Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

1981. ÁPRILIS 2., CSÜTÖRTÖK rar ffieirr au Csoda Dányban Evekig hiába panaszkodtak a dányiak. Ellátásuk legnagyobb hiányosságán nem tudtak változtatni. A sütőipari vállalat legtöbbször délelőtt tíz és tizenkét óra között szállította a kenyeret az üzletekbe. Nem volt megnyugtató a gyermekintézmények pékáruval való el­látása sem. A vásárlók zúgolódtak, az illetékesek meg­próbálták a sütőipariakat jobb belátásra bírni. Azok azonban váltig hajtogatták, a gépkocsipark nem teszi lehetővé a korábbi szállítást. Nemrég a tanács úgy döntött, a pékáruellátás javí­tására engedélyt ad egy magánkereskedőnek, aki ebben a hónapban meg is nyitotta üzletét. És lön csodái Azóta a sütőipari vállalat a boltnyitás idejére, reggel1, hat órára kiszállítja a kenyeret és a pékárut. Se kapacitásbővítés, se újabb gépkocsi nem kellett hoczá. Csupán egy szál versenytárs! Patinás keretben Szálloda a várban Szállodát rendeznék be a pápai várkastély egyik mellék­épületében. Forgalmas helyen, Pápa főterén áll ez a barokk épület, amelyet az eredeti épí­tészeti stílusnak megfelelően állítanak helyre, s így patinás keretbe foglalt, de korszerű szállodai ellátást teremtenek, amellyel a Város régi gondját oldják meg. Pápa szállodái, köztük a Grif és a Béke rég elavultak, csupán becses iro­dalmi alkotások őrzik egykori hírnevüket, fényüket. A res­taurált barokk épületben 60 vendégnek rendeznek be ké­nyelmes szálláshelyet. Szakmai logikával Komputerizált növényvédelem Az országban elsőként szá­mítógép tervezd meg a vegy­szeres gyomirtás technológiá­ját a baranyai búzatáblákon. A mostani tavaszon — kísér­letképpen —, 15 ezer hektá­ron alkalmazzák az új mód­szert. A nemzetközi viszony­latban is korszerű eljárást, a Baranya megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomá­son. dolgozták ki Reisinger Péter főmérnök és munkatár­sai. A kísérletben együttműkö­dő mezőgazdasági üzemek ezekben a napokban minden búzatáblájukon úgynevezett gyomfelvételezést tartanak és az adatokat átadják a nö­vényvédelmi állojnásnak, ahol betáplálják a Pécsi Regionális Számítóközpont kihelyezett termináljába. Ám . ebbe a komputerbe előzőleg olyan programot építettek be, amely szigorú szakmai logika alapján kiválasztja a legeredménye­sebb védekezési technológiát. Próbaúton az új Ikarus Üjabb taggal gazdagodott az Ikarus autóbuszosaivá. Elké­szítették az eddigi leghosszabb autóbuszt, az Ikarus-ScanSa 239,20 típusút. A svéd gyárral kooperációban készült jármű hossza eléri a tizenkét métert, speciális légkondicionáló beren­dezés, víztartály és vízhűtő szolgálja az utasok kényelmét. Fáy András Takarékszövetkezet Előnyben a mezőgazdasági hitel A takarékszövetkezetek ] munkájának egyik, talán a legfontosabb mutatója a be­tétállomány alakulása. Egész tevékenységüket — az OTP- hez hasonlóan — erre alapoz­hatják. Hitelt például csak a náluk elhelyezett pénzből ad­hatnak. A csaknem 15 ezres tagságú kiskunlacházi Fáy András Takarékszövetkezet a 15 millió forintos tavalyi bstétnövelési tervét 150 százalékra teljesítette. Ez a szövetkezet szocialista brigádjainak, s természetesen a körzetükben okosan gaz­dálkodó, takarékos emberek­nek, családoknak köszönhető. A brigádok arra is vállalkoz­tak, hogy az év végére a 2 millió 660 ezer forint értékű takaréklevél-állományt 10 millióra gyarapítsák. A vég­eredmény: 10 millió 200 ezer forint. December 31-én a szö- • vetkezetben elhelyezett beté­tek Összege 190 millió 643 ezer forint volt. (De hogy a betétgyűjtési és a takarékos­kodás! kedv az új évvel sem lohadt le, bizonyítja: február végén már 196 millió 700 ezer forintnál tartottak.) A taka­rékszövetkezet kilenc egy­sége közötti, versenyben a náluk elhelyezett betét alap­ján 1. a központi, 2. a döm- södi, s 3. a” ráckevei kiren­deltség. S még egy fontos és imponáló adat: tavaly 6 és fél millió ka­matot fizettek ki, illetve írtak jóvá. A népgazdasági céloknak megfelelően előnyben része­sítették a mezőgazdasági ter­melést segítő hiteligényeket. A háztáji gazdaságok fejlesz­tésére például több mint 18 millió forintot adtak. (Ez 6 millió 478 ezer forinttal több, mint az 1979. évi volt.) Az építési jellegű kölcsön össze­ge tavaly meghaladta a 9 mil­lió forintot. Ezt egyébként a fiatalok és a nagvcsaládosok kedvezményesen kanták. (A kamatokat ,2 százalékkal csők kentették!) Tavaiv együttvé­ve a 31 millió 400 ezer forint hitelál'omány mellett 49 mil­lió 603 ezer forint kölcsönt folyósítottak. A régi központi üzletházuk korszerűsítésére 3 és fél mil­lió forintot költöttek 1980- han. Az év utolsó negyedé­ben pedig elkezdték a sziget­csépi kirendeltség építését A sok kiadás ellenére — s a takarékszövetkezet tagságának ez igazán nem mindegy — te­kintélyes nyereséggel zártak. A mozgalmas múlt évet ugyanilyen követi. Ahogy Sö­rös Mihályné, a takarékszö­vetkezet igazgatósági elnöke elmondta, idén 18 millió fo­rint betétnövelési tervet ha­tároztak meg. Legalább 250 új belépővel szeretnék a tag­létszámot növelni. A küldött- gyűlésen elfogadott idei terv szerint a hitelek nagyobb részét ismét a háztáji gazdasá­gok fejlesztésére és a la­káshelyzet javítására for­dítják. A középtávú terv alapján pedig 1985. végén a részjegy­alap 4 millió 200 ezer, a be­tétállomány 276 , millió 643 ezer forint lesz. Az öt év alatt a tagságnak 270 millió forint kölcsönt terveznek fo­lyósítani. Sz. P. Társadalmi ünnepségek, szertartások Az emberi élet minden állomásán Legfontosabb feladat a tudatformálás Egy csaknem tizenegy esz­tendővel ezelőtti kormányha­tározat teremtette meg a Tár­sadalmi Ünnepségeket és Szer­tartásokat Szervező Irodák lét. rehozásának és működésének feltételeit. Friss adatok szerint az országban ma összesen 120, a megyében 17 ilyen iroda mű­ködik. A monori járásban a szocia­lista jellegű, családi ünnepsé­gek, szertartások iránti igé­nyek növekedése 1974-ben tet­te szükségessé a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartáso­kat Szervező Iroda életrehívá- sát. A TÜSZSZI hatesztendős te­vékenységével kivívott elisme­rését, rangját igazolja, hogy a héten a járásbeli tanácsi veze­tők tanácskozásán értékelték az iroda működésének tapasztala­tait. A napirend előterjesztője dr. Erdős Ervin, a járási hiva­tal elnökhelyettese volt. — Hogyan alakult az el­telt hat évben a tanácsok és TÜSZSZI kapcsolata? — A Társadalmi Ünnepsége­ket és Szertartásokat Szervező Iroda működési területe meg­egyezik a járás közigazgatási területével. Az iroda és a taná­csok közötti együttműködési szerződések határozzák meg közös feladataikat, keretet ad­nak az összehangolt, tervszerű tevékenységnek. A TÜSZSZI bemutató rendezvényeket tart, koordinálja a propaganda- munkát, módszertani segítsé­get, kulturális szolgáltatást nyújt. Feladata a szakirodalom terjesztése, az anyagi eszkö­zök tervszerű felhasználása. — Az induláskor nem­csak a tapasztalatlanság, hanem a technikai fogyaté­kosságok, a gépjármű hiá­nya is gondokat okozott... — Véleményünk szerint az iroda személyi ellátottsága jó, megfelelő technikai eszközök­kel rendelkeznek, közlekedési gondjaik megoldódtak — mon­dotta dr. Erdős Ervin. — A TÜSZSZI fenntartásáról a ta­nácsók közösen gondoskodnak. Eddig körülbelül 1 ezer 500 családi esemény színvonalas megrendezését kérték tőlük, kétszáz egyéb társadalmi ün­nepség megszervezéséhez is se­gítséget nyújtottak. A rendez­vényeiken összesen körülbelül 50 ezer ember vett részt. — Az iroda tevékenysége szorosan kapcsolódik az em­ber életének egyes állomá­saihoz. A megszülető gyer­mek először nevet kap... — A társadalmi rendezésű családi események között ki­emelt helyet foglalt el a név­adó ünnepség. Ezek száma a járásban sajnos nem nő olyan arányban, mint amennyire csökken a keresztelések száma. Különösen gond ez a kisközsé­gekben. Fokozódik viszont a különböző társadalmi szerveze­tek — üzemek, szocialista bri­gádok — aktivitása. Kétségte­len, hogy a jövőben még több figyelmet kell fordítani a meg­felelő külsőségek megteremté­sére, lehetővé kell tenni, hogy a szülők több színvonalas mű­sor közül választhassanak. — A gyermek felcsepere­dik, párt választ, megháza­sodik. Gyakoribbá válnak-e napjainkban a társadalmi házasságkötések? — E területen a legbiztatób­bak a TÜSZSZI eredményei: 1975. és 1979. között a házas­ságkötések 58,2 százaléka tár­sadalmi keretek között történt. A járási székhelyen a társadal­mi esküvők aránya 91,9 száza­lék, a kisközségekben viszont csak időszakosan tapasztalha­tó fejlődés. Kimutatható azon­ban, hogy a 20 éven aluli fia­talok egy része kifejezetten anyagi okokból (menyasszony­tánc, nászajándék!) választja a hagyományos szertartást. En­nek ellenére hatásosnak mond­ható a TÜSZSZI propagandája a munkahelyek társadalmi és tömegszervezeteinek közremű­ködése. — Egyre többen veszik igény­be a környékbeli községekből is a szépen berendezett monori házasságkötő termet. A legtöbb más helyen sajnos nem megfe­lelő az ilyen célú helyiségek díszítése, akusztikája, a meghí­vott vendégek gyakran kinn­rekednek. A társadalmi rende­zésű házasságkötések számá­nak és színvonalának emelése jórészt mégis attól függ, hogy milyen mértékben sikerül javí­tani a módszertani munkát. — Szomorú, de sajnos el­kerülhetetlen végállamása az ember életének a teme­tés. — A társadalmi gyászszer­tartások terjedését sok objek­tiv akadály hátráltatja. Töb­bek között a temetők techni­kai problémái, a községi te­metők hiánya, a ravatalozók épületének és felszereltségének jelenlegi — nem kielégítő szín­vonala, tárgyi, személyi ellá­tottsága. Ennek ellenére az utóbbi öt évben a nagyközsé­gekben kétszer, a kisközségek­ben háromszor annyi társadal­mi temetés megrendezését kér­ték a TÜSZSZI-től, mint előtte. Vitathatatlan, hogy még haté­konyabbá kell azonban tenni a propagandát, javítani kell a szolgáltatások színvonalát. Biz­tosítani kell a szónokképzés folyamatosságát, s meg kell vizsgálni egy állandó kamara­kórus szervezésének és mű­ködtetésének lehetőségeit — állapította meg dr. Erdős Er­vin. — Legfontosabb, hogy a lakosság szélesebb köre. igé­nyelje a családi jellegű társa­dalmi ünnepségek megrende­zését. Ez a tudatosító, valamint a módszertani munka javítá­sát teszi szükségessé. Ebben a munkában számítunk a politi­kai, társadalmi és tömegszer­vezetek, valamint a munkahe­lyi közösségek segítségére is. V. J. A Cardo szállítja Bútorajánlat nyár közepére Csaknem 135 millió forint értékű bútort kap a második félévben a belkereskedelem a Cardo Bútorgyártól. Az újdonságok között ajánl­ja a gyár a Cardo szekrény­sor díszléces változatát, amely a házigyári lakásokban is jól elhelyezhető. Többféle válto­zatban — tölgy, kőris és ma­hagóni furnírozással. poliész­ter és matt fényezéssel — ké­szül. Hálószobák berendezé­sére szolgál a tölgy fumirozá- sú Dizzy gyártmánycsalád, amelynek franciaágyát rusz­tikus hatású szekrények és éj­jeliszekrények egészítik ki. A második félévben kezdi meg az Anitra szekrénysor gyártá­sát. Ehhez akasztós szekrény és üvegajtós könyvszekrény tartozik. Az elemeire bontha­tó szekrénysort a Bútorérttel közösen fejlesztette ki a Car­do, s amennyiben a vevők ké­rik, az elemeket külön is ér­tékesítik. A kárpitos bútorok körében új termék a Salvador ülőgarnitúra. Két nagyméretű telekárpitos fotelből és egy kanapéból áll. Különféle plüss szövetekkel, illetve valódi bőrrel bevonva kerül forga­lomba. Újfajta szölóbútor a Wagner elnevezésű nyolcszög­letű dohányzóasztal. Tölgyfur- nírozástsal, ' kétféle magasság­ban, natúr és pácolt változat­ban gyártják. A dülőút végén állt meg Fazekas, nézte a lombosodé fákat, a. kertekben szorgoskodó embereket, a bódékat, a tornyos faházakat, a csi- csésre színezett villákat, az ajtó elé terülő kőlapos, oszlopos, kerti szé­kekkel, fotelekkel, asztalokkal zsú­folt teraszokat. Mosolygott. Ez hát a Kőérberek, gondolta, a legendás Kö- érberek, amiről annyit beszélt Só­nyák, a barátja, aki tavaszi szalon­nasütésre invitálta ki a nyaralójába. Lassan, baktatva ment a dimbes- dombos, gödrös úton és kereste Só­nyák főmérnök házikóját. Könnyen megismered, mondta neki Sónyák a telefonba, az. utca közepénél, balol­dalt egy erkélyes kis bódé, csúcsos tető, szélkakas, antenna. Valóban könnyen megtalálta. — Jó napot! — mondta hangosan, mert sehol egy lelket nem látott. Csak harmadszori kiáltására buk­kant elő Sónyák, aki harsány üvöl­téssel fogadta és sodorta tovább a verandára. — Nagyon örülök, hogy kijöttél. ■ Már említettem a szomszédoknak, hogy jössz. Hej, lesz itt, olyan szalon­nasütés, hogy megemlegeti Kőérbe­rek. Gesztikulált, hangoskodott. És sür- gött, forgott. Pálinkát hozott, sós pálcikákat, pogácsát. Fazekas megle­petten bámult rá. Sónyák, a mindig kimért, mérsékelt hangú, komoly Só­nyák, mintha nem ugyanaz az em­ber lenne, akivel Pesten barátkozik. — Egészségedre, komám — emelte poharát Sónyák. — Rögtön jön a feleségem is, csak átszaladt'valame­lyik szomszédhoz palántáért vagy mi a fenéért. I tták, rágyújtottak. Fazekas szem- ügyre vette a kertet, aztán a házigazda invitálására a szobákat, a konyhát, az emeleten a tetőtérbe épí­tett kuckót, a balkont, ahonnan messze el lehetett látni. — Nagyon szép — mondta Fazekas őszintén. — Azt elhiszem. Hét éve, barátom, hét éve már, hogy én minden hét végén itt vagyok és babusgatom. Még télen is ki-kiszaladok, csak úgy kö­rülnézni, hogy rendben van e min­den, Visszamentek a verandára. — Tudod — folytatta egy újabb pohárka után Sónyák —, annak, örü­lök a legjobban, hogy itt csupa jó szomszéd van. Barátom, ez egy iga­zi közösség. Negyvenkét házikó van az utcánkban, de ha én például be­jelentem, hogy nálam délután négy­kor flekkensütés, vagy szalonna­sütés, akkor legalább negyvenen át­néznek. Elégedetten nézett Fazekasra, aki­nek szemében még ott csillogott a csodálkozás, az elismerés, s némi irigység, hogy bizony neki is jó len­ne már vénségére egy ilyen kis ta­nyát teremtenie, — Örülök, hogy ilyen jó szomszé­dokkal vagy körülvéve. Mert az na­gyon fontos — jegyezte meg Faze­kas. — Igen, öregem, itt nekem az egész utca a szomszédom. Nézd csak, az utca elején baloldalt egy igazga­tó, vele szemben a főosztályvezetőék, mellettük az egyik kutató intézetből egy vegyész, az a kissé tarka házikó a tanácsoséké... 'Töprengve hallgatta Fazekas. Ne- vek röpködtek a verandán, is­mert, jeles nevek, irigyelt beosztású emberek nevei. Sónyák elemében volt. Elképesztette tájékozottságával Fazekast. Ismert minden családot, intimitásokat súgott asszonyokról, menyekről, vejekről, kamaszodó uno­kákról, csintalankodó rokonokról, a szomszédaik rokonairól természete­sen, ki mikor kezdett építkezni^ ho­gyan szerezte az anyagot, — Szóval, barátom — nevetgélt Sónyák —, tedd kényelembe magad, rögtön jön a feleségem, de kajára most ne számíts, mert korán kezd­jük a szalonnasütést. Akkor ehetsz, amennyit bírsz, mert meg kell maid kóstolgatnod a szomszédokét is. Il­lik legalább egy-egy falatot enni. ér­ted. Ja, majd elfelejtettem mondani, hogy Kanyukéknak meg Szilágyiak­nak is lesz vendégük. Szóval leszünk •egy páran. De annak örülök a leg­jobban, hogy megismerkedsz a szom­szédaimmal. — Én is örülök. És tudod, kicsit irigyellek is, hogy ilyen jó, majd-, hogynem baráti viszonyban vagya szomszédaiddal. Mert én alig, alig ismerem őket — mondta Fazekas szomorkásán. — Te félreértettél, öregem! — Hogyhogy? — kérdezte Fazekas elképedve. — Csak nem gondolod, hogy ez a pár pohárka pálinka a fe­jembe szállt. — Nem, nem gondolom. De én, öregem, csak a hétvégi szomszédaim­ról beszéltem. — Hétvégi szomszédaidról? — Igen. Ezekről ni — lendítette karját félkörbe, jelezve, hogy az ut­cában lakókra gondolt. — És nem a hétköznapi szomszédokról, otthon, a házban. Megsúgom neked, hogy a két közvetlen szomszédommal is alig váltottam egy, két szót, amióta ott lakom. Pedig már tizenöt éve ott lakunk. A többiről meg fogalmam sincs, hogy kik, mik, hol dolgoznak, hogy élnek, elváltak, nem váltak, gyászolnak, örülnek. Nem, barátom, nekem az az elvem, hogy ott, ahol lakik az ember, ne haverkodjon. An­nak soha sincs jó vége. Abból csak pletykaáradat lesz, vagy rágalmazás. Ügy ám! R eszökkent a kertkapun Sónyákné két nevetgélő asszonnyal. Só­nyákné lelkendezve üdvözölte, aztán bemutatta a nőket. — Kedves szomszédaim — mond­ta. Fazekas nyájasan mosolygott. Ked­ves hétvégi szomszédok, gondolta, aztán bókon törte a fejét, hogy a háziasszony jókedve el ne röppenjen. i 9 Eába Mihály: ^JJétuécji ázomózédob

Next

/
Oldalképek
Tartalom