Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

.s wxr ,'ä :.ÍÍ ,'ß 3 TV 7 man a PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1981. Április 12., vasárnap Eredményes ciklus zárult Tovább fejlődnek a községek I é Jóváhagyták a járás VI. ötéves tervét A párt járási bizottsága — Fekete Antal első titkár el­nökletével —, kibővített ülést tartott a napokban, amelyen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Sáron Sándor, a Pest megyei pártbizottság osz­tályvezető helyettese. Sárik Ferenc, a párt városi bizottsá­gának első titkára és dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb- titkára. Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke terjesz­tette elő a járás ötödik ötéves tervének teljesítéséről és a VI. ötéves terv tanácsi fej­lesztésének legfontosabb el­képzeléseiről szóló jelentést. Lakás és közmű — Járásunk életében eddig az ötödik ötéves terv volt a legeredményesebb, amelynek keretében kis híján megdup­láztuk, amit eredetileg célul tűztünk — mondotta beveze­tőjében Babinszki Károly, majd adatok sorával támasz­totta alá ezt a kedvező megál­lapítást. — A helyi kezdemé­nyezéseket a megyei tanács felkarolta, és ennek köszön­hetően 52 helyett 95 millió fo­rint állami támogatásban ré­szesültek településeink. Ezt sikerrel egészítette ki a lakos­ság és az üzemek áldozatvál­lalása, amely 46 millió forint­tal toldotta meg á fejlesztésre fordítható pénzt. Összességében öt év alatt a 84 millió forintos fejlesztési célkitűzéssel szemben 165 mil­lió valósult meg — jelentette be a járási hivatal elnöke. Anélkül, hogy tételesen fel­sorolhatnánk mindazt az új létesítményt, amelyekkel gya­rapodtak falvaink, sokatmon­dóban jelzi az előrehaladást néhány példa is. A nagycsaládosok es a pe­dagógusok számára 51 helyett 60 lakás épült fel. A cigány- családok közül nyolc költöz­hetett új otthonba, s ezzel a közeli években teljes mérték­ben felszámolhatják a cigány­telepeket. A nagy létszámú családok sorsán segített az ál­lam annak a száz lakásnak a megvásárlásával, amelyekbe őket költöztették. Abonyban a központ képét szépíti huszon­öt új lakás. Az emeletes házak földszintjén üzlet és OTP-fiók nyílt A járásban a tervezett 1200 helyett 1530 családi há­zat emeltek. A közműhálózat fejlődése Igyekezett követni az igénye­ket. Albertirsán és Kőröstetét- lenen elkészült a vízmű és a vízvezeték. Mikebudán meg­kezdődött a hálózat kiépítése. Abonyban már korábban vég­bement ez a munka, ám a víz minősége és mennyisége je­lenleg nem elégíti ki az igé­nyeket. ezért úiabb kutakat kell fúratni. Jászkarajenőn is alacsony a vízhozam, Törteién régóta elhúzódik a meglévő kút vizének gáztalanítása. A villanyhálózat 78 kilométernyi vezetékkel bővült, ám az abo- nyi útépítés — pénz hiányá­ban —, nem valósulhatott meg. Terven kívül készült el Dánszentmiklóson és Jászka- rajenőn egy 800 méteres út­szakasz. A járdaépítés terén kedvezőbb a helyzet. Abony túlteljesítette, amit vállalt. Új óvodák Az egészségügyi ellátást ja­vítja Abonyban, hogy meglé­vő épületek átalakításával megvalósult a központi orvo­si ügyelet, a védőnői szolgálat, a nővédelmi tanácsadó, a gyer- mekegé&zségügyi tanácsadó, egy gyermekorvosi, fogorvosi és felnőtt körzeti, orvosi ren­delő. Albertirsán a gyermek- orvosi és az általános körzeti orvosi rendelő felépítése erre az évre húzódott át. A terv'- ciklust a gyermekintézmények terven felüli mértékű bővíté­se jellemezte. Az óvodai he­lyek háromszorosa teljesül, összesen 675 és a tantermek száma is jóval magasabb az eredetileg reméltnél. Több a napközis csoport, javítja a gyermekélelmezést az Abony- ban, Ceglédbercelen és Dán- szentmiklóson átadott konyha. Gázcseretelep lett Albertir- sán, Dánszentmiklóson és Csemőben. Albertirsán felújít­ják a postahivatalt, ugyanezen a településen, továbbá Nyárs­apáton és Kocséron új taka­rékszövetkezeti fiókot építet­tek. A felsorolt eredmények­ben nagy része volt a társadal­mi munkának, amelyben a járás éveken át élenjáró volt megyeszerte. A VI. ötéves terv járásbeli lehetőségei ugyancsak jogos bizakodásra adnak okot. A cé­lok címszavakban így hangza­nak: lakás-, tanterem-, torna­terem-, óvoda-, ivóvíz-, út-, bölcsőde-, egészségügyi fej­lesztés, üzemhálózat-bővítés és a szolgáltatások javítása. Biz­tató. hogy az előző ciklusra tervezett 84 millió forinttal szemben már most az indu­láskor 100 millióval számol­hatnak. Ehhez 70 millió fo­rint társadalmi munkát vesz­nek számításba. Az elmúlt öt évben a termelőszövetkezetek, más termelőeaységek 20 mil­lió forinttal járultak hozzá a közs'égpolitikai célokihoz. A terv most 22 millió forintot kalkulál. Célok, címszavakban Mire futja ennyi pénzből? A többi között 25 célcsoportos állami lakásra, amelyekből tí­zet kap Abony, nyolcat Al- bertirsa. Jászkarajenőn a ci­gánycsaládoknak épül három lakás. Magánerőből 1500 la­kásra számítanak. Fontos az ivóvízellátás megoldása, első­sorban Abonyban, továbbá Jászkarajenőn és Törteién. Belvízelvezetési programot ké­szít elő Abony és Kőcser. Út­korszerűsítést tervez Abony, Albertirsa, Törtei és Jászkara- jenő. Járda 32 kilométernyi szerepel az előirányzatban. Albertirsán felnőtt és gyer­mekorvosi rendelő épül, lakás­sal. Ceglédbercel felnőtt kör­zeti orvosi rendelővel, szolgá­lati lakással gyarapodik. Nyársapát saját erejéből old­ja meg a fogorvosi rendelés bevezetését. Abonyban negy­venszemélyes "bölcsődét emel­nek a Tószegi úton. Több köz­ség terve tartalmazza az öre­gek napközijének kialakítását. Kocséron új köztemető és ra­vatalozó létesül. Az óvodai helyek száma 250- nel emelkedik. A legnagyobb új létesítmény a százszemé­lyes jászkarajenői óvoda lesz, amelynek közelében 600 ada­gos konyhát épít a tanács, az Áfész és a tsz. Kocséron, Al­bertirsán, Csemőben és Törte­ién ugyancsak óvodát bővíte­nék. Tizenkilenc iskolai tan­terem szerepel a célok között, továbbá tornaterem az albert- irsai. a kocséri, törteli, jászka­rajenői oktatási intézményhez és a felépítendő nvolctanter- mes új abonyi iskolához. Kocsér, Csemő és Albertir­sa kap ABC-áruházat. Nyárs­apát "és Albertirsa éttermet. Ezek a gyermek-, illetve a közétkeztetés céljait is szol­gálják. Abony, Albertirsa és Ceglédbercel szolgáltatóházat vett programba. A jelentés felett tartalmas vita bontakozott ki. Balogh Ferenc, a Dél-Pest megyei Áfész igazgatósági elnöke részletesen ismertette hálózat­fejlesztési céljaikat. Győré Sándor, az abonyi Ságvárí Tsz elnöke az abonyi ivóvízgond megoldására, a céltudatos tár­sadalmi munka jelentőségére hívta fel a figyelmet. Laszip Attila, a járási hivatal műve­lődésügyi osztályának vezető^ je az óvodai elhelyezésről és az oktatás lehetőségeiről adott képet. Együttes erővel Sáron Sándor, a megyei pártbizottság elismerését és köszönetét tolmácsolta az eredményes tervteljesítésért, amely mutatja, hogy az embe­rekkel, a gazdiálkodó szerveik­kel együttműködve haladtak előre, s erre a céltudatos együttműködésre van szükség a jövőben is. — Fontos, hogy az emberek lássák pontosan a helyüket és a feladatukat a célok megvalósításának mene­tében — mondotta. Nagy Imre, a Dél-Pesit me­gyei Áfész elnökhelyettese a kommunális fejlődést és az új tornatermek építését méltat­ta. Szekeres István, a Mecha­nikai Művek abonyi gyáregy­ségének helyettes vezetője a nagyközségibeli TÜZÉP-telep alkalmasabb helyre telepíté­sét javasolta. Sárik Ferenc elismeréssel szólt a járásban végbement fejlődésről és a ceglédi terveket körvonalazta, amelyek a környező telepü­lések lakóinak érdekeit is szolgálják. Boda János, a csemői tanács elnöke elmon­dotta, hogy ‘a megyei tanács­nál minden megalapozott, jó kezdeményezés megértésre és támogatásra talált. Dr. Somodi István, a földhi­vatal elnöke az előrelátó ter­vezést tartotta fontosnak. Nagy Gábor, az albertirsai nagyközségi pártbizottság tit­kára a mind szélesebb társa­dalmi összefogásról beszélt. Szűcs László, az abonvi nagy­községi tanács elnöke az együttműködési anegáüapodá- sokból származó 16 millió fo­rintot említette. Heiman Gyula, a jászkara­jenői tanács elnöke a kőrös- tetétleni vízellátás javulásáról számolt be. Fodor Imre tör­teli tanácselnök települése gyarapodását vette számba. Fekete Antal, a fejlesztési­ben résztvevők szoros együtt­működésére hívta fel a fi­gyelmet, a legfontosabb fel­adatok megvalósítására, a la­kosság és a termelőüzemek áldozatos segítségnyújtásának az igénybevételével. El kell ismerni a közösségek és az egyének társadalmi munká­ját, mert ebben a megvalósí­tási formában nagy lehetőség rejlik. A párt járási bizottsága a végrehajtott és a kitűzött ter­vekről szóló jelentést egyhan­gúlag elfogadta. T. T. Fogadóórát tart a képviselő Cegléd országgyűlési kép­viselője, Kárpáti Ferenc al­tábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes április 14-én, kedden délután 14 órától kép­viselői fogadóórát tart a Mi- zsei út 31. szám alatt, a Nagykőrösi Konzervgyár hely­beli gyáregységének tanács­termében. A cipőgyárban Előadás pénzről, életszínvonalról A PEMÜ ceglédi cipőgyá­rában ismeretterjesztő elő­adás hangzik el a keresetről és életszínvonalról, április 23-án, csütörtökön délután, 14 órai kezdettel. A sok embert érdeklő téma előadója Szilárd Csaba közgazdász, az Ipar­ügyi Minisztérium munkatár­sa lesz. Szombati diszkó Népszerű szombatonként a diszkó a ceglédi Dózsa György ifjúsági klubban. Vidám mu­latságot rendeznek április 18- án is; az Április bolondja című mókás vetélkedőt. Takarmánytáp a háztájinak Űj zsákolóberendezést adtak át a Ceglédi Állami Tan­gazdaság feldolgozó üzemében, amellyel naponta 40—50 ton­na takrmánytápot csomagolhatnak, ~ segítve ezzel a környék« beli háztáji gazdaságok jobb ellátását. Apáti-Tóth Sándor felvétel» Iskolarádió, Jászkarajenői Megalakult a riporterőrs Hangszórókat| szereltek a szülők — Fiúk, akkor holnap dél­után megint munkára fel! A mesemondó verseny győztesé­vel kell majd beszélgetnetek, interjút csinálnotok. Gondol­jatok ki addig ügyes, jó kérdé­seket, hogy gördülékeny le­gyen az a beszélgetés! — Ha­mar László úttörővezető tanár kiáltja ezt a tanári szobából kifelé igyekvő négy kisdiák után, majd a magnetofont az asztalról a szekrénybe teszi. — Látja, jóformán ennyi csak a feladatom — fordul fe­lém tréfás mosollyal. — Csak a technikai eszközöket kell a helyükre tennem. A műsort szinte teljesen egyedül készí­tették a gyerekek. Kívánság szerint Hogy az olvasó is tudja: a jászkarajenői általános iskolá­ban vagyunk, ahol néhány héttel ezelőtt egy lelkes, igyek­vő gyerekcsoportból megala­kult a riporterőrs. Azóta már többször, egyre gyakrabban jelentkeztek műsorukkal. Álta­lában a nagyszünetet használr ják fel a műsor közvetítésére. Hetente más-más programmal készülnek. A fontos, hogy az összeállítás friss, figyelemkel­tő, mindenki hasznát szolgáló legyen. A múltkor például kül- és belföldi hírekből kötöttek egy csokrot, nem feledkezve meg természetesen a falu és az iskola fontosabb eseményeiről sem. Kedden kívánságműsort adnak, hol táncdalok, hol pe­dig népdalok közül „ válogat­hatnak a gyerekek. Külön napja van a vetélkedőknek és a népszerű magazinműsornak. Szép beszéd A magazin szerkesztése nem kis erőpróba a riporterőrs számára. Az ifjú rádiósoknak a szövegolvasás, a beszélgetés, a riport lehetőséget ad arra, hogy a szép magyar nyelvet gyakorolják, szókincsüket élesztgessék, akár fogalmazó és színészi képességeiket is pró­bára tegyék. Volt már, aki megkérdezte: nem túl drága mulatság ez? A válasz: az ötlet megvalósítá­sa néhány száz forintba került csak. Másutt is kéne Az iskolának azelőtt is volt lemezjátszó készüléke, magne­tofonja. A hangszórókat, hu­szonöt darabot, sikerült köny- nyen, olcsón beszerezni. A felszerelést a hozzáértő szülők vállalták, társadalmi munká­ban. Egy szombat elegendő volt, hogy megvalósuljon a terv. A pajtások örömét, lelkese­dését látva, a csapatvezető most azon töri a fejét, hogy társközségükben, Kőröstetétle- nen hogyan lehetne ezt meg­valósítani az általános isko­lában, színesebbé téve vele az úttörőéletet. K. J. Kisgrafika Nagy mesterek művei Kedden, április 14-én IS órakor kezdődik a Kossuth Művelődési Központban a kisgrafika barátok körének foglalkozása, a B. épület 4. számú termében. Ezúttal elő­adás hangzik el, A kisgrafika nagy mesterei címmel. A ba­ráti kör tábora népes, fiata­lok, idősek egyáránt tartoz­nak a gyűjtők táborába. Hétfőn este Frontátvonulás Cseh Tamás Frontátvonulás című irodalmi estjét rendezik meg a ceglédi városi-járási könyvtárban hétfőn, április 13-án 18 órai kezdettel. A rendezvényre minden érdek­lődőt szívesen látnak, a Sza­badság téri könyvtárban. Megbírságolt autósok Sok helytelen szokás rög­ződött meg bennünk, a többi között környezetünket sem becsüljük meg. eléggé. ' A számtalan példa közül csak egyet említsünk. A napokban megyei esemény színhelye volt városunkban a Várkonyi Ist­ván általános iskola új épü­lete. Sok vidéki és helybeli vett részt a tanácskozáson, szép számmal érkeztek autó­val. Miután megtelt a Rá­kóczi úton kijelölt parkoló­sáv, egész kocsisor választót­ta várakozási helyéül az In­tézmény előtti füves sávot. Az ' ötlet logikusnak tűnt: ezért a vétségért még .soha senkit nem büntettek meg Cegléden. Ez alkalommal hiba csú­szott az autósok számításába, mert megbírságolták őket. Az erre hivatott illetékesek fi­gyelme a jövőben kiterjed az ilyen — csupán látszólag kisebb súlyú — szabálysérté­sekre is. 1 Az EVIG-ben A munkaverseny új formája Az ÉVIG ceglédi kisgép­gyárának munkacsoportjai lendületesen dolgoztak az el­ső negyedévben. Mint arról üzemi lapjuk a VILLAMOS­GÉP is hírt adott, az első negyedévet az éves, 413 mil­lió forintos tervnek megfe­lelően, arányaiban teljesítet­ték. Erősödött a munkaver­seny, új vonásokkal is gaz­dagodott. Mint a gyár igaz­gatója, Tankó Zoltán elmond­ta. ezentúl havonta is érté­kelik a versenyeredményeket és anyagilag ösztönzik a bri­gádokat. Az első helyezettek­nél ez személyenként 150 fo­rintot jelent. Értékelik az újítást, a társadalmi munkát, a munkahely rendjét, tiszta­ságát és a munkafegyelmet. A könyv születése Ipartörténeti bemutató Cegléden sok barátja van az irodalomnak, s akik becsülik a betűt, általában kedvtelve gusztálják a könyvek köntösét is. Most olyasmit is láthatnak, amit egyébként sem könyves­boltban, sem könyvtárban nem tesznek a böngészgető elé: Vá­ci György kétszeres arany-dí­jas könyvkötő mester vándor- kiállításának ad helyet a Kos­suth Művelődési Központ B épülete. Az iparművészet színvonalán dolgozó mester ismeretterjesz­tő szándékkal vezeti be kiállí­tását. A rég múlt időknél kez­di. az írásbeliség előtti kornál, az ősember barlangrajzainál, majd a papiruszt, az agyagtáb­lák ékírásos üzenetét a könyv- kötészetre utaló ősi szakmai megnyilvánulások első nyomait idézi fel, később a nyomtatás korát, a papírgyártás körülmé­nyeit. Egykorú metszeteken mutat­ja be a régi szerszámokat, amelyek közül néhányat a ma­ga valóságában is megszemlél­het a látogató. Színes repro­dukciók idézik a régi könyvtá­rak »féltve, őrzött fóliánsait. Mátyás király korvináinak ékes lapjait, drága és szép ki­vitelű borítóját. A mutatvány második része Váci György kötési stílusát is­merteti meg a közönséggel. A színes borítók barokk, rokokó és szecessziós stílusjegyeket villantanak' fel. Bőrbe és tex­tilbe kötött példányok dísze­legnek a tárlók üvege alatt Váci mester az avatatlanok elé tárja a könyvrestaurálás menetének számos fontos moz­zanatát. A veretes egyházi ki­adványok, a klasszikus Arany Biblia mellett sorakozik a vendégkönyvek és a brigád­naplók sokféle változata. Szép számmal vannak egészen pa­rányi min? könyvek is, ame­lyeknek régi kódexekre emlé­keztető tartót fundált ki a könyvkötő. ISSN oiss-ísoo (Ceglédi Hírlap) é k *

Next

/
Oldalképek
Tartalom