Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

IVIQfelORI kJIíH a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1981. ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK Demokratikus fórumok Vonzó programokkal csábítani Az új ötletek eredményre vezethetnek 5 Mintegy két és fél hó- § napja új igazgatónő dolgo- ! zik Gyomron, a Ságvári | Endre járási úttörőházban. = A 26 éves Radnits Erzsé- | bet számára azonban csak | a betöltött tisztség új, a | fiatalokkal való foglalko- ■ | zás egyáltalán nem isme- | rétién. Öt magát is jól is- § merik szülő-, illetve lakó- ! helyén, Monoron, sőt a já- 1 rás ifjúkommunistái is. Érettségi bizonyítványát a fővárosban kapta meg, de el­ső munkahelye Monoron volt, a nagyközségi tanácsházán, majd a járási ren'delőintézet után került a kefegyárhoz. Jól végezte a rábízott felada­tokat, 1974-ben a KISZ mo­non nagyközségi bizottságá­nak titkárává választották, majd 1976-ban a KISZ járási bizottságának politikai mun­katársa lett. Két évvel később került Budapestre, előkészítő tanfolyamra, hogy hamarosan a Szovjetunióban tanuljon to­vább. 1979-ben jött haza. Előbb Sződligeten tanított másfél évet a megyei KISZ-iskolán, majd Gyömrőre került. Dióhéjban ennyi az igazga­tónő életrajza, ám munkahe­lyéről már jóval többet tu­dott elmondani találkozásunk­kor. Együttműködés — Két és fél hónap való­ban nem nagy idő ahhoz, hogy tapasztalatokról kérdezzük, ezért inkább az úttörőház je­lenlegi helyzetéről, s jövőjé­ről érdeklődünk. — Most hét szakkörünk mű­ködik: a repülőmodellezőket Szabó László, a bélyeggyűjtő­ket Szabó Gyula, a bábosokat Varga Istvánná, a fotósokat Czibula Ferenc, az asztalite­niszezőket dr. Kiss József, s az úgynevezett „pingpongsu­lit” Prekler Károly, az „ügyes kezek” szakkört Hankó Ist­vánná vezeti. A gondok között említi a fo­tószakkör nehéz helyzetét, tud­niillik, hogy nincs víz a la­boratóriumban, de erre nem is vesztegetünk sok szót, mert pénz egyhamar nem is lesz 'rá. Meg aztán ennél komo­lyabb problémák is adódnak: az igazgatónő már maga is ta­pasztalhatta a tavaszi szünet­ben, hogy a gyerekek nem lá­togatják rendszeresen az út­törőházat az oktatási szüne­tekben. Pedig a cél: tartalmas Rendszeresen segítenek Házi szociális gondozóhálózat Vasadon a községi közös ta­nács 17 idős személynek fi­zet rendszeres szociális se­gélyt. Évente általában 280— 300 ezer forintot fordítanak erre a célra. Tavaly 46 kérelmezőnek 57 ezer forint rendkívül segélyt is kiutaltak. A jövőben nagyobb gondot kívánnak fordítani a házi szociális gondozásra. Keresik, kutatják a lehetőségeket, hogy minél több arra rászo­ruló személyt felkutassanak, s ellátásban részesítsenek. Jelenleg mindössze egy ma­gányos idős ember részesül házi szociális gondozásban, az őt ellátó személy részére ha­vonta tiszteletdíjat fizet a községi közös tanács. Visszavonásig érvényes Vízkorlátozás Ve esésen Kérés a lakossághoz A vecsésl nagyközségi ta­nács vb közli a lakossággal, hogy 1981. április 17-től visz- szavonásig, mindennap 6 órá­tól 22 óráig részleges vízkor­látozás lépett életbe a nagy­községben. Ebben az időszakban tilos közműhálózatról nyert vízzel lakóházak kertjének, utcái és udvari járdájának, útjai­nak locsolása, személy-, te­herautó és egyéb gépjármű­vek mosása, állattartási épü­letek hálózati vízről történő locsolása, tisztán tartása, ud­vari zuhanyozók, medencék üzemeltetése. A tilalom közü- letekre és lakosságra egyaránt kiterjed, megszegőivel szem­ben 3 ezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. A tanács vb kéri a lakossá­got, a korlátozás betartásával segítse elő, hogy a község minden részén lakók hozzá­juthassanak a háztartásban szükséges víz használatához. Monorvidéki Álész Háromnapos út Két autóbusszal Kirándulást szervez május 8—9—10-én a Monorvidéki Áfész szakszervezeti bizottsá­ga. A szövetkezeti dolgozókkal teli két autóbusz a Dunántúl műemlékekkel teli településeit látogatja meg, a harmadik na­pon átrándul Csehszlovákia határmenti városaiba is. programokkal behívni, vonza­ni a gyerekeket ide a nyári, a tavaszi, a téli szünidőben is. Ennek érdekében az úttörő­ház vezetősége igyekszik majd erősíteni a szakkörök tevé­kenységét, illetve a lehetősé­gekhez képest növelni a szak­körök számát, gyakoribbá ten­ni az érdeklődésre számot tartó rendezvényeket. S nagy szükség van a művelődési ház­zal való szorosabb kulturális együttműködésre is. Társadalmi bizottság Néhány új ötlet pedig, úgy tűnik, alapvető változást hoz­hat az úttörőház életében, munkájában. Ilyen a csapat- vezetőkből, pedagógusokból álló társadalmi vezetőség meg­alakítása, egyidejűleg egy gyer­mekvezetőkből álló társadal­mi bizottság szervezésével. Ha ez sikerrel jár, a társadalmi bizottságok első ülésére már május közepén sor kerülhet, a következőre pedig augusz­tusban, közvetlenül, a tanév kezdete előtt. Radnits Erzsébet elmondta, hogy ezek a társadalmi bizott­ságok újabb demokratikus fó­rumot jelentenének az úttö­rőmozgalomban. A gyermek­vezetőkből alakult társadalmi bizottság ülései mindig meg­előznék a felnőttekét, s a diá­kok kívánságait, javaslatait egy mindig jelenlévő felnőtt tanácsolná a csapatvezetőkből, pedagógusokból álló bizottság­nak. Megtudtuk még, hogy terv­be vették egy úttörőtörténeti szakkör kialakítását, amely­nek fő feladata lenne a járá­si úttörőházban található Pest megyei Űitörőmúzeum patro- nálása, újra indítása, folya­matos működtetése. Mert, hogy a megyei úttörőmúzeum, bár szép anyaggal rendelkezik, nem tölti be a tényleges mú­zeum szerepét. Bábosok bemutatója Április 26-án, Gyömrő, Ság­vári Endre úttörőházban lesz a járási bábszakkör-bemuta- tó és -verseny. Ugyancsak rangos eseménynek ad otthont április 28-án Gyömrő nagy­község: a megyei úttörőtörté­neti bizottság öt egységből ál­ló, mozgó, illetve állandó ki­állítást készített, amelyek ün­nepi átadása, avatása lesz az úttörőházban. A. L. A. A csecsemőktől az Öregekig A falun élők egészségügyi ellátása A következő években ki­emelt feladat lesz az egész­ségügy, ezen belül is az egész­ségügyi alapellátás fejlesztése. Mi a helyzet most, és mit ter­veznek a VI. ötéves tervidő­szakában falun, vidéken? A kérdésre dr. Girinyi Mar­gittól, az Egészségügyi Minisz- teVium gyógyító-megelőző szol- ’ gálatok osztályvezető főorvo­sától és dr. Pintér Attilától, az anya-, gyermek- és ifjúság- védelmi főosztály helyettes ve­zetőjétől kértünk választ. — A kérdés horderejét, a feladat nagyságát mutatják az alábbi szám.A : hazánk né­pességének jelenleg, mintegy 47 százaléka él falun, illetve községekben; a körzeti orvo­sainknak pedig körülbelül 54 százaléka — 2269 orvos —, dolgozik a községekben. Már­pedig az egészségügyi alapfo­kú ellátás kulcsszereplője: a körzeti orvos. Van belőlük elég? — A megfelelő számú or­vosi körzetek kialakítása meg­történt, s a falusi állásokat — 4,75 százalék kivételével —, betöltötték. Ez áz arány jobb, mint az országos átlag. Mekkora cgy-egy körzet? — Országos átlagban egy- egy körzeti orvosra 2500 lakos jut. Ebben a gyerekek is ben­ne vannak, ellentétben a vá­rosok átlagával, amely — a gyerekek nélkül —, 2200. A gondot az okozza, hogy az át­lagon belül nagy a szóródás. Az orvosi körzetek kialakítását ugyanis a lakosság számán kí­vül más egyéb is motiválja: a vidék jellege, a településszer­kezet, a közigazgatási határok, a távolságok, a közlekedési le­hetőségek, a földrajzi viszo­nyok, a foglalkoztatottsági arányok, stb. Ezért akad né­hány körzeti orvos, akire csu­pán 1200—1300 lakos jut, és vannak, akikre 3000—3500! *Mit lehet tenni a sokféle terhelés csökkentésére? — Nemcsak lehet, hanem kell Is tennünk! Vegyük pél­dául a készenléti-ügyeleti szol­gálatot. amit már ma is több­féle módon tartanak. A körzeti orvosok kétharmada állandó készenlétben van. és minden hét végért ügyeletes; egyhar­maduk éjszakánként ugyan el­érhető, de a hétvégeken fel­váltva tart ügyeletet a köz­ségbeli — vagy környékbeli —, kollégáival, összevont vagy központi ügyeletben. Mi az utóbbit szeretnénk elterjesz­teni; az összevont ügyelet he­lye nem az orvosi lakás, ha­nem a nagyközség orvosi ren­delője vagy egészségügyi köz­pontja, ami jobban felszerelt, és ahol egy asszisztens, egy autó és egy gépkocsivezető is az orvos rendel kezesére áll. Itt az is megoldható, hogy járván yidőszak,ban ketten ügyeljenek; míg az egyik a rendelőben van, a másik a fekvőbetegeket keresheti fel. A központi ügyeletek meg­szervezésén kívül, mi­lyen intézkedéseket ter­veznek ez ügyben? — A kőzett orvosok terhei­nek csökkentéséhez — és egy­ben a gyógyító-megelőző mun­ka színvonalának emeléséhez —, részint jól képzett segítő­társakra, részint pedig kor­szerű diagnosztikai eszközök­re van szükség. Az orvos munkáját már ma is szakkép­zett körzeti ápolónő és — te­kintettel a terhesgondozási, csecsemő-tanácsadási, óvoda- és isikolaegészségügyi felada­tokra —, szakképzett védőnő segíti. Számíthat a mozgó szakor­vosi szolgálat — a legközeleb­bi kórház vagy rendelőintézet gyerekgyógyásza, szülész-nő­gyógyász szakorvosa —, ha­vonta legalább egyszeri kon­zultációs segítségére is. A VI. ötéves tervben egyébként ugyanilyen mozgószolgálatot kívánunk bevezetni a belgyó­gyászatban is. Akire viszonylag legkevés­bé számíthat a körzeti orvos: az orvosírnok. Ez a munkakör ma mindössze négyórás, s nem is mindig megfelelő képzett­ségű dolgozó tölti be. Ezért van, hogy a körzeti orvosnak ma még sok apróbb feladatot — vérnyomásmérést, injek­ciózást, vizelet- és vérvizsgá­latot stb. —, továbbá admi­nisztratív munkát kell végez­nie, ami nem az ő feladata volna. Nos, az elkövetkező évek­ben 4-ről 8 órára tervezzük felemelni az orvosírnokok munkaidejét, s a munkakör betöltését — a szakképzés egyidejű biztosításával —. asszisztensi képesítéshez köt­jük. — Rengeteg időt rabolhat el a gyógyító munkától egy vii- zeletvizsgálat, az injekciostűik, fecskendők sterilizálása is. Az új tervidőszakban ezért kor­szerű diagnosztikai eszközök­kel — laboratóriumi tesztpa- pírokkal, egyszer használatos műanyag fecskendőkkel, injek­cióstűkkel —, fogjuk felsze­relni a körzeti orvosi rendelő­ket. — Általában arra törek­szünk, hogy koncentráljuk a szellemi és anyagi erőket az alapfokú egészségügyi ellátás­ban. Szorgalmazzuk az egész­ségügyi központok kialakítá­sát, kis laboratóriummal, EKG-készülékekkel, ftziko- therápiás kezelő helyiséggel. Meg akarjuk teremteni a reá­lis alapokat ahhoz az igény­hez, hogy a körzeti orvos a jövőben kevesebb beteget küldjön vizsgálatra a szak­rendelőbe, vagy a kórházba — csupán amiatt. mert néki nincs meg a szükséges felsze­relése. — Szeretnénk, ha minden körzeti orvos eljutna — leg­alább ötévenként egyszer —, továbbképzésre. Ehhez a szak­mai igényesség felkeltésétől a helyettesítés megoldásáig sok mindent kell még tennünk. Ösztönözni kívánjuk a körze­ti orvosokat a szakvizsgára, a szakképesítés megszerzésére. Ehhez is az kell, hogy keve­sebb éjszakai készenlét, hét­végi ügyelet jusson rá, többet tudjon pihenni, tanulni. — Végül, egyszerűsíteni kí­vánjuk az adminisztrációt, s megteremteni az információk cseréjét, hogy ne kelljen min­dig mindenütt élőiről kezdeni a beteg kivizsgálását. Épp ezért foglalkozunk az egész­ségügyi könyvecske bevezeté­sének gondolatával, mert ez is megkönnyítené a körzeti or­vosok dolgát Ny. É. Labdarúgás Irsal siker a rangadón Már Vecsés vezet a tabellán Bizonyára nem szívesen gon­dolnak vissza az üllőiek az el­múlt két bajnoki fordulóra. Először hazai pályán szen­vedtek vereséget az egyik riválistól, Vecséstől, majd leg­utóbb Albertirsán „felejtették” a két pontot. Ez egyben azt is jelentette, hogy a tabellán a vecsésiek vették át a vezetést — igaz, az üllőiek egy mér­kőzéssel kevesebbet játszot­tak. Hazai sikerek jellemez­ték egyébként ezt a fordulót, a vendégek erejéből mindösz- sze három döntetlenre futotta. ALBERTIRSA—ÜLLŐ 2-1 Albertirsa, 600 néző, vezet­te: Semsei. A vendégek kezdtek jobban és Tóth Sándor révén a veze­Új vágógép a könyvkötőben T anfolyamok, foglalkozások A nap kulturális programja Gyomron: a zeneiskola fog­lalkozása (órarend szerint), 15.30-tól: a kórus próbája. 17-től: ifjúsági klubfoglal­kozás. Monoron: 10-től: a zsibongó gyermekklub összejövetele. 15-től és 17-től: szabás-var­rás tanfolyam, 17-től: az ifjú­sági bélyeggyűjtő szakkör fog­lalkozása, angol nyelvtanfo­lyam, 18-tól: a motorosklub összejövetele (a HNF-székház- ban). Pilisen, 16-tól: a báb; 17-től: a sakk-szakkör foglalkozása. A moziban. 17.30-tól és 19.30- tól: A nyolcadik utas: a halál. Az első negyedévi tervét 107,3 százalékra teljesítette a könyvkötő szövetkezet monori üzeme. Csaknem 3 millió fo­rint értékben állítottak elő kötészeti termékeket. A terv telje­sítéséhez nagyban hozzájárult, hogy egy új típusú, NDK gyártmányú vágógépet állítottak üzembe az év elején. A ké­pen: Sinkovicz János blokkfüzethez vágja méretre a papírt. Barcza Zsolt felvétel« tést is megszerezték. Az üllői gólzsák ezután is többször ke­rült helyzetbe, de elhibázta a kínálkozó lehetőségeket. Azir- saiak a második félidőben na­gyon feljavultak, s végül a maguk javára tudták fordíta­ni a mérkőzést. A helyzetek és a játék képe alapján a dön­tetlen jobban megfelelt volna. VECSÉS— DÁNSZENTMIKLŐS 5-1 Vecsés, 50Q néző, vezette: Ágoston. Tetszetős játékkal, szép gó­lokkal győzött a hazai tizen­egy, a lelkesen játszó ceglédi járásbeliek ellen. GYÖMRŐ—CEGLÉDBERCEL 1-1 Gyömrő, 400 néző, vezette: Hegyes István. Az első 45 percben mindkét oldalon több biztos gólhelyzet maradt kihasználatlanul. Ez azonban nem a csatárok Hi­bája volt elsősorban, hanem a jól védő kapusoknak kö­szönhető. A hazaiak a 31. perc­ben egy szöglet utáni Bekc- fejessel szerezték meg a veze­tést. Szünet után nagyobb se­bességre kapcsoltak a vendé­gek, s bár a gyömrőiek ját­szottak fölényben, az ellentá­madások mindig veszélyesek voltak. A 70. percben Greznár szép cselekkel tört be a tizen­hatoson belülre, ahol a berce- li jobbhátvéd elkaszálta őt. A bíró nem látott szabályta­lanságot, s nem ítélte meg a nyilvánvaló 11-est. Egy perc­re rá egy legurított szabad­rúgást a berceli jobbszélső óriási erővel lőtt a bal felső sarokba. Végeredményben a vendégek szerencsével vitték el az egyik pontot. NAGYKŐRÖS— KARATETÉTLEN 10-1 Nagykőrös, 300 néző, vezet­te: Lits. Klassziskülönbség volt a két csapat között. MONOR—ECSER 5-1 Monor, 2C0 néző, vezette: Zsuzsandor. A lelkes vendégek erejéből csak a becsületgólra futotta. PÉTERI—TÖRTÉL 1-1 Péteri, 100 néző, vezette: Mészáros Mihály. A sok helyzetet kihagyó Pé­teriek csak magukat okolhat­ják a pontvesztésért. MAGLÖD-,MENDE 5-0 Maglód, 200 néző, vezette: Gavló. Ennyivel jobb volt a fiatal maglódi csapat. NYÁREGYHÁZA—ABONY 2-2 Nyáregyháza, 200 néző, ve­zette: P. Szabó. A határtalan lelkesedéssel játszó hazaiak 2-0-ás abonyi vezetésről egyenlítettek, s a végén nem sok hiányzott a győzelmükhöz sem. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA: 1. Vecsés 22 IS S 3 66-24 35 2. AlbertlrSá 22 17 1 4 63-32 35 3. Üllő 21 16 2 3 58-16 34 4. Monor 22 14 3 5 46-31 31 5. Nagykörös 22 13 2 7 68-34 28 6. Ccglidbercel 22 8 5 8 45-45 23 7. Abony 21 9 6 6 41-25 22 8. Gyömrő 22 7 7 8 43-44 21 9. Maglód 21 8 4 9 39-38 20 10. Uáoszentm. 22 9 2 11 46-49 20 11. Törtei 22 5 6 11 31-39 16 12. Péteri 21 5 5 10 23-34 15 13. Mende 22 5 3 14 28-57 13 14. Karatetétlcn 22 5 2 15 39-67 12 15. Eeser 22 4 2 16 20-81 10 16. Nyáregyháza 22 3 5 14 30-59 9 (Megjegyzés: Abony és Nyár­egyháza csapatától két büntető­pont levonva. A Maglód—Abony (A: a Péteri—Üllő mérkőzést ké­sőbbi időpontban játsszák le.) i Gér József Sakk Dobogós helyezés A Szövetkezetek Pest me­gyei Központja (MÉSZÖV) ál­tal rendezett megyei sakkver­senyen a Monorvidéki Áfész csapata az igen nagy tudású és ismert versenyzőket felvonul­tató népes versenyben az ér­tékes harmadik helyezést érte el. ISSN «I3S-J0SI (M.o.ri Hírlap) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom