Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-22 / 93. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1981. ÁPRILIS 22., SZERDA Városban, járásban Szükség van a kisipar munkájára Új vezetőséget választott a KIOSZ Kinek-kinek kedve szerint Változatosan telik a szabad idő Hasznos ismereteket kapnak Kár volna azon sopánkodni, hogy szinte már nagyítóval sem találni városunkban cuk­rász, kovács, kárpitos, kala­pos, esemyőjavító kisiparost. Negyedszázada még hetvenöt cipészt tartottak számon, az­óta csak heten maradtak a kaptafánál, és közülük is hár­man nyugdíj mellett kalapál­nak. Akkoriban 55 szabómes­ter varrt, most a fele sincs. Bognár mindössze egy van, az is az asztalosipar mellett ja­vít taligát, szekeret. Fiatalodó szakmák Ennél remény tkel több a helyzet, ha azt vizsgáljuk, ho­gyan változott a kisiparosság életkor szerinti összetétele. Az utóbbi esztendőkben ugyanis többnyire 35 évesnél fiatalabb szakemberek folyamodtak iparengedélyért, s ez a jövőt tekintve biztató. Nagy szükség van a kellő számú utánpótlás­ra valamennyi szakmában, hi­szen Cegléden a lakosság kö­rében a szolgáltató és karban­tartó munkák több mint fe­lét a kisiparosság látja el, s ez a feladat a járás közsé­geiben szinte teljes mértékben rájuk hárul. A többi között ezek a meg­állapítások szerepeltek abban a beszámolóban, amely a mi­nap hangzott el a KIOSZ ceglédi körzeti csoportjának Vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésén, amelyet Máté Gyula irodagépműszerész kis­iparos elnökletével tartottak, s amelyen részt vett Fischer Pál, a KIOSZ országos köz­pontjának elnökhelyettese, Körtvélyesi Csaba, a párt vá­rosi bizottságának politikai munkatársa és Vrbán László, a KIOSZ Pest megyei titkára. Dubniczky Mihály, a körze­ti csoport titkára számolt be az elmúlt öt év tevékenysé­géről. Elmondotta, hogy tag­jaik teljesítményének 28 szá­zalékát az árutermelés teszi ki, amely közszükségleti cik­kek, alkatrészek, önálló gépé­szeti, műszeripari, kézmű- és háziipari termékek előállítá­sából tevődik össze. A Skála- Coop és a KIOSZ közötti együttműködési megállapodás keretében néhány ceglédi kis­iparos is vállalta, hogy be­kapcsolódik a hiánycikkek gyártásába. t , Brigádok, társulások A KIOSZ-ban hagyománya Van a szakmai színvonalat javítandó előadásoknak, tan­folyamoknak, amelyek az új technológiákkal, anyagokkal ismertetik meg az iparos tár­sadalmat. Mestervizsgákat ké­szítenek elő, sokrétű oktatást szerveznek. Ez idő alatt 389 személynek sikerült mesterle­velet szereznie. Az elmúlt 23 év alatt a város és a járás iparosai 1243 fiatallal sajátít­tatták el valamelyik szakma tudnivalóit. Jelenleg 58 tanuló ismerke­dik valamelyik mesterség rej­telmeivel a műhelyekben. Még egy statisztikai adat: a város­ban és a járásban összesen 1152 kisiparost tartanak nyil­ván. Ok általában megbecsült emberek. Mind jobban bekap­csolódnak a közösségi életbe. A beszámolási időszakban kétmillió forintot meghaladó értékű társadalmi munkát vé­geztek, s számos gyermekin­tézményt patronálnak, ahol ingyen végzik el a kisebb ja­vításokat. Vannak, akik a párt-, a ta­nács, a tömegszervezetek és -mozgalmak tagjaiként tevé­1 kenykednek, megállva helyü­ket a közéletben. A KlOSZ-iban jól látják a jövő feladatait, köztük a kis­iparosok közötti társulás je­lentőségét, az azonos vagy ha­sonló szakmában dolgozók körében brigádok alakítását. A lakótelepek jobb ellátását éppúgy szem előtt tartják, mint a lakáskarbantartás és a gépjárműjavítás korszerűsí­tését. Ehhez viszont jól felszerelt, a szükséges anyagokkal és al­katrészekkel ellátott műhe­lyekre, jól képzett és sokol­dalú szaktudású iparosokra van szükség, áldozatos és pon­tos munkára, amely öregbíti a kisipar jó hírét. Oklevelet kaptak A hozzászólások sorában Békési Viktor szabómester a brigádmozgalom jelentősé­géről, Hódossy Sándor bádo­gosmester az adóközösség új kezdeményezéséről beszélt. Kovács István kőműves jog­gal nehezményezte, hogy az építőipari egységárgyűjte­ményhez késedelmesen jutnak hozzá. Füle Albert rádió- és tv-szerelő a szakmai előadá­sok hasznát méltatta. Kurucz József lakatos az anyagbeszerzés gondjaira irá­nyította a figyelmet. Atkári László autófényező az import­anyagok beszerezhetősége fe­lől érdeklődött. Gabai Ferenc órásmester társadalombiztosí­tással foglalkozó kérdéseket tett fel. Fischer Pál a készü­lőben levő új rendeletekxől, kedvezményekről, közeli vál­tozásokról adott előzetes tá­jékoztatást. Sárik Jánosné. a városi ta­nács termelés-, ellátásfelügye­leti osztályának vezetője el­mondotta, hogy a VI. ötéves terv idején Cegléden kisipari szolgáltatóház is létesül a most kialakulóban levő új lakóne­gyedben. Köszönetét mondott a társadalmi munkában, köz­életben élenjáróknak. Petrányi Ferenc, a 203-as Bem József Ipari Szakmun­kásképző Intézet igazgatóhe­lyettese a szakmunkásképzés lehetőségeiről adott tájékoz­tatást. Fischer Pál a Kiváló szer­vezeti munkáért jelvény bronz fokozatát adta át Békési Vik­tornak. Urbán László Erdős Benő szobafestőnek és Radios Ambrus villanyszerelőnek tár­sadalmi munkája elismerése­ként, Bálint János bádogos és vízvezetékezierelő és Vida Jó­zsef asztalosnak az eredmé­nyes szakmunkástanuló-neve­lésért adott át oklevelet. A részvevők megválasztot­ták a KIOSZ új vezetőségét és a megyei küldötteket. A körzeti csoport elnöke Békési Viktor, titkára Dubniczky Mihály lett. T. T. Vendégjáték A Tribádsk éjszakája A Dunakeszi Radnóti Szín­padot várják vendégségbe Cegléden, a Dózsa György if­júsági klubba, április 26-án estére. A vendég amatőr szín­játszók Per Olov Enquist: A Tribádok éjszakája című szín­darabot adják elő, — csak ti­zennyolc éven felülieknek. Az előadás 19 órakor kezdődik. Az utasokon múlik Hagyománya van a Dol­gozz hibátlanul! mozgalom­nak a 20. Volán Vállalat ceg­lédi üzemegységénél. A szo­cialista brigádok forintban mérhető eredményeket tud­nak felmutatni. Jól előkészí­tett autóbuszokat indítanak csak útnak, figyelnek a jár­mű üzemanyag-fogyasztására, küllemére, utasterének rend­jére, tisztaságára. Gyakran tapasztalhatják sajnos, hogy a járatokat igénybe vevők sokszor semmibe veszik ezt, rongálnak, szemetelnek, kárt okoznak. A közlekedés kultú­rájának két oldala van, s a volánosok csak az egyik olda­lon vannak. Joggal várhatják munkájuk megbecsülését az utazóközönség tői. „— Nem lesz belőle mate­matikatudor, se biofizikus. A nyelvekről ne is beszéljünk! Úttörő-foglalkozásokra nem jár, nem érdekli semmi” — hangzik időnként elkeseredett szülők, borúlátó pedagógusok szájából. Súlyos szavak. Szerencsére nincs olyan diák, aki ne ten­ne bármit félre, hogy kedvenc időtöltésének adózhasson. Az persze igaz: ez az elfoglaltság gyakran nem azonos az isko­lai tantárgyak valamelyikével. — Mi a teendő ilyen esetben az elkeseredés helyett? Ezt a kérdést tettük fel Mé­szár Edit járási úttörőelnök­nek. Sokféle lehetőség — Kicsit nehezebb a dolog, de nem reménytelen. Például vannak fiúk, akik galambot, nyulat tenyésztenek, vagy sze­retnének tartani. A vállalkozó szellemet azonban csökkenti a kellő szakismeret hiánya. Egy talpraesett pedagógus meg­mentheti a helyzetet. Kisál­lattenyésztő szakkör szervezé­sével hármas lehet a haszon: pénzbeli nyereség, nem unat­kozik a gyerek, továbbá an­nak a reménye, hogy jobban megy majd a biológia, s ta­lán idővel mezőgazdasági szakember válik a diákból. — Tapasztalatból mondja ezt? — Igen. Az abonyi úttörők szervezett keretek között fog­lalkoznak kedvenc állataik­kal. — Szabad idejükben milyen hasznos tevékenységek közül választhatnak még a járás út­törői? — Az abonyi példánál ma­radva, a Gyulai Gaál Miklós általános iskolában — az em­lítetten kívül — 17 szakkör közül választhatnak kedvükre valót. Modelleznek, ifjú sza­kácsként tevékenykednek, köz­lekedési rajuk nemzetközi si­kerrel büszkélkedhet: Lon­donból ezüstéremmel tértek haza. Az abonyi II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat tagjai be­kapcsolódnak az iskolarádió munkájába. A nemzetközi ba­rátság klub 'keretében széles körű levelezést folytatnak a szovjet pionírokkal. Fazekasok, fotósok — További jó példák: a nyársapáti gyerekek híres or­szágjárók. Bekapcsolódva a Tájak, korok, múzeumok moz­galomba, sokszínű ismeret- anyagot gyűjtöttek és gyűjte­nek. Tulajdonosai az arany­jelvényes múzeumlátogató kollektíva címnek. Albertirsán rádiós szakkör működik, amely­nek néhány dánszentmiklósi pajtás is tagja. Követendő a jászkarajenőiek kezdeménye­zése: cigány tanulók bevoná­sával fazekas szakkört indítot­tak. Egyre eredményesebb az ott korongozók munkája. — A csemői gyerekek ügye­sen báboznak, a ceglédberce- liek fotóznak, s a Planetá­riummal tartanak fenn kap­csolatot. A kocséri könyvba­rátok feladatai között könyv­tári ügyelet is szerepel. A község általános iskolájában nem gond, ha elromlik egy zár, kevés a kémcsőáilvány: kalapácsot, vésőt fognak a pi­ros nyakkendős ezermesterek. Kiszámolták, van olyan szem­léltetőeszköz, amelyet házilag tizedannyiből állíthatnak elő. Törteién népszerű a citerakör, sokakat vonz a rajz- és a képzőművészeti szakkör. Az utóbbi nemrég tartott bemu­tató foglalkozást. Akkor gipsz­festés volt a feladat, amellett megismerkedtek a gyerekek a makramékészítés alapelemei­vel. — Nem beszélt még a ha­gyományos tantárgyi szakkö­rökről. — Szándékosan emeltem ki a gyakorlati jellegűeket. To­vábbra is szükség van az el­A dánszentmiklósi általános iskola udvarán fehér kendős, sapkás, karszalagos úttörők gyülekeztek a minap. Ott tar­tották meg a járási elsőse­gélynyújtó és csecsemőgondo­zó versenyt a községekből ér­kezett csapatok. Az ünnepé­lyes megnyitón Mészár Edit, járási úttörőelnök köszöntötte a versenyzőket. A kilenc csapat két kategó­riában, elsősegélynyújtásban és csecsemőgondozásban mérte össze tudását, ügyességét. Az iskola termeiben és az épület melletti erdőben kialakított színhelyeken bizonyíthatták be elméleti és gyakorlati felké­szültségüket. Feladataikat pél­dás gyorsasággal és lelemé­nyességgel oldották meg az ifjú vöröskeresztesek. Ezt bi­Labdarúgás Országos ifjúsági kupa: A legjobb nyolc között az elő­döntőbe jutásért az egyik leg­rangosabb klub, az Ü. Dózsa ifjúsági csapata látogatott Ceg­lédre. A CVSE fiataljai, akik korábban legyőzték az NB I-es Csepel együttesét, nem tudták folytatni bravúros sorozatu­kat: a Dózsa biztosan jutott tovább a következő fordulóba. Ű. Dózsa—Ceglédi VSE 4-1 (3-1) CVSE: Andrus — Durján, Koltai, Kistamás, Gracza — Kovács, Kelemen, Dankó (Tóth L.) — Búzás, Szoljár, Fekete. A találkozó — a ceglédiek elfogódottsága ellenére — ha­zai helyzettel indult. A gyor­sabb, a mezőnyben jobban játszó, technikailag képzettebb vendégek a 17. percben sze­rezték meg a vezetést, s a 30. percben már 3-0 volt az eredmény. A Vasutas 11- estoől szépített, majd a máso­dik félidőben már csak a Dó­zsának sikerült gólt lőnie, pe­dig játékmesterük kiállítása miatt korábban tíz főre fo­gyatkozott a csapat. Góllövő: Fekete (11-esből). Járási bajnokság: A Monor —Cegléd összevont járási baj­nokság legutóbbi fordulójában három vendéggyőzelem szüle­tett. Üllőé az egyik, amely tartja négypontos előnyét, a szintén két pontot szerzett Al- bertirsa előtt. Az élmezőny­ben álló Monor ellen — ide­genben — értékes pontot sze­reztek az abonyiak. Négy csapat gólképtelennek bizo­nyult. Eredmények: Albertirsa— Gyömrő 3-2, Monor—Abony méleti ismereteket nyújtó fog­lalkozásokra. Azokról azonban jóval nagyobb mérvű a le­morzsolódás. A megnöveke­dett szabad idő a praktikus ismereteket adó szakkörök ja­vára billenti a mérleg nyel­vét. Kilépni az iskolából •— Átgondoltabban kell te­hát tervezniük az iskoláknak, úttörőcsapatoknak. — Nagyon körültekintően és a gyerekek igényeivel szá­molva. Hatékonyabbá kell tenni szakköreink működését, különbséget téve a látogatot- tabbak és a kevésbé népsze­rűek között. A cél érdekében bátran ki kell lépni az iskolai környezetből, együttműködve az üzemekkel, termelőszövet­kezetekkel, művelődési házak­kal — mondotta Mészár Edit járási úttörőelnök. Gy. M. zonyították a magas pontszá­mok is, amelyekkel az egész­ségügyben dolgozó zsűritagok minősítették a jó teljesít­ményt. Az előkészítésben és a le­bonyolításban nagy része volt a házigazdák iskolájának, to­vábbá a fennállása századik évfordulóját ünneplő Magyar Vöröskereszt járási vezetősé­gének és tagjainak. A verseny végeredménye: elsősegélynyújtásban első az abonyi Gyulai Gál iskola csa­pata, második a ceglédberceli, harmadik a törteli gárda. A csecsemőgondozási versenyben Nyársapát úttörői bizonyultak a legjobbnak, másodikok let­tek az abonyiak, harmadikok a törteliek. F. Sz. 0-0, Vecsés—Cegléd bércéi 2-1, Törtei—Mende 2-3, Péteri— Karatetétien 3-0, Ecser—Dán- szentmiklós 2-2, Nyáregyháza —Nagykőrös 1-3, Maglód—Ül­lő 0-4. Az élcsoport állása; 1. Ül­lő 32, 2. Albertirsa 28, 3. Ve­csés 27, 4. Monor 25 ponttal. Megyei serdülő bajnokság: Az első és a második helye­zett találkozóját — az utolsó percben lőtt góllal — a ceg­lédiek nyerték. Ceglédi VSE—Nagykőrös 3-3 (2-1) CVSE: Tóth I. — Hegedűs, Bak- sa, Nyári, Darázs, Madár, Fésűs, Hamar, Tóth L., Dankó, Pál- falvi (Keresztúri). Góllövők: Darázs, Dankó, Tóth L. Jók: Tóth I., Hegedűs, Ma­dár. Teke Az NB II-ben a csaknem 2700 fát ütő Ikarus biztosan verte a KÖZGÉP-et. V. Ikarus—Ceglédi KÖZGÉP SE 7-1 (2694-2533) Jók: Sárik (456), az egyetlen egyéni pontot ő szerezte, ami a 432 fát elérő Nyírinek és a 430 fás eredményű Kaisernek már nem sikerült. Birkózás Budapesten, az I. és II. kor­csoport részvételével, orszá­gos kötöttfogású minősítő ver­seny volt, amelyen a ceglédiek közül Galambos József szere­pelt a legjobban, de érmet ne­ki sem sikerült szereznie: 68 kilogrammban a negyedik lett. ü. L. ISSN 0188—-2SOO (Ceglédi Hírlapi Növényvédelem a barackosban A Ceglédi Állami Tangazdaság szántóföldjein és gyümölcsöseiben folyamatosan ha­lad a tavaszi növényvédelem. Képünkön permetezéssel védik virágzás után a kajsziba­rackost a kártevőktől. Apáti-Tóth Sándor felvétele Felkészülten a gyakorlatban Leleményes, ügyes csapatok Ifjú vöröskeresztesek versenye SPORT —SPORT —SPORT —SPORT—SPORT Tizenegyessel szépítettek A legjobb negyedik lett 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom