Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

Vámsunk éj büszkesége Elkészült a várva várt gödöllői művelődési ház, amely rangja szerint központ. No meg feladatai szerint, hiszen nem­csak a városé, hanem a járásé is, programjaival, módszertani segítségével egyaránt. Hozzátéve: fenntartásában is járási­városi, mind a gödöllői, mind a községi üzemek, szövetkezetek hozzájárulnak kiadásainak fedezéséhez. Nagyszerű látvány Gödöllő új létesítménye, kívülről is, belülről Is. S ha gazda módjára viseljük gondját, évtizedekig ilyen lehet, mindenki örömét lelheti benne, aki bőségesnek ígérkező programjait, műsorait látogatja. Bozsán Péter felvétele Köztisztasági akció A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1981. ÁPRILIS 4., SZOMBAT Pár jót ritkító fejlődés Rang a társadalmi munka Évről évre szélesedik a Tiszta városért mozgalom Gö­döllőn. Az idén hatalmasat lépünk előre: a hulladékot, szemetet egy köztisztasági, környezetvédelmi akcióban szállítják el. Az ütemtervet a városi tanács műszaki osztá­lya és a Városgazdálkodási Vállalat állította össze. Amint megtudtuk, az utcákon és a tereken négy köbméteres konténereket helyeznek' el, amikben minden, háztáji hul­ladék ibelefér. Az ö&szegyűlt szemetet, hul­ladékot, sáriszapot ezekben a konténerekben szállítják el a gépkocsik. Alkalom nyílik te­hát arra, hogy minden ház-és ingatlan megszabaduljon a fölösleges holmiktól. A tanács­tagokat és a lakóbizottságokat idejében értesítik a szervezők, hogy mikor, és hol helyezik el Mezőgazdaság. A szó halla­tán kiben razdül valami, ki­ben csupán a sokat emlege­tett rossz időjárás, az egyszer jó, a máskör gyenge búzater­més rémlik fel. Másoknak a végtelen mezők, traktorok, kombájnok vágy éppen az ipari melléküzemágak sora kelt valamiféle képzetet erről a népgazdasági ágazatról. Történelmi lépték Bárhogy van, senki sem mondhatja, hogy nincs hozzá köze, hiszen igaz ugyan, hogy ma nálunk a mezőgazdaság­ban egymilliónál is kevesebb embert foglalkoztatnak, de ez a régihez képest igazán csak maroknyi csapat tízmillió em­ber kenyerét, húsát, borát ter­meli meg. Mi több: egyes ter­mékekből, amiket a háztáji­val együtt a nagyüzem elő­állít, jut külföldre is. A mondottakból világos, hogy valaha többen voltak akik a paraszti munkát vál­lalták, de világos, hogy az exportra is termelő mezőgaz­daság rekordjaival más, mint a régi. De hogyan is lett erre képes, hiszen a történelmi léptékekkel is mérhető jelen­tős lépés, a földosztás, majd a nagyüzemek szervezése alapjaiban ráztá meg a gaz­dálkodás kereteit. Közben a konténereket, amelyek álta­lában 2—3 napig maradnak egy helyen. Bővebbet Csaba Antaltól, a városi tanács műszaki osztá­lyának vezetőjétől tudtunk meg: — Felmértük a helyzetet, és pontos forgatókönyvet dolgoz­tunk ka Jenei Lászlóval, a Városgazdálkodási Vállalat kommunális osztályának veze­tőjével .és Molnár Arpádné főelőadóval, a tanács dolgozó­jával. Ahogyan a helyzet meg­kívánja, úgy cseréljük és szál­lítjuk el a konténereket. Áp­rilis végéig szeretnénk elsőre végiezni a munkával, remél­jük, igyekezetünk nem lesz hiábavaló. Kérjük a lakosság­tól, hogy elhullott állatok te­temét ne tegyék a konténe­rekbe! persze az emberi, a tudati vi­szonyok ugyancsak változtak, ha nem is olyan gyorsan. Vajon hogyan látja mind­ezt egy olyan tapasztalt szak­ember, aki jól emlékezik a kisparaszti gazdaságokra, a nagyüzemek szervezésére, megerősödésére. Beszélgető partnerem Lehoczky Miklós, a MÉM Műszaki Intézet üzemgazdásági főosztályának vezetője. Tizenhét évet töl­tött Pest megyei gazdaságok­ban, egyebek közt a vácszent- lászlói tsz-ben és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában is, tíz éve pedig az intézetben dolgozik. Üzemi koncentráció — A mezőgazdaságunk ál­tal megtett ut taglalásakor induljunk ki abból, hogy a földreform mindent felszá­molt, de a földreformtörvény, amely megszüntette a nagy­birtokokat, az új szellemű ag­rárpolitika alapja is lett. A sokféle kezdeti nehézség után azonban csak a 60-as évek­ben alakult ki az a közgaz­dasági feltételrendszer, amely megfelelő keretet hozott lét­re a szocialista nagyüzemi tí­pusoknak. Ezt megelőzően azért is volt sok a buktató, mert sem a vezetőkben, sem a fizikai dolgozókban nem Nem akarok hinni a fülem­nek, de kénytelen vagyok a szememnek: ha életemben elő­ször járnék Veresegyházon, csodára gyanakodhatnék. Pe­dig szó sincs itt földöntúli erők munkálkodásáról, ellenkezőleg nagyon is evilági okai vannak a hatezer lelket számláló nagy­község párját ritkító .fejlődé­sének. Pénzbeli érték Akik számon tartják, mikor melyik községünkről írunk, most talán furcsállva ráncol­ják homlokukat: tavaly ilyen­kor, meg azelőtt is Veresegy- házról adtunk hírt ezeken a hasábokon. De még mielőtt bárki valami titkos protekcióra gondolna, elárulhatjuk a visz- sza-visszatérő apropót, amit maguk a községiek harcolnak ki évek óta. Immár harmad­szor, s ezúttal végleg elnyer­ték a Pest megyei település- fejlesztési verseny nagyközsé­gi kategóriájának első díját. Hogyan csinálják? A válasz­ra alighanem a krónikáson kí­vül is sokan kíváncsiak. S bár most a községi népfront- bizottság elnökétől, titkárától és a nagyközségi tanács igaz­gatási csoportvezetőjétől ér­deklődtünk, alighanem a hi­ánytalan felvilágosítás remé­nyében fordulhatnánk jósze­rivel bárkihez Veresegyházon. Mert itt sző sincs kozmetiká­zásról, vitatható átcsoportosí­tásokról, jóindulatúan kezelt költségekről. Az a negyven­négy és fél millió forint, ami az elmúlt ötéves tervidőszak' társadalmi munkájának pénz­beli értéke, az valóban pon­tosan ennyi. Utána lehet szá­molni, ámbár kissé hosszadal­mas lenne. Miként az a felsorolás is: mit végeztek. De megéri vé­gigfutni, hiszen a forintok mégoly tetemes summája is élettelen. Holott mögötte ép­pen az életviszonyok, a lakó­volt meg a megfelelő felké­szültség. így a rendelkezésre álló termelőerők is rossz ha­tásfokkal érvényesülhettek. — Világos, hogy fontos lé­pés volt az üzemi koncentrá­ció. Megkezdődött a szövet­kezetek egyesítése, ami kez­detben szintén sok buktatóval járt, mert sokan csak ölhetett kézzel várták az eredményt. Sok helyütt felborult a ter­melésszerkezet, az új, nagyobb gazdaságnak pedig másmi­lyenre volt szüksége. A tech­nika fejlesztése sem maradt le, hiszen nőtt a gépek tel­jesítőképessége, új növény­fajták, vegyszerek, kemikáliák jelentek meg. Búzából jött a szovjet Bezosztaja 1-es, ami jelentős fejlődést hozott a ke­nyérgabona-termelésében. Oktatás, kutatás — A legnagyobb hatású lé­pést talán mégis a termelési rendszerek jelentették. Ezek már megkövetelték a terme­lési eljárások, technológiák, a termelőerők sokkal célszerűbb felhasználását. A termelési rendszerek elterjedésének is köszönhető, hogy a fejlődés roppant felgyorsult, s míg régebben évtizedek, évszáza­dok kellettek hozzá, most már gyakorlatilag tíz év alatt a termelés minden eleme meg­környezét, az ellátás megany- nyi mára elfeledett gondja hú­zódott. Egykor a kérdezettek egymás szavába vágva sora­koztatták fel azokat a létesít­ményeket, amelyekkel az el­múlt öt évben gazdagodott a falu. Kezdve a kívülről is tetsze­tős orvosi rendelővel, á bár­mely városban megirigyelhető ACC-áruházzal és az úttörő­táborral, amelyhez nagyszerű park csatlakozik, s amely alig százötven méterre van a hí­res veresi tótól. Folytatva a mezőgazdasági kisáruházzal, a könyvesbolttal, a bővített, fel­újított gyógyszertárral, a re­kordidő alatt elkészült benzin- kúttal. Befejezve azzal — ha ugyan bárhol elvághatjuk a felsoro­lás fonalát —, hogy a nagy­községben nincs egyetlen olyan utca sem, amelybe.! legalább az egyik oldalon ne lenne ho­mokbetonos járda, hogy öt­ven utca aszfaltos, vagy elő van készítve az új burkolatra. Az összefogás szülte S akkor még hátravan a fo­lyamatosan épülő sporttelep, amivel két legyet ütöttek egy- csapásra. Gyenizse Ferenc néprontelnök mondta, hogy a helyén korábban egy szemét­telep volt. Bárczy Lászlóné népfronttitkár a gyermekév A sertés-, a baromfi- és más állattartó telepeken a leggon­dosabb munkg mellett is elő­fordul, hogy elpusztul né­hány jószág. Az így keletke­zett állati tetem azonban hasznosítható, amihez persze megfelelő eszközök és szigo­rú technológiai fegyelem szük­séges. változik. S ez alapjában vé­ve nagy vívmányunk, benne az is megfogalmazódik, hogy a fejlődésnek további pers­pektívája van. Amikor a mezőgazdaság fejlesztéséről beszélünk, ne­künk feltétlenül szót kell ej­tenünk arról is, hogy a kö­zelmúlt eredméhyeihez köze van a városunkban levő in­tézményeknek. A termelésfej­lesztés emberi oldaláról ugyanis ezúttal sem szabad megfeledkeznünk. Több ezer azoknak a szakembereknek a száma, akik a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen kap­tak mezőgazdász, gépészmér­nöki, illetve szakmérnöki dip­lomát. Hazánk legnagyobb agráregyetemén végzettek az élelmiszertermelés minden fontos posztján helytállnak. Ugyanakkor igen jelentős ku­tatás is folyik az egyetemen. Külön fejezetet érdemel a már említett MÉM Műszaki Intézet, az Országos Állatte­nyésztési és Takarmányozási Központ Kisállattenyésztő In­tézete és az Erdészeti Tudo­mányos Intézet gépesítési ál­lomása. Fejlesztési eredmé­nyeik vitathatatlanul megmu­tatkoznak e népgazdasági ágazat mai képén. Említettük, hogy a termelő szféra kínál­ja, nyújtja a lehetőséget a to­vábbi előbbrelépéshez. Ez persze csak úgy lehetséges, hogy ha az elmúlt évtizedek­ben gondokkal is, de alapjá­ban véve egy fontos szaka­szon túljutott mezőgazdasá­gunk. F. I. alkalmából tavaly elkészült játszóterekről szólt elismerően, különösen arról, ami a Sza­badság út és a Kinizsi utca sarkán áll. Régebben épült ugyan, de már akkor is jelen­tős társadalmi összefogással az iskola, a művelődési ház, a strand s még sok-sok egyéb, ami mára a gödöllői-járás egyik közösségi szempontból leggazdagabb legkényelmesebb községévé tette Veresegyhá­zat. Jeles alkalmakkor S mi kellett hozzá? Egy tö­rekvő tanács, élén Pásztor Bé­la elnökkel, nyílt községpoli­tika, amely valamennyi fóru­mon kikéri a lakók vélemé­nyét. Az, hogy rang legyen a társadalmi munka, s hogy a község apraja-nagyja, kezdve a fiataloktól, folytatva az el­járó dolgozókkal és a kisipa­rosokkal s hosszú-hosszú lista után befejezve az üdülőtelkek tulajdonosaival, magáénak érezze, amit csinál. S bár gondjuk Is jócskán akad még, Lebek László, a tanács igazgatási csoportveze­tője elsőként a vizet említette, de a jeles alkalom érthetően az örömökre, a sikerekre irá­nyítja a veresiek és vendégeik figyelmét. De reálisan és ezek­ből van több. G. Z. Nálunk eddig nem terjedt el széles körben olyan eljá­rás, amellyel az ilyen fajta, nagy mennyiségű hulladék egyszerűen hasznosítható. Előlépést jelenthet az, hogy a MÉM Műszaki Intézet és a Ceglédi Állami Tangazdaság néhány éve behozott egy olasz gyártmányú, VOMM típusú feldolgozó gépsort. A gépek vizsgálatát az intézet munka­társai már befejezték, s mind­ez kedvező tapasztalatokkal zárult A gépekkel olyan húspé­pet állítottak elő, amelynek szárazanyag-tartalma mint­egy húsz százalék körüli, nyersfehérje-részaránya pedig nyolcszázalékos. Mindez azt jelenti, hogy a feldolgozással nyert anyag kiválóan alkal­mas az állatok takarmányo­zására Az intézet szakemberei sze­rint a technológia megvaló­sításához, az etetővonal nél­kül, körülbelül 5 millió fo­rint kellett Egy kilogramm nyersfehérje előállításának költsége a vizsgálat idején 28 forint volt. A gépsor kezelé­sét egy műszakban négy em­ber látja el. Városi moziműsor Szombat: N’uki majom ka­landjai. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor. Száll a kakukk fészkére. Színes, szinkronizált amerikai Kim, 6 és 8 órakor. Vasárnap: Nuki majom ka­landjai. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor. Száll a kakukk fészkére. Színes, szinkronizált, amerikai film, 6 és 8 órakor, Hétfő: Tigriscsapáson. Szí­nes szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor. Köszönöm, megvagyunk. Üt az öngyilkosságig. Színes ma­gyar film, 6 és 8 órakor. Szombati jegyzet Kerítés Néhány éve egy koordi­nációé értekezleten, a városi pártbizottság első titkára szenvedélyesen szólt arról az üzemi szemléletről, amely a kerítésen kívüli világot nem tekinti sajátjának. Holott a város sok szállal kapcsolódik a területén működő vállalatokhoz, gyá­rakhoz, intézményekhez. Utaljunk csak arra, hogy a dolgozók jelentős hányada Gödöllőn él. Közismert, a lakóhely milyensége meg­határozó az egyéniség ala­kulásában, a közhangulat, a közérzet formálásában. A mindennapi munkában egyáltalán nem mindegy, hogy a munkás, mérnök, adminisztrátor előző nap me gkapta-e, amit kívánt a városi boltban, udvariasan szolgálták-e ki, előzékenyen fogadták-e az orvosi ren­delőben. Fordítva is igaz a tétel. Aki jól érzi magát munka­helyén, megkapja teljesít­ményéért a megfelelő ellen­szolgáltatást, könnyebben kapcsolódik be a közéletbe s fáradozik szabad ideje egy részében munka- és lakótársaiért. Gyár és város nemcsak ilyen közvetett módon, la­kói illetve dolgozói révén van egymásra utalva, ha­nem mint egész is. A mi­nap ezt így fejtegette a gödöllői Építőipari Szövet­kezet vezetője: Ha mi csu­pán gazdasági egység vol­nánk. ott vállalnánk mun­kát, ahol a legjobban kifi­zetődne, hisz köztudomású, a mi területünkön többféle ár létezik, s a. legjobban a szabadáras munkákkal já­runk. Az sem titok, hogy a lakásépítés sem tartozik a legnyereségesebb építőipari tevékenységek közé. Az építőipariak felfogása szerint ők társadalmi és politikai egységet is alkot­nak, s mint ilyennek, a szokványos kapcsolaton kí­vül egyéb kötelezettségeik is vannak a várossal szem­ben. Ezért kapcsolódnak be a lakásépítésbe is, noha mé­reteikkel arányosan, sze­rény mértékben, s emiatt mondanak le egy-egy zsíro­sabb falatot, hogy erőiket a városban és a járásban működtethessék. További példákért sem kellene a szomszédba men­ni, a város és a járás hatá­rain belül is akad szép számmal. Hogy csak a két legnagyobbat említsük, a Ganz Árammérőgyárat és az ikladi Ipari Műszergyá­rat, vezetőit és kollektíváit, a teljes közösséget és a ki­sebbeket, a szocialista bri­gádokat, melyeknek nevét a legkülönbözőbb helyeken emlegetik elismeréssel. Egy-egy településünk hí- re-neve gyakran egybefonó­dik egy vagy több intézmé­nye sikereivel. Gödöllőt egyeteme, kutatóintézetei, üzemei okán is számon tartják, Túrát, Vácszentlász- lót, Kerepestarcsát termelő- szövetkezete, Aszódot ipari szövetkezete és gimnáziuma, Isaszeget a Lignifer is fém­jelzi. A kerítésen túlnéző és -látó szemlélet nemcsak üzem, intézmény, szövetke­zet és település viszonyá­ban mutatkozik meg, ha­nem az egymás közötti kap­csolatokban is. Tudunk ró­la, hogy a nagyobb testvér, az állami építőipari válla­lat segített a kis szövetke­zetnek, de még olyanról is, hogy nem azonos profilúak, fémipari gyár adott át szakembert ruházati üzem­nek. És egy friss mezőgazda- sági példa: a tangazdaság és a kartali termelőszövet­kezet földcseréje, amely le­hetővé teszi kedvezőbb mé­retű táblák kialakítását s gazdaságosabb műveléséi. Amilyen szenvedéllyel szólt' annak idején a párt­titkár a helytelen szemlé­letről, ugyaiiolyan örömmel adott hangot az idén elis­merésének a város nevében s ugyanezt tehette volna a járási titkár is. ha tartot­tak volna hasonló koordiná­ciós értekezletet. Kör Pál Cs. J. Fontos szakasz végén Ember és termelési rendszer Állattartó telepek Kedvező tapasztalatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom