres Ingatlanrészre építsen állatainak istállót.

Olvasónk most azt kérdezi, ha ezt a harmadik harmadrészt a fia — az ő halála után — megörökli, az Illetékhivatal felértékelheti-e a rajta lévő létesítményeket is, vagy csak az üres földet, ahogy a fiának átengedte.

Aggodalomra nincs oka, ha készít egy magánokiratot, vagy közjegyző előtt nyilatkozik arról, hogy még felesége halála előtt a fia építette arra az ingatlanra a különböző felépítményeket. Ezt az okiratot a fia kellően felhasználhatja majd.

Az illetékekről szóló módosított 11/1966. (VI. 29.) PM. sz. rendelet 182. §-a alapján, az illeték csökkentésének ma is megvan a lehetősége és véleményünk szerint ez az eset is ide vonható.

• Az állampolgárok tulajdonában lévő üresen álló családi házak értékesítéséről.

T, I.-né szigetújfalui olvasónk üresen álló családi házak vétele felöl érdeklődik. Hallotta, hogy kedvezményesen lehet ilyen ingatlanokhoz jutni. Mások ezzel kapcsolatban az OTP-hitel és az egyéb feltételek ismertetését kérik.

A 46/1974. (XII. 4.) MT. számú rendelet, és annak végrehajtási utasítása (30/1974. (XII. 4.) PM—ÉVM.) és legújabban a 48/1980. (XII. 10.) PM—ÉVM. rendelet rendelkezik az állampolgárok tulajdonában lévő üresen álló családi házak értékesítéséről. A rendelet felsorolja, hogy melyek az így értékesíthető házak és melyek nem. Ez utóbbiak körébe tartoznak például a tanyai jellegű településen, a szanálásra kerülő területen lévő családi házak, és a 7/1971. Korm. sz. rendelet 5. §. (1) és (2) bekezdésében említett településeken lévők.

A családi házak vevőit a községi tanács végrehajtó bizottsága •jelöli lei. Előnyben részesülnek az állami vállalatoknál dolgozó munkások, továbbá a három, vagy annál több gyermeket eltartók. Természetesen csak olyan személy, illetve család vásárolhat e rendelet alapján családi házat, aki nem esik tulajdon- szerzési korlátozás alá, vagy az alól felmentést kapott. Üdülő céljára e rendelet alapján családi ház nem Vásárolható, Az értékesítésre elfogaMOZIMŰSOB

Április 2-töl 8-ig

ABONY

2—3: Piedone Afrikában 4—5: Kramer kontra Kramer* 6—7: Ellopták Jupiter fenekét

BUDAÖRS

2—3: Ékszerrablás fényes nappal

4—5: Isten hozata, Mr. . . .

6—7r Vágta*

CEGLÉD, Szabadság

2—5: Az első nagy vonatrablás

6—8: Piedone Afrikában (du.) Csendestárs** (este)

CEGLÉD, Mese

2—8: Walt Disney állatbirodalma

CEGLÉD, Művész

2—8: A kőszívű ember fiai I—II.

DABAS

2—3: A szentév 4—5: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni 6—7: Hair*

DUNAHARASZTI

2—3: Psyché II.**

4—5: A zsoldoskatona 6—7: A kofa és a keltő

DUNAKESZI, Vörös Csillag

2—3: Vágta*

4—5: A cárleány

és a hét dalia (du.) Apokalipszis, most I—II.** (este)

6—7: Bosszúvágy**

DUNAKESZI, József Attila

2: Földi űrutazás 5: Folytassa, Kieó!*

6: Bosszúvágy**

8: Szerelmi vallomás I—II.

ÉRD

2—3 és

5: SOS Concorde 6—7: Isten hozta, Mr. • . •

FŐT

2—3: A cárleány és a hét dali; 4—5: Konvoj*

6—7: A rejtélyes bankbetét

GÖDÖLLŐ

Nukt majom kalandjai (du.)

Száll a kakukk fészkére* (este)

6—8: Tisrisesapáson (du.)

Kószönöm, megvagyunk (este)

GÖDÖLLŐ, Agrártudományi

Egyetem

2: Vámmentes házasság*

GYAL

2— 3: Norma Rae 4—5: Zorro

6—7: A veréb is madár**

MONOR

3— 5: Ellopták Jupiter fenékéi

4— 5: Luxustutajon (du.)

6—7: Zsuzsi és a varázSgyűrí

(du.)

6—8: Kramer kontra Kramer'

NAGYKÁTA

2—3: Gengszterek sofőrje*

4—5: Psyché II.**

6—7: Vámmentes házasság*

NAGYKŐRÖS. Arany János

2—3: Férfiak póráz nélkül** 4—5: Piedone Afrikában 6—8: Az első nagy vonatrablás

NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi

2—8: Autóversenyzők (du.)

2—3: Négyszáz csapás** (este)

4— 5: Banditasirató (este)

6—8: Zenekari próba* (este)

PILiSVöRöSVAR

2—3: Szibériáda I—II.

4: Egy pikoló világos

5— 7: A nyolcadik utas:

a halál***

POMÁZ

2—3: Családi összeesküvés*

4: Felfelé a lejtőn 5: A kofa és a költő

6— 7: Zsarutörténet**

RÁCKEVE

2—3: A zsoldoskatona 4—5: Vámmentes házasság*

6—7: örült nők ketrece**

SZENTENDRE

2—5: Tigriscsapáson (du.)

Pokoli torony I—II.*

(este)

6—8: A dzsungel könyve (du.) Száll a kakukk fészkére** (este)

SZiGETSZENTMIKLÓS

2—3: Mackó Misi

a világűrben (du.)

Hajadon feleség (este)

4—5: A csillagszemű (du.)

4: Huszadik század I—II.*** (este)

5: Huszadik század III—IV.*** (este)

6—7: A zsoldoskatona

TÁPIÓSZELE

2—3: Vámmentes házasság*

4—5: Gengszterek sofőrje*

6—7: Psyché II.**

VÁC, Kultúr

2— 5: A rejtélyes bankbetét

(du.)

Bosszúvágy** (este)

6—8: Négy bandita, tíz áldozat (du.)

Pantaleon

és a hölgyvendégek*** (este)

VÁC, Madách Imre

3: Csendestárs**

4: Az első kísértés**

VECSÉS

3— 5: Zsarutörténet**

4— 5: A dzsungel könyve (du.) 6—7: A fekete rák ollójában

(du.)

6—8: Pokoli torony I—II.*

•14 éven aluliaknak nem ajánlott.

••Csak 16 éven felülieknek. •♦♦Csak 18 éven felülieknek.

dott családi ház eladási árát az állami ingatlanközvetítő szerv által becsült helyi for- galmi érték figyelembe vételével kell megállapítani. Az értékesítésre elfogadott családi ház megvásárlásához az OTP kölcsönt nyújt, hosszú járatra, legfeljebb 25 évre.

Értékesíteni csak olyan üresen álló családi házat .lehet, amely belterületen fekszik, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, és előre láthatóan legalább 25 évig fenntartható, továbbá legalább fél éve üresen áll, tulajdonjoga a telekkönyvben rendezett, teher-, per és igénymentes, és ha a tulajdonos a megállapított eladási áron történő értékesítéshez írásban hozzájárult.

Az értékesítésre elfogadott családi ház vevőjeként a rendelet szerint olyan személy jelölhető ki. akinek lakóhelye megegyezik az ingatlan helyével, aki legalább egyéves folyamatos munkaviszonnyal (szövetkezeti tagsági viszonynyal) rendelkezik, aki a megvásárolt családi házba állandó lakosként költözik be, s aki a vételár és a takarékpénztári kölcsön különbözeiével készpénzben rendelkezik.

A tanács kivételes esetben más településről átköltöző személyt is kijelölhet vevőnek. A vásárláshoz az Országos Takarékpénztár legfeljebb az eladási ár 90 százalékáig, maximálisan azonban 100 ezer forintig nyújthat kölcsönt. A hitel elbírálása során az állami vállalatoknál dolgozó munkások, fiatal házaspárok, továbbá a három vagy több gyermeket eltartók előnyben részesülnek.

Dr. M. J.

Bezárták a férjet a lakásba

Amikor a kisiparos férj megnősült, ugyancsak kisiparos felesége kétszobás lakásába költözött. Az asszony azonban a férfi italozása és gorombaságai miatt két év múltán válópert indított. A bíróság a házasságot fölbontotta és a lakáshasználatot megosztotta a volt házasfelek között. A marakodás azonban tovább folytatódott, sőt, odáig fajult hogy a kisiparos a bíróságtól elvált felesége bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését kérte, mert -egy alkalommal, amikor barátját fogadta, az asszony a lakást rájuk zárta és nem tudtak elmenni. A volt feleség viszontkeresetet támasztott és különböző sérelmeket felhozva, elvált férje bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését kérte.

A járásbíróság mindkét keresetet elutasította. ítéletében kimonda: igaz, hogy az asz- szonyt a lakás lezárásáért személyi szabadság korlátozásának bűntette miatt elítélték, ez azonban a bérlőtársi jogviszony megszüntetésére nem ad okot. Fellebbezésre a másodfokú bíróság az iparos keresetének helyt. adott ég az elvált feleséget kötelezte, hogy a lakást harminc napon belül hagyja el. Elhelyezkedéséről maga köteles gondoskodni. Döntését azzal indokolta, hogy a yolt feleség a szocialista együttélés követelményeit súlyosan sértő, botrányos magatartást tanúsított, ami a bérlőtársi jogviszony megszüntetésére alapot ad.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróság ítéletét helyben hagyta.

A határozat indokolása szerint a bérlőtárs vagy társbérlő lakásbérleti jogviszoI íz nap rendeletéiből

nyáriak megszüntetését lehet kérni, ha az illető az ott tartózkodó személyek nyugalmát zavarja, vagy velük szemben durván sértő, botrányos magatartást tanúsít. A kereset megindítása előtt azonban a társbérlőt, illetve bérlőtársat fel kell hívni, hogy a kifogásolt viselkedést ' szüntesse meg. Nincs szükség erre, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a sérelmet szenvedettől a bérleti jogviszony további fenntartása nem várható el.

Ebben az esetben az asz- szony bűncselekményt megvalósító módon viselkedett, de tettét nem lehet az egyéb körülményektől elszigetelten ■megítélni, hanem a kísérő jelenségeket is tekintetbe kell venni — hangzik tovább a határozat. — Nem hivatkozhat ugyanis bérlőtársa nem megfelelő magatartására az. aki maga is jogsértést követett el. A rendelkezésre álló adatok szerint kölcsönös jogsértő cselekmények történtek. sőt, először a kisiparos részéről. Mindezek figyelembevételével a másodfokú ítélet törvénysértő, ezért hatályon kívül kellett helyezni és mindkét keresetet elutasítani.

A rossz építkezés kára

Egy tisztviselő, minf lakásszövetkezeti tag — az OTP-n keresztül — a városi tanácstól kétszázezer forintért lakást vásárolt. Családjával boldogan beköltözött, de az öröm nem tartott sokáig. Az építkezés hamarosan mutatkozó különböző súlyos hibáit a kivitelező vállalat megpróbálta rendbehozni, de eredménytelenül. Ezek után a tisztviselő a lakás kicseréléséért a tanács ellen pert indított.

A járásbíróság elutasító ítéletet hozott. Ezt azzal indokolta, hogy a tisztviselő egyedileg meghatározott dolgot vásárolt, ezért csak az árleszállítás vagy a kijavítás között választhat, illetve a szerződéstől elállhat, de kicserélést nem követelhet. Minthogy pedig bírói figyelmeztetés ellenére is kizárólag cseréhez ragaszkodott, keresetét el kellett utasítani.

Az ítélet ellen a tisztviselő fellebbezett, és ebben már arra az esetre, ha cserekérelme nem teljesíthető, árleszállítási igényt terjesztett elő, de a megyei bíróság is elutasította. A jogerős, döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki:

— A tisztviselőnek joga volt másodlagosan árleszállítást kérni, bár az összeget, amit követelt, nem jelölte meg A megyei bíróságnak tehát ennek pótlására fel kellett volna hívnia a figyelmét, ezt azonban elmulasztotta. Ezért a másodfokú ítéletnek azt a részét, amellyel az árleszállítási kérelmet elutasította, hatályon kívül helyezte, és ebben a vonatkozásban új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte.

A volt feleség pert indított

A szakmunkástanulók, valamint a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak nyári szakmai építő- táborozásáról kiadott 109/1981. (M. K. 6.) MM. számú utasítást a Művelődési Közlöny 6. számában találják meg az érdekeltek.

Ugyanebben a hivatalos lapban található a külföldi tanulmányi munkautakról kiadott 104/1981. (PK.4.) PM— MM. sz. együttes utasítás.

Az építési-szerelési árakról szóló 3/1980. (I. 19.) ÉVM—ÁH. számú rendelet módosításáról a 12/1981. (III. 23) ÉVM—ÁH. sz. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 18. száma).

Ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg a szövetkezeti

közös alapok képzéséről és az érdekképviseleti szervek fenntartási költségeinek elszámolásáról szóló 26/1979. (XI. 1.) PM. számú rendelet módosításáról kiadott 9/1981. (III. 23.) PM. rendelet.

Az 1981. évi ellenőrzési irányelvekről és a vállalati belső ellenőrzés helyzetéről a

Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 4. számában találnak tájékoztatást illetve fontos közleményt az érdekeltek.

A pénzforgalom lebonyolításának korszerűsítéséről a

Magyar Nemzeti Bánik adott ki közleményt a bankszámlatulajdonosok részére, amely a Pénzügyi Közlöny 4. számában jelent meg.

A bíróság a házasságot fölbontotta és a volt házastársak bírói egyezséget kötöttek, amelyben kijelentették: egymással szemben vagyoni igényük nincs, az asszony a házból, amelyben laktak, elköltözik. Ez a lakás Pest megye eg^ik városában van. Az egybekeléskor ugyanis a férfi szüleinek* házára emeletet építtettek és a fiatalok az így kiképzett lakásba költöztek. Az építkezés résziben OTP- kölcsönből, részben mindkettőjük szüleinek anyagi hozzájárulásával történt.

A megállapodás ellenére az elvált asszony volt férje és annak szülei ellen pert indított. Ebben arra hivatkozott, hogy a ház az életközösség megszakadásakor 280 ezer forintot ért, amelynek egynegyed része a ráépítéssel őt illeti, ezért hetvenezer forint megfizetését kérte. A ■járásbíróság, majd fellebbezésre a Pest megyei Bíróság ítéletében megállapította: az asz- szomy szülei az építkezéshez húszezer forinttal járultak

hozzá és ez az összeg az elvált feleséget megilleti. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el.

Ä határozat indoklása szerint nincs tisztázva, hogy az egyezségkötéskor az asszony milyen anyagi ellenszolgáltatásért vállalta a közös lakás elhagyását. Elsősorban tehát azt kell vizsgálni, hogy a megállapodáskor az építkezéssel Itapcsolatos házastársi igényeket figyelembe vették-e. Amennyiben az derülne ki. hogy a volt feleségnek az emeletráépítéshez történt hozzájárulását nem vették tekintetbe, tisztázni kell, hogy a munkálaok megkezdésekor a tulajdoni kérdéseket miképpen rendezték. Ha ezt elmulasztották, úgy a ráépítéssel a házastársaknak közös tulajdonuk keletkezett és ennek az asszonyra jutó értékét meg kell állapítani. Vág ül azt is tisztázni áell, hogy az asz- szony szülei a húszezer forintot visszafizetési kötelezettséggel adták-e.

Törvénykommentár

Meddig tart az életfogytiglan?

Ergastulum. így nevezték egykor az életfogytiglan- ra ítéltek fegyintézetét. A modern büntetőjog „kísérleti műhelyének” számító Toscanában az ergastulum rabjai büntetésük első 20 esztendejét magáncellában töltötték. Ennek utána — külön kérésre — kikerülhettek fe- gyenctársaik közé dolgozni, de folytonos hallgatásra voltak kötelezve. A büntetés halálig tartott, feltételes szabadságnak nem volt helye. Aki ergastulumba került, amolyan élő-halottnak számított: végrendelkezési képességét elvesztette, s még elítélése előtt írt végrendelete is érvénytelenné lett.

Tavaly Magyarországon tizenhárom bűnözőt ítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésre a bíróságok’. ' Ery- egy ilyen verdikt után sokan kérdezik: mit is jelent pontosan ez a büntetés?

A kérdést dr. Bagi Dénesnek tettük fel az Igazságügyi Minisztériumban.

— Egyáltalín életfof ytíg tart-e az életfogytiglan?

— Nem feltétlenül —mtnd- ta a főosztályvezető-helyettes. — Sőt, úgy is fogalmazhatok, az életfogytiglan az esetek többségében Magyarországon nem jelent halálig tartó büntetést. A BTK ugyanis 20 év letöltése után lehetővé teszi a feltételes szabadságra bocsátást.

— Ki Jogosult dönteni erről?

— A megyei bíróságok mellett működő börtönbíró. 0 vizsgálja meg, hogy az elítélt két évtizedes fegyintézet! élet után jelent-e veszélyt még a társadalomra. Ha nem, szabadon engedi. Ellenkező esetben viszont elvileg bármennyi ideig visszatarthatja. De ez igen ritka A szabadon bocsátás természetesen feltételhez van kötve. Ha az elítélt a fegyház elhagyása után 10 évig nem követ ek bűncselekményt, szabadul a büntetés terhe alól. Újabb törvénysértés esetén viszont visszakerül a fegyintézetbe.

— 'Volt egy korszak a magyar Joyban, amikor kiiktatták a törvényööl az életfogytig tartó szabadságvesztést.

— Valóban volt egy ilyen évtized, 1961-től 71-ig. De korábban ezt a büntetést már

az első magyar BTK, az 1878- ban kiadott, úgynevezett Cse- megi kódex is ismerte. Nyolcvan évvel később, a második BTK megalkotásakor, viszont erősebbnek bizonyult az az álláspont, amely szerint a szabadságvesztésnek határozott idejűnek kell lennie; az elítélt nem tartható bizonytalanságban. Ezért törölték el a törvényhozók 1961-ben az életfogytiglani.

— Mi indokolta a rehabilitációt?

— Túlságosan nagy űr keletkezett a halálbüntetés és a szabadságvesztés 15, illetve (több bűncselekmény együttes elbírálása esetén) 20 éves maximuma között. Ez az ellentmondás természetesen; úgy is feloldható, hogy a szabadságvesztés felső határát a törvény 30, vagy akár 100 esztendőre emeli, ahogy például az az Egyesült Államokban történt. Ehelyett a magyar BTK inkább visszatért a régi, közismert jogintézményhez. Volt azonban ennek egy másik indoka is. Hazánkban határozott halálbüntetést szűkítő ítélkezési gyakorlat érvényesül. A halálbüntetés

mindinkább kivételessé lesz. s csak akkor alkalmazható. ha a társadalom védelmé1 más eszközzel nem lehet biztosítani. Voltak és vannak azonban határesetek, amikor súlyos érvek szólnak aiz elítélt társadalomból való kiiktatása mellett, de nem teljesen kizárt az átnevelés lehetősége. Ilyenkor célszerű alkalmazni az életfogytiglani, amely tehát szorosan összefügg a halálbüntetés csökkenésével.

— Ez utóbbit a konkrét adatok is igazolják. Az 1960-as években esztendőnként átlagosan nyolc, a 70-es években már csak három halálos ítélet született Magyarországon

Hány életfogytig tartó szabadságvesztést mondtak ki ugyan: akkor a bíróságok?

— Az utolsó öt év adatai állnak rendelkezésemre. Eszerint 1976-ban nyolc, 1977-ben tíz, 1978-ban tizennégy, 1979- ben nyolc, 1980-ban tizenhárom vádlottat Ítéltek életfogv- tiglanra. Olykor hallani le- • hét. hogy az emberek a szemet szemért, fogat fogért elve alapján egy-egy ügyben halálbüntetést emlegetnek. Gyakran elfelejtik azonban hogy valóiában m'lven súlyos szankció is az életfogytiglan amikor legalább 20 évet a legsúlyosabb büntetésvésre- hajtási fokozatban. ' fegyház- ban kell letöltenie a rabnak.

Babus Endre

)

i

*

A Legfelsőbb Bíróság döntései