Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-15 / 88. szám
Vita a környezetről A farkas visszaszól “Bizonyára ismerik a tör- ténetet a pásztorfiúról meg a .farkasról: a fiú annyiszor kiabált segítségért és társai annyiszor hittek neki, hogy amikor valóban jött a farkas és tényleg kellett volna a segítség, egy sem akadt, aki hallgatott volna szavára. Nos. effajta pásztor-farkasként vagyunk mi magunk környezetünkkel, a mi alatt ez esetben egész közösségünket, az emberiséget értve. Mert az ember születésétől fogva pusztítja környezetét, és időnként segítségért kiált. Évezredek pusztításából (avagy kényelmesebb mulasztásából) századunk, a technika századának több ezer évre való is jutott. És hiáha is írta le már a hatvanas évek végén a világ energiáinak kimerüléséről, a Föld táplálékának fölemésztéséről vészjósló szavait a Római Klub tudóstársasága, pusztítjuk mi is naponta tovább környezetünket. A mi alatt most már saját magunkat értve, akik a század utolsó évtizedeiben élünk a Duna—Tisza közén, szűkebb hazánkban, Pest megyében, jelesül Érd városában. Környezetromboló apró felelőtlenségeink ig azán nem emberiséget veszélyeztető méretűek. Napi szemetelésünk, utcára öntözött szennyvizünk, föltúrt és félbehagyott útjaink, csúnya építkezésünk, rendezetlen környezetünk, következetlen felelősségrend- szerünk eltörpül a Föld vizeinek és levegőjének tudományos szennyezése mellett. S még csak azzal sem büszkélkedhetünk, hogy környezetünk szennyezése valamifajta érdi sajátosság. S ha időnként annak tűnne is, az csak azért lehetséges, mert a város — ismert megállapítás ez —kiterjedésénél és lélekszámá- nál fogva hajlamosabb sűríteni az országos és a megyei gondokat. S az sem egyedül érdi vonás, hogy az időnkénti felelősségkutatásnál mindenki másra mutat, a lakosság a tanácsra, a város vezetni hivatott testületé pedig vissza, mintha a kettő egymástól függetlenül létező lenne. Pedig hogy mennyire nem az, éppen tárgyalt témánk is bizonyítja: lakosság és tanács egyaránt részese környezetünk ilyen vagy olyan alakításának. Hiszen, ha elfogadjuk, hogy a lakosság szemetel, úgy el kell fogadnunk a tanács kötelességét lerakóhelyek kijelölésére, a szemét elhordá- sának megszervezésére és a szabálytalankodók megbüntetésére. Ha fölrójuk, hogy rendetlenek a járdák, az árkok, úgy föl kell rór nunk közterületeink állapotát, mi több: köztér hiányát. Ha kifogásoljuk a városképet romboló építkezéseket, úgy kifogásolnunk kell a következetlen fele- lősségrevonást, az engedélyek rendszertelen kiadását. Ha (egyáltalán) büntetést fizet a szabálytalankodó állampolgár útra, járdára lerakott építési anyaga miatt, úgy joga és kötelessége a lakosságot képviselő szervezetnek föllépni az építkezést felibe-har- madába hagyó, az eredeti íllapot helyreállítására gondolni sem akaró hivatalos munkavállalókkal szemben. Ha megakad szemünk a konyhai szennyvíz utcára locsolásán, úgy meg kell ütköznünk az iskolák használt vizének főútvonalon való csörgede- zésén. S hisszük: a csapból folyó víz is az emberi környezet alapvető alkotója. Környezetünk védelmében nem elég a jószándékú igyekezet, kötelességünk a természet, a település óvása — így foglalt állást legutóbb a megyei pártbizottság és ekképp tárgyalt e témáról az elmúlt héten egy városi szintű értekezlet is. Mert ismét előtérbe került a megyében és Érd városában is a környezet védelme: erre született intézkedési terv, amelynek alapján állami és tömegszervezetek, üzemek, vállalatok fogalmazzák meg saját tennivalójukat. Erre alakult egy operatív bizottság (kár, hogy nem koordinációs: egy, a párt-, állami, gazdasági és tömegszervezetek képviselőiből álló szűkebb testület nagyobb erőt képviselhetett volna), hangoztatva: nem egyszeri kampányról, városi szintű nagytakarításról, hanem környezetünk védelmét szolgáló szemléletváltoztatásról, alapvető kötelességek teljesítéséről van szó. |V/| ért — és ebben külön- bözik esetünk a példabeszédbéli pásztorfiú történetétől — nem elég segítségért kiáltani: sürgősen cselekedni kell! Környezetünk ugyanis rádöbbent bennünket a természetért, településünkért — önmagunkért való felelősségünkre. (Cikkünket vitaindítónak szánjuk. Olvasóink véleményét, leveleit a Pest megyei Hírlap címére: 1446 Budapest, Pf. 311, vagy az Érdi Hírlap címére: 2030 Érd, Lenin u. 33. várjuk.) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■naaBiaaHHanBBHHHHBnHnanaHBBaBBBaoaBiadHGíSmEiBHH A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM 1981. ÁPRILIS 15., SZERDA Hagyományőrző kisdiákok Hol terem a népi táncos? Mi kell a népi tánchoz? A kívülálló bizonyára effélére szavazna: ügyesség, ritmusérzék, jó zenei hallás. Ügy igaz, enélkül nem térem jő táncos, de hogy valójában mi minden szükségeltetik még, abból vasárnap a művelődési központban kaptunk ízelítőt, az úttörő és kisdobos népitánc- és népijáték-ver- seny megyei döntőjén. Próba szünidőben Például kitartás kell ahhoz, hogy az ember végigvárjon, -izguljon, -táncoljon a napból hat órát — addig tartott ugyanis a vasárnapi verseny —, aminek végeztével látható fáradtsággal mondta Kovács Margit megyei úttörőtitkár: Ez még nekünk, felnőtteknek is sok volt. Azt csodálom, hogy a gyerekek hogy bírták? „Fáradtak vagytok?” Pál Kelén és Tóth Attila, az újtelepi (4-es) iskola tanulói (mindketten kiváló előmenete- lűek, mindketten orvosnak készülnek és mindketten szeretnek táncolni) csodálkozva visszakérdeztek: ,Jditől lennénk fáradtak?” Igaz, mitől is? Megszokták a dolgot, a szünidőben például naponta gyakoroltak. Ráadásul nem is népi táncosok. — Valójában bábozunk — magyarázza Dági Zoltánná tanítónő. — Magam nagy bábos vagyok, évek óta vezetem a csoportot, népművészettel foglalkoztunk ott is. Nem volt kitérő a népi tánc, ebben is van mozgás, zene, ritmus és ami fő: ez is ráneveli a gyerekeket a rendszeres munkára. Szükséges a kitartó erő a tanárnál is. Erről Szabó Fe- rencné budakalászi csoport- vezető így beszél: — Az igazság az, hogy éppen abba akartam hagyni a népi táncot. Hét éve csinálom úgy, hogy magam soha nem táncoltam, a gyes ideje alatt tanultam ki a mesterséget. Ráadásul semmi népi hagyománya nincs a környékünknek, egy-egy műsor összeállítása sok-sok verítékbe került. — Abbahagyja? — Most, egy ilyen nap után? A Budakalász „meglepetés együttese” — így fogalmazott a zsűri —, lett ugyanis a legjobb a megye huszonhárom csoportjának találkozóján. A pedagógus munkája A helyi hagyományok nagy éltetői a gyermek népi táncnak is. Galgamácsán a Dudás Juli vezette csoport saját köBenta-völgye Lakberendezési kiállítás Nem először rendez lakiberendezési kiállítást Érden, a Benta-völgye Termelőszövetkezet kultúrtermében a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. A város a környező falvak központja, a Benta terménél alkalmasabbat pedig kiállítás céljára keresve sem lehetne találni. Hagyomány immár az is, hogy a PIK a Pest megyei Tíz perc labdarúgás Aranyat érő győzelmek Májusi eső aranyat ér — tartja a népi bölcselet. Ekképpen vélekednek a májusi győzelmekről az érdi labdarúgók is: bajnoki aranyérmet, de legalábbis feljutást jelentő helyezést remélnek az utolsó felvonásához érkezett megyei versengésben. S hogy nem hiú remény sem az arany, sem a feljutás, számok a bizonyítékai: a 24. forduló után 5 pont hátránnyal a 2. helyen áll a csapat. Kecskó Pál .szakosztályvezető persze hallani sem akar bajnoki címről, feljutásról, de még csak kérdésekről sem. Várjuk ki a végét! — mondja az okos vezető óvatosságával. Persze, nem a Kecskó Pali lenne ő, ha foci ügyben ne lehetne tízperces beszélőre fogni. — Hogyan értékelhetjük tehát a csapat idei játékát? — Ha most azt mondom, hogy soha még érdi csapat ilyen jól nem szerepelt, akkor elfogultnak is tűnhetek. De hát a számok beszélnek! Mégis, jómagam és a csapat egész vezetése nem annyira a kézzelfogható eredményt tartja elsődlegesnek, hanem azt, hogy kialakult egy megfelelő képességű csapat, amelyiknek helye van a területi bajnokságban is. Adott a csapat gerince: fegyelmezett, lelkiismeretes emberek a munkahelyükön és a pályán is. — Mit hozhat a bajnokság utolsó felvonása? — Sok mindent hozhat, de mi győzelmekben reménykedünk. Bár a pontok száma és a mutatott játék alapján négy közé jutásunk szinte biztos, ha nem is hirdetjük; azért mi a négy közül egy bizonyosra pályázunk. Ahhoz azonban minden mérkőzésen, kivált az elkövetkező májusi rangadókon győzni kell. — Az ellenfelek? — Egytől-egyig erős csapat: május 3-án szomszédvár rangadót vívunk a Kőolaj ellen. 17-én következik az Aranykalász elleni sorsdöntő mérkőzés: az őszi 1-3 után kétszeres a győzniakarás. Végül 24-én Dömsöd — itt sem adhatjuk két pontnál alább. Ha pedig ez összejönne... Várjunk még a számolgatással, hiszen május előtt még ott van két könnyebb mérkőzés. A csapat gyakorolhatja a győzelem tudományát, a szurkolók pedig (szidás helyett), a biztatást, az aranyat érő májusi rangadók előtt. ★ Megrendezte első kispályás labdarúgó-bajnokságát az Érdi Városi Tömegsport Egyesület. A résztvevő tíz csapat közül a MŰM 220. Szakmunkásképző Intézet győzött az Iparosok 1., illetve a Lakótelepi Szövetkezet csapata előtt. Részt vett a selejtezőkön dr. Losonczi István körzeti orvos csapata is, Horgász néven, s bár a döntőig nem jutattak el — jelenti tudósítónk, Lő- rincz József —, tisztesen helytálltaik. ★ Nyolc csapat részvételével rendezik meg a Május 1. Kupát a városban. Az ÉVTE vezetősége a Lakótelepi Szövetkezet, a Lakótelepi OTP, a Benta-völgye, az Iparosok I., az Iparosok 11., a Homokstadion, a MŰM. 220. Szakmunkásképző Intézet, a Volán 20. kispályás labdarúgó-csapatát hívta meg a tonára. Sorsolás: április 27-én, 17 órakor a művelődési központban lesz. Ruházati Kiskereskedelmi Vállalattal közösen mutatja be termékeit: szőnyegek, falvédőik, plédek, függönyök jó kiegészítői a bútorkoUekciónak, amelyben — mint Hámori Vilmosné áruforgalmi előadó elmondta —, megtalálhatók a BUBIV, a Zala, a Kanizsa, a Szatmár, az Ipoly bútorgyár és a Szék- és Kárpitosdpari Vállalat termékei. A megye idei első kiállításán és engedményes vásárán — amelyet április 17-ig naponta 10 és 17 óra között tekinthetnék meg a látogatók —, 2,5 millió forint értékű áru vár gazdára, a hagyományos . bútoroktól napjaink legmodernebb lakberendezési tárgyaiig. zösségéből hozza el időről időre a felkutatott vagy még élő szokásokat. A hagyománynál is nagyobb mozgató azonban egy-egy népitánc-rajongó pedagógus munkája. — Én nem tudom, mit csinál Ilus néni a gyerekekkel — mondja Dági Zoltánnéról Tóth Attila édesanyja. — Ilyen korban mások fociznak, bicikliznek — ők pedig mennek próbálni. Most báboznak, másnap táncolnak és csak jön a hír: ma itt szerepelünk, holnap ott. És mi, szülők, anélL kül, hogy észrevennénk, vagy meggondolnánk, mire is vállalkoztunk, jövünk, mert Ilus néni ideköt bennünket is. Egy másik arcot, Offela Sándorét talán be sem kell mutatni : évtizedek óta lelkes munkása a népművészetnek, tápiószecsői csoportjának tagjai nem csupán tanítványai: lányai, fiai, unokái is. Közösségformálás — Csak el kell kezdeni ezt a munkát, a többi jön magától — mondja. — Az egyik gyerek hozza a másikat és aki egyszer már belekóstolt a népi táncba, az, még ha felnőtt fejjel nem is lesz táncos, egész életén át magában hordja annak szeretetét. Elvinni egy életre a népművészet szeretetét — ez a kodályi zenepedagógia alapja és ennek szellemében dolgoznak a gyermekcsoportok me- gyeszerte. Hirdetve a zene és a tánc ember- és közösségformáló erejét. Aruház Tetőmunkák A tetőmunkáknál tartanak a budai járási áfész Skála- Coop rendszerű áruházán. Az építők a terveknek megfelelő ütemben haladnak a város legnagyobb kereskedelmi létesítményének építésével. Gimnázium Budapesti bemutatkozás Környezetvédelmi kísérletével országos hírnévre tett szert a Vörösmarty Gimnázium. Az UIJESCO EDEN konferenciájáról készült filmet bemutatta a Magyar Televízió, a hazánkban angol nyelven megjelenő Daily News terjedelmes cikkben számolt be az iskola tanárainak és diákjainak természetvédelmi munkájáról. A gimnázium most újabb bemutatkozásra készül: április 23-án, csütörtökön a TIT Természettudományi Stúdiójában szerepel a szakkör. A bemutatón Horváth Kinga és dr. Szerényt Gábor tart előadást. A program a környezet- és természetvédelmi szakkörök, baráti körök, klubok országos találkozójának része lesz. Május 31-ig Megújítják a lakáskérelmeket Februárban adtuk hírül: jogszabály rendelkezés alapján országszerte, így Érden is megújítják a lakáskérelmeket. Dr. Paróczai Csabától, a városi tanács igazgatási osztályának vezetőjétől az elmúlt két hónap tapasztalatairól kértünk véleményt. — A fővárosi tapasztalatokkal ellentétben az Érden lakásra várók többsége fenntartja és megújítja kérelmét. Az eltelt és a hátralevő idő arányában kilencven százalékos a megújított kérelmek aránya, s az eddigiek alapján elenyéEgy kérdés — egy felelet Lapunk terjesztéséről Kérdez: az Érdi Hírlap: — A napokban véget ért a terjesztési kampány a városban. Milyen eredménnyel zárult az akció és hogyan látja lapunk terjesztési lehetőségét? — Válaszol: Nyéki Sándor- né. az érdi 1. sz. postahivatal vezetője: — A számok mutatnak a legtöbbet: az elmúlt, rövid két hónap alatt 227 előfizetővel nőtt a Pest megyei Hírlap olvasóinak száma. Így összesen 997-en kapják naponta házhoz az újságot, míg szerdánként az Érdi Hírlap árus példányaival 2180 a lapot vásárlók száma. Különösen akkor értékesek ezek az adatok, ha azt vesz- szük, nem is olyan régen milyen alacsony volt a Pest megyei Hírlap olvasottsága a városban, s hogy a több mint kétezres szerdai olvasottság egy állandó, határozott érdeklődés bizonyítéka. Miközben a lakosság figyelme érezhetően megnőtt a megyei lap iránt, nem csökkent a Népszabadság olvasottsága sem: 2056-an fizetnek elő a párt központi lapjára a városban. A fenti eredmény elsősorban kézbesítőink munkájának köszönhető, harmincnégyen népszerűsítették az elmúlt két hónapban az újságot, és nem csupán az akció kedvéért, hanem mert magukénak érzik az érdi oldalt. Olyannyira, hogy a kampány végeztével nem fejezzük be agitátöri tevékenységünket: szeretnénk a jövőben is a lap sikeres népszerűsítői lenni. szóén kevés lesz a kérelmüket feladók száma. — A határidő elmulasztása ugyanis jogvesztéssel jár. — Igen, ezért nagyon fontos, hogy kivéve azokat, akik tudatosan nem hosszabbitanak, a lakásra igényt tartók megújítsák kérelmüket, mert csupán az újabb kérelem beadásának napját vehetjük alapul a besorolásnál. Ugyanakkor a megújított kérelmek idejét az eredeti beadástól számítjuk. — És mi ez a jogvesztő határidő? — A kérelmeket május 31- ig, a városi tanács igazgatási osztályán lehet megújítani. Családi események Házasságot kötött: Kátai Kálmán Horváth Etelkával, Tóth Béla János Ábrahám Teréz Irénnel. Aranylakodalmát ünnepelte: Dongó István Turman Margittal (Fürj utca 28.'). Elhunyt: Zimány Lajos (Dániel u. 4J, Haubenschuz Erzsébet (Pál u. l.j, Drávacz József (Porcsinrózsa u. 11.), Lakatos Mihály (Jácint u. 10/b), Monostori Antal (Daru u. 19.). Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János »^»1*4 'iit i 1
