Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

LLOI BMP Megálló készül a kórháznál A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1981. ÁPRILIS 17., PÉNTEK r • • Összevont járási-városi szerv Munkaerő-gazdálkodás - másképp Tavaly ilyenkor még kate­gorizálva voltak a vállalatok. Az A-csoportba soroltak kor­látozás nélkül vehettek £el dolgozót, a B-sek az elmenők helyébe hozhattak újakat, a C-vel jelöltek még a távozó­kat sem pótolhatták. Kötelező volt a munkaközvetítés. Aki itt jelentkezett, akinek itt kel­leti jelentkeznie, azt elsősor­ban az A-kategóriába sorolt üzemekbe irányították. Szóba jöhettek persze a B-sek is, az úgynevezett szinten tartók, ha hiány mutatkozott, vagyis, ha csökkent a létszámuk.- A valóságban a papíron el- képzeltnél bonyolultabb volt ez a rendszer, hiszen például a Ganz Árammérőgyárba, amely a B-kategóriába tarto­zott, sokkal könnyebb volt valakit irányítani, mert úgy­szólván bárkit felvehettek. Akármilyen szakképzettségű­nek, de szakma nélkülinek is tudtak munkát adni. A Kö­zép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat nehezebb helyzetben volt. Ha történe­tesen kubikos kellett, hiába jött a munkaközvetítőbe nő, vagy olyan férfi, aki nem vál­lalta, nem vállalhatta ezt a fajta munkát. Mint minden merev rend­szernek, a kötelező munka­erő-közvetítésnek is megvol­tak a kiskapui, ahol mind a vállalatok, mind az egyének, ügyességüktől függően ki- és bejártak. Kedvező lehetőség Január elsejével mindez megszűnt. Az idei esztendő a felkészülés időszaka, s 1982- ben működésbe lép az újfaj­ta munkaerő-gazdálkodás, amelytől a gondok csökkené­sét és azt várják, hogy a fog­lalkoztatóknak elegendő és megfelelő dolgozója legyen, ahol pedig valamilyen ok miatt feleslegessé válik bizonyos számú munkás, onnan jöjje­nek el, menjenek olyan he­lyekre, amelyeken kelendő portékát termelnek, amire az addiginál is nagyobb piaci igény mutatkozik. Népgazdasági szinten ma sincs munkaerő-felesleg. Év­ről évre kevesebb fiatal érik munkaképes korúvá. Gödöl­lőn korábban Pólyák Pál munkaügyi főelőadó általá­ban nyolcszáz új munkaköny­vét adott ki évente, mostaná­ban már csak hatszázat. A vállalatok szemszögéből ez azt jelenti, hogy ha új embert vesznek fel, az vagy máshon­nan jön el, vagy pedig, ameny- nyiben még nem állt alkal­mazásban, választhat, melyik munkahelyet részesíti előny­ben. Korábban sok gondot oko­zott a nagy arányú munka­erő-vándorlás. Érzékeltetésé­re csupán egy tényt: egy-egy ember munkahelycseréje kö­rülbelül ötezer forintba kerül — végső soron a népgazda­ságnak. azaz valamennyiünk­nek. Érdekünk hát, hogy fö­löslegesen ne változtassanak helyet, de ugyanakkor az is, ha szükséges, akkor igen. A dinamikusan fejlődő, felfelé ívelő szakaszban lévő válla­latok mindig juthassanak kel­lő munkáskézhez, minél gyor­sabban. hiszen csakis úgy használhatják ki a kedvező piaci lehetőségeket. Gödöllőn az új rendszerre való áttéréssel egv időben ösz- szevonták a városi és a járá­si munkaügyi szervet, amely­nek két munkatársa mostéoí- ti ki kancsolatait a vidékün­kön lévő foglalkoztatókkal. E szervnek legfőbb feladata ezentúl a koordinálás. Meg­lehetősen sok munkahelyei kell kapcsolatba lépniük, ugyanis minden tíznél több embert foglalkoztató üzem, intézmény köteles rendszeres tájékoztatást adni munkaerő- helyzetéről, -szükségleteiről, illetve -feleslegeiről, termé­szetesen részletesen és ponto­san, feltüntetve szakképzett­séget, munkakörülményeket, igényeket stb. Átcsoportosítás De még ennél is többre tö­rekszenek. Az eddiginél pon­tosabb előrelátásra. Például a továbbképzésben. A felgyor­sult gazdasági ritmushoz csak úgy alkalmazkodhatnak a vál­lalatok, ha idejében döntenek a termékszerkezet átalakítá­sáról és megteremtik hozzá a feltételeket. Egyebek között felkészítik a munkavállaló­kat, át- és továbbképzéssel. Előfordulhat, hogy házon be­lül nem érdemes tanfolyamot indítani, de ha történetesen a város másik tizemében is ter­veznek hasonlót, jó együttmű­ködéssel ott is taníttathatják dolgozóikat. Ez csak egyetlen példa. Szá­muk a következő években szaoorodni fog, amikor vár­hatóan meggyorsul a gazdasá­gilag szükségszerű munka­erőmozgás, s minél jobb a vállalatok és a területi mun­kaügyi szakigazgatási szerv kapcsolata, annál kisebb zök­kenőkkel. kevesebb megráz­kódtatással csoportosíthatók át munkások egyik gyárból a másikba. A cél változatlan: teljes foglalkoztatottság, de erő és értelem ott működjön, ahol a leggazdaságosabb. A gödöllői szakigazgatási szerv tapasztalatai szerint a megkötöttségek feloldása óta nincs nagyobb mozgás a ko­rábbinál. Ami korántsem je­lenti, hogy megszűnt a fölös­leges munkahely-változtatás, aminek, bizonyos megkötött­ségekkel is, továbbra is elejét kell venni. • Gyors felismerés Természetesen e téren sem az adminisztratív intézkedés a leghatásosabb. Sokkal in­kább a gazdasági kényszerből fakadó felismerés, ami a vál­lalatokat mindinkább arra ösz­tönzi, hogy ne csak az anyag­gal, az energiával, hanem a munkaerővel is takarékosan bánjanak, vagyis annyit hasz­náljanak fel. amennyi okvet­lenül szükséges. K. P. Aszódi anyakönyvi hírek Született: Varga Mária és Budai Imre: Ágnes; Duchaj Erzsébet és Mészáros Géza: Géza; Hegyaljai Erzsébet és Blaubacher Pál: Erzsébet; Péter Margit és Szabó Gyu­la: Zsuzsanna; Licskó Éva és Bánhegyi Ottó: Balázs; Mol­nár Ildikó és Gál Gyula: Ni­koletta; Tóth Edit és Borbiró József: Balázs nevű gyerme­ke. Házasságot kötött: Galam­bos László és Könczöl Edit. Elhunyt: Oravecz Tibor, Aszód, Kinizsi út 4.; ifj. Maj- dán István, Aszód, Kossuth Lajos u. 19.; Fekete István, Aszód, Kossuth Lajos u. 80.; Lipták József, Aszód, Siklai- hegy 4.; Török Ferenc, Do- mony, Fő út 69.; Szabó Já- nosné, Aszód, Csengey u. 23.; Fekete Károly, Aszód, Csíki Imre út 6.; Matejcsok József, Aszód, Pesti út 40.; Csendes József, Domony, Tavasz út 4.; Botos György, Aszód, Fa­lujárók u. 4.; Börzsönyi An­tal, Aszód, Pesti u. 24.; Sztracs- kó Pál, Rákóczi út 15.; Braun Zsuzsanna, Iklad, Csokonai u. 15.; Vlaj István, Aszód, Mély út 4. A Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói a kerepestarcsai kórház új HÉV-megállójának és az ehhez kapcsolódó aluljárónak a földmunkáin dolgoznak. A pá­lyatestek alatti ideiglenes híd építéséhez készítik elő a munkaterületet. Barcza Zsolt (elvétele Esőben is járható Az utca lakói építették A falusi mellékutcákkal kapcsolatban mindenütt sok a panasz. Esős időben sárten­gerré válnak, nem tud a men­tő beállni, lehetetlen más járművekkel is bemenni, és ez bizony számos esetben okoz bosszúságot, keserűséget az ott lakóknak. Panaszkodnak, kérnek a tanács, a népfront ülésein, a falugyűléseken, de tudomásul kell venniük, hogy a községi tanácsok anyagi ereje véges, vannak égetőbb, többeket érintő, sürgősebben megoldandó feladatok is. Azért valamit mégis lehet tenni, mint ahogy például Kartalon. A Hunyadi utca lakói el­határozták, hogyha már a tanács nem bírja fedezni ut­cájuk aszfaltozását, maguk szüntetik meg sokszor el­hangzott panaszukat. Pénzt adtak össze, társadalmi mun­kát szerveztek — a fő szerve­ző Kelemen Mihályné ta­nácstag volt —, salakot vásá­roltak, s a tanács vezetősége, látva az utca lakóinak el­szánt akaratát, egy ember­ként való összefogását, any- nyival besegített, hogy tíz fuvar költségét magára vál­lalta. Ahogy nem sajnálták a pénzt az utca lakói, úgy nem sajnálták a fáradságot sem, rövid idő alatt, esős időben is nagyszerűen járható utat építettek — maguknak. íme: ez is egy megoldás, s nem kellett évekig várniuk arra, hogy az ő utcájuk is sorra ke­rüljön, és csupán a töredéké­be került annak az összeg­nek, amit ezért a tanácsnak kellett volna kifizetnie. Szorgosak a fiatalok A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ KISZ-alapszervezete az egyik legjobban működő közösség ebben a nagyközségünkben. A hatékony politikai, nevelő és mozgalmi munka mellett a társadalmi tevékenységből is kiveszik részüket a fiatalok. Részt kérnek a település szé- pítési munkálataiból is. Ezen a tavaszon ismét szerveznek hulladék eltakarítási és gyűj­tési akciót, amelyet a külte­rületekre is kiterjesztenek. Galgamácsa Kispályás bajnokság Galgamácsán megkezdődött a Galgaparti összefogás Tsz Sportegyesület tömegsportbi­zottsága által szervezett kis­pályás labdarúgó-bajnokság tavaszi idénye. Vácegresi Honvéd—Iklad- Galgamácsai SE öregfiúk 2-2. Vezette: Kovács. A sportszerű találkozót száz néző nézte végig, s tapsaikból ítélve nem csalódtak. Az öregfiúk és a fiatalok végig jól játszottak, de nem bírtak egymással. Domonyi öreg fiúk—Váckis- újfalu község 8-1. Vezette: Rottenhoffer. Ez a találkozó is sportszerű körülmények kö­zött zajlott le, a bíró is jól működött. A helyieknek min­den sikerült, a tavalyi baj­nok Váckisűjfalu nélkülöz­ni volt kénytelen kapusát. Er­re a mérkőzésre ötvenen vol­tak kíváncsiak. Galgamácsai Tsz Gépész— Alagi Állami Gazdaság ME­Boltvezető volt mindig Leszorított forgási sebesség Nem tudom, a népszerűség­nek milyen fokozatai vannak, vannak-e egyáltalán. Az azon­ban biztos, hogy aki vala­mennyit magáénak tudhat az élet eme derűs oldalából, az bizonyára könnyebben viseli el a nehézségeket, másképpen oldja meg a gondokat. Először pavilon Azt gondolom, hogy az ilyen emberek közé tartozik Csima Ferencné is, aki a Pécel—Isaszegi Áfész 35-ös számú élelmiszerüzletét ve­zeti Isaszegen. Találkozásunk úgy alakult, hogy nem az üz­letben, hanem szabadnapján, otthon találkoztam vele. El­nézést kért, hogy nem sok ideje van, a nagymosás kel­lős közepébe csöppentem hoz­zájuk. — Tizennyolc éve dolgo­zom a Pécel—Isaszegi Áfész- nél, a Csata Vendéglőben fel­szolgálóként kezdtem. Alig telt el egy év,. Duka elvtárs, szövetkezetünk elnöke arra kért, hogy vegyem át az új iskolában azt a kis pavilont, amiben tanszereket árusítot­tak. Időközben igény mutat­kozott arra, hogy a Dózsa György út környékén legyen valamilyen kis üzlet, hiszen egyre gyarapodott a község­nek ez a része, új házak, ut­cák nyíltak. — Ekkor engedték meg szüleim, hogy itt a telkükön, a szomszédos udvarban egy nagyobb helyiséget építhessen az áfész, de ez még mindig csak egy pavilonszerű léte­sítmény volt. Ebben árusítot­tunk egészen 1971-ig, amikor elkészült a korszerű, sokkal nagyobb mostani üzletünk. Nem örökség Ahogy mondja, össze serh lehet hasonlítani akkori és mostani lehetőségeiket. A ré­giben hárman voltak, ebben a nagyobban, amit tavaly bő­vítettek és önkiszolgáló rend­szerűre alakítottak, öten van­nak. Mind a környező utcák­éból valók, isaszegiek tehát, tudják kinek, mi kell, jól ismerik az embereket. Ahogy mondja: jó kis kollektíva van ebben a boltban együtt, így azután az sem csoda, hogy bár most nincsenek ilyenek, tanulókat is foglalkoztatnak. — Legutóbb két tanuló volt a kezem alatt, az egyik most ugyan gyesen van, a másik a Rákóczi utcai boltban. Csima Ferencné munkája közben tanulta a kereskedői szakma gyakorlati és elméleti tudnivalóit, legfőképpen pedig emberi oldalát. A szakmun­kásbizonyítványt, a kétéves élelmiszereladói iskolán 1973- ban szerezte meg, majd egy év múlva boltveztői képesítést szerzett. Példája érdekes, mert tu­lajdonképpen azt mondhatta el magáról, hogy amióta ke­reskedő, mindig üzletvezető volt. Nem örökölte ezt a szakmát, a családjában senki sem volt kereskedő. Mostanra azonban valószínűleg megta­nulta minden csinját-binját. — Az első és legfontosabb, hogy aki eladni akar, az adjon tiszteletet a vevőnek. Tudom, régi követelmény ez, de nagyon lényeges. Mi a legtöbbet élelmiszerrel foglal­kozunk, bár van üzletünkben vegyi-, egy kevés üvegáru és más, de az is alapvető köve­telmény, hogy az eladó min­dig tiszta, pedáns legyen. Aki a raktárban dolgozik, s mindegyikőnkre sor kerül, szinte mindennap, az ott le­het színes köpenyben, de ha az eladótérbe jön, vagy a pult mögé áll, legyen fehér­ben. A füzet Az is fontos, hogy egy-egy kereskedőnek, még ha nem boltvezető is, az igényeket jól mérje föl. A tanulóknak is mindig elmondja: olyat nem ismerünk, hogy az alapvető cikkek kifogyjanak. Ennek az ellentéte, hogy sokáig nem is feküdhet áru az üzletben vagy a raktárban nálunk. Ebben a boltban, aminek a havi for­galma ma már 700 ezer fo­rint körül van, sikerült az áruk forgási sebességét 16—17 napra leszorítani, ami három­négy nappal kevesebb a me­gyei átlagnál. Mit is tesznek ezért? Sok mindent, de azt gondolom érdemes megemlíteni Csimá- nénak azt az ötletét, hogy néhány éve egy füzetet rend­szeresített, aminek mondjuk az lehetne a címoldalán, hogy kifogyott áruk. Amikor bárki kolléganői közül kihozza az utolsó karton árut a raktár­ból, azonnal beírja azt a hiányzók listájára. Vagy van egy füzetük, ami közvetlenül az alapegységvezetőjüknek szól. Ebbe meg azokat a gondokat, hiányosságokat ír­ják, amiket az ide érkező fe­lettesüknek tudnia kell. Jó közösség ősztől három, általános is­kolát végzett kislányt vár­nak az üzletbe tanulónak Bízvást mondhatjuk, jó ke­zekbe, jó közösségbe kerül­nek, a szakmát itt alaposa megtanulhatják. Csak fi- gvelniük kell például Csim? Ferencnére, aki eddig kétsze lett az áfész kiváló dolgozói? s megkapta a belkereckede lem kiváló dolgozója kitünte tést is. Fehér István DŐSZ 6-0. Vezette: Puskás. Alacsony színvonalú találko­zó, sok kihagyott gólhelyzet. Az alagiak végig öt emberrel játszottak. Nézőszám: 25. Galgamácsai Tsz MEDOSZ— Galgamácsai Tsz KlSZ-bizott- ság 3-0. (Játék nélkül.) A KISZ-esek csapatából a kez­dési időre csupán ketten je­lentek meg. A pálya is elő­készítetlen volt, ezért a ven­déglátókat is figyelmeztették. Vácegres Község—Galga- györki Fémmunkás 4-3. Ve­zette: Horváth. A vácegresi csapat kiállt ugyan, de mivel az igazolásaik nem voltak rendben, a mérkőzést barát­ságosnak minősítették. Városi moziműsor A púpos lovacska. Színes, szinkronizált szovjet rajzfilm. Csaik 4 órakor. Pokoli torony, I—II. Színes amerikai katasztrófafilm, 6 órakor. Tojásfestés A gödöllői művelődési köz­pont vasárnapi gyerekfoglal­kozásán játékkészítés és tojás­festés szerepel a programon, melynek vezetője Nagy Mari ifjú népművész. Túrái tornászok Országos döntőben Igen népszerű a torna a tú­rái általános iskola úttörői körében. Különösen a lányok tesznek ki magukért Leg­utóbb a Kollár Mária, Hámo­ri Csilla, Szénási Mónika, Lé­vai Gabriella, Sziráki Kriszti­na és Várkonyi Edit alkotta csapatuk nyerte a megyei út­törőolimpia torna csapatver­senyét. A lányok tehát részt vehetnek a Nyíregyházán jú­nius végén vagy július elején tartandó országos úttörőolim­pia küzdelmeiben. 9-én reggel elveszett egy fehér agár nős­tény kutya. Kora 16 hó­nap, ismertetőjele: fél feje fekete. Kérjük a becsületes megtalálót, jutalom ellenében je­lentkezzen: Kiss And­rásnál, Gödöllő, Rónai Dezső út 22. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik szeretett feleségem és drága jó édesanyánk. Csitári tózsefné temetésén részt vettek és fájdalmunkat enyhíteni próbál­ok. özv. Csitári József és gyerme­kei családjukkal. isav aio iouo» tiII i«p)

Next

/
Oldalképek
Tartalom