Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

-éfir w sJum ap 1981. Április 15., szerda A libanoni jobboldal tárgyalási ajánlata Magyar felszólalás Damaszkaszban Basir Gemajel, a libanoni jobboldali falangisták vezére kedden kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben kész tár­gyalni Szíria képviselőivel. Megfigyelők szerint Gema- jel tárgyalási ajánlata egyér­telmű elismerése annak, hogy ismét kudarcba fulladt a jobb­oldali erőknek a libanoni ha­ladó erők és az őket támoga­tó arabközi békefenntartó erők felszámolására irányuló összeesküvési kísérlet. Kedden a politikai jelentés feletti vitával folytatta mun­káját Daimaszkuszban a pa­lesztin nemzeti tanács 15. ülésszaka. A felszólaló ta­nácstagok egységesen elítél­ték a közel-keleti hegemóniá­ira törő amerikai imperializ­must, amely az izraeli agres­szióra és az arab reakcióra tá­maszkodva, állandósítani pró­bálja a palesztin nép jogfosz- 'tottságát. Ugyancsak egysé­gesen szorgalmazták a haladó a rab erők összefogását, vala­mint a Szovjetunióval, a szó- Kialista országokkal való együttműködés erősítését. i A Hazafias Népfront, a ma­gyar nép üdvözletét Rónai Ru­dolf tolmácsolta a palesztin parlament ülésén. Egyebek között hangsúlyozta, hogy ku­darcra van ítélve minden olyan kísérlet, amely a pa­lesztin nép érdekeinek mellő­zésével, vágy azokkal ellen­tétesen kívánja megoldani a közel-keleti problémát. Az át­fogó és igazságos rendezés alapvető feltétele a palesztin nép elidegeníthetetlen jogai­nak, így az önálló államának létrehozására és hazájába való visszatérés jogának biz­tosítása, valamint az izraeli csapatok kivonása az 1967- ben megszállt összes arab te­rületről. A közel-keleti kér­dés ügyének előbbre vitele szempontjából rendkívüli je­lentőségűnek tartjuk azt a ja­vaslatot, amelyet Leonyid Brezsnyev elvtárs terjesztett elő az SZKP XXVI. kong­resszusán egy nemzetközi konferencia összehívására a térség problémáinak igazságos és realisztikus alapokon tör­ténő átfogó rendezésére. E konferencián részt venne min­den érdekelt fél, közitük a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet is — hangoztatta a ma­gyar küldöttség vezetője, majd népünk cselekvő szolidaritásá­ról biztosította a palesztin nép jogos küzdelmét. Rónai Ru­dolf végezetül átadta a pa­Hűig körútja után Eltérő amerikai felfogás Reagan elnök hétfőn dél­előtt kórházi ápolása utáni első rövidített munkanapján fogadta a közel-keleti és eu­rópai kőrútról visszatért Haig külügyminisztert. A. U. S. News and World Report szerint a Közel-Kelet­re Haig azzal indult el, hogy összefogásra szólítsa az arab országokat - „a * perasa-öböli olajjal kapcsolatos szovjet ter­vek” meghiúsítására. De ma­kacs ellenállásba ütközött, s hangoztatták neki: a térség­ben az elsődleges feladat az arab—izraeli béke megterem­tése és a Palesztinái kérdés 'megoldása. Washingtoni sajtókörökben egyébként bizonyosra veszik, hogy a Reagan-kormányzat és Nyugat-Európa „mézesheteit” a súlyos ellentétek hónapjai követik. A partnerek a fegy­verkorlátozási tárgyalások fel­újítását sürgetik, Washing­ton pedig — mint Haig és főként Weinberger hadügymi­niszter utazása igazolta — nem kész erre. Genscher a kelet—nyugati visszhangról Nyíltan az ellentétekről Az Egyesült Államoknak helyre kell állítani a nyugati szövetség több évtizedes kül­politikai irányvonalát. A nyu­gatnémet kormány érdeke, hogy az Atlanti Szövetség ma­gatartása következetes és in­gadozásoktól mentes legyen — jelentette ki egy rádióin­terjúban Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter. Ezzel a bonni kormány egyik tagja első alkalommal foglalt nyilvánosan állást az Egyesült Államok és európai szövetségesei közötti ellenté­tek kapcsán, amelyek — saj­tójelentések szerint — a NA­TO nukleáris tervezőcsoport­jának múlt heti bonni ta­nácskozása óta egyre inkább nyugtalanítják az NSZK ve­hetőit. Genscher figyelmeztetett arra is, hogy a Nyugatnak nem szabad előfeltételekhez kötnie a Szovjetunióval való leszerelési tárgyalásokat, mi­után a szovjet fél a maga ré­széről megerősítette: kész fel­tételek nélkül tárgyalni az euros tratégial fegyverekről. Leonyid Brezsnyev bonni lá­togatása jelentős mértékben hozzájárulhat a fennálló ke­let-nyugati problémák békés megoldásához és elősegíthet­CSAK RÖVIDEN. a chilei fővárosba érkezett Csang Ven-csin kí­nai külügyminiszter-helyettes. Látogatásának célja a két or­szág „baráti kapcsolatainak elmélyítése”. MARGARET THATCHER angol miniszterelnök hétfőn megkezdte tárgyalásait Ilié Verdet román kormányfővel, aki hivatalos látogatásra érké­zéit Londonba. né a két világrendszer közti párbeszéd folytatását — hang­súlyozta Genscher. lesztin nemzeti tanácsnak a Hazafias Népfront ajándékát, a tanácsköztársasági emlék­mű kicsinyített másolatát. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke kedden este felszólalt a palesztin nemzeti tanács 15. ülésszakán. Beszédében részletesen elemezte a közel- keleti térség, a palesztin el­lenállási mozgalom helyzetét, majd felvázolta az imperialis­ta-cionista törekvések ellen, a palesztin nép törvényes nemzeti jogaiért vívott harc feladatait Moszkva Giscard-üzenet Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere kedden fogadta Henri Froment-Meurice-1, Franciaország moszkvai nagy­követét. A találkozót a diplo­mata kérte. A nagykövet átnyújtotta Va- léry Giscard d’Estaing fran­cia államfő Leonyid Brezs- nyevhez, az SZKP KB főtit­kárához, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége elnökéhez intézett üzenetét. A találkozón érintettek né­hány, a két ország kölcsönös érdeklődésére számot tartó nemzetközi problémát. Thatcher magyarázkodik A zavargások I M Üjabb összetűzések voltak London Brixton nevű városrészében színesbőrűek és a rendőrök között A hét végi súlyos zavargá­sok utójátékaként hétfőn este is voltak kisebb összecsapá­sok London déli kerületében, Brixtonban a rendőrök és fia­talok között. Három rendőr­kocsit felgyújtottak, és tizen­hat őrizetbevétel történt. Margaret Thatcher minisz­terelnök a televíziónak adott nyilatkozatában elítélte az erőszakcselekményeket, de a leghalványabb formában sem ismerte el a színesbörű gettó robbanásig feszült légkörének társadalmi-gazdasági okait. Tagadta, hogy a színesbőrűé- ket aránytalanul sújtó mun­kanélküliség lenne a feszült­ség elsődleges oka, mondván, hogy „a harmincas években még magasabb volt a munka- nélküliség, mégsem került sor ilyen kilengésekre”. Azt bi­zonygatta, hogy a kormány éppen eleget költ Brixton sú­lyos lakásgondjai megoldá­sára, végső soron azonban pénzzel nem lehet „sem bi­zalmat, sem faji összeférhető- , séget vásárolni”. Folytatódik az NSZEF X. kongresszusa A gazdasági terv vitája A Német Szocialista Egy­ségpárt X. kongresszusa ked­den délelőtt befejezte a vitát a központi bizottság és a köz­ponti revíziós bizottság szom­baton előterjesztett beszámoló­járól és egyhangúlag hozott határozatokban jóváhagyta a két jelentést. A kongresszus délben áttért az NDK gazdaságpolitikai fel­adatainak részletes megvitatá­sára. Willi Stoph, a politikai bizottság tagja, a miniszterta­nács elnöke előterjesztette a Német Demokratikus Köztár­saság 1981—1985. évi népgaz­daságfejlesztési irányelveire vonatkozó beszámolóját. Az alapvető népgazdasági feladatokról szólva az NDK kormányfője fontos célként jelölte meg a lakosság élet- színvonalának növelését, s en­nek érdekében az anyagi-mű­szaki bázis teljesítőképességé­nek fokozását, a termelés szintjének emelését, a munka termelékenységének és haté­konyságának magasabb szín­vonalon történő biztosítását. Az irányelvek alapul szol­gálnak az 1981-től 1985-ig érvényes ötéves terv kidolgo­zásához a népgazdaság min­den ágazatában és azt a célt szolgálják, hogy „az előző öt­éves terv eredményeihez ké­pest meggyorsítsák a termelés és a nemzeti jövedelem növe­lését” — mondotta. Az irányelvekben megjelölt célok — húzta alá Willi Stoph — teljes mértékben a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal kötött megálla­podásokra és a tervkoordiná­cióban született eredmények­re épülnek. Az irányelvek célja a nép­gazdaság további dinamikus fejlesztése, az NDK további sokoldalú erősítése, s erre építve a lakosság életszínvo­nalának megőrzése és fokoza­tos emelése a bonyolult kül­gazdasági feltételek között is. Ez világos koncepciója a fej­lett szocialista társadalom to­vábbi építésének az NDK-ban — jelentette ki végül Willi Stoph miniszterelnök. Willi Stoph beszámolójának elhangzása után az NSZEP X. kongresszusa megkezdte a gazdasági feladatokról szóló vitát, amely szerda estig tart. Kényelmetlen helyzetben a japán kormány Eilogadhatatlan mentegetőzés Az amerikai Polaris-ten- geralattjáró által okozott ten­geri szerencsétlenség, annak halálos áldozatai és az ütkö­zés nyomán elsüllyedt keres­kedelmi hajó legénységének nyílt vízen történt cserbenha- gyása miatt a japán kormány Lengyelország Szűkösek a készletek A kereskedelem szűkös kész­letei miatt Lengyelországban május 1-től — átmeneti ha­tállyal — további élelmezési cikkekre terjesztik ki a jegy­rendszert. A húson és a cuk­ron kívül jegyre fogják árul­ni a vajat, a búzalisztet, a rizst, a darát és a gabonapely­hek Vajból a többség havonta fél kilogrammot vásárolhat, esetenként ennél 50 százalék­kal többet (gyerekek és szop­tatós, ill. terhes anyák), ese­tenként kevesebbet (egyéni gazdálkodók). Az intézkedés augusztus 31-ig marad ha­tályban. Lisztből a fejadag negyedévenként 3 kilogramm, rizsből, ugyancsak negyed­évenként fél kilogramm lesz — egészen december 31-ig. A gabonaféléknek a jegy­rendszerbe való bevonása ré­szint a burgonyahiány által felfokozott, hallatlanul erős keresletet hivatott lehűteni. Az intézkedés változatla­nul hagyja az érintett cikkek árát a parlamenti interpellációk és tiltakozások kereszttüzébe ke­rült. Az Egyesült Államok­kal szoros katonai szövetséget ápoló liberális-demokrata ka­binettől ez alkalommal még saját padsoraiból is követel­ték az amerikai partnerrel szembeni erélyes fellépést fir­tatva egyidejűleg a tokiói ha­tóságok, felelősségét. Isihara Sintaro LDP-képviselő han­got adott gyanújának, hogy a szerencsétlenség időpontjában közös amerikai—japán hadi­tengerészeti gyakorlat folyt. A heves interpellációk arra a kijelentésre késztették I to Maszajosi külügyminisztert hogy „elfogadhatatlan” a se­gítségnyújtás elmulasztását a rossz látási viszonyokkal ma­gyarázó amerikai mentegető­zés. Kedden a késő esti órákban az Egyesült Államok nagykö­vetsége újra ígéretet tett a •baleset körülményeinek tisz­tázására, s közölte: kinevez­te a vizsgálóbiztost a csen­des-óceáni flotta egyik kapi­tányának személyében. Berlini levél Carmen a ha alatt A Spree-parti metropolis kora reggeli csöndjét csak a városi vasút makacsul ismét­lődő zúgása szakítja meg. Tá­volba futó sínpárjai mint vas­artériák szövik át északtól délig, kelettől nyugatig a vá­rost, mely így egy szívként dobban minden hajnalon. A piros színű kocsik naponta csaknem egymillió utast szál­lítanak, nyolcvanezer kilomé­tert hagyva maguk mögött, gyakran karnyújtásnyira a sínek melletti házak falaitól. Az Alexanderplatz ezernyi színben pompázik, s most is éppoly népes, mint bármikor a város történelmében. Az egykori piactér néhány szá­zada még a porosz posztó- és gyapjúkereskedők zajától volt hangos, később az „isteni Jet­te”. azaz Henriette Sonntag és a komikus Beckmann vaskos tréfáin mulatott és szórako­zott itt a hangos publikum, 1848-ban pedig Berlin legerő­sebb barikádját emelték a közelben a kézművesek. Pus- karoDOgástól. diadalkiáltástól és jajveszékeléstől visszhang­zott a tér. s a Neuen König­strasse környéke. Ma fiatolok és turisták ez­reinek lármája kelti Bábel képzetét, a minden oroszok cáriáról. I. Sándorról elneve­zett hatalmas téren. Milyen lehetett egykor? Sosem tu­dom meg. Hiába keresem mindannyiszor múltiának nyomait, a régmúlt századok s a későbbi idők tanúit. Va­lamennyit elsodorta a törté­nelem. Csak a krónikák szól­nak róluk, és persze Döblin átütő erejű expresszív regé­nye, a Berlin Alexanderplatz. Környékének egy része a híres Brandenburgi kapuig terjed, arrafelé, hol harsak szegényezik a széles promená- dét. „Igen, ezek a híres hár- sak. Megremegek, ha • rájuk gondolok. Oly sok híres em­ber sétált szívesen e fák alatt”. — írta Heine, amikor itt lakott. Éppen ő, akit oly nagyon rabul ejtett a Fény Városa,, aki párizsibb volt a legpárizsiabbaknál, Berlinben mégis ezt vetette papírra: „Ja, Freund, hier unter den Linden Kannst Du Dein Herz er- baun! Hier kannst Du beisammen finden Die allerschönsten Fraun!” így igaz. Valahányszor arra járok, eltűnődöm. Mi e szép­illatú hársak titka, mely ma­gához ölelte, elbűvölte egyet­len rövid berlini tartózkodása alatt Goethét, csodára kész­tetett franciákat, olaszokat, magyarokat,- angolokat? Van­nak, akik ezért a Berlinért rajonganak, a Marlene Diet­rich megénekelte boulevar- dért, az Alex ragyogó forga­tagáért, a sugárutak sokmed- rű autófolyamáért. Mások a hársfák mögötti pompás pa­lotákat tisztelik, jómagam a szigetet, múzeumaival, szín­házaival. Esti program ezúttal is a színház, s csak szerencse dol­ga jegyhez jutni. Ám a hár­sak kegyesek, szerencsét hoz­nak. A Német Állami Opera fényárban úszó klasszicista épületének homlokzatán So­phokles, Aristophanés, Me­nander, Menandrosz és Euripi­dész szobrát világítják meg a reflektorok. Bénit diszkréten hangol a zenekar, s a csodálatos akusztikájú teremben hama­rosan felcsendül Bizet fesze­sen áradó muzsikája, a Car­men nyitánya. Három felvo­násban játsszák az operát, Erhard Fischer rendezésében, az előadás dirigense a való­ban nagyszerű Heinz Fricke. (Már régebben is ajánlották: üljek be egy -műsorára, igazi élmény. Valóban.) Kint hűvös szél kószál a hársak között, itt forró dalok, érzéki harmóniák, gyújtó tánc­ritmusok, színes zenei hatások varázsolják elénk Sevillát, Don Jósé és a szép cigánylány tra­gikus szerelmét. Pergő játék, kitűnő énekesek,' nagyszerű zenekar, kórus és a mindig tisztán érthető szöveg teszi maradandó élménnyé az elő­adást. Carmen szerepében Ute Trekel-Burckhardt, Don José- ben Günther Neumann, a Komische Oper magánéneke­se remekel. Bravúros beugrás­ban vállalta egyébként a sze­repet a megbetegedett Reiner Goldberg helyett. Az operát eredeti formájában, prózai szövegrészekkel, s nem a Guirand-féle zenekarkísére- tes recitatívókkal játsszák, s ezt a prózai szöveget valóban meggyőzően tolmácsolják az énekesek. A mű első ~ berlini premierjén különben éppen 101. esztendeje volt a Hof- operben. A Deutsches Theater neve Moa: Reinhardtéval kötődik, aki 28 éven át volt a híres berlini színház igazgató-fő­rendezője. Naturalista stílusát tán tiszteli e patinás épület társulata a Lear király elő­adásán e tradícióból minden­esetre csak keveset elevenít fel Friedo Solter rendező Eberhard Keienburg színpa­dán. A hangsúly a pontosan mondott, szépen taglalt sha- kespeare-i szöveg zeneiségén van. Emlékemben Jutta Wa- chowiak Cordeliája, Fred Dü­ren Lear királya és Herwart Grosse Bolondja válik mara­dandóvá. A Spree piszkos-szürke ví­zében vissza-visszacsillan a partmenti kis tér egyik kupo­lás épületének lassan körbe forgó fényreklámja: Berliner Ensemble, vagy ahogy itt mondják, egyszerűen csak BE. Legfrissebb újdonsága, mint legtöbbször, természe­tes Brecht-darab, az 1924—26- ban írt Mann ist Mann. Bu­dapesten Egy fő az egy fő cím­mel játszották — nagy siker­rel. Ez itt, Berlinben ezúttal nem jött össze. A kedélyeskedő előadás, Brecht hihető szándékával el­lentétben, aligha kényszeríti ítéletalkotásra a nézőket, lá­zadásra meg végképp nem. Legfeljebb vitára. Nem cso­dálkoztam hát. amikor Günter Bellmann, a Berliner Zeitung kritikusa azt kérdezte: „Hol marad a realitás ridegsége?” Annak okán ugyanis, hogy * a programfüzetben a színpad­ra állítók azt ígérik: „...a* ideológiai ferdítések mögött megjelenik majd a valóság ri­degsége.” Hol, kérem, hol? Lassú, vontatott a rendezés, egy hölgynéző a márciusi pre­mieren, a Mann ist Mann song elhangzása után jól hall­hatóan, epésen megjegyezte: í „Na wunderbar.” Mint mondják, hosszabb ideje nélkülözik a Berliner Ensemble-ben a tisztább, a Brecht-hagyományoknak, el­gondolásoknak jobban, megfe­lelő szcenikai megvalósítást. Kérdés persze, sokat vitatkoz­nak rajta, hogy fenntartható-e teljes következetességgel Brecht elmélete és gyakorla­ta, s egyáltalán: hű maradt-e hozzá maga Brecht is minden darabjában? Különös talán, hogy éppen a Spree-parti kis színház ellentmondásos bemu­tatói teszik jogossá e kérdést. Kétségtelen, Brecht művésze­tének megközelítése nem könnyű, ám, hogy életműve korunk egyik legbátrabb írói. művészeti vállalkozása, még a mostani előadás nézői sem ta­gadhatják. A színház, persze, mindig megújul Berlinben is, éppúgy, mint Budapesten. Az érdeklő­dés iránta minden vita elle­nére sem csökken, a Volks- bühnén telt ház előtt megy a Képzelt riport, a Metropol Theater nagy sikerrel játssza a Vörös karavánt, s a Vízke­reszt is igen népszerű — Igló- di István rendezésében. Megszámlálhatatlan kul­turális program kínálkozik e berlini tavaszon, s aki nem » r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom