Pest Megyi Hírlap, 1981. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-11 / 85. szám
Betonozzák az aluljárót Elkészült Gödöllőn az aluljáró Gábor Áron úti szakasza. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÄM .1981. ÁPRILIS 11., SZOMBAT Tanácsi ági beszámolók után Megoldást találni a gondokra A jövő héten a HüV-sínek alatti födémet betonozzák a Közép- Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozni. Most a művelődési központ felőli oldalon készítik az oldalfalak zsaluzatát és ezzel párhuzamosan folyik a vasszerelés is. Barcza Zsolt felvétele Mint ismeretes: megyénk nagyközségei közül Veresegyház már harmadszor lett első a társadalmi munkában. Az ott élők végezték személyenként a legtöbb önzetlen munkát a község szépítésében, közjót szolgáló létesítmények építésében. Az ebben élenjáróitart a helyi tanács által alapított Veresegyházért kitüntetésben, illetve oklevélben részesítik minden évben. Díszoklevelet kapott id. Kovács Bertalan, Bodonyi Gyula, trházi Mária. Merétei József, Tomcsányi János. ifjú. Dulkai László, Fiedler Károlyné, Bíró Istvánná, Sejtes Lajos, Tere- besi János, Varga Sándor, ifjú Szabó Géza, Révai Istványé, Gazsó Imréné és Köteles Imre. Ugyancsak díszoklevéllel jutalmazták a veresegyházi KlOSZ-csoportot, a KISZ nagyközségi bizottságát, valamint a fóti Béke Tsz helyi telepe lakatos ifjúsági szocia- lisrta brigádját. Elismerést, a Veresegyházért „emlékplakettet kapta Magyaróvári Pál, a Gödöllő és Vidéke Áfész elnöke, alki munkatársaival együtt sokat tett, s tesz a kereskedelem és a vendéglátás fejlesztésében Veresegyházon is. Hövekvo betétek A Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet jelenlegi betétállománya már majdnem eléri a ; hetvenmillió forintot. Természetesen ők is alapos elemzést végeztek, s úgy tervezték meg, hogy a hatodik ötéves terv végére jelentősen növeljék a betétállományt. Azt akarják, hogy legalább százmillió forint legyen. Született: Oláh Rudolf és Vidák Ilona: Jácint; Molnár János és Bujtás Erzsébet Zsuzsanna: Tamás; Krizsán János és Papp Rózsa: Attila; Bárány Tamás és Balek Ágnes; Ivett; Bakó Attila és Rusznák Rózsa: Csaba; Kovács Pál és Klopcsek Terézia; Péter; Botlik Zoltán és Borsi Mária: Mária Zsuzsanna nevű gyermeke. Házasságot kötött: Berki Tibor és Vidák Magdolna; Fehér Ferenc és Széli Terézia Magdolna; Juhász-Tóth Csaba és Széles Anna. Elhunyt: dr. Török Gábor, (Gödöllő, Rózsa utca 31.), Farkas Jánosné Pásztor Mária (Gödöllő, Ady Endre sétány 56.). A könyvtárban Költészet napja Hazám címmel Juhász Jácint színművész, a Madách Színház tagja mond Ady Endre- és József Attila-verseket a gödöllői Juhász Gyula könyvtár olvasótermében a költészet napja alkalmából hétfőn, 13-án 18 órai kezdettel. Közreműködik VJ alia Ervin gitárművész. Anyakönyvi hírek Március utolsó hetében befejeződtek a városi tanácstagok beszámolói választóik előtt. A beszámolók jegyzőkönyvei és a jelentések már befutottak a városi tanácshoz, ahol Jakus L ászióné szervezési főelőadótól érdeklődtünk. Rangsorolva Általában 25—30 választó jelent meg egy-egy beszámolón. Mintegy 250 közérdekű bejelentés hangzott el a hozzászólások során, amelyek 75 —80 százaléka műszaki természetű. Rangsorolva a kéréseket; vízelvezetés,- útépítés, járdakészítés, elektromos hálózat korszerűsítése, közvilágítás bővítése, kereskedelmi hálózat fejlesztése, ez utóbbi keretében a Mátyás király és a Hunyadi János utca találkozásában, továbbá a blahai részen és az Alvégen kérték ABC építését. Több helyről kérték városi fürdő építését, fedett buszvárókat, zebra felfestését, KRESZ-táblákat. A 23-as és a 24-es tanácstagi körzet beszámolóján a Mátyás király utcában, mint minden esetben, ezúttal is nagy volt az érdeklődés.- Örömmel hallottak a választók a városban végbement fejlődésről, fejlesztésekről és az esztendő legnagyobb eseményéről, a művelődési központ átadásáról. A hozzászólók elismeréssel beszéltek a város dinamikus fejlődéséről. Az alig tíz éve még a város, peremének számító Zrínyi utcában a múlt esztendőben lakossági hozzájárulással útstabilizációs munkát végeztek, akárcsak a megelőző évben a Báthori utcában. Most hasonló munka szervezéséhez fognak a Rákóczi utcában. Többen észrevételezték az üzletek előtt a kora reggeli órákban lerakott élelmiszerek nem megfelelő tárolását. Megfigyelték, hogy nem egy esetben a kutyák megdézsmálHagyományápoló úttörők A vörössipkások nyomán A felhívás az úttörők Őrsvezető című folyóiratában jelent meg még februárban. Arra biztatta az ország legbátrabb pajtásait, hogy ha mer- szük mellett még egy jó kerékpárral is rendelkeznek — jelentkezzenek a tavaszi szünetre egy kerékpártúrára. Az egykori vörössipkás honvédek nyomát követve keressék fel a tápióbicskei, a túrái, az isaszegi és a váci győzelmes csaták színhelyeit. A to- borzó utalt arra is, hogy vörössipkás csak az lehet, aki egy olyan .otthoni hagyományt tud magával hozni, amelyet az úttörőcsapat pajtásai több éve ápolnak. Ismét nyeregbe szálltak Sok pályázat érkezett a felhívásra. Egymás után jöttek a jelzések a csapatok hagyományairól, nem egy esetben olyanról, amelyet az úttörőelődök alapítottak és a mostaniak átvették, tovább ápolják. A hagyományok között szerepel az egymás munkájának értékelése, sok jutalmazási ötlet, az úttörőelnökségek, nemes tettek, túrák, versenyek, barátság a KISZ-esekkel, szocialista brigádokkal, szülőkkel. Nehéz volt kiválasztani azt a 12 pajtást, akik valóban magukra ölthették a vörös sipkát és kerékpárra szállva elindulhattak tarsolyukban , a to- borzókönyvvel a históriai emlékek útján, megismerkedni az egykori csaták színhelyein élő úttörők életével és ezzel a kéréssel köszönteni őket: Szervusztok, úttörőhagyomány- gyűjtők vagyunk! Toborzó- könyvünkbe azt a hagyományt írjuk, amelyet ti alapítottatok! A szünet első napján érkeztek a pajtások Tápióbicskére, ahol az ottani úttörőkkel való találkozás után a következő napon Roham a hídért -címmel történelmi hadijátékon vettek részt, majd a kora délutáni órákban ismét nyeregbe szálltak és elindultak Túra felé, hogy felkeressék Szele Andor huszár őrmester és 17 negyvennyolcas hős honvéd társának síremlékét és természetesen a túrái úttörőket. Megfújta a kürtöt , Túrán a Honvéd-erdőben a hősi síremléknél már felsorakozott az úttörőgárdistákból álló díszőrség és az úttörőtanács fogadási bizottsága, amikor az erdő égjük legmagasabb fáján rejtett megfigyelői szolgálatot teljesítő Mészáros Feri gárdista távcsövének üvegmezőjében megjelentek a vörössipkások. Feri gyorsan megfújta a kürtöt és a közlekedési járőrök máris feszes vigyázzállásban emelték magasra forgalomirányító tárcsáikat, hogy a negyven kilométeres nehéz út után el ne tévedjenek a kedves, várva várt vendégek. Hímzésminták A megérkezés után Morvái István, Túra nagyközség tanácselnöke fogadta a pirossip- kás és piros arcú hagyomány- ápolókat, majd megkoszorúzták a hősi síremléket és együtt a vendéglátókkal bevonultak a kastélyparkba, ahol izgalmas hadijátékokat készítettek elő a vendégeknek a túrái iíiveze- tők. Ebéd után a pajtások hamarosan birtokukba vették az egész falut, hogy megismerkedjenek a Galga-völgy legnagyobb településével. A kora esti órákban felkeresték Bozó Lászlóné népművészt, aki a csodálatos túrái hímzésminták trukkolásának ! ták a tejet és a tejfölt. Mások azt panaszolták, hogy az | ebzárlat dacára nagyon sok a kóbor kutya. Elítélően beszéltek a vandálokról, akik a buszváróknál kihelyezett szemétgyűjtő ládákat letördelik, a fákat pusztítják, a közvagyont károsítják. Panaszkodtak az autós szakboltra, amelynek ellátottsága nem kielégítő. Volt szülő, aki arról beszélt, hogy nem kapni a városban elsős és másodikos gyermeke számára füzetet. Reggel a 7.10 és 7.30-kor a Hegy utcai fordulótól közlekedő iskolásokat ' szállító autóbusz nagyon zsúfolt. Elhangzottak munkafelajánlások is. Ha a Mátyás király utcában sor kerül az ABC épitésére, az alapkiásásban segít a lakosság. A Báthori utcából az egyik felszólaló elmondotta, ha a nyitott árok lealapozásához anyagot kap, maga elvégzi a kritikus szakaszon a munkát. Közös erővel Volt, aki kifogásolta a városi tanács ügyfélfogadási rendjét, azt, hogy egy időben van szabad szombat az üzemekben és a tanácsnál. Így, akinek ügyes-bajos dolga támad, szombaton nem tudja elintézni. Még mindig sok a folyós Galgatej-tasak, ami nemcsak bosszantó, de a szövetkezetnek is sok kárt jelent. Valamennyi beszámolót követő hozzászólások bizonyították, hogy a lakosság szereti lakóhelyének környezetét, különösen a családi házakban, a kertes otthonokban lakók, akik a sok kudarc ellenére, • amit az utcai létesítmények pusztítói okoznak, évről évre újabb fákat ültetnek, ismét kialakítják a „ virágágyásokat. Természetesen nem szabad megfeledkezni a lakótelepeken élő szorgalmas, a környéküket rendben tartók és csinosítok táboráról sem. A lakókkal A következő beszámolóig valószínűleg sok probléma megoldódik, az illetékesek és á lakók közös erőfeszítései nyomán. S ami megmarad, arra majd az újabb tanácskozásokon kell megtalálni a megoldást. Csiba József Galgahévíz Iskolatárlat Paizs Péter festőművész rajztanár kiállítását nyitja meg hétfőn, 13-án, 17 órakor Mezei Ottó művészettörténész a galgahévízi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A kiállítás 26-ig 8 és 17 óra között nézhető meg. Gödöllői tavasz Holnap kirakodóvásár Fazekasok, kalaposok, díszművesek Nagy napnak ígérkezik a vasárnap városunkban. A Gödöllői tavasz keretében a népművészek lépnek porondra. Fazekasok és fafaragók, hímzők és szövők, bőrművesek és kékfestők, kovácsok és lószőrfo- nók, tojásfestők és gyöngyfűtitkait árulta el. A minták hamarosan ott díszelegtek a toborzókönyvben, de a pajtások vörös sipkáin is vittek magukkal egy-egy őszirózsát vagy tulipánt. Meg is jegyezte a debreceni Kovács Anikó: Édesanyámmal otthon kihí- meztetem és elteszem emlékbe ezt a gyönyörű mintát! Ezután a Bartók téren gyülekeztek a vörössipkások és újdonsült túrái barátaik, ahol a 48-as hősi emlékművet ko- szorúzták meg, majd két hagyományt jegyeztek be a to- borzókönyvbe. Az egyik természetesen a negyvennyolcas hősök emlékének továbbápo- lása, úgy, ahogy azt Sallai Feri őrse 2 évvel ezelőtt elkezdte. A másik az Éva—44 nívódíj, helyi pályázat, a fasiszták által meggyilkolt Kovács Évike 7 éves kislány emlékére. A pályadíjat minden év novemberében az a pajtás kaphatja meg Túrán, aki képzőművészeti alkotásán a legjobban mutatja be a fasizmust. Rövid műsor A hagyományok rögzítése után a nagyközségi pártház dísztermében a helyi népművészek és a népművészcsemeték adtak rövid műsort a vendégek tiszteletére. Ezután ki-ki a maga választott vörössipkás barátjával hazaindult, ahol közös, kellemes estét töltöttek el a gyerekek. Takács Pál zők munkáit nézhetjük és vásárolhatjuk meg. Az Alsó-park nagy kirakodóvásárán felvonul portékáival a híres balmazújvárosi kalapmester, Mihalkó Zoltán népművész, a lószőrékszer-készí- tés mestere, a nagykátai Bodrogi Sándor, a kecskeméti fazekas, Dugár János, valamint az ifjú népművészek stúdiójának számos tagja. Bemutatják termékeiket a hangszerkészítő mesterek is. Délelőtt 10 órakor kezdődik a vásár és egyidejűleg, illetve délután 3 órai kezdettel népi sportjátékokat mutatnak be, a művelődési központban néprajzi filmeket vetítenek. Galga menti dalok és táncok címmel 17 órakor kezdődik a bagi, a dányi, a galgahévízi, a galgamácsai, a hé- vízgyörki, a kartali, a szadai, a túrái és a zsámboíd szólisták és együttesek gálaestje. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán. Mogyoródon, Nagy- tarcsán, Pécelen, Szadán, Veresegyházon 12-én, vasárnap: dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon, vasárnap: dr. Dóka József, Vácszentlászló, Kossuth u. 3. Városi moziműsor Münchhausen báró kalandjai. Színes, szinkronizált francia rajzjátékfüm. Csak 4 órakor. Az első nagy vonatrablás. Angol kalandfilm, 6 és 8 órakor. Szombati jegyzet Akác Szeretem az akácot. Azért szeretem az akácot, *mert udvarunkban ebből volt a legtöbb, s mint mindenkinek, nekem is a mienk a legkedvesebb, a mi házunk, a mi bútorunk, a mi macskánk, a mi kutyánk. Az akác jól hasad, könnyű belőle aprófát készíteni. Ezért is kedvelem. Ellentétben sok más társával, amelyik göcsörtös, szívós, kemény, visszarúgja a baltát, az akác engedelmeskedik a törékény gyermekkarnak is. Megadja magát, tudván, sorsát úgysem kerülheti eL Ha már egyszer kivágták, mindenképpen felapntják. Bölcs fa az akác. Ilyenkor még hallgat, életnek semmi jelét nem mutatja. Az idén különösen szép tavasszal ajándékozott meg a természet, meleg márciust hagytunk magunk mögött, csendes, napsütéses eddig az április. Növény, fű, fa, virág duzzad, pattan. Testű..jen felgyorsultak a keringések, mindegyik napra, levegőre vágyik, élni auar, virulni. A krókusz elvirágzott a tulipán sötetvörösen ágaskodik a kert végében, aránylik az aranyeső, egymással versengve bújik kifelé a gyöngyvirág, a pünkösdi rozsa, a tűzliliom, a fehér nárcisz. Virágzik a mandula, a meggy, a cseresznye. Az orgona is sokkal serényebb, mint más tavaszokon. Tülekedve sietnek, biztatja, csalogatja őket a napocska, a meleg. Az akác még hallgat. Még vár. A fiókák ugyan már lem bírnak magukkal, megeredték, de a két öreg, a ház elején és a ház végében, mint két komor őr, még alszik. Agaik csupaszok, egy- egy szélrohamra megrecs- csennek, morognak mint az öregember, akit fölriasztanak szunyókálásából. Kihajtott a sárga akác is, de a közönségesek, az egyszerű közlegények ezzel sem törődnek. Mint ahogy a különösen szép tavaszi hetek sem hatották meg őket. Várjuk csak ki a végét, gondolhatják, láttunk mi már áprilisi vihart, májusi fagyot, olyankor a gazdák védő-óvó műveletei sem sokat segítenek. Velünk meg egyébként sem törődnének, hisz nem tartozunk a nemesek közé. mi nem vagyunk féltett kincs, csupán tüskés akác, tűzre való. Gyávának is tarthatjuk persze az akácot. Nem mer kockáztatni, biztosra megy. Megvárja, míg minden kihajt körülöttié, elvirágzik, ha jól alakulnak a körülmények, vagy pedig elfagy, ha zordabb idő zúg el felettük. S akkor jön az akác, a kiváró, a kockáztatni nerh merő, megkezdi a minden évben ismétlődő munkát ő is, rügyezik, kibontja leveleit, hozzáfog a virágzáshoz. A virágai is. Szerények, egyszerűek, alig állhatnak ki versenyre formában, szépségben a többiekkel. Hanem az illatuk! Amikor a két öreg virágba borul, óriási koronájuk' alatt elmenni is részegítő. Mintha a nagy-nagy óvatosság, a bölcs várakozás, a kései megpattanás mindezt szolgálná, minden erejét erre összpontosítaná, a virágzásra. A különös, megejtő, semmivel össze nem hasonlítható az embert életkedvre, nagy-nagy lélegzetekre késztető illatra. Mert ez a titka és a lényege: az illata. Gyáva akác? Bölcs akác? Mit tartsunk felőle? Kövessük példáját? Elvessük? Ne kövessük, ne vessük el. Az akác egy módja az alkalmazkodásnak. Ha minden társa ilyen volna, nem lenne növényvilág. Szeretem az akácot, a bölcset, a várakozót. De szeretem a korán kihajtót, a kockáztatót, a széllel, viharral, faggyal szembeszállót, a dacolót, a konok újrakezdőt. A bölcset és a heveset, a megfontoltat és a sziláját. Mindazt és mindenkit, ami és aki öntörvényei szerint él, cselekszik, harmóniában lehetőségeivel és társaival. Kör Pál iStbíV Il ii laö'i (tiO.lOMrti rí 11 itipJ Veresegyház Kitüntetés és oklevél
