Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

Együttműködés a járásban Igazgatók értekezlete A járás művelődési házainak igazgatói és munkatársai ér­tekezleten vettek részt a kö­zelmúltban megnyitott műve­lődési központban, amit Kecs­kés József igazgató mutatott be. Az értekezlet résztvevői megbeszélték az új intézmény és a járási művelődési házak közötti együttműködés -lehető­ségeit, megismerkedtek a gö­döllői művelődési központ ter­vezett programjaival és azok­kal az elképzelésekkel, me­lyeknek megvalósítása egy­aránt hasznos lesz a városnak és a járásnak. Szí la smenti Tsz Javítják a földutakat is Nem könnyű a mezőgazda- sági nagyüzemek kiépítetlen, belső útjain a szállító jármü­vek vezetőinek dolga. Száraz, jó időjárásban valahogy csak megbirkóznak a feladatokkal, esőben, sárban azonban ne­hezedik a munka. Mond­hatja bánki: így volt ez az­előtt is, amikor még foga­tokkal hordták, vitték a ter­ményt, a vetőmagot, a trá­gyát. A mai gazdáknak azon­ban fokozottabban kell fi­gyelni ama, hogy az utak jó állapotban legyenek, hiszen a rossz úton nemcsak lassúbb a közlekedés, de a gépek is több üzemanyagot fogyaszta­nak. Mennyi a földút, mekkora az utak hossza egy-egy gazda­ságban? Talán sehol sem mérték, még fel pontosan ezt a változó mutatót. A kere- pestarcsai Szilasmenti Tsz-ben például jóval meghaladja a száz kilométert. Útjaik kar­bantartására évekkel ezelőtt gépekét állítottak munkába, olyanokat természetesen, ame­lyek többhasznúak, mert pél­dául az építészetben és a ta­lajjavítási munkákban is al­kalmazzák őket. Sokszor be­segítenek a község belterüle­tén levő utak javításába is. Művelődési ház Ünnepi nyitvatartás A gödöllői művelődési köz­pont húsvétvasámap 10 és 18 óra között tart nyitva, hétfőn zárva lesz. Nem maradt el a szövetségi nap Remekeltek a hálézörgetők Egy kis galiba mindig akad a szövetségi napok körül. Ez­úttal hirdetmény adta tudtul, a volt Utasellátó ablakában, hogy a városi kispályások ösz- 6zejövetelét a művelődési ház­ban tartják meg. Ott viszont meglepő módon azt mondták, hogy • a sportosok nem veszik igénybe a termet. Aki nem volt rest és visszaballagott az Utasellátóhoz, ugyancsak el­csodálkozott, mert itt gyüle­keztek a csapatok képviselői. Nem maradt hát el a szövet­ségi nap, és sok érdekességet tartogatott. A forduló bővelke­dett gólokban. Kilenc, tíz, sőt tizenegy is esett egy-egy ösz- szecsapáson. A Járási Hiva­tal, amely az utóbbi időben gyengélkedett, döntetlent ért el. Az Áfész hatot rúgott a Tv Mikrónak. A csoportjában a második helyen álló Gelka a Városgazdálkodásnak rúgott kilencet. I. osztály: Erdőgazdaság— Vízmű 2-2, Áfész—Tv Mikro 6-0, Barátság—ÁB 3-2, ATE Gm—Járási Hivatal 0-0, Sza­badság tér—Ganz Szb 1-5, Ve­resegyház—Alsópárk 3-6, Gép­gyár Szb — szabadnapos. II. A.: ATE 1—Híradó 3-7, Topi—MÉMMI 2-5, KKMV— MGI 1-7, Viktória—Vadgazda­ság 7-1, Zöldért—Szada 2-1, Ganz — szabadnapos. II. B.: Pedagógus—Építőipar 2-4, Városgazdálkodás—Gelka 2-9, Áfész II—Gyógyért 2-2, HTÜ—Szilasmenti 2-5, TEFU —Tangazdaság 2-5. A bajnokság állása: I. osztály 1. Ganz Szb. 15 14 1 — 60-19 99 2. Vízmű 15 12 1 2 53-31 25 3. Barátság 15 11 1 3 67-30 23 4. ATE Gm. 14 7 1 6 49-41 15 5. Alsópark 15 7 1 7 45-45 15 6. Veresegyház 15 6 3 6 41-52 15 7. Gépgyár Szb. 14 6 2 6 51-53 14 8. ÁFÉSZ 15 6 2 7 45-48 14 9. Erdőgazdaság 15 4 5 6 39-46 13 10. AB 15 4 1 10 41-58 9 11. Járási Hivatal 15 3 2 10 32-56 8 12. Szabadság tér 14 3 2 9 32-58 8 13. Tv. Mikro 15 1 2 12 31-59 4 II. osztály. A-csoport 1. Viktória 13 8 5 — 50-23 21 2. MEMÚVII 13 9 2 2 54-27 20 3. MGI 13 8 3 2 47-19 19 4. Zöldért 12 8 2 2 40-26 18 5. Szada 13 6 4 3 38-32 16 6. Híradótechn. 13 6 2 5 46-42 14 7. Vadgazdaság 13 4 3 6 47-47 11 8. Ganz 12 3 2 J 31-54 8 9. ATE I. 13 2 2 9 31-55 6 10. KJtiMV 12 1 2 9 26-53 4 11, Topi 13 1 1 11 31-65 3 II. osztály. B-csoport 1. Építőipar 12 11 — 1 53-12 22 2. Gelka 12 9 2 1 62-28 20 3. Szilasmenti 12 8 — 4 44-24 16 4. HTÜ 12 6 2 4 31-23 14 5. Tangazdaság 12 7 — 5 35-30 14 6. Gyógyért 12 5 2 5 31-46 12 7. Pedagógus 12 4 — 8 28-42 8 8. Városgazdáik. 12 4 — 8 24-51 8 9. ÁFÉSZ II. 12 1 3 8 19-40 8 10. TéíU 12—1 11 14-47 1 __________ Cs. J. A hét vége sportja Szombat. Gyeplabda: Gödöl­lői SC I.—Építők SC, 16 óra; Gödöllői SC I.—Építők SE, 17.15. Városi sporttelep. Vasárnap. Asztalitenisz: Gö­döllői SC—Nagykőrös II., 9.30, Imre utcai iskola tprnacsarno- ka. A Pesti Műsorban nézege­tem a fővárosi művelődési házak hét végi programját, lapozgatom a most megnyílt gödöllői művelődési központ műsorfüzetét és látom, azonos programot kínálnak. Tojásfes­tést. Húsvéti ajándékkészítést és vetítik a Húsvéthétfő Gal- gamácsán című filmet is, amiből a gyerekek megismer­hetik, milyen volt egykor, a régi magyar faluban a locso- lás A HÚSVÉTI ünnepkör né­pünk hitvilágában és szoká­saiban igen jelentős volt. E hiedelmek és szokások egy­részt ősi, úgy szoktuk mon­dani pogány eredetű tavasz­váró, tavaszköszöntő, tavaszt előcsalogató szokások, más­részt egyházi eredetűek. A húsvéti ünnepkörben leg­fontosabb szerepe a víznek volt. Nagyapám még arról mesélt, hogy a húsvétot meg­előző héten, akármilyen jeges volt a Galga vize, Hévízgyörk meg a szomszédos falvak leá­nyai az esti sötétedés után együtt merészkedtek ki a partjára, hogy arcukat, a bát­rabbak az egész testüket meg­mossák benne, mert ettől egész évben szépek maradtak, elkerülte őket a szeplő, nem jött rájuk pattanás. Számomra a húsvétból már csak a locsolás maradt. Nagy­péntek délután négyen-öten, úgynevezett sori gyerekek ki­mentünk a közeli erdőbe. Sapkánkat, zsebeinket meg­szedtük ibolyával. Ki az édes­anyja, ki pedig leánytestvé­rei segítségével kölnit főzött a szerény, illatos virágocská- ból. Artézi vizet tettünk lá­basban a tűzhelyre, abba szórtuk a kéklő ibolyát és főztük. Kevés szappant is ap­rítottunk a vízbe. A szappan tejszínűre vál­toztatta, az ibolya illatosítot­ta, A padláson üveget keres­tünk. Legjobb volt a három- decis, de a félliteres is meg­tette. Megtöltöttük az üvege­LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1981. Április is., szombat Dánytól Túráig Rendteremtés a járásban Nézem az erdőt. Ügy egé­szében a természet egy darab­ja, ajándéka. Most, hogy éled benne minden, látható, maga gondoskodik rendjéről, tiszta­ságáról. Az ősszel elhullajtott levelek alkotta erdei paplant felveri, túlnövi a friss hajtású fű, a kibúvó virágok garmadá­ja. A letöredezett, száraz ágak is ott pihennek már ebben a rendet, tisztaságot teremtő enyészetben ... Sok tennivaló Mi azonban, úgy látszik, nem tudunk mindig ilyent te­remteni. Vagy ki tudja? A példák sora mindenképpen azt bizonyítja, hogy az utóbbi evekben elengedtük magunkat. Szennyeztük az öntisztulásra ősidők óta berendezkedett ter­mészetet, környezetünket. Az erdő, a mező, az árokpart s az útszél pedig ezeknek a szennyeződéseknek egy részét képtelen eltüntetni. A hónap elején járási, váro­si, községi operatív bizottságok alakultak amelyek a tisztasá­gi akciókat összefogják, szer­vezik. ellenőrzik. Utunk első állomása Dány. — Eddig is igyekeztünk, hogy tisztaság és rend ural­kodjék községünkben, kül- és belterületén egyaránt — tájé­koztat dr. Fabó István tanács­elnök. — Aztán kiderült, van bőségesen munkája a nálunk is megalakult operatív bizott­ságnak. — A Magvető Tsz dózerrel eltüntette, eltemette a Bethlen Gábor utca végén levő illegá­lis szemétlerakó telepen fel­gyülemlett hulladékokat. Azért is mondtam, hogy intézkedé­sünk nem mai keletű, mert mi évekkel ezelőtt szolgálatba állítottunk egy tisztasági őrt, egy nyugdíjast, akinek jófor­mán csak az a dolga, hogy be­járja a községet, s ahol szeme- telőkre bukkan, azokat lehető­leg fülöncsípje ... Kitároló jármű A községben az idén már nyolc személyt megbüntettek, mert tiltott helyre hordta a szemetet, háromnak az ügye most van a hatóság előtt. Egy- egy alkalommal 300—500 fo­rint bírsággal sújtotta őket a tanács. Utunk Dányból Vácszent- lászlóra vezetett. A valkói ta­nács kirendeltségén Varga Fe­rencié adott rövid tájékozta­tót arról, mit terveztek, s mit tettek eddig a köztisztasági akció keretében. ket a házilag készített kölni­vel. Az üveg száját fehér gyolccsal lekötöttük, s ha egyet lendítettünk rajta, a fi­nom gyolcson át permetként szállt az ibolyaillat a lányok, asszonyok arcára. A LEGÉNYEK természete­sen másként locsoltak. A lá­nyokat minden tiltakozásuk, sikoltozásuk ellenére a kúthoz cipelték, s öntötték rájuk a vizet vederszám. Nem is öl­töztek az eladók ünnepi ru­hába, csak fehér vászoninget húztak magukra. Mi, gyerekek a kislányokat locsoltuk. Ver- ■ set is mondtunk. Valószínű­leg műköltészeti eredetű. — Zöld erdőben jártam, ibolyát találtam, el akar hervadni, szabad-e locsolni? (Ma is ezt a versikét, mondják.) Néhány fillért kaptunk a locsolásért, piros tojást, esetleg almát. Az almát megettük, a tojást a földhöz vertük, mert azzal — Az iskolások tegnap kezdték el a munkát. Az aiveió végrehajtására öt körzetre osztottuk a községet, egy-egy rendbetételét vállalták a KISZ-szervezet fiataljai, akik a közintézmények egy részé­nél dolgoznak; az általános is­kolásoké egy másik körzet, de tevékenykednek a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt aktivistái is, nemkülönben a Pest megyei Gabonaforgalmi Vállalat helyi keverőüzemé­nek dolgozói, valamint a ha­lastó környékén az Ikarus hor­gászegyesületének tagjai is. Ami a nagyobb mennyiség­ben összegyűlt szemét és más hulladék elszállítását illeti, ez­zel kapcsolatban olyan meg­állapodás született, hogy a gyűjtés befejezésekor a taná­csi kirendeltségre telefonálnak gépkocsiért. Járművet a Zöld­mező Tsz és a gabonaforgalmi vállalat ad a szállításhoz. Harminc deszkadarab Már Zsámbok és Túra kö­zött haladunk. Nagyon figyel most a szemünk. Érdekes. Nem is kell messze nézni, a téma valóban az úton hever... Ha nem vigyázunk, akár hosszabb pihenőre, mit pihenőre, de- fektszerelésre kell megáll- nunk. Ezen az útszakaszon ugyanis azon a napon egy konzerves-, gyümölcsös-zöld­séges ládákat, vagy ládaron­csokat szállító jármű haladha­tott, mert legalább harminc deszkadarabot számolhattunk meg e pár kilométeres aszfalt- útón. Természetesen: a leg­több szögekkel az ég felé me- redezett. Nesze neked, köztisz­taság! Galgahévízig persze volt idő lehiggadni. Itt Barna Já- nosné tanácselnök vázolta, mit is tesznek a tisztasági hónap sikeréért, sőt azon túl is! — A KISZ-szervezet a fut­ballpálya környékét már rend­be is tette. A Hazafias Nép­front aktivistái a Sósi-patak környékét vállalta el, taná­csunk emberei pedig más köz­területek és a temetőhöz kö­zeli részeken teremtett rendet — mondja Barna Jánosné. — Az iskolások is szorgal­mas munkát végeztek az el­múlt napokban: a gyakorló­térhez vezető utakat, s a Mély út környékét tisztították meg eddig. Egyik nap a tanácsta­gokat is tájékoztattam a ten­nivalókról, ezen a megbeszé­lésen több hasznos javaslat hangzott el tőlük. — Egyrészt afelől mindegyik megerősített, hogy a lakosság mindent megtesz ezekben a napokban, hogy nagyobb le­gyen a tisztaság. Azt javasol­ta egyik tanácstagunk, hogy keressünk meg egy kertésze­tet, ahonnét olcsón lehet ven­ni virágpalántákat, cserjéket, rózsatöveket. Már meg is ke­restük a budapesti Szalkai- kertészetet, amelynek áraján­latai kedvezőek, s élni fogunk ezzel a lehetőséggel. Fehér István Ismét Picos * Ma este ismét Picos lesz a lemezlovasa a hévízgyörki mű­velődési házban tartandó disz­kónak. A múlt hét végén ren­dezett Picos-diszkóban minden eddigi csúcs megdőlt, ugyanis a fizető vendégek száma meg­haladta a 320 főt. Ma este ki­derül, hogy a fiatal diszkós népszerűsége mennyire bizo­nyult tartósnak. Húsvéthétfőn a bagi műve­lődési központban rendezendő locsolók bálján fejezhetik be a kétnapos ünnepet a környék fiataljai. A bálban a Szerpen­tin együttes muzsikál. Érdekes húsvéti program A húsvét napjaiban járás- szerte sok érdekes programmal várják a községek lakóit. Több műsorról már hírt adtunk, ez­úttal a veresegyháziak figyel­mét hívjuk fel arra, hogy a Kismanók furulyája című rajzfilmet vetítik gyerekeknek a Váci Mihály Művelődési Házban. A vetítés ma este 6 órakor kezdődik. Húsvéthétfőn, ahogyan a korábbi években az idén is megrendezik Galgamácsán a bevihettük volna a rontást a házunkba. A filléreket kör­hintára költöttük. LASSAN két évtizede, hogy új szokások jöttek divatba. Ilyen az is, hogy ma minden gyerek, még a legkisebb is, legalább egy szál virágot kap. Van, aki 20—25 szálat is ösz- szeszed, mikorra végez. Emel­kedett az , ajándékul adott pénz összege is.. Tavaly nyi­tott ablakból végignéztem, amint a gyerekek a keresetü­ket számolták. A déli harang­szó megkondulásáig — erre az időpontra illik befejezni a lo­csolást —, a legtöbb fiú túljut az ezer forinton. Tudok olyan gyerekről, aki a húsvéti kere­setéből porszívóval ajándékoz­ta meg beteg édesanyját. A legtöbben magnót, versenyke­rékpárt vásárolnak a húsvéti jövedelemből. Tűnőben van a kölnis üveg is. Helyette spray-t használnak, Nem sétálnak vé­gig nótaszóval a falu főutcá­ján, hanem kerékpárral, mo­torkerékpárral, autóval szá­guldanak, hogy minél több helyre eljussanak. Fercsik Mihály népművészeti csoport maszka­járását, végigvonulnak a községen, összegyűjtik a tojá­sokat és este locsolóbállal fe­jezik be a napot. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gö­döllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy- tarcsán, Pécelen, Szádon, Ve­resegyházon 19-én, vasárnap: dr. Békési Béla, Fécel, Isasze- gi út 24., hétfőn: dr. Szécsi László, Gödöllő, Stromfeld sétány 13. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, I kiadón, Kartalon, Túrán, Val. kőn, Vácegresen, Váckisúj- falun, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon vasárnap: dr. Szőke Pál, Aszód, Kossuth u. 86., hétfőn: dr. Varró Imre, Túra, Dózsa György u. 2. A LIGNIFER IPARI SZÖVETKEZET, Isaszeg, Ady Endre u. 47. felvételre keres lakatos és asztalos szakmunkásokat. Jelentkezés a fenti címen, a központi irodában. Szombati jegyzet Teremtés Ha nem is könnyebben, de alaposabb munkával minden üzemünk, szövet­kezetünk, intézményünk el­készítette idei tervét. Eze­ket termelési tanácskozá­sokon, küldöttgyűléseken, megelőzően pedig sokhe­lyütt üzemegységek, szo­cialista brigádok tanácsko­zásain vitatták meg. Sem­miképpen sem szabad rangsort felállítani, hogy melyik fórum a fontosabb, az azonban bizonyos, hogy a legnagyobb aktivitásúnk azok a tájékoztatók vol­tak, amelyeken nem a cég egészének, hanem a kisebb közösségek idei tennivalói­nak megbeszélése folyt. Hogy miért? Mert nagyon fontos, hogy ki-ki tudja: üzeme, vállalata mit kell teljesítsen az idén, hogy a népgazdasági elvárásodnak megfeleljen, de hiába is­meri a százezreket, mil­liókat az, aki nem tudja, hogy ebből neki mik a közvetlen feladatai a pult mögött, az esztergapad mellett, a növénytermesz­tésben, az útépítésben. Jól tudom, ez utóbbiak, így önmagukban szintén furcsán hangozhatnak, hi­szen alapvetően csaknem minden munkásember, a termelést irányító vezető tisztában van azzal, hogy tennivalói gyökeresen nem változnak, ám ahhoz, hogy azokat mennyiség és minő­ség tekintetében is jobban ellássa, mint tavaly vagy azelőtt, ahhoz igenis szük­sége van friss információ­ra. Megint feltehetem a miért kérdését, noha a mondottakban ez részben benne van már. De váltig mondhatjuk, hogy az az ember, aki tud valamit le­endő tennivalóiból, előbb- relátóbb, érzi a bizalmat: azt, hogy mikor, mennyi­ben számítanak rá. Ha pedig üzeme, üzemrésze, brigádja és persze saját személye fontosságával tisztában van, maga is ki­kényszerítheti például a munkafeltételek javítását, ha úgy érzi, hogy akadá­lyozzák. Ha hátráltatja munkáját anyaghiány, a rossz gép, vagy más kö­rülmény. Miért érdemes minderről szólni? Mindenekelőtt azért, mert nekünk tud­nunk kell, hiszen ősidők óta igaz: jövendőnket most és csakis most alapozhat­juk meg mindennapi mun­kánkkal. Nagy szavak ezek? Nem gondolom. Számta­lan példa van rá történel­münkben, de más népeké­ben is, arra, hogy ha bár­milyen körülmény miatt el­feledkezünk a legfonto­sabbról, javaink gyarapí­tásáról, s csak azt tesszük, hogy feléljük, amit a köJ zelmúltig megtermeltünk, a felkapaszkodás, az újbóli nekifeszülés nemzedékek kegyetlen küzdelmével le­hetséges csupán. Érdekes, s talán a kelle­ténél gyakrabban a sze­mére vetik sajtónknak, hogy szóvá teszi: ebben vagy abban az ágazatban nem olyan fegyelmezett a munka, rhint kellene, pedig csak azt akarjuk mi is: hogy ki-ki a maga terü­letén adjon annyit, szel­lemi vagy fizikai erejéből, tehetségéből, amennyinek hasznából saját boldogu­lásán túl népünk jóléte is tartós legyen. Visszatérve közvetlen környezetünkhöz. A járás, a város különböző üzemei­ből, szövetkezeteiből az elmúlt számadási időszak­ban is sokszor örömmel hallottuk, hogy a közvet­len tennivalókról is mi­lyen részletesen, alaposan tájékoztatták az embere­ket. Föltétien így van ez rendjén. Abban egy per­cig sem kell bizonytalan­nak lennünk, hogy a jobb munkára kérő, megértő szónak ne legyen foganat­ja, hiszen ha mást nem, azt már valahányan meg­tanulhattuk eddigi ered­ményeink megteremtése közben, hogy két kezünk, s agyunk munkájának biz­tos talaja van. F. I. ISSN 1)181—1691 (liodOllOt Hi«l»i.) \ Változó szokások Galga menti tavaszvárás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom