Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

Hely embernek, kocsinak A Dózsa György úti lakótelepen a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói a befejezés előtt álló 20 lakásos épület körül járdát és gépkocsiparkolót építenek. Varga Irén felvétele Exportra is Több hasznot egy ágazatból Még a fű is lassan nö MOT 16 I» A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 97. SZÄM 1981. ÁPRILIS 26., VASÁRNAP A válla lat kiváló brigádja Előbb a munka, utána a jutalom A szezon végéig már megpihenhetnek Kertbarátok Zöldségfélékről Kedden, április 28-án, este 7 órakor a Kertbarát Klub tagjai összejövetelt tartanak. Ezúttal a nyári zöldségfélék kiskertekben való, egymást követő termesztését beszélik meg. TIT-program Hazai tájakon A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat nagykőrösi vá­rosi szervezete országjáró ki­rándulást rendez május 22-e és 24-e között A háromnapos kirándulás során az érdeklődők a Tisza- háttal és a Nyírséggel ismer­kednek meg. Felkeresik Vaját, Nyírbátort, Csarodát, Tarpát, Tákost, Vásárosnaményt, Szat- márcsekét, Túristvándit, Tu- nyogmatolcsot, Kisvárdát és végül Sárospatakot. A sok látnivalót kínáló ki­rándulásra a Pest megyei Le­véltár nagykőrösi osztályán vagy a tüdőszűrő-állomáson lehet jelentkezni személyesen vagy telefonon, A mindössze 700 forintba kerülő országjá­rás során a TIT vezetősége mindenütt gondoskodik a szakszerű tájékoztatásról. Moziműsor A nagy zsákmány. Színes szinkronizált francia—olasz bűnügyi filmvígjáték. Előadás kezdete: 4, 6 és 8 óra. A STŰDIÓTEREMBEN A cárlány és a hét dalia. Színes szovjet mesefilm, fél 4-kor. A férfi, aki szerette a nő­ket. Színes, szinkronizált fran­cia filmvígjáték. (16 éven fe­lülieknek!! Fél 6-kor és fél 8-kor. HÉTFŐI MŰSOR Ripacsok. Színes magyar film, 6 és 8 órakor. A STŰDIÓTEREMBEN A Pál utcai fiúk. Színes magyar film, fél 4-kor. Elcsábítva és elhagyatva. Színes olasz filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!! Fél 6-kor és fél 8-kor. A nagykőrösi Mészáros Já­nos Termelőszövetkezet gyen­ge természeti adottságai elle­nére jó eredményeket ér el a szántóföldi növénytermesztés­ben, a kertészetben s jó ütem­ben fejlődik marha-, juh- ser­tés- és baromfitenyésztése is. Fejik, hizlalják Ez utóbbi ágazatok helyzeté­ről kérdeztük meg Kakuk Já­nost, az állattenyésztők veze­tőjét. — Termelőszövetkeze­tünknek — mondotta két szarvasmarha tenyésztelepe van. A Feketén a tejelő mar­ha és a Barátszilosban a hús­hasznosítású. marhatelep. A jószágok takarmányának 75 százalékát a gazdaság meg­termeli, s csak a táptakarmá­nyokat vásároljuk. Ám né­hány hónap múlva keverőüze­met is létesítünk, a táptakar- mányok^előállítására. — Jelenleg 321 tejelő tehe­nünk' van és mintegy 350 az évi borjúszaporulatunk. Az istállók fejésátlaga 9,7 liter, és most naponta' 3000—3100 li­ter tejet szállítunk a tejüzem­nek. Húshasznosítású teheneink száma 360, s az évi szaporulat 345 borjú. A szép üszőborja- kgt felneveljük. A bikaborja­kat és az értékesítésre kiválo­gatott teheneket meghizlaljuk és eladjuk. Évente mintegy félezer szarvasmarhát. A hiz­lalt bikaborjú keresett export­cikk. — A birkatenyésztés hogyan alakul? — Ezer anyabirkát és 500 jerke bárányt tartunk. A bir­kákat nem fejjük, s így két­évenként háromszor szaporíta­nak. Évente körülbelül 1050 hizlalt gyenge bárányt adunk el olasz exportra, magas áron. A VI. ötéves tervben anya- birka-állományunkat 2100-ra növeljük és két új hodályt építünk. — Mi a helyzet a sertéstar­tással? — A sertéstenyésztést és hizlalást is növelni szándéko­zunk. Most 200 anyasertésünk van és csak a tsz és az áfész közös húsüzemének évente 2200—2300 sertést hizlalunk. A fagy miatt — Keresett portéka a csi- behús is ... — Az idén a Dózsa-féle te­lepen 280 ezer csirkét neve­lünk, és mintegy 38 vagon baromfit adunk el. A hernádi Március 15. Tsz-től kapjuk a naposcsirkéket és 54—56 napi nevelés után' annak adjuk el. Kakuk János főállattenyész- tő elmondotta még, hogy a későn jött fagyok az állatte­nyésztést is hátráltatják. A fű lassan nő, s a jószágo­kat csak május 5—10-e körül lehet kihajtani a legelőre. Kopa László A Nagykőrösi Konzervgyár II. számú telepén dolgozik az Arany Jánosról elnevezett vasas szocialista brigád, mely jó gazdasági eredményein és társadalmi tevékenységén túl arról is híres, hogy a közössé­gen belül rendkívül jó szel­lem alakult ki. Tagjai hosszú évek óta dolgoznak együtt. Valamennyien elkötelezték magukat a gyárral, a brigád­dal, s eszükbe sem jutna, még magasabb fizetésért sem, megválni munkahelyüktől. Szoros szálakkal kötődnek a telephez. Törzsgárdatagok, akik munkájára a vállalat gazdasági és társadalmi veze­tése korábban is és ezután is számíthat. Szűcs Albert bri­gádtag például már 31 éve dolgozik a gyárban, de a töb­biek munkaideje is évtizedek­ben mérhető. Állták a próbát A brigádban 19 lakatos és 1 esztergályos dolgozik. Fő fel­adatukat az üzemfenntartás és karbantartás, valamint a termelővonalak gyártásra való felkészítése adja. A brigád sokat tehet és tesz annak érdekében, hogy a te­lep sikeres évet zárjon. Ten­nivalójuk nem kevés, hiszen meg kell hogy teremtsék a zavartalan üzem feltételeit. Év közben is elegendő mun­kájuk akad, de a legtöbb év elején van. Most minden figyelmüket a borsóvonal felkészítésére for­dítják. Emellett még elvégzik a szinte darabokra szétszedett különböző gépek, alkatrészek felújítását is. Varga Sándor brigádvezető örömmel számolt be arról: az elmúlt évben elvétve fordult csak elő, hogy gépi hiba miatt a termelés leállt. A brigád derekas helytállását a telep vezetői is elismerték. A brigádnak nem csekély munkát ad majd a bab-, a paradicsom- és a lecsógyártó vonalak felkészítése a szezon­ra. Persze előfordult már ed­dig is, hogy bizonyos termé­kekből nem volt elegendő a telepen, ezért kénytelenek voltak mást is gyártani. Ez a helyzet pedig a lakatosbri­gádot is alaposan próbára tet­te, hiszen a lehető legrövi­debb időn belül meg kellett oldják a termelővonalak át­állását az újabb műveletekre. A brigádtagok átérzik felelős­ségük súlyát. Szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgoznak. Igyekeznek, mert mint mon­dották, sürgeti őket az idő, s a birtokba vett telepet hama­rosan át kell adni a konzer- veseknek. Szeretnék, ha a munkájukra az idén sem lenne panasz. A fontos az, hogy legyen elegendő mennyi­ségű nyersanyag, a feldolgo­zás zavartalanságát ők ga­rantálják a gépek, vonalak ki­fogástalan felkészítésével és üzembe helyezésével. Ki miben jobb A Vállalat kiváló brigádja címet elnyert kollektíva tagjai a gyár érdekeit még akkor is előtérbe helyezik, amikor a saját szabadságukról van szó. Példának okáért a szezont vé­gigdolgozzák és ésak. az év végén pihennek. Természetesen a vállalat el­ismerése sem marad el. A kü­lönféle kitüntetések, a bel- és külföldi jutalomutazások, mind ezt hivatottak szolgál­ni. A gazdasági munkán túlme­nően kiemelkedő a tagok tár­sadalmi tevékenysége is. Egyedi Dénesi és Varga Sán­dort a választókerületek lakói már másodszor jelölték ta­nácstagoknak. Józan Ambrus­ról is a legjobbakat hallottuk. Egyébként ő a szakszervezeti bizalmi is. Kiemelkedik az ön­kéntes tűzoltó tevékenysége is. Rendszeres véradó. Munkáját nemrégiben miniszteri dicsé­rettel ismerték el. Az önkéntes tűzoltók közül sok éves lelkiismeretes mun­kájáért Perlaki Józsefet és 11 társát illeti elismerés. A rend­szeres véradók között ott van Pécs Balázs, Szűcs Albert és Varga Sándor is. A brigádon belül természe­tesen akadtak olyanok is, akik újításokon törték a fejüket. Ilyenek voltak: Varga Dénes és Perlaki Péter. Ha lehet, együtt A brigádnaplókban sok a géppel vagy kézzel írt levél, mely kedves köszönetét mond a tetemes mennyiségű társa­dalmi munkáért. Az egyéni társadalmi munkában Árvái István emelkedett ki. A brigád tagjai a Kinizsi sporttelepen is rendszeresen vállaltak munkákat. Másik két brigáddal közösen vállalták Somodi Sándor gyári nyugdí­jas patronálását, miután érte­sültek arról, hogy az idős em­ber testi hibája miatt nem tudja a nagyobb szabású munkákat elvégezni. A kollektíva idei vállalásai­ból kitűnik, hogy mindenek­előtt a gépek gazdaságos üze­meltetésére, a munkaidő jobb kihasználására, a termelé­kenység növekedésére, vala­mint a fokozott energia- és anyagtakarékosságra töreked­nek. Aktívan bekapcsolódnak a különböző képzési formákba, s igyekeznek alkalmanként együtt kirándulni, szórakozni is. Legközelebb május elsején ünnepel közösen a brigád. K. K. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Május végéig lehet jelentkezni Tekézők és tornászok NB III-as tekézőink először a temetőhegyi csarnokban, majd Budapesten mérkőztek fővárosi ellenfeleikkel a baj­noki pontokért. Most került sor a megyei csapatbajnokság nyitányára, itt sajnos csak 4 csapat, de 6 fordulóban vetél­kedik. Az NB IH-ban: Kőbányai Porcelángyár—Nk. Mészáros Tsz SK 6-2 (2340-2266). Nk.: Bekő 330, Petrovics 349, Ló- czy 387 (1), Mikulás 368, Far­kas Z. 374, Kovács 409 (1). A múlt évben még NB II-ben szereplő, csapat-pályacsúcsot javító vendégekkel szemben a tsz-beliek nehezen adták meg magukat. Kőbányai Sörgyár—Nk. Mé­száros Tsz SK 5-3 (2402-2340). Nk. Bekő 398 (1), Mikulás 387, Farkas J. 362, Farkas Z. 388, Kovács 402 (1), Lóczy 403 (1). A körösiek idei 9. mérkőzése is szoros volt és az ellenfél csak a jobb összfával győzött. A megyei bajnokságban: KÖZGÉP (Cegléd) C—Volán­busz (Nk.) 5-3 (2344-2296). Szoros találkozón az összfa döntött. Egyéni pontszerzők: Tóth F. (414), Váradi (400) és Halász (399). A Gödöllői SC—Nk. Mészá­ros Tsz SK B mérkőzést ké­sőbbre halasztották. DIÁK LABDARÚGÓK Az 1980—81-es tanévi me­gyei diák labdarúgó-bajnokság déli csoportjának utolsó for­dulójában kettős mérkőzés volt az Ifjúsági sporttelepen. Ceglédi Szakmunkásképző— —Nk. Toldi DSK 2-1 (1-1). ' \ Kiegyenlített küzdelemben a szerencsésebb vendégek kava­rodás után szerezték a győz­tes gólt. Gólszerző: Holló. Nk. Gimnázium—Nk. 224-es Szakmunkásképző 7-1 (5-0). A gimnazisták sokkal jobbak voltak. Gólok: Juhász (3), Germányi (3) és Domonyi, il­letve Jancsó. SZOROS MEZŐNY Cegléden, a Várkonyi-isko- la tornatermében rendezték 7 csapattal a XVII. nyári úttö­rő-olimpia megyei leány tor­nadöntőjét. Talajon, gerendán és szekrényugrásban előírt gyakorlatokat mutattak be a résztvevők. Szoros volt a me­zőny, a múlt évhez viszonyít­va javult a színvonal. Az Nk. Arany isk. (Horváth Adrienne, Csókás Ágnes, Horváth Szil­via, Medgyesi Anikó, Szekeres Gabriella, Varga Györgyi) csapata 125,5 ponttal a negye­dik helyen végzett. SEGÉDEDZŐK LESZNEK Budapesten (megfelelő lét­szám esetén Cegléden) segéd­edzői tanfolyam indul. Az ér­deklődők a Sportotthon irodá­jában kaphatnak felvilágosí­tást. A jelentkezési határidő: május 31. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 17 óra: Pipagyár—Pedagógusok, 18.05: DÉMÁSZ—Ládagyár; Kinizsi­sporttelep, 17: TRAKIS Ifjú­sági Klub—Konzervgyári rak­tár, 18 05: Kossuth utcai lakó­telep—1-es Volán, kispályás TRAKIS Kupa-mérkőzés. s. z. Lángba borult az erdő Bajt okozhatnak a kirándulók Filmet forgatott a stáb A nagykőrösi Nagyerdő tíz­éves fenyvese két éve gondat­lanság miatt leégett. Ugyan­azon a területen most külö­nös dolgok történtek. Az üsz­kös, kivágott fák helyére fris­sen metszett fenyőket állítot­tak a földbe. A szokatlan „te­lepítés” alig különbözött a sérült tűlevelűektől, amely alatt a száraz avarra gyúlé­kony anyagot öntöttek, s elő­került a gyufa. Gyorsan ter­jedtek a lángok, pillanatok múlva égett az aljnövényzet, egy perc sem telt el, s már lángba borultak a fák. A szél is kedvezett a tűz gyors terjedésének, fáklya­ként lobogtak a fenyőfák, sis­teregve égett a gyanta. A hő­séget húsz méterről is lehetett érezni, fojtó, szürke füst ter­jengett Lapáttal, tűzcsapóval így történhetett két évvel ezelőtt is, csak akkor egy fi­gyelmetlenül eldobott gyufa okozta a tüzet, most pedig forgatókönyv szerint, rende­zői utasításra történt minden. A háttérben tűzoltók, erdei munkások álltak készenlétben, az előkészítés során vágatot készítettek, s ezt a sávot bő­ven locsolták vízzel. Két tűz­oltóautó, egy tartálykocsi, összesen 15 köbméter víz várt bevetésre. A MÉM Filmstúdió stábja a minisztérium megbízásából, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal köz­reműködésével készít 22 per­ces filmet Az erdők tűz elle­ni védelme címmel, s e film egyes jeleneteit a NEFAG ceglédi erdészeti üzemének te­rületén forgatták. A rendező, Tordai Gábor irányításával xét operatőr — a lángok kö­zelében és a ceglédi nagy tel­jesítményű, modern tűzoltó­autó tetejéről — filmezte a vágatkészítést, az erdőtüzet, az oltást. Motoron érkezett a kerület­vezető erdész, s riasztotta a közelben dolgozó erdei mun­kásokat, akik lapáttal, tűzcsa­póval küzdöttek az elviselhe­tetlen hőségben, a szemet ma­ró füstben a lángok ellen. Hamarosan megérkezett — a már készenlétben álló — nagykőrösi tűzoltóautó, néhány másodperc alatt szerelték ösz- sze a tömlőt a tűzoltók, s máris teljes nyomással jött a víz. Tűzoltók, az erdészet dol­gozói együtt, pár perc alatt elfojtották a lángokat. Még végiglocsolják az üszkös fá­kat, lapáttal földet szórnak az izzó parázsra. A látvány már nem félelmetes, hanem szo­morú, megdöbbentően sivár. Leégett aljnövényzet, fekete pernye, az elszenesedett fák ágairól sötét vízcseppek hulla­nak. Káros következmények A ceglédi és a nagykőrösi tűzoltók elégedettek. Gyors munkát végeztek, jól sikerült gyakorlat volt. Az erdei mun­kások csoportjában id. Ger- gelyfi Ferenccel és Ottohál Károllyal beszélgetünk. Már többször álltak így kormosán, füstösen. A kirándulók gon­datlansága miatt évente egy- szer-kétszer az itt dolgozók oltják a tüzet, amíg nem jön segítség. Keserűen mondták el, hogy sokszor azok a fák égnek, amit maguk telepítet­tek, ápoltak. Hazánkban a turisztikának kedvezőtlen hatásai is van­nak, a most készülő film célja is az, hogy segítse az erdőtüzek megakadályozását. Ne legyen már szinte tör­vényszerű, hogy tél múltával a tűzoltók munkája megnő, az erdőtüzek 90 százaléka ta­vasszal fordul elő. Az okok; gondatlanság — eldobott ci­garettavég, őrizetlenül ha­gyott tűzrakás — gyermekjá­ték, gyújtogatás. Az erdő pusztulása nemcsak népgaz­dasági kár — az értékes fa­anyag megsemmisülésével —, de környezetünk óvásának is fontos részévé kell válnia az erdők védelmének. Az erdei növények, fák levegőszűrő szerepe jelentős. Az erdő bú­vóhelye, élőhelye számtalan állatfajnak. Az erdőtűzben el­pusztulhatnak védett állatok, ritka növények. Megjelennek a perzselt, beteg fákon a fa­rontó növényevő rovarok, s veszélyeztetik az épen maradt erdőket is. Elpusztulnak a szerves anya­got bontó talajlakó baktériu­mok, a talaj tömörödik, meg­változik kémhatása. A nö­vénytakaró nélkül maradt ta­lajról ezért, s az erózió ré­vén a termékeny réteg el­pusztul. A mezővédő erdősá­vok leégésével, a tűznek a művelt területekre terjedésé­vel jelentős a mezőgazdasá­gi kár is. Használja és óvja Az erdőtüzek megelőzését az erdőgazdaságok szervezik, a Társadalmi Erdei Szolgálat tagjai járőrözéssel segítik a turisták által gyakran látoga­tott helyeken az erdészek munkáját. Az erdőtörvény Magyarországon kimondja, az erdőt üdülésre, pihenésre, az erdei utakat közlekedésre bár­ki használhatja. Tegyük hoz­zá, aki használja, az óvja is, és ne feledje a figyelmezte­tő táblát: „Az erdő egész te­rületén a dohányzás és a tűzgyújtás tilos!". Győrffy Annamária ISSN 0133 - ??Gí) (f\!mi,y KDrOS* Hírlap) i k i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom