Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA xxv. Évfolyam, 92. szám _________________________mi. Április m, vasárnap­' * A kácosok és fenyvesek Késleltetik a rügyfakadást Gyéntik és gyarapítják az erdőt Takarékos, jó munkával Több pénzt tettek az asztalra Tízezer ember törekvése teljesült A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ceglédi erdészeti üzeme több mint nyolcezer "hektáron, a ceglé­di, nagytkátai és monori járás területén, tizenhárom község határában gazdálkodik. A fa­állomány összetételét elsősor­ban a rossz talajviszonyok ha­tározzák meg, ezért legna­gyobbrészt akác (47 százalék) és fenyő (24 százalék) alkotja erdeiket. A területnek csupán ötödrészét borítja nyár, és mindössze a fennmaradó ré­szen van még tölgyes. Hűtőházban a csemeték Az úgynevezett rontott er­dőket már felszámolták, de sarj eredetűen még vannak, s ezek átalakítását, felújítását ebben az évben is folytatják. 1981-ben 270 hektárt erdősíte­nek. Jó ütemben haladnak a munkálatokkal, de a tavaszi szárazság közbeszólhat, mint ahogy tavaly sem tudták a rendkívüli időjárás miatt el­végezni az őszi erdősítési mun­kákat, ráadásul télen a fákra hullt nagy hó sok ágat le­tört, s ezeket ápoló vágással kell eltávolítani. Mindez most 'tavaszi fel­adat, s hogy az elhúzódó munkák ne okozzanak a tele­pítésben gondot, az albertirsai Micsurin Tsz-tői bérelt hűtő­háziban tárolnak 300 ezer fa­csemetét, mesterségesen kés­leltetve a rügyfakadást. (Hek­Változzék a világ bármeny­nyit, jöjjenek új szokások, íz­lések, azért a legjobb szóra­kozás még hosszú ideig az ol vasás marad. Belefeledkezni egy jó könyvbe, szemünkkel falni sorait, együtérezni a sze­replőkkel, átélni kalandjaikat mindig nagyszerű időtöltés volt, és az is marad. Hazánk­ban .népszerű a könyv. A könyvesboltok kínálata és for­galma erről tanúskodik. Köny­vesbolt azonban nem minden­hol találhátó. Természetesen azoknak a településeknek a lakói sem maradnak olvasni­való nélkül. Róluk a könyv­bizományosok, üzemi könyv- terjesztők gondoskodnak. Bőséges választék A kőröstetétleni Alföldi Tej Közös Vállalat több mint száz dolgozójának nincs oka a pa­naszra e téren. A pártalap- szervezetnek a Kossuth Könyvkiadóval kiépített jó kapcsolata révén mindig ele­gendő könyvhöz juthatnak. Főként politikai irodalom, történelmi tárgyú, híszerzés- ről, más országok, tájak lakói­nak életéről szóló művek, hí­res személyiségek visszaemlé­kezései kínálnak választékot. Hajnal József tmk-lakatos a politikai irodalom terjesztője az üzemben. — Nemcsak könyvekkel fog­lalkozom. hanem folyóiratok­kal is. Ahogy megérkezik, már viszem is a törzsvásárlóknak az Univerzumot, a Pártéletet, a Nők Magazinját. Ezek is a Kossuth Kiadó termékei. Szer­ződésünk szerint Ugyanis egy­idejűleg csak egy kiadóval le­het kapcsolatunk. Amióta ez az együttműködés kialakult, mindig jönnek az új könyvek, nem lehet okunk panaszra. A korona története — Melyek a legnépszerűbb müvek az olvasók körében? táronként 8—10 ezer csemete ki ültet ését tervezik.) Hetvenhat hektáros cseme­tekert j ükben fiatal fenyőik és nyárfák várják, hogy végleges helyükre kerüljenek. Onnan szállítanak csemetét a három járás állami gazdaságaiba, ter­melőszövetkezeteibe is. A múlt évben a fenyővetés sikertelen volt, a nyárfacsemeték is gyengébben növekedtek a ter­vezettnél. Öntözéssel, időben végzendő ápolással ezen a helyzeten az idén javíthatnak. Az erdőket is úgy gondozzák — szakszerű vegyszerezéssel, ápolással f-, hogy júliusra, augusztusra, az átvétel idejére az erdőfelügyelőség által meg­szabott feltételeknek megfe­leljenek. Korszerű kitermelés Véghasznosítása területük 150 hektár, s az ott végzett munkákkal párhuzamosan fel­újítási kötelezettségüknek is eleget tesznek. Több mint 27 ezer köbméter vastagfa kiter­melését tervezik. (Tulajdonuk­ban van Közép-Európa leg­korszerűbb fakitermelő gép­sora, amellyel a következő he­tekben a ceglédi erdészeti üzem területén is dolgoznak.) A ’kitermelt fa feldolgozásá­val is foglalkoznak fűrész- rönik, papírfa, rszőlőtámfa, tű­zifa stib. előállításával. Ez az ágazatuk kiemelkedően jó eredményt ért el tavaly, túl­— Amikor megjön az ajánló jegyzék, körbeviszem. Felmé­rem az igényeket, esetleg rá­beszélem az ingadozókat. Ezek után elküdöm a listát, és ál­talában megjön a kért pél­dányszám. A legtöbb a Nép­szerű történelem sorozatból fogy, de sokan viszik a Mit kell tudni...? sorozatot is. Sokan megvették a Szovjet­unió története című művet, a neves katonai személyiségek visszaemlékezéseit. A kémtör­ténetek is kapósak. Az utóbbi idők slágere A magyar koro­na története volt. Kevés híján negyven kötet talált gazdára belőle. Általában jönnek az emberek, böngésznek, nézelőd­nek könyvekkel teli szekré­nyemben, szemrevételezik az újdonságokat. Ez az érdeklő­dés is közrejátszik abban, hogy elértük a fejenkénti nyolcvanforintos könyvvásár­lási átlagot, s ez jobb a me­gyei eredménynél. Mások is vásárolnak — Vannak-e új terjesztési ötleteik? — Szerződést kötöttünk a kiadó megyei kirendeltségével, hogy tovább növeljük a for­galmat. Erre megvan a lehető­ség, hiszen Kőröstetélenen máshol nem árulnak könyvet, így nemcsak üzemünk dolgo­zói, de rokonaik és ismerőseik is vásárolnak tőlem. A No­vember 7. szocialista brigád vállalta, hogy száz forintra emeli a személyenként vásá­rolt könyvek értékét. Törekvé­seinket méltányolják. 1979- ben a megyei sajtónapi ün­nepségen ajándékot, tavaly Kiváló könyvterjesztő emlék­plakettet kaptam. Elismerik a munkámat, s igyekszem to­vábbra is mind főbbekhez el­juttatni a könyyet — mon­dotta Hajnal József. Csilléi Béla teljesítette árbevételi tervét. A bányákban használatos fa­anyagoknál mutatkozó terme­lési lemaradást megfelelő szer­vezéssel próbálják behozni. A korszerű gépek és az ö&z- szehangolt irányítás mellett, jól képzett szakimunkásokra is szükség van. Az ásotthalmi szakmunkásképző intézet ki­helyezett tagozatán saját erő­ből oldják meg a továbbkép­zést. Kétszázan dolgoznak az erdészeti üzemnél, s közülük 1980-ban huszonheten szerez­tek szakmai végzettséget. Favágók ebédje Az eredményes gazdálkodás­nak ma már elengedhetetlen feltétele a szakosodás. Meg­nőtt az erdészek feladatköre, szerepe, mivel ágazatonként szakosítottak a gazdaságban. Egy-ogy erdész fő feladata az erdőművelés, vagy a vágás irányítása, s csak a kieső, ki­sebb területeken maradt meg a hagyományos szerepkör. A jól képzett erdészeket, szakmunkásokat, betanított munkásokat 5 százalékos bér- fejlesztésben részesítik, továb­bá 1,8 százalékot mozgóbér­ként fizetnek ki, a végzett munka arányában, s igyekez­nek megtartani őket a szo­ciális körülmények javításával is. Megoldották az üzemi, ét­keztetést, amelyet elsősorban a fakitermelésben dolgozók vesznek igénybe. A munka- és védőruhaellá­tás a korábbinál jobb, bár vannak még nehezen besze­rezhető cikkek, mint például a bőrkar védő. Sajnos, a védő- felszereléseket nem mindig használják az embereik. Az idén tervezik az erdé­szeti -üzemnél a melegedőhe­lyek, esővédők kulturált belső berendezését. A mikebudai szociális épületet, amelyben öl­töző és étkezde is van, folya­matosan felszerelik. Győrffy Annamária Népi gyógyászat A népi gyógyászat címmel a ceglédi kórházban, az egész­ségügyi dolgozók klubjában tart előadást Korkes Zsuzsa váci muzeológus, április 23-án, csütörtökön délután fél ötkor. Az MSZMP városi végre- [ hajtó bizottsága a közelmúlt- ban megtárgyalta azt a je­lentést, amely a kongresszusi és felszabadulási munkaver- I seny értékelésével foglalkozott. Ebből az összeállításból kitűnt, hogy az MSZMP XII. kong­resszusa és hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott mun- kaversenymozgalomhoz csat­lakoztak a város valamennyi munkaversenyben résztvevő brigádjai. A kezdeményező a Dél-Pest megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat, a konzervgyár és a Dél-Pest megyei Afész volt. Dolgozóik még 1979 nya­rán pótfelajánlásokat tettek, majd a város többi termelő- egységében csatlakoztak kez­deményezésükhöz. A jelen­tős esemény méltó megünnep­lése mozgósította a település dolgozóit, több mint tízezer embert. Milliárdos export Elsősorban a jobb minőségű munka volt a feladat, a na­gyobb mennyiség elérésére csak ott törekedtek, ahol ezt a kapacitás bővülése és az exportképesség indokolta, így például a Fűrész, Lemez és Hordóipari Vállalatnál, a KÖZGÉP-nél, a PENOMAH- nál és a MEZÖGÉP-nél. A célirányos vállalásoknak is részük volt abban, hogy a város ipari termelése tavaly 4,5 milliárd forintra emelke­dett. Az export elérte az 1 milliárd 45 millió forintot, s ezen belül 683 millió forintnyi áru tőkés piacon talált vevő­re. Az eredménytervek a vára­kozásnál jobban sikerültek. Ez azt mutatja, hogy a termelé­si költségekkel takarékosan bántak. Anyagban, energiá­ban és más téren több millió forintot fogtak meg, s ebből összesen 25 millió forint nye­reségtöbblet származott. Az EVIG-ben, a MEZŐ- GÉP-ben, a KÖZGÉP-ben, a PENÖMAH-nál, a PEVDI- ben és a Május 1. Ruhagyár­ban’ a vállalások a határidők előrehozását, normaóramegta­karítást és a termékszerkezet korszerűsítését segítették elő. Kedvező eredmények szület­tek közlekedésben, a kereske­delemben, a hivatalokban és intézményekben dolgozók kö­rében is. Jelszó szerint Az 1/11-es Volán 1,3 millió forint értékű üzemanyagot takarított meg, a 20-as Volán dolgozói szocialista megőrzés­re vették át a gépjárműveket. A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat beindította a Munkád mellé add a neved! mozgal­mat.-A szocialista brigádmozga­lom hármas jelszavának meg­felelően az élet más területei­re is kiterjedt a kollektívák tevékenysége. Nem egészen másfél év alatt 13 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek a városért. Sa­# ját munkahelyük szépítésére, az üdülés és a sportolás kö­rülményeinek javítására 3 millió forintnyi munkát ál­doztak. Fellendült a tömegsport, j gyakoribbak lettek a politi­kai, szakmai előadások, nőtt a munkásművelődés jelentősé­ge. Az üzemek és a Kossuth Művelődési Központ közötti együttműködési megállapodás keretében számos író—olvasó találkozót, külpolitikai fóru­mot, kiállítást rendeztek a gyárkapun belül. A párt városi végrehajtó bizottsága azt is megállapítot­ta, hogy mindenhol elegendő figyelmet fordítottak a mun­kaverseny szervezésére és a vállalások teljesítéséhez szük­séges feltételek megteremté­Összel és télen sem volt holtidény, de kora tavasszal pezsdült meg igazán az élet az idegenforgalmi hivatalok­nál, utazási irodákban. A tu­rizmus, az ország- és világ­járás igény és szokás lett. Még az új esztendőt sem kö­szöntöttük, amikor sokan már az 1931-es esztendőre . szóló utazási lehetőségekről tudósító tájékoztató kiadványt keresték az IBUSZ ceglédi irodájában is. A járási székhelyről és Dél-Pest megyéből évente több ezer ember indul messzi vi­dékre, segítségükkel. Vállalati buszon A belföldi túrákat télen- nyáron kedvelik. Főként mun­kahelyi kollektívák veszik igénybe, nemegyszer a munka­hely szervezi, jutalmul a szo­cialista brigádok kiváló telje­sítményének elismeréseként. Ezek általában egy-, két- és háromnaposak, s legtöbbször a szállító buszt is a vállalat ad­ja. Az IBUSZ kirendeltségének dolga a szálláshely és étkezte­tés szervezése, a csoporthoz a szakképzett idegenvezető és egyben ügyintéző kijelölése. Ilyen utak gyakoriak a Mát­ra és a Bükk hegység vidé­kére, Zemplén megyébe, Debre­cenbe, Cserkeszőlőre vagy a Dunakanyarba. Kedvelik a túrázók az olyan utakat is, amikor Miskolcon, Salgótar­jánban járva egy napot szlo­vákiai területen tölthetnek, megnézhetik Kassa, Rozsnyó, Betlér nevezetességeit. Ha­sonlóan szeretik azt is, ami­kor a három napba Arad és Nagyvárad megtekintése is belefér. Vannak viszont családok, kisebb csoportok, akik más le­hetőséggel élnek. Az IBUSZ segítségével egy- és kéthetes, teljes ellátással járó hazai üdülést keresnek. Főként az olcsóbb, előszezoni utak ked­veltek. Ily módon, szinte szak- szervezeti beutaló helyett, na­gyobb családoknak, kisgyerme­sére. Az értékelést kellő gon­dossággal végezték el, s vár­hatóan — mint eddig — a közeljövőben ennek meglesz a méltó erkölcsi és anyagi elis­merése is. Új felajánlások A versenyben részt vevő bri­gádok kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny vállalásaikat teljesítették. Az­óta megfogalmazták 1981-es felajánlásaikat is, és többlet- felajánlást is tettek az SZKP XXVI. kongresszusa, a KISZ X. és az OKISZ VIII. kong­resszusa tiszteletére. Vállalá­saik mindenhol összhangban állnak a népgazdaság céljai­val és a vállalatok előtt álló feladatokkal. keseknek is tudnak üdülőprog­ramot adni. Több ceglédi megfordult már segítségükkel gyógy­üdülőhelyen, a dunántúli Za- lakaroson, Bükfördőn. Kecsegtető ajánlat Külföldre kivánkozók a rö- videbb utakat kedvelik, fő­ként a körutazásokat. Még mindig kedvelt hely Isztam-- bul, Bécs. A körutazások kö­zül a dél-franciaországi, a Loire menti .kastélyokat érin­tő és a spanyol tengerpartra vivő út kelendő, de megfor­dulnak többen az IBUSZ-utak segítségével Ceglédről és kör­nyékéről más kontinenseken is, a szervezett utak kíváncsi turistájaként. Kik Szamar- kandra, ki Hanoira, mások Tokióra, Marakkóra, Skóciára emlékeznek sokáig. Júniusra, júliusra, augusz­tusra tengerparti üdülési le­hetőséget keresnek, s ajánlani volt miből. Sokan, bár a programokat előre jelző füzet birtokosai, mégis felkeresik kérdéssel az IBUSZ irodáját. Tapasztalt utazók tudják, hogy mint mindig, úgynevezett nyi­tott utak most is vannak. Ezek olyanok, amelyeknek indítására az üdültető partne­rek közti megállapodás idő­közben született meg. Akad­nak kedvezményes utazási le­hetőségek is. Ha valaki az úti­füzetet, a sillabuszt megnézi, tapasztalhatja, hogy a baráti országok közül néhány közeli szocialista országba, így az NDK-ba Thüringiába, vagy az Alacsony-Tátrába igen olcsó utakat talál, teljes ellátással. Keresik a vendégszobát Ám utazók nemcsak men­nek, jönnek is. Cegléd nem dicsekedhet egyelőre hatalmas szállodával, turistaszállóval. Népszerűek a fizetővendég­szolgálati szobák, lakrészek. Ilyen most a városban száz­húsz van, ám jóval többre len­ne igény. Csak olyan helyeket vesz az IBUSZ számításba, amelyek a vendég kényelmét szolgálják, első osztályba so­rolhatók, fürdőszobásak, hi­deg-meleg vizesek. A szállásadók is megtalálják becsületes úton a számításu­kat, hasznot hoz a kiadható lakrész. Hányán járnak országot, vi­lágot ebben az esztendőben Ceglédről és környékéről? Még nem tudni. Az IBUSZ-irodán készült, első negyedévi statisz­tika szerint az utakra jelent­kezettek száma a tavalyi, ha­sonló időszakéhoz képest száz­ötven százalékkal megnöveke- dett. Vonatkozik ez együttesen a bel- és külföldi utakra. Tenni­való lesz ezután is, hiszen az esztendő java még hátravan. Eszes Katalin Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét mind­azoknak, akik drága jó férjem, édesapám, fiam. Reggel Sándort utolsó útjára elkísérték, sírjára \4rágot, koszorút helyeztek, bána­tunkban együtt éreztek, részvétü­ket fejezték ki. Külön köszönetét mondunk a rokonoknak, ismerő­söknek. szomszédoknak és a Vo­lán l/ll. V. vezetőségének, a for­galomnak és a munkatársaknak a küldött koszorúért és a temeté­sen való megjelenésükért. Gyá­szoló felesége és leánya. ISSN 0133—2800 (Ceglédi Hírlap) Csatornát bújtattak az út alá Vízelvezető csatornát fektetnek a KEVIÉP dolgozói Cegléd déli részén. A munkálatok ide­jére a Körösi út egy szakaszáról ideiglenesen terelőűtra irányították a forgalmat. Az úttest alatti vezetéképítéssel hamarosan végeznek, s helyreáll a forgalmi rend. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kapósak a Kossuth-köny vek A kőröstetétleni kiváló terjesztő Utak hetedhét országon át Ki Cserkeszőlőre, ki Tokióba készül *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom