Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-22 / 93. szám
4 SKirr Jf x/unap 1981. ÁPRILIS 22., SZERDA Gondolkodó KIÁLLÍTÓTERMEKBEN ZF.NEI PANORÁMA magyarok Üj sorozattal jelentkezik a Magvető könyvkiadó az 1981. évi könyvhétre. A Gondolkodó magyarok című könyvfüzér a magyar irodalom-, gondolkodás- és tudománytörténet kisebb, nem könyvterjedelmű írásait, esszéit tartalmazza: olyan műveket, amelyek vitathatatlan értékességük ellenére sem jutnak el a ma olvasójához. Az első kötet Kossuthnak, az 1948—49-es szabadságharc vezetőjének és Deák Ferencnek, a Habsburgokkal való kiegyezését előkészítő reálpolitikusnak, a „haza bölcsének” 1867-es írásos párbeszédét tartalmazza. A második füzet Babits Mihálynak, a magyar jellemről írt tanulmányát tartalmazza. Babits a 30-as években megfogalmazott esszéjében felemelte szavát a fajelmélet ellen. Kiadják Széchenyi István híres akadémiai beszédét is, amelyet a magyar nyelv érdekében mondott 1842-ben. A „legnagyobb magyar” dacolva a közhangulattal, megfontolt körültekintő nemzetiségi politikát javasolt sok vihart kavart felszólalásában. A tájak művészi varázslata Sós László és Kemény Éva Munkácsy-díjas grafikusok, a SO-K.Y mű vészházaspár politi* kai plakátjai május 3-ig láthatók a Pest megyei Művelődési Központ aulájában. Uhrig Zsigmond festményei a Pest megyei Művelődési Központ könyvtárában tekinthetők meg május 2-ig. A Pest megyei amatőr képzőművészek kiállítása ugyanitt, április 26-ig fogadja az érdeklődőket. Az alkotás változatai Uhrig Zsigmond jobb festő, mint a híre. Csak a képpel törődött, törődik — nem a körülötte lévő dolgokkal. Az is érdekes, hogy Szentendrén letett 1919-ben, de soha nem festett szentendrei tematikát, ez az első szentendrei kiállítása. Delft, Hollandia, Budapest, Abony, Vác, Göd, Dunakeszi, Verőcemaros, Békéscsaba után. Festői otthona Göd. A kompot, a mellékutcákat, a gödi lápot, a gödi tavaszi kerteket előszeretettel álmodja festménnyé, a halas piacot, halászokat. Emellett a Dunakanyar váci folyosóján képzelete Zebegényig, a nagymaUhrig Zsigmond: Gödi belső táj TV-FIGYELO Kellér. Amikor Kellér Dezső, a hetvenötödik születésnapját ünnepelte, sokan és joggal tették szóvá, hogy ő, mint a televízió régi-régi humorszállítója, vajon miért csak egy — kétségkívül hatalmas —, virágcsokrot kapott ettől a műsorszóró intézménytől, és miért nem valami mást: többet is, mél lányosabbat is ennél. Nos, a mondott és írott fölszólamlások úgy látszik értő fülekre találtak, mert amint az előfizetők húsvét szombatjának estéjén tapasztalhatták, egy hetvenper- ces gálaműsor állítódott ösz- sze az ő, tiszteletére Jubileumi, leltár címmel. (Alcímként a Jobb későn, mint soha! közmondást ajánlhatta volna a publikum, hogyha e késedelem tárgyában véleményét kérik.) Hogy milyen volt ez a tisztelgő kellériáda? Elsősorban természetesen kellér es. Azaz, szinte mindegyik moccanásán, ki- és beszólásán érezni lehetett a háromnegyed évszázados vidítómester jellegzetesen kedves, kacsint- gatós mosolyokkal kísért, de minden vattacsomagolása ellenére is közérthetően odamondogató humorát. Másodsorban pedig olyan, amilyen még manapság is a televízió mosoly- és nevetésszolgáltatása: fele színpadi, fele szabadtéri — tehát nem annyira stúdiószagú — bolondozás. Tulajdoniképpen Kellér Dezső föntebb jellemzett kari- kírozó szelleme volt jelen emebben a zárt térben, és amabban a valóságos tágasságban is, de mindennek ellenére a történések nem álltak össze egy egységes, ugyanazon kéz jegyét magukon viselő folyammá. Annál kevésbé, mert a néző szinte érezte, hogy azoknak a nem színházi betéteknek az odaik- tatását szinte csak kötelező penzumként vállalta a rendezés. Ne mondják: már megint az a kulissza, s ismét csak az a jól becélzott fej fény, rutinnal mozgatott reflektor. így aztán hiába élvezhettük újra a jubiláns számos régi, immár a pesti kabaré klasz- szikus darabjává érett jelenetét, valamint — stílszerűen szólva — kupléját, dramo- lettjét és blüettjét, és ugyancsak hiába tapasztalhattuk, miszerint csak éveinek száma nőtt meg, de az esedékes történésekre való figyelme váltig éber maradt Húsvét. Hogy amúgy, általában véve milyen volt e három pihenőnap televíziós műsora? Nem jobb és nem rosz- szabb, mint mostanában. Soksok film futott tova, és csak kevés hazai termék láttán érezhette úgy a néző, hogy most egy valóságos élményben részesült Ilyen valóságos — könnyező és könnyeztető —, élmény volt például Koncz Gábor versmondása szombaton este, amikor Váci Mihály Te bolond című költeményét élte át, s adta tovább úgy, ahogyan azt átélni és továbbadni egyáltalán lehet. Szentendre. Szűkebb országrészünkről szólva pedig megemlíthetjük, hogy a Tv- híradó is megörökítette azt a foglalkozást, amelynek keretében egyrészt a tojásfestés mesterségét, másrészt a láb- és karemelgetés tudományát (mármint a népi táncot) tanulták a szentendrei skanzenben a kiskorúak. Noha. az időjárás láthatóan nem kedvezett ennek a rendezvénynek, aitiriáí inkább lelkesek voltak a résztvevők: végtag nem maradt mozdulatlan, és locsolási ajándék sem min- tázatlanul. Akácz László rosi hegyoldal vonalhálózatáig terjed. Festett a Balaton és Sziget- szentmiklós környékén és sokat Hollandiában, Bulgáriában. Ami stílusát illeti, az a realizmus tág értelmezése, melynek költői többletei az alkotás változataiban jelentkeznek. Az adriai kikötő meseszerű tagolása ellenpontozódik az erdőrészletek színes rajzvonalaiban, s olykor a színeket dúsítja, máskor takarékoskodik velük — attól függően, hogy a nyári színáradást, vagy a novemberi színcsökkenést érzékelteti. Véleményt alakít Sós László és Kemény Éva. E jeles művészházaspár életműve egy egység. Nem tudjuk, hol kezdődik egyikük, hol végződik másikuk, csak azt, hogy közös művük magas intelligencián, politikai elkötelezettségen és kiváló rajzi leleményen, felkészültségen alapul. Termő bőség és időszerűség, választékos ízlés, műgond jellemzi munkáikat. Régieket, újakat egyaránt. A bőség is, hiszen Szentendrével egy időben Csepelen is bemutatkoznak a Molnár József rendezte Iskolagalériában. Vészits Ferenc úgy véli, hogy képi válaszaik „mindig direktek és egyértelműek: nemcsak a művész, hanem a politizáló ember feleletei”. Legyen azonban a SO—KY plakát utcán, hivatalos helyiségben, közintézményben vagy poszterként szobánk falán — kontaktust keres gondolatainkkal. Igazi meglepetés Ezen a tárlaton érzek bizonyos problémát. Bíró Ádám, Radóczy Mária és Nagy László Lázár esetében nem küldtem volna ide műveket. Ök nem amatőrök. Többek annál. Mindez vélemény, s azt hiszem, nem is megalapozatlan. Nem megalapozatlan Barnóth Zoltánra sem, aki komoly felkészültségű grafikus, igazán szépek abonyi motívumai. Örömet okozott Molnár Bertalan, Király László: fejlőd tek. Az igazi meglepetés azon ban Bada Márta — világa is független, fogalmazása is tiszta, bátor. Lehet, hogy az oklevélhiányt illetően amatőr, valós értékei alapján azonban festő, igazi festő. Losonci Miklós Színvonalas versenyek A Bartók-centemárium adta a lehetőséget Pest megye számára, hogy országos Bartók- duóversenyt írjon ki. A döntőre az ország szinte minden részéből érkeztek a zeneiskolás gyerekek Vácra. Délutántól estig ötven páros adta elő a Bartók-duókat szakmai zsűri előtt. Este Germán István és Vass Ágnes hegedűművészek hangversenyszerű előadásban eljátszották mind a negyvennégy Bartók- duót. A koncertet keretjátékként Bartókról szóló versek, és leveleiből, tanulmányaiból idézetek tagolták Blaskó Balázs színművész előadásában, ezzel is megkönnyítve a zenéhez való közeledést. Kis hegedűsök A verseny második napján a zeneművészeti szakközépiskolák növendékei léptek pódiumra, majd a váci zeneiskola növendékei tartottak bemutatót Erdélyi Sándor vezetésével. A váci Hámán Kató zenei általános iskola népdalversenyének győztesei kíséret nélkül adták elő műsorukat. Kedves színfoltként tizenhét nyolc év körüli kicsi hegedűs játszott Bartók-duókat, kétszólamra, osztva, egyszerre, nagy közönségsikerrel. A zsűri, amelynek elnöke Pallagi János hegedűművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára, tagjai Répássy Györgyi, a budapesti Bartók Béla zene- művészeti szakközépiskola tanszékvezető tanára, hegedű- művész és Káté István hegedűművész, a veszprémi állami zeneiskola igazgatója volt, egyértelműen leszögezte a duójáték fontosságát a zenei oktatásban. A Kodály Biciniumok- tól így eljutnak a növendékek a Bartók-duók játszásához. Szakmailag értékeltek minden produkciót. Minden résztvevő növendék okleyelet, zeneiskolájuk díszoklevelet kapott, egy-egy Bar» tók-lemez kíséretében. A megrendezés ötletéért és a kifogástalan lebonyolításért külön megdicsérték a váci zeneiskolát. Az osztatlan siker eredményeként o jövőben rendszeresen megtartják a Bartók- duók versenyét. Igényesség A közelmúlt másik, gyerekek részvételével megtartott zenei eseménye az országos úttörőzenekari fesztivál Vácott lebonyolított fúvószenekari része volt. A megnyitásról már beszámoltunk, most a színvonalas, érdekes találkozóról néhány szót. A húsz zenekar két napon keresztül mutatta be műsorát a neves zeneszerzőkből álló zsűri (Balázs Árpád Érdemes művész, Erkel- díjas zeneszerző. Bogár István zeneszerző. Farkas Antal zeneszerző, karmester. Hollót Lajos az MRT munkatársa, Szécsényi Olivér alezredes, a Zenésztiszthelyettes szakközépiskola igazgatója, karmester) előtt. Mint a szakmai értékelésen elhangzott, általános színvonal-emelkedésnek lehettünk tanúi az elmúlt évekhez képest. Már nemcsak induló, hanem szvit, konoertmuzsika is megszólalt az együttesek műsorában, igényesebb szólammunka, az egyéni képzés fejlődése — ez főképp a fafúvósokra vonatkozik — jellemezte a zenekarokat. A két Pest megyei együttes közül Vác úttörőzenekarának jobb műsorösszeállítást tanácsolt a zsűri, valamint dinamikai visszafogást. Az abonyi együttesnél a dicséretek mellett hangszerelési problémákra hívták fel a figyelmet. Nagy siker A háromnapos találkozó gálaesttel fejeződött be, amelyen a váci, sásdi. dorogi, debreceni, veszprémi, a kiemelkedően jó berettyóújfalui és a mátészalkai úttörő fúvószenekar játszott nagy sikerrel. Zárószámként Balázs Árpád Musi- ca piccola című műve hangzott fel ,az összesített zenekarok előadásában, a szerző vezérletével, amelyet olyan forró taps követett, hogy ismételni kellett. Hajós Anna Nemzedékről nemzedékre öröklődnek a szokások. Üj motívumokkal bővülnek, de gyakorta az eredeti tartalmat már csupán a néprajzi leírások őrzik. A tavaszforduló ünnepkörének ősi szokása a tojásfestés és a locsolkodás. Galgamácsán Vankóné Dudás Juli nemcsupán leírta a kisgyerekkori erplékeit, hanem élőszóban tovább is adja, fel is eleveníti, milyenek voltak azok a régi húsvéti vigadalmak. A legkisebbek tág- ranyílt szemmel kíváncsian lesik az eseményeket, ök még csak a tojásfestés körül lebzselhetnek. A galgamácsai ruhák motívumai tükröződnek a hímes tojásokon is. A tavaszi virágszirmok pompázó színei kelnek életre az asszonyok ecsetjei nyomán. Nincsen az a szintetikus festék, amivel olyan színeket lehet elővarázsolni, mint a természet virágaival. Az öregasszonyok jól tudják: a fixia- virág vízben piros, szeszben zöld színt ad , a gubacsból nyerik a feketét, a kökörcsinből a napsárgát. Bőven akad tiszta víz a lo- csolkodáshoz. Az eladósorban levő lányok igaz, ma már nem mennek ki a Gályához mosakodni, de húsvéthétfőn várják a legényeket. Így volt ez most is. Kora reggel lovas kocsival járják végig a falut a népviseletbe öltözött ifjak. Kerítésen keresztül ugranak be a lányos házhoz, hogy kergessék a kiszemeltet az utcára a kúthoz. Nem kímélik az eladósorban levőket, vödörből zúdul rájuk a friss kút- víz. A sivalkodó lányok boldogok. Délutánra pedig díszes ruhát öltenek. Az ősi rítusok nem nyílnak ki ismét öntörvényűén, hiszen megszűnt az az életforma, amelyekből eredtek. A közösségformáló szokások felelevenítésével azonban nemcsak a néprajztudomány gazdagodik. Barcza Zsolt felvételei Galgamácsai hímesek és kútvíz Készül az ajándék bfmes tojás Vödrökben a meglepetés Kerítésen átugorva . I, ...Zúdul • kútvíz Vizesen, ám vidáman
