Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
WEST QtEcrr.i 1981. ÁPRILIS 26., VASÁRNAP sJüűms Kistermelőknek Natúrfehérje Az idén mintegy hárommillió sertést vár a kistermelőktől a húsipar és a baromfiipar is mindinkább az állandó szállítók körébe vonja be a háztáji állattartókat; tápszereket biztosít a kereskedelem. Az országban 5631 takarmányboltban szolgálják ki az idén a kistermelőket, akik az év első három hónapjában az elmúlt év azonos időszakához képest mintegy 5—6 százalékkal több szemestakarmányt vásároltak. A Gabonatröszt vállalatai olyan új takarmánykiegészítőket, dúsítókat hoztak, illetve hoznak forgalomba, amelyekkel a kistermelők tovább javíthatják az eredményeiket. ' Országszerte megkezdték az úgynevezett gyógypremix árusítását. Ezt a nagyhatású anyagot a takarmányhoz vegyíthetik a baromfitartó kistermelők, a készítményben levő hatóanyag állategészségügyi védelmet is biztosít a fiatal baromfiállományinak. 1981-ben korlátozás nélkül juthatnak hozzá a háztáji gazdák a szója- és á napraforgódarához, ezekkel a natúrfehérjékkel növelhetik a takarmányozás hatékonyságát a portákon. Árusítanak takarmánysókat is és takarmánymészhez szintén hozzájuthatnak az állattartók. f. ■ :;r ,-’SV<ra A maguk portáján söpörvén Épül az új útszakasz Hogy milyen a gyár és környéke, vagy a bolthoz szorosan hozzátartozó porta — sok mindent elárul az ott dolgozókról. Olyan tiszta udvar rendes ház alapon érdemes körbejárni a gyárak környékét, választ keresni arra a kérdésre; mit tettek vagy mit tesznek környezetük védelméért. A tettek azonban nemcsak forintokkal mérhetők — bár ahhoz, hogy a portánkon rend legyen, némi pénzre is szükség van —, az is elengedhetetlen, hogy jó gazda módjára törődjünk környezetünkkel. Ne a szél söprögessen a gyárudvaron, a bolt környékén, hanem mi magunk se legyünk restek előkapni a seprűt, a lapátot, s mondjuk kukákba, konténerekbe gyűjteni a papírt vagy éppen a fém-, faforgácsot. Intézkedési tervek sora született Pest megyében a gyárakban, üzemekben, községekben, városokban, melyek mind-mind a környezet védelmét szolgálják. A terv önmagában azonban kevés lenne — Erősödő TEXGRAF Földgömb és konfekció Gazdag termékskála Dunaharasztiból Első hallásra hihetetlennek tűnnek Semegi Pál elnök szavai: a dunaharaszti TEXGRAF Ipari Szövetkezetben a tavalyinál 25 százalékkal több terméket gyártanak az idén. Megfontoltan terveztek, tovább korszerűsítették termékösszetételüket és több importpótló árucikket készítenek. Olyan műszaki-technikai hátteret építettek-építehek ki, amely lehetővé teszi a termelés ilyen mértékű felfuttatását, a minőség javulását, s egyúttal a fizikai munka csökkentését is. Magasabbra a lécet Átszervezték egyebek között a teljes konfekció-üzemüket. A gyakorlatban ez ■ annyit jelent; Dunavarsányból Dunaha- rasztiba telepítették a szabászatot, és egy új varrodát létesítettek. Bővült és korszerűsödött a régi műhely is, a lá- nyok-asszonyok a korábbinál egészségesebb, kulturáltabb körülmények között dolgozhatnak. Megrendelésük van 180 ezer ruhácskára, kizárólag szocialista országoktól. Segít az egyre magasabbra emelt léc átugrásában az is, hogy mintegy 1,5 millió forintért vásároltak 1980-ban speciális gyorsvarrógépeket — 30 darabot — és hamarosan beérkezik, egy négymunkahelyes gőzvasaló. Ezzel tovább csökken a nehéz fizikai munka a konfekcióüzemben. Ismertek országszerte a Du- naharasztiban készülő földgömbök. E kelendő és hagyo- _ mányos fajták mellett azonban az igényekre felfigyelve, kikísérleteztek egy teljesen új, főként a kabinetrendszerű iskolákban nélkülözhetetlen földgömböt. Ilyenek ugyanis mos- tanig csak importból kerültek a hazai boltokba. A szövetkezet" negyedévenként 5 ezret gyárt belőlük. Az ehhez szükséges új szerszámok beszerzése több mint 600 ezer forintba került. Nem lényegtelen azonban, hogy új technológiát is bevezettek a földgömbkészítés- nél: fröccsöntés helyett fúvóssal állítják elő. Kétszer annyi nikecell Változatlanul pótolhatatlan építőanyag* a nikecell-lap — fröccsöntött műanyaghab —, ebből évente 60 ezer köbmétert tud gyártani a dunaharaszti üzem. Miután az igény ennél jóval nagyobb, előrelé- oésre. fejlesztésre kerül sor. Már a második félévben két tömbösítő berendezést kapnak '^operációs partnerüktől — a Nitrokémiai Ipartelepektől —, majd 1982 januárjában újabb néggyel bővítik a gyártósort. Ezáltal, jövőre már megduplázódik a nikecelltermelés és teljes egészében elláthatják nemcsak a budapesti házgyárakat, hanem a lakosságot is. (Csak zárójelben jegyezzük meg: a TEXGRAF többlettermelésével hozzájárult a tőkés import csökkentéséhez.); A gépek ■ önmagukban azonban még nem. gyártóeszközök, telepítésükhöz, üzemelésükhöz is megfelelő feltételek szükségesek. A szövetkezet területének bővítését a nagyközségi tanács segítségével tudja megoldani. Oly módon, hogy Dunaharaszti központjában levő épületüket átadták egy gyermekkönyvtár létesítésére, cserébe pedig kaptak egy holdnyi területet. Hamarosan hozzákezdenek két zárt üzemcsarnok és egy betonvázas, nyitott raktár építéséhez. Csomagolástechnika A szövetkezet gazdag profilösszetételét jól jelzi, hogy nyomda- és csomagolástechnikai üzemet is létesítettek néhány éve. Idén például 18 millió forint értékű munkát vállaltak. Értékelve az árrendszer- módosítás tényleges hatásait, igyekeztek áttérni gazdaságosabb termékekre. Így eltolódott az arány a csomagolás- technika irányába: túlsúlyba kerültek a zacskók, a tasakok, a dobozok. Utóbbiak közül említésre érdemes egy új termék: a hazai gyógyszergyárakat látják el injekciós- és nagyméretű gyógyszeres dobozokkal. S hogy terveiket sikerrel megvalósíthassák: megrendeltek három darab nagy formátumú automata gyorssaj- tó-nyomdaqépet. Az elnöki irodából az udvarra kitekintve két új épület is látható. Néhány napja vehettek birtokba egy korszerű. 180 személyes öltözőt-für- dőt; és már a belső, befejező munkálatoknál tartanak az új, háromszintes csarnokban. Ide költözik majd a konfekcióüzem és több más szolgáltató részleg. Jövőre újabb 20 százalékos termelésnövelést tervez a TEXGRAF vezetősége; szeretnének több mint 60 millió forint értékű terméket előállítani. Céljuk: jó minőségű, jól értékesíthető cikkeket gyártani. S az eddigi mérlegük? Az °lső negyedévben elkészült több mint 15 ezer köbméter nikecell. 100 ezer gyósyszer- gyű’tődoboz és 45 ezer kislány- ruha. D. Gy. tettek bizonyítják, hogy ki-ki az önmagára kirótt feladatokat teljesíti is. Üzemrészek és a tisztaság A környezet védelméhez kapcsolódó intézkedések, s az ehhez való forintok előteremtése még 1975-ben kezdődött meg a Csepel Autógyár sziget- szentmiklósi törzsgyárában. Akkor a levegő tisztaságának védelmét szolgáló ellenőrzés késztette a gyárat cselekvésre. A burkolat nélküli utakról felszálló por megkötése volt az elsődleges feladat, valamint szemétszállító konténerek vásárlása, járdaépítés, útfelújítás. Tavaly és az idén a kompresszorház mellől a homok és részben töltésdombokat tüntették el, lényegében 12 ezer köbméter anyagot mozgattak meg. Elvitték az óvoda építése előtt levő 4 ezer köbméter szennyezett homokot is. Az utóbbi öt évben mintegy 20 ezer négyzetméter területet füvesítettek, 350 thuja fenyőt és 500 díszfát ültettek el a gyár területén. Komoly gondot okozott, hogy a különböző fémhulladékok, fémforgácsok szennyezték a gyár útjait, tereit. Ugyanakkor a fémforgáccsal fedett területek olajosak is. Az elszállítás akadozik, olyannyira, hogy időnként a közlekedésben is fennakadást okoznak. Ezzel egyidejűleg építkeznek a törzsgyár területén, s a kivitelező vállalatok bizony nem mindig szállítják el a szeny- nyezett törmelékanyagot Megváltozott a helyzet március 18-cal, amikor a Csepel Autógyár — igaz nem kis segítséggel . — végre megállapodást köthetett a Budapest, és Vidéke MÉH Nyersanyaghasz- ri'ókitó Vállalattál. A megállapodás értelmében 8 ezer 390 négyzetméteres területet adtak telephely létesítésére, s a hulladékok jelentős részét a MÉH-nek értékesítésre átadják. Tereprendezés, takarítás A gazda gondosságát sem nélkülözik ma már Sziget- szentmiklóson, hiszen a vállalat területét az üzemrészek felosztották egymás között. Így saját környezetük tisztaságáért felelnek. A tavaszi nagytakarítás sem marad el, hiszen hagyomány már. hogy márciusban kommunista szombaton a termelés mellett az itt dolgozók egy része rendet rak a gyárkapun belül. Ezzel a rendcsinálással az idén március 21-én sem maradtak adósak. Most május 1-e előtt rendkívüli szemléket szentelnek a tisztaságnak. A vállalat mintegy 6 és fél kilométer hossszú úthálózatát megtisztíttatják a Közterületfenntartó Vállalattal. Folytatják a gyár Szigethalom felőli oldalán az óvoda és a KRESZ-park építésével összefüggő teljes tereprendezést, a munkásszállókon nagy- takarítanak, az ott lakók saját környezetüket védik. Hol a legnagyobb rend és tisztaság? Erre a kérdésre a vállalat hangos híradója ad választ időről időre. Népszerűsítvén a legrendezettebb, legtisztább gyárakat, gyáregységeket. Rendet, tisztaságot teremtenek a gyárak, üzemek is portán belül, portán kívül. Nem kevesebbért, mint hogy közös otthonuk legkisebb szögletében is rend, tisztaság uralkodjék. Söpörvén a maguk portáján, hogy a szomszédé mögött ne maradjanak el, ne szégyenkezzenek. V. E. A vízlépcső építése miatt útelterelési munkálatok kezdődtek Vísegrádon. A Pest megyei Üt- és Vasútépítő Vállalat dolgozói a hónap végéig 2—3 kilométeres útszakasszal készülnek el. Tóth László felvétele Nyakára járni a vevőnek Az üzletért harcolni kell A PEMÜ és a Battenfeld GmbH ürügyén | A cég vezető munkatár- |sai — ha jól számoltam, I voltak vagy heten — egy i hosszú asztal mellett fog- I laltak helyet, s egymás lután tartották meg előadá- Isaikat, hogy ismertessék az | elegáns budapesti szállodá- ! ba meginvitált magyar 1 szakemberekkel gyártmá- ! nyaikat, eladásra felkínált | gépeiket. A vetített diaké- = pekkel illusztrált referátu- |mok végén — utolsó képiként — egy piros-fehér- fzöld zászló jelent meg a = vásznon, nyilván a vendég- ilátó ország iránti gesztus- | ként, bizonyítandó, meny- ! nyíre fontos a külföldi vál- ilalat számára a magyar 1 piac. Nem nagy ügy? Pedig a Battenfeld Maschinenfabriken GmbH — erről a cégről van szó ugyanis, amely egyébként NSZK-beli székhellyel, több leányvállalattal működik, összesen mintegy 3000 dolgozója van, s a mű- anyágfeldolgozó gépek gyártásában az élmezőnyhöz tartozik — eladási listáján nem foglalnak el előkelő helyet a magyar importőrök: az exportnak mindössze 1 százaléka kerül Magyarországra. Ez persze Battenfeldék magánügye — számunkra az lehet érdekes, miért éri meg nekik? Ugyancsak figyelemre méltó az, hogyan törekszik a cég magyarországi kapcsolatainak megerősítésére, bővítésére. Mivel a Battenfeld egyik legjelentősebb hazai partnere Korlátlan mennyiségben kiszolgálunk különböző minőségű transzportbetont, Szentendre és Vác térségében, a vevő saját fuvareszközére rakva, munkanapokon reggel 6-tól este 6-ig. Megrendelhető: Szentendre térségében a BVM szentendrei gyárában, Dózsa György út 20., telefon: 91-47, Vác térségében a BVM szentendrei gyárának váci telepén, Kisrét-dűlő út 1., telefon: Vác 12-796 Értékesítési osztályunk és szállítási részlegünk munkanapokon, 7 és 14 óra között kedves vevőink rendelkezésére áll. a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, kézenfekvő volt a megoldás, hogy a már említett szimpozion után néhány nappal hármasban beszélgessünk erről: Werner Fillmann, a cég ügyvezetője, Mariok Gyula, a PEMÜ műszaki igazgatója s az újságíró. Egy műanyag-feldolgozó gépeket gyártó cég — ez a Battenfeld —, s egy, a műanyagfeldolgozást főfoglalkozásként űző vállalat — ez a PEMÜ — számára persze nem sok együttműködési lehetőség kínálkozik: a gépek gyártója eladja termékeit aimak a vállalatnak, amely aztán ezekkel dolgozza fel alapanyagát. A folymat egyirányú, kooperá-' ció, visszaszállítás nehezen képzelhető el. A PEMÜ és a Battenfeld kapcsolata is hosz- szú ideig ^"gy nézett ki, az 1962-ben ' megvásárolt első fröccsöntő géptől — amely egyébként Mariok Gyula szerint még ma is megbízhatóan működik — egészen 1976-ig. Erőszakosan eladni A Battenfeld GmbH azonban már akkor is tisztában volt azzal, amit Werner Fillmann most megerősített: tudják, hogy csak gépszállításokkal, kizárólag eladásokkal nem tudnak tartósan megmaradni a magyar piacon, s ezért partnerként kínálkoznak kooperációra vagy más együttműködésre. Mivel pedig a dinamikusan fejlődő, s a tőkés exportot kiemelt feladatként kezelő PEMÜ számára az volt elsőrendűen jelentős, mennyiben tudja gyarapítani kivitelét, a Battenfeld cég közvetítői szerepre vállalkozott. Hogy miért, arról így beszélt a két partner: — Nyugat-Európában ma általános, hogy a műanyagfeldolgozó piacon — de tulajdonképpen minden más piacon is — a vevők vannak előnyös helyzetben — mondja Werner Fillmann. — Ha valaki gépet akar venni vagy le akar gyártatni valamilyen műanyag alkatrészt vagy bármi mást, biztos lehet benne, hogy a legkülönbözőbb cégek képviselői adják majd egymásnak a kilincset ajánlataikkal. Nyilvánvaló, hogy a PEMÜ ilyen helyzetben nehezen tud versenyezni ... ... igen, mert ha idejében tudunk is az üzletről, mire az utazáshoz és a tárgyalásokhoz szükséges formaságokat elintézzük, már régen aláírták a szerződést — mással — magyarázza meg Mariok Gyula. — így aztán, mivel mi úgyis ott vagyunk a piacon, megpróbálunk segíteni, s ösz- szehozni a partnereket — mondja Werner Fillmann maid hozzáteszi: — Szerintem egyébként ez a probléma, vagyis hogy a magyar cégeknek általában kevés a direkt kapcsolatuk a piaccal, károsan befolyásolja versenyké- peségüket. Ma már minden rendelésért meg kell harcolni, nyakára kell járni a vevőnek — tehát erőszakos, agresszív eladási politikára van szükség. Ha ez hiányzik, nehéz a piacon maradni. Igényes partner A Battenfeld cég közreműködése eddig két jelentősebb üzletet hozott a PEMÜ-nek, összesén mintegy félmillió márka értékben, s most két újabb lehetőségről tárgyalnak: az egyik ugyancsak közvetítés — körülbelül 700 ezer márkáért kellene a PEMÜ-nek műanyag székeket szállítania egy NSZK-beli cégnek — a másik esetben viszont közvetlenül a Battenfeld lenne a megrendelő: műanyagfeldolgozó gépeihez kíván szerszámot, egész pontosan extruder-tor- pedót venni a PEMÜ-től. Mint Werner Fillmann elmondta, ezeken az üzleteken a cég általában nem akar keresni — de még mielőtt valaki azt hinné, hogy valamiféle karitatív szándék vezérli őt és munkatársait, azt is hozzátette: — Mi a gépeink eladásán akarunk keresni, s ezek a közvetítések szolgálnak biztosítékul arra, hogy továbbra is eladhassuk gépeinket a magyar piacon. Nincs alternatíva Ha az előbb elmarasztalóan esett szó a magyar vállalatok piaci jelenlétéről, mindenképpen érdemes helyt adni Fillmann úr kedvező tapasztalatának is: cége hosszabb ideje vásárol rendszeresen magyar szerszámgépeket, s az ezek eladásával foglalkozó Techno- impex s ennek düsseldorfi képviselete már a Battenfeld stílusban kereskedik. Ha kedvező lehetőséget látnak, azonr nal felhívják, meglátogatják a vevőjelöltet, naponta érdeklődnek, döntöttek-e már az ajánlatukról, nyakukra járnak — egy szó mint száz, harcolnak a piacért. Nyilvánvaló, hogy részben ennek is köszönhető, hogy a Battenfeld- csoport gyáraiban ma már több mint 25 magyar szerszámgép dolgozik. | Az írás elején azt kér- Ideztük, vajon miért éri |meg Battenfeldéknek, hogy I időt. energiát, s nyilván § pénzt sem kímélve töreked- | jenek piaci helyzetük’ erő- fsítésére. A válasz valószí- = nűleg nem okoz meglepe- itést: azért, mert verseny- | ben akarna'- maradni. S ezt = nekünk is érdemes megszívlelni. Weyer Béla