Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

1981. ÁPRILIS 18.. SZOMBAT CSALÁDBAN-HÁZ KÖRÜL tavaszi ünnepek nyitot- tabbak, nem annyira családközpontúak, mint téliek. Vendégeket várunk, s jóelőre megvesszük a son- kát, a gyerekekkel együtt festjük a tojásokat. Az ün­nepi készülődés közepette a háziasszonyok azon aörik a fejüket, mi kerüljön az asz­talra, ha összejön a társa­ság. Mindenki igyekszik a szokásosat valami újjal fel­frissíteni, akár azzal is, hogy elfelejtett régi ízeket idéz fel. összeállításunkban régi receptkönyvből tallóz­tunk. Felvillantunk szokásokat, ízeket hazai tájakról s más országokból. Reméljük, hogy ajánlatunk segíti az ünnepre készülödöket a gazdagabb választék kiala­kításában. Húsvéti izek és szokások Ä nagyvilágban és itthon A szokások nemzedékről nemzedékre öröklődnek. Üj elemekkel bővülnek, nemegy­szer csupán a rítus menete, jellege marad meg, a valódi tartalmat a néprajzi gyűjté­sek őrzik. Az élet kezdetét jelképezi A húsvét, a természet újjá­éledésének ünnepe, őseink ál­dozatokkal, táncokkal ünne­pelték ilyenkor a tavasz jöve­telét. A szokások bősége — a legjellegzetesebb, a locsolkodás még ma is elevenen él a váro­sokban éppúgy, mint a falvak­Virágok és illatok Királyi találmány A korán érkezett tavasz, a meleg és a napsugár egyszer­re csalta elő a virágokat. A kiskertekben virítanak a tuli­pánok, messziről illatoznak az orgonák. Az illatos virágok kivona­taiból készülnek a kölnik. Történelemkönyvek tanúsága szerint Nagy Lajos király fe­lesége, Erzsébet készített elő­ször kölnivizet. S ez a magyar királyné vize néven lett isme­retes spanyol és francia hon­ban. A névadó mégis Köln városa. A tizennyolcadik szá­zad elején itt telepedett le és alapította az illatos vizek el­ső gyárát Johann Maria Fa­rina. Érdekesség, hogy a köl­nivíz nem csupán, a helység­nevet, de az otthont adó ház számát is őrzi miindimáig. Ez a márka a 4711. Yendéghívogató A húsvéti ünnepek nem annyira zártak, mint a kará­csonyiak. Ilyenkor nem ra­gaszkodnak ahhoz a családok, hogy otthon étkezzenek. A kellemes napsütés is hívoga­tó. szívesen ruccan ki a csa­lád. ínyencek és az egysze­rűbb, hagyományos ételeket kedvelők egyaránt válogat­hatnak a Pest megyei Ven- dégiátóipani Vállalat étlapjai­ról. Koós Lászlónétól kérdez­tük, milyen lesz az ünnepi ellátás? — Édesi és sós teasütemé­nyeket csomagolva árusítunk nem csupán a vendéglátóipa- ri egységeinkben. — Milyen újdonságot kínál­nak? — Ilyenkor igen keresett a hal, s a piacokon ritkán kap­ható, gyorsan elfogy. Mi. pá­colt halat árusítunk, kimérve és üvegben is. — Ínyenceknek mit ajánla­nak? — A különcöknek ételspe­cialitásokat a Pokol Csárdá­ban. Nagykőrösön a Kalamá­ris étteremben csirkevariáció- kat készítenek. Vácott a Kő­kapuban ürüpecsenye a slá­ger, Szentendrén szerb étele­ket lehet kapni. — Elmondaná egy húsvéti különlegesség receptjét? — Törökbálinton az öt Bá­rányban készül a Görög pi­láf. Alapanyag bárányhús, igen ízletes. A következőkép­pen főzik: májat, szívet koc­kára darabodnak, majd pör­köl tszerűen kezdik puhítani, a különbség mindössze annyi, hogy piros paprika helyett pa­radicsompürét használnak. Sáfránnyal, őrölt borssal fű­szerezik. Amikor félig meg­puhult, rizst, kockára vágott vegyes zöldséget tesznek hoz­zá, forró sütőben érnek össze az ízek. Tálalása: kiöblített formába nyomják, fejes salá­talevélre öntik, így igen mu­tatós is. ban — a tavaszfordulóval függ össze. írásos feljegyzések szerint a földművesek ekkor­tól számították az új év kez­detét. A tojás mind Európá­ban, mind Ázsiában az élet kezdetének, a termékenység­nek, a feltámadásnak szimbó­luma. E jelkép mindenütt el­terjedt, csupán a hozzá fűződő szokások mások mindenütt. Görögországban a néphit szerint csakis a pirosra festett tojásnak van varázsa és védő- ereje. Akad olyan ház, ahol egyszerre kétszáz tojást is megfestenek. Ugyanis a hagyo­mány szerint aki hűsvétkor és az azt követő negyven napon át látogatóba érkezik, tojással kell megajándékozni. Csókért cserébe A kalács szintén a húsvéti hagyományokhoz tartozik. El­sősorban Angliában dívik a húsvéti kalácsajándékozás. Sok helyen viszonzásul zöld­ségpudingot készítenek, s ez­zel kínálják a vendéget. Spa­nyolországban, Baszkföldön, még ma is él a székemelés szo­kása, Húsvét hétfőn a fiatal­emberek feldíszített széket hordtak körbe, amelyben föl­emelik a lányokat, asszonyo­kat, akiket meglátogattak. Cserébe csókot vagy pénzt kapnak. Kedden mindez meg­ismétlődik, csak fordítva: a nők emelik föl a férfiakat. A tojásokat csaknem mindenütt a nyúl hozza. Németországban a gyerekeket elküldik a kertbe vagy az erdőbe, hogy ott ke­ressék a tojást. Hazánk területén a népván­dorlás kori emlékek között ta- látható tojás, sőt díszített to­jáshéj is. Sok helyütt az ün­nep előtt a lányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt a szokás egyértel­műen a tél kivitelére, a ta­vasz behívására utalt. Az öntö­zést és a tojásfestést min­denütt gyakorolják még ma is. A tojásfestés mindig is az asszonyok, lányok dolga volt. Legegyszerűbb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkol­ták be, úgy tették a festékbe, a csipkézett levél helye vilá­gos maradt. A fuxiavirág víz­ben piros, szeszben zöld színt adott a tojásfestéshez. Gu- bacsból nyerték a feketét. Sárga színt ad a kökörcsin és a sáfrány, a vadalmafa kérge rügyfakadás előtt. A vadkörte­Szalvétavariációk Skandináviából T erí tett asztalra való Az asztal szép dísze a szal­véta. Bár nálunk nemigen di­vat a hajtogatott szalvéta, mégis érdemes néhány skandi­náv példát ellesni. Rajzainkon néhány hajtogatási módot mu­tatunk be. KISTASKA. 1. Négyrét hajtjuk a szál­ja vétát. 2. A legfolső szélét kö­zépig visszahajtjuk, majd a szaggatott vonal mentén még kétszer ráhajtjuk. 3. A követ­kező lapot ugyanígy behajt­juk, és egyszer ráhajtjuk. 4. A két hajtást a szaggatott vo­nal mentén hajtjuk be. LEGYEZŐ. 1. A szaggatott vonal men­tén berakjuk — mint a rakott szoknyát —, a kettőbe hajtott szalvétát. 2. A vónal mentén kettőbe hajtjuk. 3. Még egy­szer kettőbe hajtjuk. 4. Fel­állítjuk. 5. Kinyitjuk. NŐSZIROM. 1. A négyrét hajtott szalvé­tát kettőbe hajtjuk a szagga­tott vonal mentén. 2. Két haj­tás előre a szaggatott vonal mentén. 3. Üjabb két hajtás. 4. Alsó szélén visszahajtjuk, úgy hogy a vége fölül legyen. 5. Alsó szélét körbehajtjuk és 6. két szélét egymásba helyez­zük 7. megfordítva 8. a két szélső lapot az aljába erősít­jük. Vödörből zúdul a locsolóvíz Ácsán fa kérgének főzetéből olyan szép barna lett a tojás, mint a kiscsikó szőre. Ki lesz a jövendőbelim? Az ipolyságiaiak a bábut meggyújtották, vízbe dobták, majd a szalmaszálak úszási irányából próbálták kiolvasni, ki lesz a jövendőbelijük. Őr­halomban a bábukat be is kor­mozták, s úgy dobták a vízbe az Ipolyhídról. Fontos volt a nagypénteki mosakodás. Az Ipolyból merí­tett vízzel mosakodtak meg a lányok, a kisgyerekeket is megfürdették, hogy frissek le­gyenek, a lovakat megúsztat­ták a fűzfák alatt, hogy ne fogjon rajtuk a rontás. Sok helyütt a húsvéti ebéd­kor kétfelé vágtak egy-egy to­jást, ketten megették, hogyha eltévednek, ismét egymásra leljenek. Húsvéthéfőn terített asztal várta a locsolókat. Son­kával, kolbásszal, itallal kínál­ták meg őket. D.élután a lá­nyok tojást vittek azoknak, akik farsangkor megtáncoltat­ták, húsvétkor megöntözték őket. Ünnepi receptek A régi gazdasszonyok értettek hozzá igazán, hogyan kell a kü­lönleges ételfajtákat elkészíteni. Század eleji szakácskönyvet la­pozgattam, s bukkantam rá né­hány tavaszi finomságra. A bá­rányról a következőket tudhatjuk meg: legkitűnőbbek a tejes bárá­nyok, különösen akkor, ha csu­pán anyjuk tejével táplálták. A legjobbnak fehér a húsa. Báránypörkölt régiesen A bárányhúst kockára vágjuk, Jól kimossuk. Egy lábasba apróra megélt szalonnadarabokat teszünk négy fej apróra vágott vöröshagy­mával, sóval és paprikával meg­pirítjuk. Ha a hagyma kellően megpirult, a húst jól kinyomjuk, hogy ne maradjon benne víz, pá­roljuk, míg a leve elfő. Rizská­sával, gombával körítjük, sűrű tejfölt is önthetünk rá. Citromos ponty A pontyot felszeleteljük, meg­sózzuk. Lapos lábast vajjal kike­nünk; babérlevéllel meghintjük, s rárakjuk a halszeleteket, savanyú tejföllel, citromlével, friss vajjal leöntjük, sütőben pirosra sütjük. Reszkető puding Háromnegyed liter bort megme­legítünk, majd amikor langyos, adunk hozzá négy tojás sárgáját, egy merítőkanál lisztet, szerecsen­dió-reszeléket, néhány kanál cukrot, jól összekeverjük és meg­főzzük. Vigyázva kell' tálba borí­tani, hogy szét ne omoljon, bor- sodóöntettel a legfinomabb. Részeges kapucinus Vágy öt szarvast (a kiflit régen így nevezték), reszeld le a héját, s vágd két részbe. Szedd ki a belsejét, töltsd meg barackbefőt­tel. Engedd vörös borban jól meg­szívni magát, de úgy. hogy szét ne hulljon. Mártsd fölvert tojásba, hengergesd zsemlyemorzsába, süsd ki forró zsírban. Fahéjas cukor­ral meghintve tálald. Irtó és összeállította: Grdosi Katalin UEGYÜTT AZ UTAKON Nincs semmi baj. Ügy tűnik, hét végén is szép, napos ki­rándulóidé lesz, s ezért bizonyára sok megyei autós indul el családjával együtt kirándulni. Jó utat kívánunk, s egy kis fi­gyelmet, mert: AZ ÚTINrORM JELENTI A megye útvonalain a hét végi húsvéti ünnepeken nem lesznek jelentős korlátozások. A két legfontosabb és legna­gyobb munkát az 1-es főút és az M7-es rekonstrukcióját szü­neteltetik. Az 1-es úton a zsámbélci és etyeki elágazás között aszfaltoznak, a hét végi, várhatóan nagy — nemzetközi — forgalomra az eredeti pályát visszaadják a közlekedőknek. Az aszfaltozás miatt azonban burkolatlépcsők lehetnek és hiá­nyoznak majd a burkolati jelek. Az M7-esen végig zavartalanul autózhatnak, bár néhány helyen a főváros felé vezető oldalon találkoznak majd 80 km/ó sebességkorlátozásokkal. Az aligai és sóstói csomópont közötti autóútszakaszt is visszaadják a forgalomnak, tehát nem kell majd a 70-es főútra letérni. A Dunakanyarba ké­szülők a 2-es úton forgalmi akadállyal nem találkoznak, a 11- esen Leányfalunál még a közműépítők okoznak kisebb fenn­akadást, elsősorban azzal, hogy az úttestre kényszerítik a. 'gyalogosokat. Vigyázzanak rájuk, és különösen húsvéthétfőn, Ezért kérjük, hogy a településeken áthaladva, a szokottnál is óvatosabban vezessenek. Arról nem is szólunk, hogy aki autó­val megy hölgyismerőseihez locsoikodni, csak piros tojást fo­gadjon el, alkoholt egy cseppet sem. Amíg megyei autósaink falják a kilométereket, addig mi foglalkozzunk mással. Olyan két dologgal, amelyek < említést és elismerést érdemelnek. OKTATÓK A ROKKANTAKÉRT Munkatársunk, Látó János hozta a következő információt: — Tíz esztendeje annak, hogy a közlekedés- és postaügyi mi­niszter 7/1971. számú rendelet» alapján megalakultak a gépjármüve- zető-képző munkaközösségek. A minap tartott sajtótájékoztatón meg­tudtuk, hogy a megyében minden harmadik ember járművezetői tan­folyamra jár. Múlt évi adatokat alapul véve — szintén megyei adat — összesen 30 oktató foglalkozik a jogosítványra várók képzésével. Az 1981-es esztendőt a rokkantak évének nyilvánították. Ehhez dicséretes felajánlással csatlakozott a munkaközösség. Az év folyamán a kevés pénzből, rokkantsági nyugdíjból élőket és a rehabilitációs jövede­lemmel rendelkezőket is ingyen oktatják saját gépkocsijukon. A következő hírünk is a témához kapcsolódik, s szintén megyei kezdeményezés. CSEPEL AUTÓ - A MOZGÁSSÉRÜLTEKÉRT A Magyar Autóklub Pest megyei szervezetének a Csepel Autógyárban működő klubcsoportja társadalmi felajánlást tett a mozgássérült autósokért. Barkácsműhelyükben (Sziget- szentmiklósi út IX. számú kapu) áprilistól egész évben min­den kedden és csütörtökön 15 órától 19 óráig díjtalanul ellen­őrzik a mozgássérült klubtagok gépkocsijait. És most váltsunk témát, de még mindig ne üljünk autó­ba. Ugyan, nézzük már meg, milyen állapotban vannak a gumiabroncsaink. Ha már lefutottak, s most éppen hiánycikk a gumi, akkor sincs nagy baj. Erről szól következő tudósítá­sunk. SÁRGA ANGYALOK A MEGYE ÚTJAIN A közkedvelt és oly sok segítséget nyújtó Sárga angyal- szolgálat nyári menetrendje május 1-én kezdődik. Ez pedig annyit jelent, hogy hétvégeken 4000 kilométeres útvonalon, hetvenhat támaszponton, minden pénteken 17-től 22 óráig a szombati napokon 14-től 22 óráig, vasár- és ünnepnapokon pedig reggel 7-től 22 óráig teljesítenek szolgálatot. Természetesen ezen kívül változatlanul, a hét minden napján egész éven át, a következő főútvonalakon teljesítenek szolgálatot: az M7-es úton, az 1-es úton, a 3-as úton Budapest és Cegléd között, a 4-es úton Budapest és Szeged között, az 5-ös úton, a 6-os úton és a 11-es úton Budapest és Visegrád között. Mar korábban be -ámoltunk róla, hogy Szentendrén, a Paprikabíró utcai parkoljnál külön segélyszolgálati állomás működik, ahol a klubtagok számára a műszaki segélynyújtá­son kívül motordiagnosztikai vizsgálatot és fényszóró-beállí­tást is végeznek. Fontos: segélykérő telefon jelenleg csak az M7-es útvonalon van, ezért a többi útvonalakon az autósok társadalmi segítségét igénybe véve. segélykérő-lap útján ér­tesíthető az egyes támaszponton tartózkodó Sárga angyal. Talán még annyit, hogy a segélyszolgálat igénybevétele a klubtagok részére díjtalan, s csak a helyszínen felhasznál' anyag vagy alkatrész árát kell nyugta ellenében megtéríteni. A segélyszolgálatot a nem klubtagok is igénybe vehetik 120 fo­rintért, plusz alkatrészdíjért. Ezek után, azoknak is. akik eddig még nem indultak el. balesetmentes közlekedést kíván Karácsonyi István Szállítási üzemünkbe felveszünk: 9 pénztárost 9 általános adminisztrátort 9 bérelszámolót 9 autófényezőt 9 autóvillamossági szerelőt 9 lakatost és 9 autószerelőt Vízügyi Építő VóIScSnt Jelentkezni lehet a szállítási üzemben: Budaörs, Kállai Éva u, 32. Telefon: 669-333 k f

Next

/
Oldalképek
Tartalom