Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-22 / 93. szám
1981. ÁPRILIS 22., SZERDA Heti jogi tanácsok Visszamenőleges levonás • Elővásárlási jog • Helyesen jár-e el az a eáualat, amely a béremelést visszamenőleges hatállyal adja, és Összevontan, progresszíven vonja le az SZ'lü-nyugdíjjá- rulekot? Egyik olvasónk azt írja, hogy «z év február hónapban közölte a vállalat, hogy 300 Ft béremelést kapott visszamenőleges hatállyal, és így vonta le tőle a nyugdíjjárulékot, ennek következtében 60 Ft-tal többet Vontaik le. Fizetése 5700 Ft volt, a 300 Ft emeléssel 6000 forint lett. A nyugdíjjárulékkulcs 5001—6000 Ft havi keresetig, mint ismeretes, 8 százalék, ennélfogva 480 Ft járulékot vonhattak volna le olvasónktól — írja levelében —, ha nem adják hozzá a kiíize- téskori februári bérhez. Mivel hozzáadták, már 6300 Ft-ból Vonták le munkahelyén a nyugdíjjárulékot Mivel 6001— 7000 Ft havi keresetig 9 százalék a járulékkulcs, ennélfogva olvasónknál 540 Ft került levonásra. Ezt sérelmezte nálunk, amelyre levélben is válaszoltunk, de az illetékes szervet, a Munkaügyi Minisztériumot is megkerestük az ügyben, tekintettel arra, hogy hasonló kérdésben már többen kérték véleményünket. Van olyan olvasónk, aki ugyanezzel kapcsolatban a negyedévben kifizetett prémiumnál sérelmezi a magasabb járulékkulcs alkalmazását és hogy emiatt többet vonnak le tőle, mintha azt az esedékesség hónapjában elért fizetésének megfelelően számolnák el. A hivatalos álláspont szerint, a vállalat eljárása helyes volt A 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 172. § (1) bekezdése értelmében, a biztosítottat terhelő havi nyugdíjjárulék mértékének a meghatározásánál a tárgyhónapra kifizetett, kiosztott pénzbeni és természetbeni juttatás együttes összegét kell figyelembe venni. Ha a biztosított a tárgyhónapot megelőző időre járó nyugdíjjárulékkal még nem terhelt, pénzbeni és természetbeni juttatásban is részesül, a nyugdíjjárulék mértékének a megállapításánál a tárgyhónapra járó és a tárgyhónapban kifizetett, kiosztott pénzbeni és természetbeni juttatás együttes összegét kell figyelembe venni. Eddig a hivatalos álláspont Azonban az érintett dolgozónak is igaza van, mert ha nem összevontan került volna levonásra a járulék, akkor — minthogy mindkét hónapban 6001 Ft alatt volt a havi kereset, a nyugdíjjárulék januárra is 480. februárra is 480 Ft lett volna, vagyis összesen 960 Ft. Ezzel szemben január hónapban — amíg a dolgozónak 5700 Ft volt a havi keresete — nyugdíjjárulók címén 456 Ft, a februári keresete (6300 Ft) után 540 Ft, összesen 996 Ft került levonásra, tehát 36 Ft-tal több. Bár megjegyezzük, hogy a 6300 Ft után a 9 százalék nyugdíjjárulék összege nem 540, hanem 567 Ft. Akár az előbbi, akár az utóbbi összeg a helyes — az átlagszámítás miatt —. akkor is az összevont összegből való járulékszámítással, károsodott a dolgozó. Talán helyes lenne az említett rendelkezést megvizsgálni és esetleg módosítani. • Az elővásárlási, elővételi Jogról. Legutóbbi cikkünk, amelyben a tulajdonostársaknak, a közös ingatlan használatával, elidegenítésével kapcsolatban írtunk, máris nagy visszhangot váltott ki, tudtuk, a tulajdon- közösségek érzékeny pontja az ingatlan használatának, illetve forgalmának. Szinte nincs egyetlen szerdai ingyenes tanácsadási fogadónap, hogy ilyen problémával ne keresnének fel bennünket. Most azt kérdezi egy olvasónk, hogy az elővásárlási jogot, elővételi jogot hogyan gyakorolhatja a tulajdonos társ. Az elővásárlási jog a tulajdonostárs rendelkezési jogát korlátozó szabályozás, ezért azt szorosan kell értelmezni. Rendszerint úgy szoktak ezzel élni — mondhatnánk visszaélni —, hogy már egy leelőlegezett, kész, aláírt adásvételi szerződést küldenek meg a tulajdonostársnak, szinte ultimátumszerű határidő megjelölésével, hogy nyilatkozzon éppenséggel három nap vagy olyan rövid határidőn belül, hogy az alatt az idő alatt a tulajdonostárs ne legyen képes esetleg a pénzt előteremteni. Kész helyzet elé állítják a tulajdonostársat, és ezáltal a jogszabály sem érvényesülhet és a tulajdonostársat is kár érheti. A tulajdonostársat olyan időben kell értesítenie a másik tulajdonostársnak eladási szándékáról, vételi ajánlatáról, hogy annak teljesítésére esetleg 6 is képes legyen. Továbbá a tulajdonostársnak nem adhat más feltételt, mint amiben a harmadik kívülállóval megállapodott. Így nem teheti meg a tulajdonostárs azt, hogy a kívülállónak alacsonyabb ösz- szegért, esetleg részletfizetéssel, tehát kedvező feltételekkel ajánlja az ingatlan illetőségi részt, viszont a tulajdonostársnak készpénzbefizetést ír elő, vagy magasabb összeget. Csak egyenlő feltételeket lehet megállapítani. Hasonló kérdést intézett hozzánk egyik olvasónk, akinek tulajdonostársi minősége nincs a telekkönyvbe bejegyezve. Öröklés révén jutott egy telekhányadhoz. Az örököst sem lehet kijátszani és a tulajdonostárs nem sértheti meg az örökös elővásárlási jogát sem. Az elővásárlási jog gyakorlásának ugyanis nem előfeltétele az, hogy a tulajdonostársi minőséget a telekkönyv feltüntesse. Az örökös már a hagyaték megnyílásakor rendelkezik az elővásárlási, előbér- leti, illetve előhaszonbérleti joggal. Természetesen az ilyen telekkönyvön kívül levő tu- lajdoncstársaknak minél előbb intézkedniük kell. hogy jogaikat a telekkönyvbe bejegyezzék. Ugyanez vonatkozik a tulajdonostárs házastársára is. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntése Az építtető felelősségéről A villatulajdonos már régen gyanakodva nézte a szomszédban folyó építkezést. Hamarosan megállapította, hogy az épülő ház egyik fala közvetlenül a villája mellé került. Ez ellen nyomban tiltakozott, de eredménytelenül és a ház megépült. Ezek után pert indított, amelyben kérte a bíróságot: kötelezzék az új ház tulajdonosát, hogy a villájához csatlakozó falrészt távolítsa el, és szereltesse vissza a munkálatok során lebontott ereszcsatornát. Ezenkívül a bíróság állapítsa meg, hogy az építkezés jogellenes volt, ezért százezer forint kártérítést követel. Keresetét kiterjesztette a városi tanács műszaki osztályára is, amit azzal indokolt, hogy az építési engedély kiadásával neki kárt okozott. A megyei bírósági tárgyaláson a háztulajdonos azzal védekezett, hogy érvényes engedély alapján építkezett, a tanács pedig arra hivatkozott, hogy az építési engedélyt kiadó ügyintézője ellen fegyelmi eljárást indított, ami megrovással végződött, mert az illető az engedély kiadásánál gondatlanul járt el. A megyei bíróság az új ház tulajdonosát huszonötezer forint kártérítés fizetésére kötelezte, míg a tanáccsal szemben támasztott igényt elutasította. Döntését arra alapította, hogy a tárgyaláson megKörültekintő intézkedések Munkavédelem a gazdaságokban A korábbi évek gyakorlatának megfelelően ebben az évben is folytattak munkavédelmi vizsgálatokat megyénkben az ügyészségek. Az év elején a mező- és erdőgazdasági nagyüzemekben történtek ügyészségi vizsgálatok, amelyeknek jelentőséget adott az a tény is, hogy a munka- védelmi jogi szabályozás 1980. január 1-én változott. A vizsgálatok célja annak megállapítása volt, hogy az állami gazdaságokban miként tartják meg az üzemi balesetek megelőzésére, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó jogszabályi előírásokat. Ugyancsak a vizsgálatok tárgyátképezte az is, hogy a gazdaságokban az előírásoknak megfelelően döntenek-e az üzemi balesetekkel kapcsolatos károk megtérítéséről. Tartós távoliét Az ügyészségek megállapítása szerint a vizsgált gazdaságok rendelkeznek munka- védelmi és szociális intézkedési tervvel. Ezek szerint célul tűzték ki a biztonságosabb munkafeltételek megteremtését, a nehéz fizikai munka további gépesítését, a munkavédelem szervezeti fejlesztését, továbbá az üzemegészségügy és higiénia színvonalának további növelését. Egyébként az elkövetkezendő évek jelentős feladatokat rónak a gazdaságokra, mivel el kell készíteni az új rendelkezéseknek megfelelő és a munkavédelemre vonatkozó belső szabályozásokat. Ezek elkészítéséhez az ügyészségi vizsgálatok megállapításai hasznos iránymutatásokkal szolgáltak. A gödöllői ügyészség többek Tíz nap rendeletéiből Az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat kiadásáról a 4/1971. (IV. 4.) OVH. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 21. sz.) A postai dolgozók egyenruhajuttatásának SZTK-ellátások alapjába való beszámításáról a 2/1981. Tb. Főig. sz. utasítás rendelkezik'. (Társadalombiztosítási Közlöny 3. szám.) A szövetkezeti közös alapok képzőséről a 9/1931. (III. 23.) PM sz. rendelet rendelkezik. (Tanácsok Közlönye 8. sz.) Az építési-szerelési munkák 1981. január 1-től érvényes árkülönbözeti mutatóiról jelent meg közlemény az Építésügyi Értesítő 6. számában. A vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló módszertani mutatót a Munkaügyi Közlöny 4. sz. ismerhetik meg az érdekeltek. A sajtótermékek megjelentetéséről az Építésügyi Értesítő 6. száma tartalmazza a kiadott 3/1981. ÉVM számú utasítást. A bérszabályozási rendelkezések végrehajtásáról a kereskedelemben dolgozók részére, a Kereskedelmi Értesítő 9. száma tartalmaz rendelkezéseket. között azt állapította meg vizsgálata során, hogy a vizsgált gazdaság jelenleg hatályos munkavédelmi szabályzata nem tartalmaz megfelelő rendelkezést a tartós távoliét után visszatérő dolgozók oktatására vonatkozóan. Tartós távoliét — katonai szolgálat, gyermekgondozási segély stb. — pedig gyakran előfordul, ezért indokolt lenne annak pontos meghatározása, hogy mennyi az az idő, ami tartós távollétnek minősül és amikor a visszatérő dolgozót munkavédelmi oktatás,ban kell részesíteni. Ezért az ügyészség azt javasolta, hogy a munka- védelmi szabályzat 1981. végéig esedékes módosítása során a tartós távoliét időtartamát pontosan határozzák meg. Társadalmi munka Az őszi betakarítási munkálatoknál, vagy nyáron a gyümölcsszedésnél a gazdaságoknak igénybe kell venni a szervezett társadalmi munka lehetőségeit. Ezenkívül a gazdaságok egyéb esetekben is igénybe vették a társadalmi munkát. Így pl. sportpálya építéséhez, épületek bontásához, de ide sorolható a kommunista szombatokon végzett társadalmi munka is. A társadalmi munka munkavédelmi szempontból azért érdemel figyelmet, mert általában a munka- folyamatokat nem, vagy nem eléggé ismerő dolgozók végzik, akik nincsenek tisztába a veszélyforrásokkal. Ezért az ügyészségi vizsgálatok új vonása az volt, hogy megvizsgálták, a gazdaságok milyen intézkedéseket tettek a társadalmi munka során keletkező balesetek megelőzésére. A tapasztalatok szerint a gazdaságok vezetői törekednek a balesetek megelőzésére és gondoskodtak a munka megkezdése előtt a balesetvédelmi oktatásról. Az oktatáson kívül biztosították a felügyeletet is, diákok foglalkoztatása esetén pedig a kísérő tanár is közreműködött a munkavédelmi szabályok biztosításában. Az Alagi Állami Gazdaságban elmondották, hogy az elmúlt évben a társadalmi munka során nem történt baleset. Ez azért is érdemel említést, mert nyáron a gazdaság is igénybe veszi a diákok foglalkoztatását a gyümölcsszedés- nél. A munka megkezdése előtt azonban mindennap oktatták a diákokat és felhívták a figyelmet a munkavédelmi szabályok megtartására és biztosították a felügyeletet is. Ugyancsak biztosították a megfelelő munkavédelmi feltételeket Felsőbabádon is, ahol a debreceni egyetem diákjai működtek közre az almaszedésnél. A kapott, tájékoztatás szerint üzemi baleset az elmúlt évben itt sem történt. Új elemek Az országos tapasztalatokat tekintve a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT. sz. rendelet hatálybalépését követő évben szervezett formában 50 ezer szakember ismerkedett meg előírásaival és az ismertető kiadvány közel 300 ezer példányban fogyott el. A jogszabály néhány új elemét, így pl. az üzembe helyezések új rendjét, a tervezők és beruházások új feladatait, a munkavédelmi felügyelők szélesebb körű szankcionálási lehetőségeit, esetenként fenntartással és meg nem értéssel fogadták helyenként. A munkavédelemért felelős állami, gazdasági és szakszervezeti vezetők, valamint munkavédelmi szakemberek döntő többsége azonban érti a rendelet célját, jelentőségét és az abból adódó feladatokat. Mindezeket a Pest megyei vizsgálatok tapasztalatai is igazolták. Dr. Varga Emii hallgatott ingatlanforgalmi szakértő szerint a villa forgalmi értéke négy százalékkal csökkent, ami huszonötezer forintot tesz ki. Az ítélet azt is megállapította, hogy az új ház megépülése folytán a villa elvesztette kertes családi ház jellegét. Az építtetőnek lehetősége volt, hogy a munkálatokat a telek távolabbi részén végeztesse, de saját előnyét nézte, és nem számolt a szomszédját érő érdeksérelemmel. Az ítélet ellen nemcsak az új ház tulajdonosa, hanem a megyei főügyészség is fellebbezett. — A megyei bíróság ítélete megalapozatlan és törvény- sértő — mondta ki végzésében a Legfelsőbb Bíróság. Az építtető a felelősség alól nem mentesülhet azért, mert a tanácstól kapott engedély előírásának mindenben eleget tett. Viszont, ha az építkezés anyagi hátrányt okozott a villatulajdonosnak, mégsem lehet szó arról, hogy emiatt az építményt akárcsak részben is, lebontsák. Ez a2 ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellenkezne. A hátrány megfelelő összegű kártérítés fizetésével kiküszöbölhető. A perben két szakértőt is meghallgattak, de eltérő állásponton voltak, hogy az új ház a régi értékét csökkentette-e és mennyiben. Ezért újból meg kell hallgatni őket, esetleg új szakvélemény beszerzésére van szükség. ” Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. MOZIMŰSOR ÁPRILIS 25-TÓL Í9-IG ABONY 23—21: Csontváry* 25—26: Ripacsok 21—28: Bosszúvágy« BUDAÖRS 23—24: Ballagás* 25—26: Gengszterek sofőrje" 21—28: Cserepek CEGLÉD Szabadság 23—24: Ripacsok 25—29: Piedone Egyiptomban CEGLÉD, Mese 23—29: A jávorszarvas CEGLÉD, Művész 23—29: Nem élhetek muzsikaszó nélkül DABAS 23—24: Keresztül a nagy vízválasztón 25—26: Félénk vagyok, de hódítani akarok 21—28: Szibériáda I—H. DUNAHARASZTI 23—24: Kramer kontra Kramer* 25—26: Ballagás* 21—28: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* DUNAKESZI Vörös Csillag 23—26: A zsoldoskatona 25—26: A delfin napja (du.) 27—28: Piedeone Afrikában DUNAKESZI. József Attilo 23: Férj és feleség** 28:-A zsoldoskatona 21: Piedone Afrikában 29: Boldogtalan kalap* ÉRD 23—24: A vasálarcos férfi 26: Cserepek 27—28: Az első nagy vonatrablás Föl 23—24: Zorro 25—26: Gyilkosság az Orient PYnrpQc^pni 27-28: Ellopták Jupiter fenekét GÖDÖLLŐ 23—26: Kojak Budapesten (du.) Harmadik típusú találkozások I—II.* (este) 27—29: A kék madár (du.) Ballagás* (este) GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 23: Modem Robinson és - családja 26: Az oroszlán ugrani készül 27: A nagy Caruso GYAL 23— 24: Köszönöm, megvagyunk* 25—26: SOS Concorde 27—28: Egy kis indián MONOR 24— 26: Bosszúvágy** 25— 26: Szökött fegyenc (dú.) 21—28: A cárleány és a hét dalia (du.) 21—29: A nagy zsákmány NAGYKATA 23—24: Száll a kakukk fészkére« 25— 26: Forgalmi dugó« 21—28: A fáraó I—II. NAGYKŐRÖS. Arany Janó* 23—26: A nagy zsákmány 21—29: Ripacsok NAGYKŐRÖS. Stúdiómozi 23—26: A cárleány és a hét dalia (du.) A férfi, aki szerette a nőket** (este) 27—29: A Pál utcai fiúk (du.) Elcsábítva, elhagyatva* (este) NAGYKŐRÖS, Toldi 25: A cárleány és a hét dalia 29: Ripacsok PILISVÖRÖSVAR 23—24: Start két keréken 25: Danáin György 26— 28: Zorro POMAZ 23—24: Cserepek 25—26: Szöktetés« 26: A kék madár (du.) 21—28: A zsoldoskatona RÁCKEVE 23—24: A svéd, akinek nyoma veszett* 25—26: Kramer kontra Kramer* T7—2S: Nétn fáj a féje a har- kálynak SZENTENDRE 23—26: Az első nagy vonatrablás 27— 29: Kojak Budapesten (du.) Harmadik típusú találkozások I—II.* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 23—24: Élve vagy halva (du.) Talán az ördög’5'* (este) 25—26: Evezz egyedül (du.) Mentolos ital (este) 27—28: Kramer kontra Kramer* TAPIŐSZELE 23—24: Forgalmi dugó« 25—26: A fáraó I—II. 21—28: Száll a kakukk fészkére« VÁC, Kultúr 23— 24: Piedone Afrikában 25—26: Kalózok Jamaicában 21—29: A hegyi barlang titka (du.) Blöff (este) VÁC, Madách Imre 24: Autóversenyzők 25: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak VECSÉS 24— 26: Ellopták Jupiter fenekét 25— 26. K. O. (du.) 27—28: A gejzírvölgy titka (du.) 27—29: Isten hozta, Mr. .., • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzletét: 714. sz. IV. osztályú SZTK-biifé, Százhalombatta Kérjük, hogy a pályázatokat május 12-ig nyújtsák be a vállalat központjában, címe: Dunaújváros. Vasmű út 41. III. em. jogügy. A versenytárgyalást május 22-én, 13 órakor tartjuk a dunaújvárosi Hangulat presszóban. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a vállalat közgazdasági osztálya ad (Dunaújváros, Vasmű út 41. fszt. 20.).
