Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-22 / 93. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1981. ÁPRILIS 22., SZERDA Játékok — milliókból Az idén már elkészül a gyár A hulladék energiává alakul Jegyzet Piros tojás - vagy piros százas? • Ezen a héten alighanem jókora forgalmat bonyolítanak majd a tanárok, akikre a takarékbélyegek értékesítése bízatott. Mennek majd a srácok a tömött pénztárcákkal, s könnyedén váltanak bélyegre akkora összegeket az elsősök is, amekkora egy felnőtt heti, két heti fizetése. S ez még tulajdonképpen a jobbik eset — mármint ha takarékbélyegre költik a locsolással keresett pénzt. Másra is költhetik. Könnyen jött — könnyen megy el... Friss még az élmény, ami a jegyzetet megírni kényszerít, hiszen a húsvéton alig jutottunk túl, s a kisebb fiúk lelkendezve mesélik egymásnak lépten- nyomon, ki mennyit keresett a lányos házaknál, hol adtak többet, hol kevesebbet. A nagy pénzszerzési lázban — mert a locsolás kedves szokása mellett a pénztárca dagadásával egyenes arányban kezdett ez a láz nőni, elsöpörve az eredeti szándékot — egyi- kük-másikuk még oda is becsöngetett, ahol eddig sosem járt, s nemigen tudhatta. lakik-e a házban „locsolnivaló” egyáltalán...? Tudom, tapasztaltam, s elfogulatlanul beszélni e témáról már csak azért sem tudok mert két fiam révén, még jó ideig érintett leszek locsolkodási ügyekben. Másodikos fiam izgatottan készült a lányismerősökhöz. Hét-nyolc éves korra már kialakul bizonyos rokonszenv-mérce is: hallgattam, hová is indul elsőnek, s ki lesz a következő, a második, a harmadik? Szó sem esett „ellenszolgáltatásról”, ő egyszerűen csak a locsolkodásnak, a látogatásoknak örült, amíg nem figyelmeztettem: pénzt ne fogadj el sehol! Locsolásának első színhelyéről gyönyörű piros tojással jött haza. örült neki. Másodjára előszedett egy húszast. — A zsebembe dugták... S amikor a negyedik leányzótól ballagott hazafelé, már azon izgult: mennyit fog gyűjteni délig? A lányos mamák pedig nyi- t ogatták a pénztárcákat. Merthogy „ez a szokás”. De miért ez? Miért nem a piros tojás, a csokitojás, esetleg egy szói virág? Hiszen a lányos mamák — bevallva vagy bevallatlanul — nemigen várhatják nagy örömmel a kis locsolókat, akik jócskán leapasztják a család húsvéti költségvetését. Először nem is szándékosan — aztán már igen, hiszen erre szoktatják őket, mondván: — Egy-két forintot igazán nem adhat az ember, azt ezek a mai gyerekek már el sem fogadnák! A „mai gyerekek” — akiktől drága tárgyakat, pénzt valóban nem túl gyakran tagadunk meg, s akiket még egy régi szép szokás és hagyomány „modern” fertőzetével is beoltunk, nevezetesen azzal, < hogy piros tojás helyett piros százassal fizetünk. Az ismerős tanítónőt és két kislányát is jó néhány srác látogatta meg húsvét hétfőn. Egyik tanítvány mát az előszobában előszedte vastag pénztárcáját: — Tessék nézni, mennyit kerestem már! — újságolta büszkén, szétteregetve a papírpénzeket. — fudod — mondta neki a tanító néni — nálunk az a szokás, hogy inkább szép piros tojást adunk a locsolásért. Tessék, választhatsz! A gyerek választott. És nem sértődött meg. Valószínűleg máshol sem tette volna, ha valamennyiünkben egy gondolkodó, s nem egy hagyományt rontó felnőtt lakik... Koblencz Zsuzsa Alkatrészmanufaktúra Tavaszi szél - homokot szór Kongresszus előtt Ifjúkommunisták védnöksége Gyakran hallattak magukról a járási székhely KISZ- fiataljai az utóbbi hónapokban különböző akciók kezdeményezőiként. A Kossuth Tsz ifjúkommu- nistái például védnökséget vállaltak a nagy értékű mező- gazdasági gépek felett. Ezek karbantartására, korszerűsítésére különös figyelmet fordítanak. A Monori Építőipari Szövetkezetnek KISZ-esei társadalmi munkában elvállalták az iparitanuló-központ építését. Az elmúlt évben a Mono- ron dolgozó és élő fiatalok összesen 67 tonna vasat, 7 tonna színesfémet és 28 tonna papírhulladékot gyűjtöttek. Autóbusszal Velencébe A pedagógusok szakszervezete. a Szovjetunió, Bulgária, Isztambul, Thüringia és Cseh- Tátra utakon kívül, újabb utazási lehetőséget kínál az érdeklődőknek: 5 napos, autóbuszos kirándulás — szeptember 8-tól 12-ig — Jugoszlávia és Olaszországba. Részvételi díj: 4 ezer 950 forint. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés a szervezőnél. Végh Józsefnél, Monor, Jókai u. 57. szám alatt. Április 17-i számunkban „Vurstlizene, ringlispíl a ligetben” címmel közöltünk egy olvasólevelet, s néhány megjegyzést arról, hogy a monori Marx-ligetben nem éppen a legideálisabb a helye a bömbölő hangszóróval üzemelő körhintának és céllövöldének. Olvasónk azt írta: a környék csaknem valamennyi házában lakik pihenni vágyó idős ember, akit az állandó zenebona idegesít, s az sem mindegy, hogy a vurstli törzs- közönségének mulatsága gyakran verekedésbe torkollik. Munkatársunkat éppen egy ilyen verekedés kárvallottja kereste fel, s mint mondta, megverték őt a körhintánál, s hiába kérték a nem is messze tartózkodó rendőrök segítségét. Ezek után kopogott szerkesztőségünkben a körhinta gazdája, aki „körlevéllel” járt cikkünket követően minden környékbeli házban, s tisztelettel kérte meg a lakókat, modják el ők is véleményüket. Ha úgy érzik, hogy a hinta kísérőzenéje nem zavarja őket, s elégedettek a renddel, a tisztasággal is, írják alá a levelet... Valamennyien aláírták. A Petőfi utcából Ke- le István, Zóni Károlyné s Bicskei József, a Mártírok utcából Török Lászióné, Kocsis János, Kupecz Tivadamé, Bakos Istvánná, Tönköly Istvánná, Horváth László, Varga Ferencire. Akik ismerősek a liget környékén, tudják,: a közel eső házak valamennyi lakója szerepel e névsorban. Nagykőrös lakói nem csekély érdeklődéssel figyelik azt a nagyszabású rekonstrukciót, mely a Monori Kefe- és Játékgyár ottani játékgyárában folyik. Nem kétéséges, hogy sokan főként arra kíváncsiak, mikor lehet már kapni a kereskedelemben, a hírből oly jól ismert konstrukciós játékokat. Sokan eljöttek A telepen járva láttuk, hogy jó ütemben haladnak a munkával. Ismételten találkoztunk Horváték, a körhinta tulajdonosai monoriak. Nyolc gyerek megélhetését is biztosítja a nem túlzottan nagy forgalom, amely a hinta és a céllövölde körül tapasztalható. — Eddig még nem is érkezett ránk panasz! — mondta a körhintás. — S most sem értem, tulajdonképpen kinek vagyunk hát útjában? Május elsején szeretnénk kivinni a hintát a focipályára, aztán továbbmegyünk Nagykőrösre, hiszen mindig úton vagyunk. Ügy érzem, ez a rövid idő, amit itt töltöttünk, nem zavarhatott senkit, igyekeztünk — a saját érdekünkben is — mindig rendet tartani! Verekedésről nem tudok. Ha volt is, biztos, hogy nem a közelünkben. .. Tehát: kinek van útjában a hinta? A tulajdonost akár ez úton is biztosíthatjuk róla: a hinta — senkinek. Annál inkább a szomszédos mozgóbüfénél „betankoló”, renitens alakok, akik az állomás környékén egyébként is mindig megtalálhatók, s akiknek a körhinta és a céllövölde jelenléte csak jó alkalom a csoportosulásra. Hogy ők léteznek, isznak és idétlenkednek, annak persze nem a körhintás az oka, s eltávolításuk sem kimondottan az ő feladata kellene legyen. De hadd jegyezzük meg: ha nekik jó alkalom a hinta a csoportosulásra — nem lenne ez az illetékeseknek jó alkalom könnyebb „kiszűrésükre”? K. Zs. a monoriak kis csoportjával is, akik jó hangulatban és lelkesen dolgoztak. Monoron, a gazdasági és a társadalmi vezetés szívügyének érzi a nagykőrösi telep sorsát. A vezetők és a dolgozók közül sokan eljöttek, hogy segítsenek. Akadnak olyanok is, akik tavaly ősz óta járnak Monorról Nagykőrösre. Közülük az egyik, Virányi László műszaki ellenőr. — Általában tíz-tizenketten szoktunk idejárni, de voltunk már jóval többen is — mondja. — Persze elismerés illeti az otthon maradottakat is, hiszen munkáink jelentős részét elvégzik, míg mi itt dolgozunk. — A teljes beruházás mintegy 55 millió forintba kerül. A kivitelezést magunk szerettük volna elvégezni. Azonban beláttuk, hogy segítség nélkül erre a nagy munkára nem vagyunk képesek. Termelékeny gépek — Jó partnerekre találtunk például a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szakembereiben, akik a dunaújvárosi vasvázas csarnokok felállítását, a kazánház belső és külső technológiai szerelését vállalták el. — A dorogi Építőipari Közös Vállalkozás a Hildebrand szárító beállítását elvégezte. A berendezés munkára fogása a 3. negyedévben várható. A kazánházi tűztér kialakításával a Tüzeléstechnikai Vállalat foglalkozik. A csarnokok festését és mázolását, valamint a szükséges vasszerelési munkálatokat a Városgazdálkodási Vállalat, míg a földgázbekötést a TIGÁZ szakemberei végzik el. Benedek Zoltán telepvezetőt arra kértük, mondja el, miként alakították ki az üzemet. — Építettünk egy több mint ezer négyzetméteres csarnoAz utóbbi hónapokban, hetekben egyre gyakrabban adtunk hírt a járási művelődési központ rendezvényeiről. Igaz, hogy ezek a programok egyelőre kifejezetten a könnyű műfajt reprezentálják, s „csak” egy szórakoztató estét ígérnek, de közönségtoborzónak mindenképpen hasznosak. Ügy tűnik, a művelődési központ vezetői e rendezvények közben keresik azokat a formákat, művelődéspolitikai és technikai módszereket, amelyekkel az adott, meglehetősen mostoha körülmények között is becsábítható a házba, s megtartható ott a közönség. A hónap végén, pontosabban április 29-én, 19.30-kor ismert művészekből álló, de vegyes összetételű társulat lép fel a járási székhelyen. Többek között: Lehoczky Zsuzsa, az Operett Színház, Vay Ilus, a Vidám Színpad művésznője, Horváth Attila és Makranczi Ági táncdalénekesek, Pere János és Lovai László nóta-, operett- és filmdalénekesek. Valamennyiüket a Kovács— Lombosi duó kíséri, konferál Orosz András. A nevekből is látszik tehát, kot. Ebben helyeztük el a szárítóberendezést. A szárításon kívül a faanyag elősza- bása is itt történik majd. A régi, meglevő épületünk mellé egy új 380 négyzetméteres csarnokot építettünk. A két épület a tulajdonképpeni termelő üzemrész. Épült még egy kazánház is, melyben az osztrák gyártmányú Bertsch vegyes tüzelésű kazánt üzemeltetjük majd. Seprőhengerek Az alaptüzet a földgáz adja, míg a hőenergiát az üzemben keletkező fűrészpor, faforgács és a darabos hulladékfa elégetése szolgáltatja. A fűrészpor és a forgács a megmunkáló gépektől zárt rendszerben kerül a kazánházba. A földgáz és a fahulladék mennyiségének arányát a szükséges hőmennyiség figyelem- bevételével a berendezés automatikusan állítja be. — A munkák befejezése mikorra várható? — Terveink szerint az év végéig valamennyi munkával elkészülünk, s azután teljes erővel megindulhat a termelés. A jó munkakörülmények, a korszerű, termelékeny gépek ezt lehetővé teszik majd. — Jelenleg milyen munkákon dolgoznak? — A konstrukciós fajátékból 2 ezer garnitúrát gyártottunk, már a befejező munkálatok folynak. Mi foglalkozunk a kefék faanyagának előszabásával és gyalulásával is. A további feldolgozás a monoriak doiga. Ezeken kívül úttisztítógépek seprőhengerei készülnek nálunk. Vas műszaki keféket csak a játékgyártás teljes megindulásáig készítünk, viszont az útseprő hengereket továbbra is mi állítjuk össze. K. K. hogy a hangsúly ezúttal is a szórakoztatásra esik. Ez az igény azonban aligha vethető a művelődési központ vezetőinek a szemére, ha a rendezvénysorozatot fajsúlyosabb összeállítással is folytatják. A ház vezetői egyébként ezúttal már figyelembe veszik a legutóbbi rendezvény vegyes tapasztalatait, a közönség véleményét, s ezért differenciálják a helyárakat, amelyek 50, 40 és 30 forintos áron kaphatók, elővételben. Az asztalitenisz megyei női csapatbajnokságban részt vevő Monori SE női csapata a Dunai Kőolaj I. és II. csapatát fogadta Monoron. Eredmények : MSE—Dunai Kőolaj I. 6- 4, MSE—Dunai Kőolaj II. 7- 3. A monoriak eddig öt mérkőzést játszottak, a korábbi eredmények: Monori SE—Vecsés 10-0, Nagykőrösi Kinizsi I.—MonoÜgy látszik, megárt a jó szó az időjárásnak is. Az elmúlt napokban hasábjainkon két termelőszövetkezeti vezető is dicsérte az idei tavaszt, örömmel szólt arról, hogy sikerült bepótolniuk az őszről elmaradt munkákat. A vetések já- rasszerte szépen fejlődnek, s jól haladnak az aktuális mezőgazdasági munkák. Felvették tehát a szokásos ütemet a járás közös gazdaságai, sőt, itt-ott még lépéselőnybe is kerültek. Sülysápon, a Tápióvölgye Termelő- szövetkezetben például tavaly csak április utolsó napjaiban kezdhették el a napraforgó és a kukorica vetését, az idén viszont már eddig elkészítették a magágy nagyobb részét e két fontos növényüknek. o Félő azonban, hogy a most hirtelen hűvösebbre fordult időjárás kárt tesz az érzékeny kultúrákban, főleg a gyümölcsösökben. A természet kiszámíthatatlanságára mi sem jellemzőbb, mint, hogy Monoron, ahol még akad földterület, amelyre nem tudnak rámenni a gépek — hullott csapadék, más területekre viszont csak a szél által felkavart „vasadi esőből” jutott. rí SE 1-9, Nagykőrösi Kinizsi II.—Monori SE 2-8. A következő mérkőzésre május 3-án kerül sor, akkor a Tököl és Szentendre csapatait látják vendégül Monoron. A hátralévő időt alapos felkészülésre kívánják fordítani a monoriak, hogy jó játékkal lepjék meg a tavalyi érmes Tököl és Szentendre csapatait. Kuti József — Napraforgót 670, kukoricát 590 hektáron vetünk — mondja Laczkovszki András, a Tápióvölgye Tsz főmezőgazdásza. — Sajnos nagyon száraz a föld, jóval több munkába kerül a megfelelő magágy előkészítése, mint ideális feltételek mellett. Várják már a csapadékot az őszi vetésű gabonafélék is, amelyeket most gyomirtózunk. 0 A sülysápi közös gazdaság növénytermesztési ágazatának tevékenységét a már említett két növény és elsősorban az 1 ezer 600 hektáron elvetett búza termesztése fémjelzi. Mindhárom kultúra esetében biztatóbbak erre az évre a kilátások, magasabb hozamokat remélnek. S ha a csapadék hiánya még nem is okoz veszteséget, az már bizonyos, hogy anyag- és alkatrész-ellátási gondjaik miatt a költségek egyes területeken növekedni fognak. — Az őszi munkák nagyon próbára tették a gépeinket — mondja a sülysápi főmezőgazdász. — A télen természetesen mindent megtettünk, hogy kijavítsuk a hibákat, de sajnos még ma is csak azt mondhatom el, hogy körülbelül 90 százalékos a felkészültségünk. Nem kapunk például adagolót a T—150-eshez, Rába-olajszi- vattyút, s egy másik gépünkhöz a kormányszerkezet hiányzik. 0 — Egyelőre csak az jelent megoldást, ha mi magunk megpróbáljuk valahogy összefabrikálni ezeket az alkatrészeket. Az AGROKER ígéretei sajnos nagyon hosszú távra szólnak A munkák pedig addig sem állhatnak. V. J. ISSN 91 S3 — 2091 (Manart Hírlapi Xenongyújtó exportra A második negyedévben 350 xenongyújtóhoz — nagy teljesítményű vetítőgépekhez használják — készítenek alkatrészeket a Filmtechnikai Vállalat monori üzemében, melynek egy része szocialista exportra kerül. A képen: DRT—36 típusú revolver-esztergagépen dolgozik Puska Balázs. Barcza Zsolt felvétele Az ok: ismét az ital Kinek van útjában? Csak szórakoztat? Közönségcsábító kínálat Vegyes tapasztalatok után Öt mérkőzés - öt győzelem Jól szerepeltek a monori lányok *
