Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

Jó irányban változik szemlélet és igény A szebb, tisztább városért Altató a magvakban, locsolóautó az úton A tavaszvég szinte minden településen a környezet ren­dezésének, csinosításának ide­je, a szokás régmúltban gyö­kerezik, a természet éledésé­nek, újra meg újra megújulá­sának ünneplésében. Van, ahol most is szokás: naphoz kötődik, a portán s környé­kén mikor, mihez kell lát­ni. Mkor kezdődhet a kert rendezése, mikor a zöldség, vagy virágmag vetése, mikor Illik nagy tavaszi szellőzte­tésre az udvaron feltornyozni, napsugárral „hizlalni” a pár­nákat, dunnákat, kimeszelni a lakóépületet kívül-belül. Furcsa szokás Tavaszi nagytakarítás most is van, ahány ház, annyi szo­kás módon. Ám éljünk város­ban vagy falun, a tisztaság, a rend, a szép környezet köve­telmény, megvalósítása össz­társadalmi feladat. Szervezé­séhez jó propaganda, ösztön­zés és mindenek előtt igény kell. Most, hogy szervezett környezetrendezés folyik Ceg­léden, a nagy környezetvédel­mi akció keretében, beszél­jünk erről. Járjunk a szerve­zőkkel a pontról pontra ki­dolgozott tervek és azok megvalósulása nyomában. A város új negyedében, a Károlyi lakótelep szilárd bur­kolatú útjain reggelente for­dul egyet a locsolóautó, fris­síti, tisztítja az utat. Ám, itt is és más emeletes lakóne­gyedekben is furcsa szokás kapott lábra. A lépcsőház mögöttes szög­leteit sokan — éjszaka kó­dorgók, szórakozóhelyről vagy munkahelyről hazafelé tar­tók, nemegyszer kissé kapa­tos emberek — összetévesztik az illemhellyel. Legyen az múzeumépület utcai zuga, családi ház lépésnyi beugrós kapualja, társasházak lépcső­háza — ott a bizonyíték, bű­ze terjeng. Ha most, tavasszal nem te­szünk ellene, a nyári meleg­ben még visszataszítóbb lesz, s ráadásul baktériumhizlaló, fertőzést, járványt rejtő góc. A szemmeltartás, a nevelési célzattal frissiben büntetés tán javítana, a helyzeten. Lomeltakarítás Cegléd minden téren sokar­cú város. Lakói is alaposan keveredtek az utóbbi évek so­rán, más szokások, igények ta­lálkoztak — ám kötelező nor­mák mindenki számára van­nak egy bizonyos határon túl, s azok betartásáért mindenki felelős. A társadalmi tudat helyesen ezt az érzékenységet sem nélkülözheti. Albertirsa Minden napra jut esemény Feltárják a helybeli értékeket Az idén — immár negyed­szer — ismét megrendezik az albertirsai kulturális napo­kat, amelybe elsősorban a nagyközség lakosságát vonják be, cselekvő részesévé téve a programoknak. A rendezők fontosnak tartják, hogy az egyhónapos rendezvénysoro­zat, amely — mint már hírül adtuk — a kilenc tantermes iskola ma délutáni átadásával kezdődik, a lakosság minden rétegének nyújtson valami ér­dekese Kiállítás, bemutató A település életének utóbbi nyolcvan évébe nyújt bepil­lantást a néprajzi helytörté­neti kiállítás, amelynek a pártszékház ad helyet. Ezt egészítik ki a nagyközség mai életét bemutató fényképek. Birtokukba veszik a fiatalok a tanácsháza pincéjéből kiala­kított ifjúsági klubot amelyet részben társadalmi munkával készítettek. Május harmadikén az al­bertirsai képzőművészek leg­újabb munkáiból nyílik kiállí­tás a művelődési házban. Ha­todikén a községbeli szocialis­ta brigádok fórumokon, ta­pasztalatcseréken és vetélke­dőn vesznek részt. Az össze­jövetelt színes néptáncbemu­tatóval zárják. Az amatőr fotósok és fil­mesek veszik birtokukba a művelődési házat kilencedi­kén. Az érdeklődők megte­kinthetik a helybeli fotóklub munkáiból rendezett kiállí­tást, majd az ailbertirsai és a megyebeli amatőr filmesek legjobb alkotásait vetítik le. A rendezvénynaptár május ti­zedikére sportnapot hirdet. Több sportágban lesznek mér­kőzések, majd neves sporto­lókkal találkoznak. Tizenegye­dikén a nagyközségi könyv­tárban két fiatal diploma- hangversenyét hallgathatják meg a komoly zene barátai. Az ifjúság a főszereplője május tizenharmadikénak, amikor a KlSZ-alapszerveze- tek és az ifjúsági klub csa­patai vetélkednek és zenés, táncos programmal zárják a napot. A termelőszövetkezetek tizenhatodikén a piactéren ál­lítják ki legkorszerűbb erő- és munkagépeiket. A tsz-ek dolgozói és vezetői szakmai megbeszélésen és előadásokon vesznek részt. Gyermekeknek szól A gyermekeknek szól a ti- zenhetediki esemény. Reggel az abonyi Bihari János zene­iskola fúvószenekara térzené­vel köszönti a helybeli és a vendégségbe érkező gyereke­ket. Délelőtt aszfaltrajzver­senyt rendeznek, délután lesz az iskolák sportversenye. A művelődési házban délután öt órakor Aladdin kalandjait nézhetik meg, a csodalámpá­val. Május tizennyolcadikén Bánki Zsuzsa érdemes művész ad önálló estet a könyvtárban, Dénes Margit zongoraművész közreműködésével. Az al­bertirsai kulturális napok zá­róeseménye május húszadikán a Vöröskereszt helybeli szer­vezetének ünnepsége lesz, amelyet a Magyar Vöröske­reszt fennállásának századik évfordulója alkalmából tarta­nak. A lakosságot a részletes programokról plakátok és műsorfüzetek tájékoztatják. F. Sz. Köszöntő, úttörőmódra Dal, tánc, vidám vetélkedő Vöröskeresztesek találkozó­ja zajlott Abonyban, a járási szervezet és a járási hivatal művelődésügyi osztálya ren­dezésében, a Vöröskereszt centenáriuma alkalmából, az úttörő egészságőrök részvéte­lével. Az iskolák legjobb, leg­tevékenyebb tanulói jöhettek el — azok, akik a tanév so­rán tevékenyen részt vettek csapatuk vöröskeresztes gár­dájának munkájában, akik sikeresen szerepeltek különfé­le elméleti és gyakorlati pró­bákon. Az esemény a kisdobosok­nak a Petőfi Művelődési Ház­ban zajlott. A gyerekek öröm­mel fogadták a ceglédi Far­kasházi István és Csanád László Testvérhívogató című, zenés-dalos műsorát. Fellépett a ceglédberceli általános isko­lások néptánccsoportja. Az úttörők a Somogyi Im­re Általános Iskola tornacsar­nokában találkoztak, ahol az évforduló alkalmából vetélke­dőt tartottak. a Vöröskereszt történetéből. Az ügyes vála­szokkal első lett a helybeli Gyulai Gaál Miklós iskola csapata. Berda József költő írta, Kó­bor kutya című versiben: „Szennyes szőre csuromvizes / már, de ő rendületlen / sze­retettel bízik egy könnyű szó­ban, míg én / szégyellni kez­dem magam / előtte: mit ad­jak neked” — s ez a versszak nem alaptalanul jut az ember eszébe, amikor a városszéli utcákat járja, elvetődik a Für­dőszélre. Az ételmaradványo­kat keresgélő kóbor négylá­búak bizony rámordulnak az emberre, az elszántabbja tá­mad is. Megesett, hogy valaki el­hullott jószággal töltötte fel az úton a kátyút. A kötéláztató, aki a húsipartól szerezte be a tisztátlan köteleket, s utcán áztatta, döglegyek seregét csalta a környékre. De bekerül az árokba, ká­tyúba kimustrált, összelapo- gatott kanna, fazék, törött cserép, rongy maradéka. Mintha az ember a lomelta­karítást csak addig értené, hogy az ne a házában le­gyen ... Galamb és bacilus Többen kifogásolták a vas­útállomás közeli verébpara­dicsom és a Szabadság téri gerleszálló áldatlan állapo­tát. A hívatlan jószágok rit­kításával, elszoktatásukkal megpróbál foglalkozni a vá­ros. Ám a baglyokat csúzlizó gyerekek szigorú felelősségre vonását egyesek molesztálás- nak vélték, nem ismerve a hasznos ragadozók szükséges­ségét. Pedig a bagoly igencsak fogyasztja éjszakai, táplálék­szerző útja során a szunyóká­ló verébcsapatot a vasútállo­másnál. Nem véletlen a varjak meg­jelenése a Szabadság és az Eötvös téren sem. Az éhes varjú késő ősztől tavaszig oda telepszik, ahol a maga számá­ra hasznos táplálékot, megfe­lelő hulladékot lel. Nos, ta­lálnak annyit, hogy fészket rakni, költeni is érdemes ... Remélhetően, nem sokáig. Az altató-magvas etetés, amellyel mostanában próbál­koztak, remélhetően visszaveti majd a számukat. A gerlék egyébként baromfibetegséget is terjesztenek, így veszélye­sek a kertes házak baromfi- udvaraira is. Az elmúlt hetekben, a kör­nyezetvédelmi akciók, tisz­tasági kampányok indulása óta sok személyes bejelentés, telefonhívás érkezett a szerve­zőkhöz, felelősökhöz. Mindez azt jelzi, hogy az emberek odafigyelnek, jó irányba vál­tozik a szemléletük, igényük is. Megértik, miről van szó. Bízhatunk abban, hogy az igényesebb életvitellel a tisz­taság iránti igény is növeked­ni fog. Ez nem mindig pénz kérdése, hanem elsősorban belső, emberi fegyelemé. S. D. CEGLÉDI t/uria A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1981. ÁPRILIS 29., SZERDA Betöltötték minden állást Sok küldeményt kézbesítenek Élüzem lett az l-es postahivatal A ceglédi l-es postahivatal széles körű kapcsolatot tart fenn a lakossággal. A forgalmi adatok vallanau erről a leg­beszédesebben. A hírlapelőfi­zetők száma például megha­ladja a 24 ezret — ebből a Pest megyei Hírlap jelenleg 6119 példánnyal részesedik —, a pavilonokban havonta 160 ezer folyóirat, napi- és heti­lap kel el. Tavaly 200 ezer le­velet, 3000 csomagot és 2000 expressz küldeményt kézbe­sítettek és 50 ezer csekken adtak fel pénzt. Amióta üzem­be helyezték az új távbeszé­lő központot, 1765-re emelke­dett az előfizetők száma, s az utóbbi egy év alatt 165 új ál­lomást kapcsoltak be. Több bevétel A hivatal évek óta jól lát­ja el feladatát, és 1980-ban minden korábbi időszaknál eredményesebben dolgozott, s ezzel elnyerte az élüzem cí­met. Bevételi előirányzatukat 102,6 százalékra teljesítették,' s ez 1,2 millió forinttal volt több az előirányzottnál. A hír­lapterjesztésben elért eredmé­nyeik is kimagaslóak, a visz- szamaradt lapok száma nem haladta meg a négy százalé­kot, s ez szervezett és jó áru­sításra vall. Bár évek óta kép­telenek feltölteni az engedé­lyezett kézbesítői létszámot, egyetlen körzetben sem szüne­telt a kézbesítés. A ceglédi postások mellett szól az is, hogy tavaly nem volt üzemi baleset a hivatal­nál. Javult a távbeszélő szol­gálat, a városban kezdemé­nyezett vidéki beszélgetésekre átlagosan 7,9 percen belül sor kerülhetett. Szathmári Géza, a Budapest Vidéki Postaigazgatóság ve­zetője a többi között a fenn- tiekben leírt megállapítások­kal summázta erényeiket a minap tartott élüzemünnep- ségen. Arra is kitért, hogy a hét szocialista brigád miként segítette a szocialista verseny­mozgalmat, melyek közül egy már elnyerte A posta kiváló brigádja címet, több kollektí­va az arany fokozatú jelvény tuladjonosa. Valamennyien Az élüzem cím elnyerésében jelentős részük volt az új távbeszélőközpontbelieknek. Felvételünk az egyik kap­csolóasztal mellett dolgozó telefonosokat örökítette meg. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Ügyesen, két keréken rendszeresen részt vesznek a városbeli társadalmi munkák­ban, fásításban, parkosítás­ban, tisztasági mozgalomban, az őszi betakarításban. Jelvény a kivqjóknak A postások munkája nem könnyű, sxakisméfétet, udva­riasságot, gyorsaságot és pon­tosságot követel. Miután ezek­nek a kívánalmaknak több­nyire eleget tettek, Szathmári Géza átadta az élüzem címet tanúsító oklevelet Fehérvári János hivatalvezetőnek. Kivá­ló dolgozó kitüntetést vett át Csernus László pályaudvari rovatoló, Török Sándorné hírlapkézbesítő, Tar Sándor belterületi kézbesítő, Monori János külterületi gépkocsive­zető, Kósik Benőné, az egyes számú hivatal rovatolója, Sós lmréné távbeszélő számadás­készítő és Nagy László kéz­besítő osztályvezető. Kiváló ifjú szakember ki­tüntetésben részesült Kecske­méti Mária és az ünnepségen adták át a Zrínyi Ilona szo­cialista brigádnak az arany-, a Puskás Tivadar brigádnak az ezüstkoszorús jelvényt. Mindennap eljutnak Az ünnepséget követő per­cekben Nagy Lászlóval, a kézbesítő osztály vezetőjével beszélgettünk. Így szólt mun­kájukról: — Évek óta a kézbesítéssel volt a legtöbb gondunk. Nem sikerült a létszámot feltölte­nünk. Ennek többféle oka van. Fejlődő városunkban bőven kínálkozik munkalehetőség, s a kézbesítés nem tartozik a könnyű foglalkozások közé. Télen, nyáron, fagyban és ká­nikulában napról napra róni kell az utcákat, ráadásul a munkabérek sem valami ma­gasak. A szocialista brigádok összefogásának köszönhető, hogy a gondok ellenére a kül­demények • mindennap eljut­nak a címzettekhez. Jelenleg létszámunk teljes, s a továb­biakban arra törekszünk, hogy munkánk minőségét javítsuk — mondotta az osztályvezető. Bényi László képei Cegléden, a kórház Törteli úti épületének tanácstermében kiállítás nyílik Bényi László festőművész alkotásaiból, má­jus 4-én, hétfőn délután 14 órakor. A kiállítást Kocsis Gyula, a ceglédi Kossuth Mú­zeum igazgatója nyitja meg. Képeket nézni, szívesen lát­nak minden érdeklődőt. A ki­állítást május 17-ig lehet megtekinteni. Vízilabda Cegléd rangadót nyert iti Csomőben, a Putrisarki erdőben jól sikerült az Országjáró Diákok Körének körzeti találkozója. Ötven csapat vett részt a vetélkedőkön és versenyeken. Képünkön a kerék­páros ügyességi verseny egy nehéz szakasza látható. Apáti-Töth Sándor felvétele Cegléden, 150 néző előtt zajlott a Ceglédi VSE és a Miskolci VIE találkozója. A játékvezető Halassy, illetve Puskás volt. Cegléd: Németh, Beck P., Ungvári, Papp, Kelemen, Szé­ki, Bóbis. Csere: Pásztor, Tánczos, Tankó, Mészáros. Góllövők: Kelemen (3), Papp (2), Széki (2), Ungvári (2), Tánczos, Bóbis. Edző: Czi- gány Károly. Ceglédi VSE—Miskolci VIE 11-7 (5-0, 2-2, 1-2 és 2-3) A hosszú évek óta megszo­kott nagy küzdelem, ami en­nek a két csapatnak a talál­kozóit jellemezte, most elma­radt. a két Vasutas együttes közt. A ceglédiek igen jól kezdtek, az első negyed végé­re öt-nullra vezettek már. A találkozó sorsa ekkor tulaj­donképpen el is dőlt. A to­vábbiakban a játék kiegyensú­lyozottá vált, de a Cegiéd vé­gig vezetett, biztosan nyert. Jók: Németh, Kelemen, Ungvári és Széki. A csapat most, a hét végén a hagyományos Dobó István- mérkőzéssorozaton indul, Debrecenben. ISSN HISS-JUDO (CaBIMI Hírlap) > i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom