Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

flSONYI KRÓNIKA Szolgáltatás a gyakorlatban Tóth Károlyné és Somodi Sándorné zsákba rakják az át­vett, tisztítandó ruhaneműt Irta és fényképezte Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 94. SZÄM 1981. ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK A tanácsok napirenden tartják Kis gyermekek, nagy családok Az 1970-es évek elején, ami­kor befejeződött az ipartele­pítés Abonyban, a következő tennivalók egyike a szolgál­tatások fejlesztése volt. A Pest megyei Szolgáltató és Cso­magoló Vállalat is ebben az időben nyitotta meg a nagy­községben Ceglédi úti kiren­deltségét, melynek szolgáltatá­sai megegyeznek a Patyolaté­val: ágy- és fehérnemű mo­sását, vasalását, férfi és női felsőruhák tisztítását vállal­ják. Munkájukkal általában elégedett a lakosság. Szállítás, határidő Ottjártunkkor éppen egy megrendelő vette át frissen tisztított nadrágját. Mádi Já­nos elégedetten nyilatkozott: . — Több éve itt tisztíttatom a ruháimat. Szépen és jól dol­goznak, elégedett vágyóik a mi­nőséggel — nyilatkozott. — A tiszta ágyneműt is ki­fogástalan állapotban kapják vissza ügyfeleink — mondot­ta Somodi Sándorné, a válla­lat alkalmazottja. Egy nylon- tasakban levő garnitúrát mu­tatott: — Ezt mosták, fertőtle­nítették, fehérítették és va­salták. A kirendeltség forgal­ma ezek ellenére 20 százalék­kal alacsonyabb.. Néhány hónappal ezelőtt' nyugdíjba vonult az abonyi művelődési ház igazgatója. -Zkultéty Sándor pályafutását mindenkor elismerés övezte abban a közegben, amelyben el. A birkózósportban orszá­gos tekintélyre tett szert an­nak idején, tevékeny részese volt az abonyi sport felvirá­Í 'oztatásának. Amikor a műve- ődési ház élére került, amúgy Is széles emberi kapcsolatai tovább terebélyesedtek. Sokol­dalúságát, kezdeményezőkész­ségét az élet számos területén sikerrel bizonyította. Mindenki sportoljon A közelmúltban lakásán ke­restük fel a nyugdíjas igazga­tót, akivel eddigi életút járói és további terveiről beszélget­tünk. — Munkásságának melyik területéről őrzi a legkedvesebb emlékeket? — A sportéletből. Negyven­öt évvel ezelőtt, kisgyermek­ként ismerkedtem meg Szege­den a birkózással. Nyolc évvel később alakítottam meg Abony­ban a birkózószakosztályt. Magyarország egyik legna­gyobb birkózó egyénisége, a kétszeres Európa-, a világ- és olimpiai bajnok Varga János neveltjeim közül került-ki. Sok gyereket megtanítottam bir­kózni, s közülük vagy 25—30- an országos hírre tettek szert. Skultéty Sándor a sok szép — A gépkocsi a hét első napján jön. ezért a legrövi­debb határidő hét nap. De leg­inkább több. Aki például szer­dán hozza ide a ruhaneműjét, az legkevesebb tizenkét nap múltán jöhet érte. Ha ez az időrend változna, bizonyára növekedne a forgalom. Munkaruhát is Azt mondják, a jó bornak nem kell cégér. Itt a nagy­községben különösebb hírkel­tésre nincs is szükség a Pest megyei Szolgáltató és Csoma­goló Vállalat kirendeltségének. Ám, nem volna rossz azért, ha tetszetősebb, többet mondó tábla hirdetné az ajtó fölött, hogy mi mindent vállalnak. A kirakati ablak is mondhatna többet, hogy meggyőzően be­hívogassa az ügyfeleket. Abonyban nem sokan tud­ják, hogy a szolgáltatás még szélesebb körű, mint amennyi­ről szó esett, vagy mint amennyit a „mos, fest, tisztít” felirat ígér. Talán sok embert érdekelne, műhelyben vagy mezőgazdasági gépek mellett dolgozókat is, hogy potom pénzért tisztítják az olajos, vegyszeres munkaruhákat, ove- rallokat, védőruhákat. eredmény, a széles körű szak­ismeret, a jó irányító készség alapján tagja lett a birkózó­szövetség edzőbizottságának. Az évek során kiérdemelte a Nemzetközi Birkózó Szövetség diplomáját és a FILA ezüstér­mét. A magas elismerést a kö­zelmúltban vette át. Eredeti foglalkozása testne­velő tanár. Erről így vall: — Pályafutásom alatt egyet­len célom volt; megszerettetni diákjaimmal a testnevelést. Ügy érzem, ez sikerült. Sze­keres Feri országos futóbajnok mellettem szerette meg a test­edzést, bár sohasem töreked­tem arra, hogy csupán egy-két kiválóságom legyen, hanem az volt a célom, hogy mindenki sportoljon. A nyugalmazott igazgató ér­deklődését nemcsak a sport kötötte le. Színjátszómúlt — A közművelődéssel a sport mellett is foglalkoztam. Az ötvenes évek elején a fele­ségemmel színjátszó csoportot alakítottunk, amely gyakran szerepelt az abonyi közönség előtt. A bevétel egy részét a sportkör támogatására fordí­tottuk, A pénz nagyon kellett, hiszen tizenegy szakosztály működött akkoriban és sok versenyén vettünk részt. Elő­fordult, hogy három gyerme­künk egész napokat töltött nél­külünk, mert délelőtt az isko­— Sokba kerül a gyerek — mondják, ha nem is min­dig panaszkodva, ám a té­nyeket megállapítva kis- és nagycsaládosok. A szülő né­ha önképző közgazdász, hogy okosan gazdálkodva a havi jövedelemmel, megállapítsa, hogy a forintnak hol a helye. Cipőre van nagyobb szükség, vagy mesekönyvre, hét végi kirándulásra számítson, cuk­rászdalátogatással egybeköt­ve, vagy jobb, ha egy virág­csokorral most inkább meglá­togatják a nagyszülőket, mert az a bizonyos cukrászdapénz épp másra kell. Tanévkezdet előtt az utóbbi esztendőkben számos családnak, gyermekét egyedül nevelő szülőknek könnyít a munkahely, a szak- szervezet azzal, hogy anyagi segítséget ad, iskolaszerek vá­sárlásához. Mások örömmel fogadják a gyermeknapi, vagy a karácsonyi ajándékot, amely­ben csemetéjüknek része le­het. Öt évről alkotott kép Legutóbb Cegléden a járási­városi népi ellenőrzési bizott­ság azzal a kérdéssel foglal­kozott, hogy területén milyen a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások haté­konysága. Hogyan segít ez a gyermeknevelés terheinek arányosabb viselésében? Van­nak-e gondok, s azokat ho­gyan lehetne legkönnyebben orvosolni? A vizsgált' időszak az V. ötéves terv időszaka. A népi ellenőrök érdeklődtek az, abonyi nagyközségi tanács illetékes osztályán, ugyanazt tették a nagykátai tanácsnál. Cegléden a hátrányos hely­zetű gyermekek életkörülmé­nyeinek' vizsgálatával is fog­lalkoztak, emellett érdeklőd­tek, hogy a Dél-Pest megyei Áfész, a PEMU ceglédi cipő­gyára, a Dél-Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat mit Iában voltunk, délután a sport foglalt le, este színdarabokat próbáltunk. Á művelődési házat becsü­lettel és hozzáértéssel vezette. Igazgatása alatt az intézmény elnyerte a Kiváló művelődési ház címet, őt a Szocialista kul­túráért kitüntetéssel jutalmaz­ták. Ragadványnevek — Most mire fordítja az ide­jét? — Ügy érzem, jelenlegi el­foglaltságom sem haszontalan. Lokálpatriótának vallom ma­gam. Eddig kevés időm jutott a helytörténeti kutatásra, ezt igyekszem most pótolni. Egyik témám az abonyi belvizek le- csapolásának története, a má­sik a színjátszással kapcsola­tos, a harmadik a helybeli ra­gadványnevek összegyűjtése. Idegenvezetéssel is. foglalko­zom, TIT-tagként ismeretter­jesztő előadásokat tartok. Skultéty Sándor munkásságá­nak eddigi évtizedeit a peda­gógia, a sport és a közműve­lődés töltötte ki. A lokálpat­rióta lobogó lelkesedésével for­málta környezetét, kutatott fel tehetségeket, keltett és elégí­tett ki igényeket. Saját szavai­val így summázta az eddig megtett utat: — A tanítást hivatásomnak tartottam, a sport volt a hob­bim, a közművelődés életem természetes eleme. Gy. F. tud tenni a kisgyermekese­kért. Tizenhat népi ellenőr és öt szakértő áldozta erre társa­dalmi munkában szabad óráit. A felmérés 140 napnak meg­felelő munkaidőt vett igény­be. Általános tapasztalat volt, hogy a tanácsi munkában megvalósulnak a központi családpolitikai elképzelések. A tanácsi költségvetési keretből nem marad ki a nagycsaládo­sok és veszélyeztetett körül­mények közt élő gyerekek számára a segélykeret. Az ösz- szeg viszont, a rászorulók szá­mához viszonyítva, alacsony. Csak igen kis segítséget je­lent a kiadható pénzösszeg. A munkahelyek ismerik nagycsaládosaikat, azok élet­körülményeit. Jut nekik a se­gélyezési alapból és kamat­mentes kölcsönnel segítik la­kásvásárlási, építési szándé­kuk megvalósítását. A bölcső­dék, óvodák működéséhez is támogatást adnak. Boltokban, áruházakban hivatalból — s magánemberként járva is — tapasztalták, hogy bizony, időnként elkéne az olcsóbb, de tetszetős tartós gyerekhol­miból a nagyobb választék, hiszen egy-egy kis anorák, kertésznadrág, tréningruha, mivel a csöppek gyorsan cse­perednek, két gyereket is ki­szolgálhat. A ceglédi cipő­gyár, amely főként bébi- és gyermekcipőket gyárt, igyek­szik mennyiségben és válasz­tékban annyit termelni, amennyit csak győz. Hitel A vizsgált nagyközségi ta­nácsok, az abonyi és a nagy­kátai — munkájában a köz­ponti és a helyi szociálpoliti­kai célkitűzések összhangban vannak, megvalósulnak. Abonyban tanácsüléseken, csoportvezetői értekezleteken tárgyaltak róla, Nagylzátán az egészségügyi, szociálpolitikai és ifjúságvédelmi albizottság munkaterv alapján kíséri fi­gyelemmel a témát. A gyermekintézményekben kiépült a gyermekvédelmi felelős hálózat. A nagycsalá­dosok lakáshelyzetének javí­tását mindkét tanács szorgal­mazza. Az elmúlt ötéves terv­ben Abonuban 57 nagy család költözhetett jobb körülmé­nyek közé, régi otthonából, bár nem volt mind vadonatúj lakás. Helyi kezdeményezés a „láncházépítés”, amelyhez az OTP ad hitelt és a szociálpo­litikai kedvezményt ebben az évben kiterjesztették gyerme­kenként 20 ezer forintra. Nagykátán tavaly kevesebb nagycsaládos kaphatott lakást, mint ahánynak szüksége vol­na arra. A tanács. tud gondjukról, igényükről. Itt ad óvodai és bölcsődei elhelyezés is gond. Iskolaorvosra is szükség vol­na. Abony Nagykáta és Ceg­léd közigazgatási területén a nyilvántartás szerint 647 ve­szélyeztetett gyermek él, — legtöbbjük Nagykátán. Bár segélyben részesülnek, sorsuk­ra még jobban oda kell fi­gyelni. , Emellett a védőnők, párt­fogó felügyelők, gyámügyesek is gyakran ellenőrzik, hogyan megy a gyerekek, családok sora. Az iskolákban ifjúságvé­delmi felelősök foglalkoznak ezzel a témával. A szociális helyzet miatt- veszélyeztetett­ség okaként főként a rossz anyagi és lakásviszonyokat je­lölik meg. Viszonylag kevés számban szerepel az okok között az alkoholizmus. Az igazság, hogy ezt a kérdezett szomszéd sem mondja, a munkahely is elhallgatja a hivatalos kérde­ző előtt gyakorta. A veszé­lyeztetett családok kulturált­sága, általános műveltsége is alacsony. Javaslatok A NEB vizsgálata mutatja: a munkahelyek a maguk mód­ján segítik nagycsaládosaikat. A gyermekintézmények támo­gatására is akciókat szervez­nek, kedvezményeket adnak a gyes-en levőknek, segítik a gyermeküdültetést, — bár er­re kevés a lehetőségük, keve­sebb, mint az igény. A népi ellenőrök- maguk is gyakorló szülők, hasznos ja­vaslatokat tettek, valamennyi segítő szándékú, és a lehető­ségek ismeretére alapozott. E. K. Cegléden az MSZMP szék­házában emlékülést tartottak a városbeli pártpropagandis­ták, Lenin születésének 111. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett Herczeg Sándor, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának munkatár­sa, Sárik Ferenc, a ceglédi városi pártbizottság első titká­ra és Berla Ferenc, a párbi­zottság titkára. Jelen voltak az üzemek, munkahelyek poli­tikai és gazdasági vezetői, élenjáró propagandistái. Mu­csányi József né, a párt ceglé­di városi bizottságának osz­tályvezetője köszöntötte az ünnepség részvevőit, majd há­rom, igen figyelemkeltő, tar­talmas, politikai témájú elő­adás hangzott el. Szabó Alf­réd, a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezetője a kommunista kollektivizmusról, Giba István, a Kossuth Gim­Rendkívül eseménygazdag volt az utóbbi időben a Ceg­lédi VSE asztaliteniszezőinek programja, újoncok, felnőttek asztalhoz állhatták, A felnőttek most főként a májusi erőpróbára, a hét NB l-es csapattalálkozóra, köztük rangadókra készülnek, sok erőnléti edzéssel. Ez kicsit ta­lán a technikai edzések rová­sára is ment, meg is látszott azon a teljesítményen, amit a felszabadulási emlékversenyen nyújtottak. A legjobb harminckettő kö­zé, a főtáblára Péter és Bán­laki került, ám ott már to­vább jutniuk nem sikerült. Gyura biztosan játszott a szegedi Mohaz ellen, de nagy csatában mégis 2-1-es vere­séget szenvedett. Párosban a Karsai—Péter kettős kivéte­lével mindenki csak egy for­dulót játszott. A magyar baj­noki ezüstérmes páros a leg­jobb nyolcig jutott el, ott kap­tak ki a végül győztes BVSC duótói, a Nozicska—Frank B. kettőstől. ★ A Bp. Postás helyiségében játszották le az idei, serdülő húszak bajnokságát, melyen Harczi is szerepelt, ezüstér­mes lett. Zenetanárok hangversenye Hangverseny lesz a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneis­kola nagytermében április 27- én, hétfőn 18 órai kezdettel. A zeneiskola tanárai lépnek közönség elé, zongorán játszik Lévai Mihályné és dr. Per- neczki Jánosné, fuvolán Zala- völgyi Cecília. A műsorban Mozart C-dúr andante műve, J. S. Bach É-dúr szonátájá­nak I—II. tétele, Mozart D-dúr szonátája két zongorára, Mo­zart D-dúr menüettje és Do­nizetti szonátája szerepel. Az előadásra minden ér­deklődőt. zenebarátot szívesen látnak. Ceglédberceí ümiomjárat öt körzetben Ceglédberceí a rendezett te­lepülések közé tartozik, mely­nek lakói igényüknek érzik környezetük rendszeres tisz­tántartását és csinosítását. Időnként szervezett akciókkal könnyítik meg a .falubeliek dolgát, alkalmat adva a ház körül összegyűlt, feleslegessé vált kacatok kiselejtezésére és eltávolítására. Így lesz ez most is, április 25-én, szomba­ton, amikor reggel hét órától várhatóan délután két óráig tart a lomtalanítás. A tanács öt körzetre osztotta a telepü­lést, s ezeket az Egyetértés Termelőszövetkezet kdcsijai járják. Előzetesen értesítették az embereket, de arra járva beszólnak a házakba is. Való­színű, most is eredményes lesz a limlomjárat. názium igazgatóhelyettese az ember és a munka szocialista viszonyáról, Kányi Andrásné, a járási-városi könyvtár igaz­gatója a szocialista humaniz­musról beszélt. A propagandisták napján jutalmat vehettek át mind­azok, akik sikeres, hasznos te­vékenységet fejtettek ki az év során a pártmunkában. Okle­velet, könyvutalványt, köny­vet kaptak az aktív politikai munkások. ★ Lenin születésének évfor­dulója alkalmából ünnepélyes külsőségek közt helyezték el a hála és megemlékezés ko­szorúit a város vezető testü­letéinek, üzemeinek, gyárai­nak, intézményeinek, Lenin nevét viselő munkacsoportjai­nak képviselői, a város park­jában, Lenin szobrának talap­zatánál. A Pest megyei Asztalitenisz Szövetség Tápiógyörgyén ren­dezett versenyt, ajiol a ceg­lédiek — a felnőttek közt — tizenhárom fiatallal képvisel­ték magukat. A férfi egyé­niben az ifjúsági Szily György szépen játszott, végeredmény­ben első lett. Gödöllőn, a megyei újonc serdülő kupa második fordu­lójában az újoncoknál csak a ceglédiek jutottak a legjob­bak közé. Eredmények: újonc egyéni­ben 1. Szálkái Attila, 2. Hal­mai Attila, 3. Szily Zoltán. A serdülő egyéniben 3. Varga Attila és a párosban a Var­ga—Szálkái és Halmi—Vuko- vics kettős. A megyei csapatbajnokság negyedik fordulójában a CVS13 ifjúsági gárdája ismét nullá­ra verte ellenfelét, a bronzra pályázó szentendrei felnőttek ellen igazán szép fegyvertény a sikerük. Eredmények: Felnőtt: Ceglédi VSE II.— Szentendre 11-9; ifjúságiaknál pedig CVSE II.—Szentendre 10-0. U. L. ISSN 0I5S-2800 (Ceglédi Hírlap) Pedagógia, sport, közművelődés A lokálpatrióta lelkesedésével Ünnepség a pártszékházban Jutalmat vehettek át Lenin születésének évfordulóján Asztalitenisz Harczi szépen játszott Verseny Tápiógyörgyén, Gödöllőn t

Next

/
Oldalképek
Tartalom