Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1981. ÁPRILIS 26., VASÁRNAP A vastaps jövőre csattan Gyorsítani kell az átépítést Lángba borult az erdő Bajt okozhatnak a kirándulók Hivatásos és önkéntes tűzoltók oltották el a lángokat. Simon Attila felvétele Tavaly, amikor hosszas ter­vezés, készülődés után neki­láttak a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központ főépületének — színháztermének és tarto­zékainak — korszerűsítéséhez, felújításához, bár alapos ter­vet készített a munkálatok­hoz a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat, mégsem tudták, micsoda munkába fogtak. Az építkezés fővállal­kozója a Dél-Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat, emellett tizennégy-tizenöt al­vállalkozó cég is segít Salakbeton volt Évekkel ezelőtt az’ épület­ben, amely most bagolyvárhoz hasonlít, kisebb átalakítást végeztek. Kívülről is átfes­tették a falakat, így az utcá­ról nézvést nem is látszott oly siralmasnak a helyzet, mint amikor a felújításhoz az első lépéseket megtették. Kiderült, maga az épület is olyan salakbetonból készült, amit megevett az idő vasfoga. A bontáshoz még tavaly hozzáláttak, szigorú ellenőr­zés mellett, a tervek alapján. Az idén már állnia kell a ház szerkezetének, falnak és fö­démnek, végezni kell a tető felújításával. Igen nagy mun­ka ez. A nagyterem, külle­mét tekintve igen szerény ki­vitelezésű, egyszerű lesz, de akusztikája kiváló, világítását hasonló-an tökéletesre terve­zik. A színpad és tartozékai, a gépház, a fűtés, a zenekar helye, a szellőztető és a zsi­nórpadlás mind a legnagyobb igényességgel készül. így sem mondhatni, hogy olcsó lesz mindez. A költségeket társa­dalmi összefogás segít csök­kenteni. Amikor a párt városi bi­zottsága összehívta a ceglédi munkahelyek politikai és gaz­dasági vezetőit, szinte az el­ső szóra ki-ki megértette, mily fontos szerepe van a segítő kéznek. Főként azoknak a munkahelyeknek a segítségé­re számítanak, amelyek épí­tőipari szakembereket tud­nak a művelődési ház meg­valósításához kölcsönözni. Szakképzett. kőművesekre, ácsokra, elektromos szere­lőkre, más iparágban járta­sokra volt szükség. Az első Ha az emberek otthonuktól I több napra távol utaznak, szál- | lásról kell gondoskodniuk, hi­szen az utazás nem mindig jó előre megbeszélt rokoni látogatás, hogy az embert tárt kapukkal, terített asztallal várják. A hivatalos utak al­kalmával is jó a szállást elő­re megszervezni. A Ceglédre érkezőknek az IBUSZ fizető­vendég-szolgálati szobáin kí­vül a Kossuth szálloda és a Bocskai úti kisebb szállóhely ad alkalmi lakhelyet. A Kos­suth szálló tizenhárom szobá­ja közül egy négyágyas, a töb­bi kettő. — A hallban fogadjuk az érkezőket — mondja • Nyíri Ildikó, a szállodavezető he­lyettese. — Itt intézzük a hi­vatalos ü’vek java részét Nem­rég televíziót állítottunk fel, a vendégek kedvére. — Kik kérnek helyet legin- kább-> — Főként olyan vendégeink vannak, akik hivatalból, mivel a munkáiuk ide köti őket. Cegléden heteket töltenek, s nemegyszer hónapokat is. A segítség már kora tavasszal megjelent a művelődési köz­pont területén. A szerződése­ket megkötötték. A legtöbb munkahely vállalta, hogy köl­csönzött embereit fizeti, amíg az építkezésen dolgoznak, így az építőipari fővállalkozó — mivel az is szívesen fizetett volna bért, csak segítséget kapjon — az erre szánt össze­get átutalhatja a városi ta­nács számlájára. Lesz helye minden forint­nak, a sok kicsi sokra megy alapon. Huszonöt munkahely ajánlotta fel segítségét, emel­lett a honvédség és, a KIOSZ helyi csoportja is. A nagyterem volt, nincs. Derűs estéken a csillagok vi­lágítják meg az egykori né­zőteret. Látszólag lassan ha­lad az építkezés és erre ala­pos ok, hogy a bontás állan­dó, tervezői művezetést igé­nyel, veszélyessége miatt. Saj­nos, a tervező vállalatnak csak egy statikusa van. Időnként azért állnak, mert ez az egy ember nincsen itt: egyszerre csak egy helyen lehet, s fel­adata igen sok. A tervező is fokról fokra halad, nem nyi­latkozik felületesen, nem ad munkát felelőtlenül. Bontják, tervezik Tapasztalat, hogy az emiatti bontás káros: pénzt rabol, te­kintélyt rombol. Mégis általá­nos vélemény, hogy az eddi­ginél jobb, rendszeresebb, élőbb kapcsolatnak kellene lenni tervezők és kivitelezők között, hiszen az idő is pénz, a nagytermet pedig jövő év no­vemberére szeretnék átadni rendeltetésének. Utána még megannyi munka volna. A tervező, a kivitelező és a be­ruházó szakemberei havpnta tartanak helyszíni szemlét az építkezésen. Felmérést készí­tenek, tanácsot adnak, irá­nyítanak. Az építőipar igyekszik az alvállalkozók és a segítők munkáját a sajátjával gondo­san egybehangolni. Szinte alig akad olyan ceglédi, segíteni jelentkezett munkahely, ahon­nan egy-két ember már ne dolgozott volna a bontáson, építkezésen. A következő na­pokban az ácsok serénykednek a tetőrészen. A „kölcsönző” munkahelyek úgy szervezték városba látogatók általában csak egy-két éjszakára kérnek szállást. Télen kevesebb a ven­dég, nyáron annál több. Sok átutazó is szívesen betér — külföldiek, a környező szocia­lista országokból, ősszel olasz turistákat is szoktunk fogad­ni, ők a vadászszezonra jön­nek, a környékbeli vadásztár­saságok vendégei. A szálloda lakóinak élelmezéséről, a reg­gelit is beleértve, éttermünk gondoskodik. — Költséges-e a szállás? — A szállodák kategóriáit különböző jelzések mutatják, így például a csillag. A ceg­lédi egycsillagos. Ez azt jelen­ti, hogy egy fokkal magasabb az ellátása, szolgáltatása, ár­folyama a kisegítő szállodá­kénál. A szoba árához a reg­geli és a fürdőszoba-haszná­lati díj külön költségként tar­tozik. Mint Nyíri Ildikó elmondta, nem panaszkodhatnak a ven­déghiány miatt. A téli kisebb forgalmat a nyári, őszi idény pótolja. G. Gy. a dolgot, hogy szükség esetén akár egy hétre is távol ma­radhasson a segítésre kijelölt csoport — ám miattuk az üzemi feladat teljesítése se szenvedjen hátrányt. Mai munkadal Hosszan lehetne sorolni, ed­dig ki mit tett, kezdve a fe­lelősségteljes pártirányítástól, figyelemmel kíséréstől a beto­nozásig, anyagmozgatásig. Cég. léd művelődési központját szó szerint a ceglédiek építik, ma­guknak. Most egyelőre csak. a cigarettaszüneti viccmesélés közben harsan nevetés, mun­kára szólítóan csattan a te­nyér, a zenét zsebrádió és ta­licska csikorgó kereke szol­gáltatja. De milyen más lesz, amikor ünneplőbe öltözve, kellemesen szórakozva tölthe­tik majd itt az időt a város lakói! Elsőként azok, akik kezük munkájával járultak hozzá a korszerűsítéshez. Eszes Katalin Irtják a varjakat A napokban az egyik haj­nalon sűrű puskaropogás ver­te fel Cegléd főterének csend­jét. A csemői vadásztársaság tagjai társadalmi munkában irtották a túlságosan elsza­porodott varjakat. Április 28, kedden hajnalban négy és 5 őrá között' a Szabadság térén megismétlik az akciót. — Nahát, még ilyet! — csó­válták a fejüket értetlenül az emberek a minap a ceglédi nagy népbolt előtt. — Se lel­tár, se ünnep, mégis zárva az üzlet. Nem ilyen fogadtatás­hoz szoktunk az évek során — mondták, mielőtt sarkonfór- dultak, elolvasva a zárt ajtón fityegő, elnézést kérő cédu­lát. Pedig ha tudták volna ... Két sikeres évtized Ilyen még valóban nem for­dult elő az utóbbi húsz évben, hogy akár egyetlen órára is megszakadjon a hétköznapok megszokott rendje, s a vevők által méltányolt ok nélkül le­húzzák a rolót. Ez idő alatt a boltosok szépen kicsípve, ün­neplőbe öltözve, alig száz mé­terrel arrébb, a helyőrségi művelődési házban hallgatták az őket méltató szavakat, s amikor név szerint szólították őket, arcukra leplezetlenül kirajzolódott a meghatódott- ság és az öröm. A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat 22-es élelmiszerboltjának Béke és szocializmus nevét viselő szocialista brigádja — mint arról lapunkban már hírt adtunk — elnyerte a Magyar Népköztársaság kiváló brigádja címet. Tóth Gézáné brigádvezető, amikor társai nevében átvet­te az oklevelet és a kollektí­vának szóló kitüntetést, majd amikor köszönetét mondott érte húsz esztendő fáradságos munkáját idézhette fel egy villanásnyi időre emlékezeté­ben. 1961-ben alapították * a I kétműszakos üzletben a jelen- | légi brigádot. A városköz- I pontban — lévén a tanács há­A nagykőrösi Nagyerdő tíz­éves fenyvese két éve gon­datlanság miatt leégett. Ugyanazon a területen most különös dolgok történtek. Az üszkös, kivágott fáik helyére frissen metszett fenyőket ál­lítottak a földbe. A szokatlan „telepítés” alig különbözött a sérült tűlevelűektől, amely alatt a száraz avarra gyúlé­kony anyagot öntötték, s elő­került a gyufa. Gyorsan ter­jedtek a lángok, pillanatok múlva égett az aljnövényzet, egy perc sem telt el, s már lángba borultak a fák. A szél is kedvezett a tűz gyors terjedésének, fáklyaként lobogtak a fenyőfák, sistereg­ve égett a gyanta. A hőséget húsz méterről is lehetett érez­ni, fojtó, szürke füst terjen­gett. Így történhetett két évvel ezelőtt is, csak akkor egy figyelmetlenül eldobott gyufa okozta a tüzet, most pedig forgatókönyv szerint, rendezői utasításra történt minden. A háttérben tűzoltók, erdei mun­kások álltak készenlétben, az előkészítés során vágatot ké­szítettek, s ezt a sávot bőven locsolták vízzel. Két tűzoltó­autó, egy tartálykocsi, össze­sen 15 köbméter víz várt be­vetésre. Lapáttal, tűzcsapóval A MÉM Filmstúdió stábja a minisztérium megbízásából, az Országos Környezet- • és Természetvédelmi Hivatal köz­reműködésével készít 22 per­ces filmet Az erdők tűz elleni védelme címmel, s e film egyes jeleneteit a NEFAG ceglédi erdészeti üzemének területén forgatták. A rende­ző, Tordai Gábor irányításával két operatőr — a lángok kö­zelében és a ceglédi nagy tel­jesítményű, modem tűzoltó­autó tetejéről — filmezte a vágatkészítést, az erdőtüzet, az oltást. Motoron érkezett a kerület­vezető erdész, s riasztotta a közelben dolgozó erdei mun­kásokat, akik lapáttal, tűzcsa­póval küzdöttek az elvisel­hetetlen hőségben, a szemet maró füstben a lángok ellen. Hamarosan megérkezett — a már' készenlétben álló — nagykőrösi tűzoltó autó, né­za épületében a bolt — min­dig a figyelem középpontjá­ban dolgoztak, s bizony nem volt könnyű dolguk, mert a szűk eladótér és a hozzá csat­lakozó raktár nem a szépen növekvő forgalomhoz volt méretezve. Mivel valamennyien jó ke­reskedők, tudták, hogyan le­het feledtetni a vevőkkel a zsúfoltságot. Mindig feltöltött polcokkal, kedves szóval fo­gadták a kuncsaftokat, készsé­gesen, gyorsan szolgálták ki pultnál, pénztárnál egyaránt. S mert igényükké vált a be­csületes, példamutató tevé­kenység, joggal kezdeményez­hették a megye kereskedelmé­ben a Munkád mellé ad a neved! mozgalom kibontakoz­tatását. Annak a tudatában tették a dolgukat, hogy nagymérték­ben tőlük is függ: milyen a vásárlók hangulata. Megkap­ják-e, amiért betértek, joggal elvárható hangnemben foglal­koznak-e velük? Nos, az évek során nem volt rájuk panasz, dicséret annál gyakrabban. Két évtized óta minden év­ben kaptak valamilyen elis­merést a munkaversenyben való eredményes részvétel alapján. Voltak már a válla­lat és a szakma kiváló brigád­ja, tavaly az Országos Béke­tanács emlékplakettjével ju­talmazták meg őket. A beszerzés forrásai Az elmondottakon kívül mi­vel alapozták meg jó hírüket? Azzal, hogy újabbnál újabb beszerzési forrásokat deríte­nek fel, együttműködési szer­ződéseket kötöttek a gyártó vállalatokkal. így például a Nagykőrösi Konzervgyárral, a hány másodperc alatt szerel­ték össze a tömlőt a tűzoltók, s máris teljes nyomóssal jött a víz. Káros következmények Tűzoltók, az, erdészet dolgo­zói együtt, pár perc alatt el­fojtották a lángokat. Még vé- giglocsoljják az üszkös fákat, lapáttal földet szórnak az iz­zó parázsra. A látvány már nem félelmetes, hanem szo­morú, megdöbbentően sivár. Leégett aljnövényzet, fekete pernye, az elszenesedett fák ágairól sötét vízcseppek hul­lanak. A ceglédi és a nagykőrösi tűzoltók elégedettek. Gyors munkát végeztek, jól sikerült gyakorlat volt. Az erdei mun­kások csoportjában id. Ger- gelyfi Ferenccel és Ottohál Károllyal beszélgetünk. Már többször álltak így kormosán, füstösen. A kirándulók gon­datlansága miatt évente egyszer-kétszer az itt dolgozók oltják a tüzet, amíg nem jön segítség. Keserűen mondták el, hogy sokszor azok a fák ég­nek, amit maguk telepítettek, ápoltak. Hazánkban a turisztikának kedvezőtlen hatásai is vannak, a most készülő film célja is az, hogy segítse i$z erdőtüzek megakadályozását. Ne legyen már szinte törvényszerű, hogy Ceglédtej szocialista brigádjá­val, amely az áruszállítást és a pótrendeléseket szabályozza. A kistermelőktől évek óta át­veszik a kifogástalan minősé­gű primőröket. Hamarosan hasonló megállapodást kötnek a FÜSZÉRT-tel és a Magyar Hűtőipar budapesti és kecs­keméti üzemével. Sok hasznos javaslatuk volt a bolt át­eresztőképességének növelésé­re, a jobb munkaszervezésre, az új árufélék propagálására, a , bébiételek, kozmetikumok együttes kínálására. Hosszan lehetne még sorolni erényei­ket és jó ötleteiket. A 21 nő és a 3 férfi megérdemli az el­ismerést. Legtöbbjük alapító brigádtag, bár néhányan már nyugdíjba mentek közülük, illetve jelenleg éppen szülési vagy gyermekgondozási sza­badságon vannak. Jó példát látnak A szakma megfelelő után­pótlására is gondjuk van. Nem véletlen, hogy éppen erre a kollektívára bízták egy tucat tanuló nevelését. Közülük ha­tot most arra a vetélkedőre készítenek fel, amelyen ki­lenc megye jövendő kereske­dői vesznek részt. Ezek a fia­talok egyébként is csupa jó példát látnak maguk körül Olyan szakemberektől tanul­hatnak hozzáértést, megfelelő magatartást, akik tevékenyek a közösségért végzett munká­ban. a társadalmi életben, a tanulásban és az önművelés­ben egyaránt. Kedves vásárlók, ha netán most az egyszer csalódottan távoztak, fogadják el a bolto­sok mentségéül ezeket az ér­veket. T. T. tél múltával a tűzoltók mun­kája megnő, az erdőtüzek 90 százaléka tavasszal fordul elő. Az okok: gondatlanság — eldobott cigarettavég, őrizet­lenül hagyott tűzrakás — gyermekjáték, gyújtogatás. Az erdő pusztulása nemcsak népgazdasági kár — az érté­kes faanyag megsemmisülésé­vel —, de környezetünk óvá­sának is fontos részévé kell válnia az erdők védelmének. Az erdei növények, fák le­vegőszűrő szerepe jelentős. Az erdő búvóhelye, élőhelye szám­talan állatfajnak. Az erdőtűz­ben elpusztulhatnak védett állatok, ritka növények. Meg­jelennek a perzselt, beteg fá­kon a farontó és növényevő rovarok, s veszélyeztetik az épen maradt erdőket is. Elpusztulnak a szerves anya­got bontó talajlakó baktériu­mok, a talaj tömörödik, meg­változik kémhatása. A nö­vénytakaró nélkül maradt ta­lajról ezért, s az erózió ré­vén a termékeny réteg elpusz­tul. A mezővédő erdősávok leégésével, a tűznek a művelt területekre terjedésével je­lentős a mezőgazdasági kár is. Használja és óvja Az erdőtüzek megelőzését az erdőgazdaságok szervezik, a Társadalmi Erdei Szolgálat tagjai járőrözéssel segítik a turisták által látogatott he­lyeken az erdészek munká­ját Az erdőtörvény Magyar- országon kimondja, az erdőt üdülésre, pihenésre, az erdei utakat közlekedésre bárki használhatja. Tegyük hozzá, aki használja, az óvja is, és ne feledje a figyelmeztető táblát: „Az erdő egész terüle­tén a dohányzás és a tűz­gyújtás tilos!’’. Györffy Annamária Hétfőn este Színes diabemutató Színes diakép bemutató lesz április 27-én, hétfőn este 20 órai kezdettel a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ B. épületszárnyának termében. A bemutatón, melyre minden ér­deklődőt szívesen lát a Láto­más színesfényképezők baráti köre, a közönség a legutóbb Kecskeméten zajlott országos verseny döntőjébe jutott, ér­tékes, szép anyagát láthatja. Úttürok a vízen Kitettek magukért Cegléden népes közönség nézte végig a vízilabdázó út­törők bajnoki mérkőzését, amely az első idei, hazai sze­replésük volt a ceglédi gyere­keknek. Volán SC—Ceglédi VSE 5-3. Cegléd: Gábor, Halasi, La­katos, Kiss S., Sajgál, Laki, Zsíros. Csere: Rátóti, Kiss A., Pákozdi. A csapat edzője: La­katos István. Kisfaludi István. Góllövők: Zsíros, Kiss, Lan­tos. A találkozó végig szoros volt és igen jónak mondható, a kétgólos vereség ellenére is. A fővárosi csapat összehason­líthatatlanul jobb kör ül menyek közt edzheiett, s készülhetett fel. Jók: Kiss S. és Laki. B. M. ISSN 0138—21100 (Ceglédi Hírlap) A szállodát csillog jelzi Van, aki itt tölt heteket Pultnál és pénztárnál Mindig tudják, mit kell tenni Az elismerés magas grádicsán ♦ * k

Next

/
Oldalképek
Tartalom