Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ES VAC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1981. Április is., szombat Tantárgy a valóság tükörképe A káderek és vezetők képzése A vezető káderek segítése és képzése közügy, mert ne­kik döntő szerepük van a munkahelyi közérzet, a po­litikai hangulat alakításában. A tegnap színvonala ma már kevés lehet. Olyan ve­zetőkre van tehát szükség, akik a ma viszonyai között tudnak és mernek önállóan dönteni, s a feladatok töme­géből képesek a döntő ténye­zőket kiválasztani. Akik jó szervezők, a kritikus hango­kat is tárgyilagosan tudják meghallgatni. Vagyis képesek a vezetésre. Ezen értékes em­beri tulajdonságok azonban politikai' tájékozottság és szi­lárd világnézet nélkül még nem elegendők. Munka és tanulás Milyen a káderek képzésé­nek politikai helyzete Vácott? i— tettük fel a kérdést Vis- nyi Istvánnak, a váci városi pártbizottság propaganda- és művelődési osztály vezetőjé­nek. — A pártszervezetek nagy gondot fordítanak a tervsze­rű beiskolázásra. Azok ta­nulnak tovább, akikre a vál­lalatok hosszú távon számíta­nak, akik bizonyították, hogy akarnak is, s alkalmasak is a továbbfépésre. Nincs arra szükség, hogy olyanok kapja­nak lehetősegeket, akik nem veszik komolyan a tanulást. i — Az alapfokot a kétévejj marxista—leninista középisko­la jelenti. Erre épül a marxiz­mus—leninizmus esti egyetem, a szakosító, a főiskola. A há­roméves kurzust az 1976— 1!|81 közötti időben több mint 200-an végezték el. Majdnem mindnyájan párt és tömeg­szervezeti funkcionáriusként, felelős gazdasági vezetőként, propagandistaként dolgoznak. Jelentősnek tartom, hogy az esti egyetemen külön propa­gandista osztályt indítottunk. A hallgatók munkáját ta­nulmányaik befejezése után is figyelemmel kísérjük. Lénye­ges, hogy a megszerzett tu­dás a gyakorlatban realizá­lódjon. A Központi Bizottság 1976. október 26-án hozott határozata alapján gondoskod­tunk a felső és középszintű, valamint az alapfokú politi­kai végzettséggel rendelkezők differenciált továbbképzésé­ről is. Közülük az utóbbi 5 évben 100-an tanultak to­vább. A gazdaságpolitikai kér­dések, a pártvezetés és párt­elet kérdései, a szocialista egyházpolitika és valláskriti­ka, a politikai oktatás peda­gógiája, a szocialista állam és fejlődése, a szocialista kultú­ra és közművelődés című speciális tanfolyamokon. A politikai továbbképzés ma már tudatosan kiépített rend­szert - alkot. Minden szintről nyílnak kapuk a szakosodás felé. Az alapfokú politikai végzettséggel reitdelkezók a marxista—leninista világnézet alapjai, s a magyar munkás- mozgalom rövid története cí­mű tanfolyamok közül vá­laszthatnak. A kihelyezett ta­gozataink munkája színvona­las, az előadások látogatottak. A valláskritikai témák iránt például nagy az érdeklődés a pedagógusok körében, a szo­cialista kultúra és közműve­lődés című sorozat az üzemi közművelődési bizottságok ve­zetőit vonzza. Hat év óta — Néhány számadat szem­léltetésként: 1978 óta a marxista esti középiskolában 264-en, az esti egyetemen 378-an; a szakosítókon 96-an fejezték be tanulmányaikat. A különböző intézmények, üze-. mek pártvezetőségi tagjai, gazdasági és tömegszervezeti funkcionáriusai közülük ke­rülnek ki. Például Berta Já­nosáé a Gumigyár, Mogyorósi Tibor a hajógyár párttitkára, Kálmán Ferenc, a FORTE KISZ-bizottságának, Kopál Piaci jelentés Bőséges a húsvéti kínálat Két óvodás korú kisfiú hu­zattá magát az édesanyjával, mert semmiképpen nem akart elszakadni a baromfi­piac nyúlketreceitől. Szürkék, foltosak és fehérek üldögél­tek békésen egymáshoz bújva, egészen picik és rántanivaiók. Rengeteg nyulat hoztak a pénteki piacra, ajándéknak és asztalra valót. Ahhoz képest, nogy a Corvin áruház föld­szintjén 80 forintot kértek a fehér húsvéti nyuszikért, a váci piac nem volt drága. A kicsikért ötvenet, a rántani- valókért 100 forintot adtak, akik eleget téve csemetéik kö­nyörgésének kiválasztottak egyet-egyet a kosarakból. Az ünnep közeledte erősen érződött, viszonylag kicsi volt a kínálat és feljebb mentek az árak is. A zöldfélékből nem bővült a választék. Sós­ka, spenót, karalábé közül választhattak a háziasszonyok. Salátának fejest és kígyóubor­kát kínáltak, esetleg retekből, zöldhagymából, csíkokra vá­gott fejessalátából, zöldpapri­kából készíthetnek franciás tavaszi salátát az ünnepi asz­talra, akik kedvelik a pikáns ízeket. Nagy volt a húsválaszték. A gödi téesz húsüzleteiben (há­rom helyen is árultak) szép friss karaj, tarja, comb volt, ám sokan és hiába keresték a húsvéti bárányt. Ügy látszik a szokolyai juhászatban nem engedtek az ünnepi szokások­nak, s nem vágtak kisbárá- nyokat. Baromfiboltjukban hat mázsányi frissen vágott csir­két adtak el hajnaltól reggel kilenc óráig. A későn ébre­dők így csait fagyasztott mell­hez, combhoz, csirke elejéhez jutottak, és sok kosárba ván­dorolt a 10 forintos csirke­csontból, miből állítólag ki­tűnő ízű levest lehet készí­teni. A melleket, combokat ki-ki ízlése szerint gombás vagy májas-tojásos töltelékkel a bor alá töltve sütheti ropogósra. Mellé vajas burgonyapüré, vagy pirított hasábkrumpli dukál, fejes- vagy uborkasa­látával. Kitűnő salátának való a még mindig kapható hordós káposzta, ami magas C-vita- rrun-tartalma miatt különösen hasznos e vitaminhiányos ko­ra tavaszi időkben. A húsvéti nauicsaoz szüksé­ges tisztított dió kilóját 100— 110, a mákét-45—50 forint kö­zött mérték. A saláta feje 3 és 6 forint között mozgott, a retek csomójáért 3 és 7 fo­rint közötti árat kértek. Ol­csóbb a sóska és a spenót, drágult viszont a tojás, egy- hatvanat—egynyolcvanat kér­tek érte, de lehetett kapni a tsz árudákban egyhúszért is, igaz, ezek kisebbek voltak. Végül is mindenhez hozzá lehetett jutni, ami szükséges a hagyományos húsvéti étkezé­sekhez, s akinek ideje és tü­relme is volt, még néhány fo­rintot spórolhatott is. Mert olykor több tíz fillérrel is el­tértek a piactér két végén árusító őstermelők árai. B. H. Gyula, a Híradás szb-jének a titkára, llliniezki János a KÁÉV-nél személyzetis — kö­zölte végül Visnyi István. A gyakorlat igazolja Ha a pártoktatás egyéb te­rületein végzett hallgatókat is ide számítjuk, kiderül, hogy 1976-tól 1981-ig 2939-en vet­tek részt a párt által szer­vezett órákon. Azt mindig a gyakorlat igazolja, hogy mi­lyen eredménnyel hasznosít­ják tudásukat. Vicsotka Mihály Kórház—rendelőintézeti egység Elsőként a betegeknek jó Vácott immár nem vágy­álom az egészségügy integ­rációja. Annyira nem, hogy bizonyos részét tekintve aszó szoros értelmében is létre­jött: a Szőnyi Tibor Kórház egybeépült a járási-városi szakorvosi rendelőintézettel. Ez utóbbi tavaly áprilisban nyitotta meg kapuit a bete­gek előtt. Vajon beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket? Aki válaszol: dr. Gecscg Gusztáv, igazgató főorvos. Többet nyújthatnak — A régi rendelőintézet há­rom évtizeden át szolgálta a gyógyítást. Idővel szűknek bi­zonyult. Nemcsak azért, mert a betegek tömegét már kép­telen volt befogadni, hanem azért is, mert az új szak- rendeléseknek már nem ad­hatott helyet. Tömött volt a folyosó, sokan ácsorogni kény­szerültek, olajkályhával fű­töttünk — mindez aligha ne­vezhető korszerűnek. — Ha már elhangzott a szó — korszerűség —, ide kíván­kozik, hogy az új rendelő építésének kezdetén még nem is nagyon használtuk az in­tegráció kifejezést, inkább kórházi-rendelőintézeti egy­Bevált a szobi recept Tábla hirdeti Szob peremén: határközség. Itt lép be az uta­zó a szörpök birodalmába. Kis birodalom, de jó hírű. A helyi termelőszövetkezet gyü­mölcsfeldolgozó üzeméből 22 millió palack üdítő ital kerül ki évente. Az ország vala­mennyi nagykereskedelmi vál­lalata és a főváros teljes kis­kereskedelmi hálózata forgal­mazza ezeket a szörpöket. De külhonban is kedvelik a ter­mészetes ízeket. A környezső országokban nagy keletje van, Ausztráliában is fogyasztják a szobi szörpöt. r Átcsoportosítás — A tv, a mozik reklám- műsoraiban gyakorta vissza­köszön a szobi szörpcsalád. Hány tagú valójában a famí­lia? — kérdeztük Bók Tibor­tól, a kereskedelmi főosztály vezetőjétől. — A család az évek során szépen gyarapodott. Jelenleg 14-f.ajta szörpöt állítunk elő. A legkapósabb a málna és a jaffa. Viszonylag „újszülött­nek” számít az almabor és a ribiszkéből készült borcseme­ge. Persze, továbbra is keres­sük az új ízeket, kísérletezünk. — Visszatérve a reklámra: nem túl költséges mulatság? — A film 600 ezer forintba kerül, de bőven megéri. Sorra érkeznek hozzánk a levelek. Nálunk miért nem kapni? — kérdezik. Ilyenkor informál­juk az illetékes FÜSZÉRT- vállalatot, és létrejöhet az üzlet. Szerencsére, bírjuk kapacitással. Most is már feb­ruár közepétől három műszak­ban töltjük a palackokat. Átcsoportosítottuk a munka­erőt, könyvelők, lakatosok, takarítók szorgoskodnak az üzemben. Nem berzenkednek ellene, teljesítménybérben dol­goznak, jól keresnek. El is kél a segítő kéz, hiszen már eddig több mint ezer vagon gyü­mölcs átvételére kötöttünk szerződést. Az igazi reklám azonban maga az áru. Persze, csak akkor, ha kifogástalan a mi­nősége. Az idén próbálkozunk vele először, hogy minőség szerint vesszük át a gyümöl­csöt. A jobbért többet fize­tünk. Már nem hagyatkozunk csupán az érzékszerveinkre, a laboratóriumban tüzetesen megvizsgálunk minden szállít­mányt. Sok múlik a lé meg­felelő kezelésén, a technoló­giai útmutatások betartásán Fejlesztés — Két kézen sem lehet ösz- szeszámlálni, hányféle üdítő van forgalomban. Ilyerí kon- kurrencia mellett nyereséges vállalkozás szörpöt gyártani? — A már előbb említett és lassan közhelyszámba menő minőséggel és a szállítási ha­táridő pontos betartásával megvetettük a lábunkat a piacon. Vállalkozásunk nyere­séges, hogy mennyire, azt nem szívesen árulnám el. Verseny­társaink bizonyára meglepőd­nének rajta. Tény, hogy továb­bi fejlesztésre futja belőle, s a legutóbb 1 millió 200 ezer forintot C 'ztottunk szét dolgo­zóink között prémium, nyere­ség, jutalom címén. K. L. Szedi csomag gyerekeknek #• Évente mintegy 250 ezer, textilből és műszőrből készült játékokat készítenek a Dunakörnyéke Ruházati és Háziipari Szövetkezet sződi játékkészítő üzemben, ahol 25-en dolgoznak. Itt csomagolják és ellenőrzik a 110 bedolgozótól érkező játé­kokat. A képen: Pitlik Jánosné és Hajdú Pálné csomagolják a húsvéti nyuszikat, Barcza Zsolt felvétele ségről beszéltünk. De ez sem valósulhatott meg az elavult Körülmények közepette úgy, nogy egymástól távol a kor- naz és a szakorvosi rendelő. Elsősorban azért, mert szó sem lehet váltópárrendszerröl, lorgószínpad szerű munka­helyváltásról, egyszerűsödő konzultációról, s közösen hasz­nait laboratóriumról, vizsgá­lókról. — Ezeket figyelembe véve nyugodt lelkiismerettel mond- natom, hogy az új rendelő oeváltotta reményeinket. Kul­turáltabb lett itt minden, tá- gasaob, szebb, de ezeknél lé­nyegesebb az, hogy jobb is. Hatékonyabbá válhatott a munkánk. Erre péida a labo­ratóriumi vagy a röntgen­részleg, amelyet egyszerre használ a kórházi és a ren­delőintézeti orvos, több a mű­szer — s modernebbek —, így bővültek a betegvizsgálat! le­hetőségeink. — Alig-alig növekedett a szakorvosi rendelőintézet be­tegforgalma (csak egy-két szá­zaléknyit), s ez is annak kö­szönhető, hogy új — azelőtt hiányszakmának számító — orvosi ágakban fogadhatunk betegeket. Nem volt koráb­ban kardiológiai, gyermek­ortopédiai rendelés, s csak szűkös reumatológiai. Most külön medence, pihenő- és fizikoterápiás helyiségek áll­nak a betegek rendelkezésé­re. A reumatológia alapterü­lete például a négyszeresére nőtt, • a szemészeten egy he­lyett három orvos dolgozik. Szóval több szakmában több­féle gyógymódot nyújthatunk Egyszerűbben — olcsóbb is Mindenekelőtt a pácien­seink jártak jól. Tegyük fel, hogy hozzánk érkezik egy be­teg Bernecebarátiból. Ma már nem kell azt mondanunk neki. hogy jöjjön vissza hol­napután vagy egy hét múlva. Azonnal fogadhatjuk. Gya­korlatilag megszűnt az elő­jegyzés, s hogy ez mennyire fontos, arra álljon itt a szám: egy év alatt 400 ezer alka­lomból legalább 10 ezer volt olyan, amikor a beteg hiába utazott, mert csak néhány nappal később kaphatott or­vosi ellátást. Egyedül a reu­matológián fordul elő ez a kellemetlen jelenség, ott is azért, mert — bár helye van — hiányzik még egy főállású orvosunk. Nem szeretnék ha­mis képet festeni, akad ma is gondunk. Például hiányszak­ma a felnőttortopédia, a ren­delő üres, gazdára vár. — Szó volt már a közös röntgen- és laboratóriumi rendszerről. Most a kórház és a rendelőintézet egységes vizsgálatkereső lapot használ, s szembeötlő ennek előnye: országosan például a labora­tóriumi teszi ki a betegfor­galom 35 százalékát, nálunk viszont megszűntek a feles­leges, párhuzamos vizsgála­tok, ugyanazt a leletet kapja a körzeti orvos, a szakorvos, s a kórházi gyógyító. Így mindössze 17 százalék lett ná­lunk az, ami másutt 35. Így az egészségügy is jól jár. Szá­molni sem kell sokat, nyil­vánvalóan nagy megtakarí­tást jelent a csökkenés, hi­szen egy röntgenfilm például az ágyéki felvételeknél 36 fo­rintba kerül... Vizsgálat „lábon" Sok helyütt még csak óhaj, hogy a betegek kórházba ke­rülése előtt elkezdődhessen a kivizsgálásuk. Vácott ma ez sem vágy: sürgősségi esete­ket leszámítva — ez a bete­geknek alig több mint egy- harmadát érinti — már a kórházi ápolás kezdete előtt végzik a vizsgálatokat. En­nek eredményeként teteme­sen csökken a kórházi ápo­lási napok száma. Ahogy dr. Gecseig Gusztáv mondja: — Azonos betegségeknél, a belgyógyászaton régen 15 na­pig, most csupán 11 napig tart az átlagos ápolási idő, mert nem foglalja az ágyat a pá­ciens, amíg a vizsgálatok tar­tanak. Ez azért is nagy jelen­tőségű tény, mert Pest me­gyében közismerten nagy a hiány kórházi ágyakban, s egy kórházi ágyra napi 250 forint fenntartási költség jut... — A jobbá vált körülmé­nyeken kívül a gyógyászat egyéb hasznát is látta a Vá­cott megvalósult kórház— rendelőintézeti egységnek. Ma a rendelő és a kórház orvo­sai egymást váltva dolgoznak a gyógyító osztályokon és a szakorvosi vizsgálókban. Így például az egyik belgyógyá­szati osztályon most folyik a kísérlet: az ellátási körzethez — a sávhoz — tartozó bete­geket a kórházi orvosok fel­váltva fogadják a szakrende­lőben, így viszontláthatják azokat is. akik már felülvizs­gálatra jönnek a kórházi ápo­lás után. Amit nem sikerült megoldanunk: a szabadságon lévő körzeti orvosok helyet­tesítése. Ha egyikük-másikuk betegállományba kerül vagy külföldi tanulmányútra indul, a kórházi orvosok a helyére állnak, de nyáron az üdülési főszezonban erre nincsen mód. Jobb tájékoztatás A gyógyító munka gyara­podó lehetőségeire utal egy erdekes adat. Bár most a szasorvosi rendelőintézetben naponta 30—50 beteggel töb­bet fogadunk, mint azelőtt, töob iaónk jut egy-egy pá­ciensbe. Míg tavalyelőtt — még a régi rendelőben — nyolc perc jutott egy-egy ki­vizsgálásra, most átlagosan ki­lenc perc, s ez elsősorban a megváltozott körülményeknek köszönhető. — Amin feltétlenül változ­tatni szeretnénk, az a gyógyá­szati információs rendszer. Az egyirányú információ­áramlás az egészségügy be­tegsége. A körzeti orvos a beutalóra írta a diagnózist, s azt, hogy kéri a beteg felvé­telét. A rendelőintézeti orvos vizsgálati eredményekkel tá­masztotta alá a kórismét. A kórházból azonban csak két­féle információ juthatott az iménti orvosokhoz. Vagy a zárójelentés — ha gyógyul­tan távozott a páciens —, vagy’ a halottkémi jelentés. Sokan a körzeti orvos tudta nélkül spontán módon jöttek a szakrendelőbe — ilyen volt a betegforgalom 30 százaléka! —, s erről nem is szerezhe­tett tudomást a körorvos, csak véletlenül, a betegtől. — Ezen a helyzeten sze­retnénk változtatni, a kórhá­zi betegfelvétel és az ambu­láns betegirányítás most kö­zös már, így a két intézet között eleve megszűnt a rés. Ez év tavaszától — miniszté­riumi rendeletre — bevezet­jük, hogy a körzeti orvos tá­jékoztatást kap a központi do­kumentációtól — akkor is, ha hozzánk az utcáról jön a be­teg, s egyszeri kezelés után távozik, és akkor is, ha va- valamelyik szakrendelésre, kórházi osztályra kerül. — Végezetül a közös doku­mentáció egyszerűsíti az orvo­si nyilvántartást. Ma a be­teggel kapcsolatos összes ada­tot — korábbi keletű kórházi és szakorvosi leleteket is — gyűjtjük. így megszűnhet a kórlapok párhuzamossága. Van olyan nőbeteg, aki 10 al­kalommal feküdt a nőgyógyá­szati osztályon, s ma még 10 kórlapja van. Így — az egy­séges nyilvántartással — meg­szűnhet a felesleges beteg­küldözgetés is, például az idült kórban szenvedők bel­gyógyászati vizsgálatait nem kell mindert alkalommal újra megismételni. _______V. G. P. Gel ka-ügyelet A GELKA Vállalat értesíté­se szerint a váci szerviz húsVét- vasámap és húsvéthétfőn 10 órától 13 óráig ügyeletet tart. A meghibásodott gépek, ké­szülékek javítását a 10-333 te­lefonszámon lehet bejelenteni. A műszerész még aznap a helyszínen megjelenik. Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét mind­azoknak, akik drága jó férjem, édesapám, fiam, Reggel Sándort utolsó útjára elkísérték, sírjára virágot, koszorút helyeztek, bána­tunkban együtt éreztek, részvé­tüket fejezték ki. Külön köszö­netét mondunk a rokonoknak, is­merősöknek, szomszédoknak és a Volán í/li. V. vezetőségének, a forgalomnak és a munkatársak­nak a küldött koszorúért és a te­metésen való megjelenésükért. Gyászoló felesége és leánya. ISSN 01SS—2159 \Vftol Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom