Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1981. MÁRCIUS 7., SZOMBAT Hogy alakul a településszerkezet ? Építési kedv és a lehetőségek Falvak, amelyek túlnőtték határaikat Az elmúlt ötéves tervben 2 ezer 955 új lakás épült a váci járásban. Ebből 2 ezer 823 ma­gánlakásként. Az építkezés egyik legalap­vetőbb feltétele a célnak meg­felelő hely, a telek. A múlt szombaton erről a feltételről és a vele összefüggő kérdésekről tárgyaltak a járási hivatal osz­tályvezetői értekezletén. Új utcák A települések új utcák fejlő­désének egyik fontos mércéje, az ott épülő lakások száma — állapította meg az értekezletre készült jelentés, amelyből azt is megtudhatjuk, az e szem­pont szerint nem vagy kis mértékben fejlődő községekben egyszerű a helyzet, mert az évente épülő néhány háznak könnyű helyet találni. E közsé­gek sorába tartozik; Tésa, Pe- rőcsény, Bernecebaráti, Nagy- börzsöny, Ipolytölgyes, Ipoly- damásd, Kisnémedi, Püspök­szilágyi, Csővár és Csornád. A közepesen fejlődő telepü­léseken évente 10—15 lakás épül, s itt már kevesebb a ma­gántulajdonban lévő beépület- len telek. A tanácsi telket igénylőket többnyire új utcák nyitásával és bővítésével tud­ják kielégíteni. A dinamikusan fejlődő fal­vak. nagyközségek időről idő­re túlnőtték belterületi hatá­raikat, s gyakran az értékes mezőgazdasági területek rová­sára. A termőterület pedig sincs, így hát védelemre sző­ttül. Ezért felül kellett vizsgál­ni a községrendezési terveket. Igénylők Megváltoztatták a nagy te­rületeket lekötő telekalakítási formákat, aminek legfőbb hát­ránya volt, hogy kevés lakás­nak jutott hely, sok anyagot kellett felhasználni a közmű­vesítéshez. Csökkentették, sok esetben elfelezték a nagymé­retű telkeket, az úgynevezett farmezsgyén nyitva új utcákat. Több helyen csoportos családi házak épültek. S népszerűsöd- tek a telepszerű többszintes la­kásépítési formák. A VI. ötéves terv időszaká­ban Foton 11 hektárnyi vízzel, villannyal ellátott terület lesz beépíthető, főleg csoportos és egyedi családi házakkal. Sződ- ligeten a Vác határából átcsa- tolt 28 hektáros területen 115 egyedi és 180 csoportos csalá­di ház helyét jelölték ki. Itt az elektromos hálózat kiépítését az idei évre tervezik, a vízel­látást társulati formában a tel­kek értékesítése után oldják meg. A helyi tanács már 30 igénylőt tart számon. Verőce­maros három kijelölt területén 80 egyedi, 60 csoportos lakás felépítésére számítanak, s meg­oldják a víz és az áramellátást is. Víz, áram Szobon az Ady Endre út mel­letti területen épülhet 40 csa­ládi ház, és 160 lakást magába foglaló telepszerűen elhelyez­kedő épület. A víz és az áram­ellátás itt is megoldhatónak látszik. Nagymaroson a 12-es főközlekedési út mentén a ben­zinkút által határolt területen kaphatnak telket egyedi csa­ládi ház építéséhez, az arra jogosultak. K. T. I. Virággal, verssel Több egyszerű gesztusnál Városunkban is már a hét közepén megkezdődtek a nő­napi ünnepségek. Üzemekben, iskolákban, hivatalokban szí­nes műsorral, ünnepi beszéddel köszöntik az asszonyokat, lá­nyokat. (Az országos és a me­gyei ünnepségről lapunk 1. oldalán számolunk be.) A városi-járási pedagógus­klub márciusi, első heti össze­jövetelén a nemzetközi nőnap­ról beszélt Végh Károly, a Ma­dách Imre Művelődési Központ igazgatója,'majd a férfiak kö­szöntötték a pedagógus nőket. Az eszperantó szakkör is ennek a kedves, figyelmes megemlé­kezésnek szenteli e heti össze­jövetelét. A felsővárosi terüle­ti pártalapszervezet márciusi taggyűlésén Nyerges Lajos tit­kár mondott köszöntőt. Mi hír a standokon? Zöldfélék az étlapon Ha nem hallgattam volna a hajnali időjárásjelentést, mely melegfront-betörést ígért, s márciusi nappalok enyheségét, a hetipiacok standjai között járva, a kofák szavait hall­gatva úgy is megéreztem vol­na most már valóban egészein közel, küszöbünkön áll a ta­vasz. ★ Reggelire zöldhagymát, he­gyes erős paprikát, retket te­hetünk az asztalra, a paprika nem is nagyon drága öt és nyolc forint között már kap­ható. Az ebédhez fejes salátát ehet nyolc-kilenc forintért az ínyenc, gyermekeinknek spe­nótot, sóskát főzhetünk, az utóbbit kilónként ötven forin­tért mérték. Szép almák kerültek elő a kamrákból, ezek ára az elmúlt hetihez képest nem változptt, olcsóbb lett viszont a tojás, 1,60—1,80-ért kínálták, s ha figyelembe vesszük, hogy csü­törtökön az ABC-kben még kettő harmincért adták, már csak ezért is érdemes volt ki­menni. Pattogathatunk kukoricát csemegének, csövesen, pohár­ral — morzsoltan — is mérik, lehet kapni frissen darált ku­koricalisztet. Ha fél kiló lisz­tet egy liternyi lobogón sós vízbe szórva addig főzünk, hogy elváljék a fazék oldalá­tól, majd kivajazott tűzálló tál­ba, olvasztott vajba mártoga­tott kanállal galuskákat szag­gatva juhtúróval, olvasztott szalonnával meglocsolva ad­dig rakjuk rétegesen, amíg a tál tele nem lesz, s ezt tejföl­lel nyakonöntjük és sütőbe tesszük, fejes salátával kitűnő erdélyi ételt tehetünk asztal­ra. Olyan olcsó, hogy emellett még a saláta viszonylag költ­séges élvezetét is megenged­hetjük magunknak. Arról nem is beszélve, milyen új ízekkel ismerkedünk meg eközben, ★ Nőnap lévén — szokás sze­rint fölmentek a virágok árai, cserébe nagy volt a vá­laszték, a hóvirágtól a csere­pes jácintig. Válogathattunk. B. H. Vasárnapi labdarúgóműsor A járási első osztály első fordulóját az ifjúsági csapatok 13 órakor, a felnőtt csapatok 14 óra 30 perckor játsszák. Váchartyán—Márianosztra (V. Oszácki S. Fodor), Kóspal- lag—Nagymaros (Petrovics, Strell), Ipolydamásd—Galga- völgye (Illyés, Varjú II), Esze Tamás—Dunakeszi 10. h. (Styevkó, Varjú I), Szokolya —Szob (Balázs, Pusztai G.), Verőcemaros—Letkés (Toldy, Horváth), Sződliget—Vácduka (Vidra, Herényi). A főtéri tanácsháza épületé­nek emeletén csütörtökön szét­húzták a vb-termet és a házas­ságkötő szobát elválasztó falat és ott tartották meg a nőnapi ünnepséget. A nyomda péntek délután a nyereségrészesedés kiosztásával együtt rendezte meg az ünnepséget, ahol Nagy Sándor igazgató mond köszön­tőszavakat. Szombaton a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban a fegyveres testületek nődolgozóinak és a hozzátarto­zó anyáknak, asszonyoknak rendeznek műsoros délutánt. Ugyanoda hívták meg vasár­nap estére a Váci Kötöttáru- gyár nődolgozóit. Tiszteletük­re neves fővárosi művészek ad­nak műsort. A Szabadság téri és többi helyi virágüzletben gazdag készlettel segítik ünnepélyessé tenni a társadalmi és a csalá­don belüli megemlékezéseket. (Papp) Megkapták a mészkőbányát Elkezdődött a rekonstrukció Harc minden tonnáért? Nem, ennek vége. A Cement- és Mészművek váci gyárában — népszerű1 nevén: a DCM- ben —, mostanában inkább visszafogják a termelést. Ezt diktálja a gazdasági érdek. A látszólagos ellentmondás több okra vezethető vissza. Kevesebb a nagy beruházás, így némileg csökkent az épí­tőipar cementéhsége; ugyan­akkor a hosszú távú, államkö­zi szerződések alapján ren­delt importcementet változat­lanul átvesszük. Ezért szüle­tett tavaly az a — helyes — elhatározás, hogy azok a ce­mentgyárak működjenek to­vábbra is teljes kapacitással, amelyek a leggazdaságosabban termelnek. A DCM nem tar­tozik ezek közé. Lélegzethez jutottak Hogyan érinti a gyárat a termelési korlátozás? Pintér Sándor igazgató előbb ponto­sítja a „korlátozás” szót. A múlt évi, eredeti terv szerint 1 millió 130 ezer tonna ce­mentet kellett volna gyúrta-' niuk; s végül 60 ezer tonnával készítettek kevesebbet. Ez el­hanyagolható mennyiség. Idei tervüket 900 ezer tonnában ál­lapították meg. Ez a csökken­tés már jól érzékelhető. De: korántsem biztos, hogy valóban csak ennyi lesz a produktum. Évközben változ­hat a helyzet. Mód nyílhat kedvező cementexportra; üzemzavar támadhat valamely más gyárban, s akkor nekik kell a szabad kapacitást „be­dobni”. Vagyis a DCM-nek olyasfajta szerep jutott most az iparágon bedül, mint a villamosenergia-termelésben a csúcserőműveknek: szükség esetén segítenek. A sok évi hajsza után lé­legzethez jutottak volna? Nem. A változást pillanatnyilag csak abban érzékelik, hogy nem „szentirás” a havi terv. Ha, mondjuk, 1976-ban elhatároz­ták, hogy 1977 szeptemberé­ben 90 ezer tonnát kell ter­melniük, akkod lehetetlent nem ismerve, minden áron teljesítették a tervet. Ez szük­séges volt, die nem biztos, hogy jó: túlságosan koptak a gépek, berendezések — az emberek. Bonyolultabb viszonyok Aki azt hinné, hogy most könnyebb a DCM-nek, téved. Megváltoztak a viszonyok; bo­nyolultabbak lettek. Az előre meghatározott terveiknek sem volt könnyű eleget tenni; ám azt sem egyszerű megtanulni, hogy a változó piaci igények­hez rugalmasan igazodjanak. Az év eleji munkásgyűlésen, a termelési tanácskozásokon Rendet kell teremteni Hétvégi házak a járásban Erdőszélen, hegyoldalban, dülőutak mentén szaporodnak a hétvégi pihenőházak. A Duna menti táj vonzza a pihenést vágyókat. A helyi ta­nácsok üdülőterületet jelölnek ki. ám nem mindenki úgy épít, ahogy azt a környezet s eszté­tikai szempontból a tájat védő szabályok előírják. Sok az engedély nélküli, az előírásokat figyelmen kívül ha­gyó, vagy kijátszó építtető, s különösen a zártkertek és a mezőgazdasági művelésű te­rületeken nehéz felfedezni a szabálytalanságot, ide rit­kábban jutnak el az építé­si hatóságok szakemberei. Ha pe3ig már észrevették az engedély nélküli építke­zést, akkor is nehéz dönteni. A fennmaradási engedélyek elbí­rálásakor figyelembe veszik a terület rendezési terveit, az épületszerkezeti szempontokat, s abból indulnak ki, hogy az elkészült létesítmény a nemzeti vagyon része. Így a bontást csak alapos mérlegelés után rende­lik el. Am jogszabály intézke­dik arról, hogy a fennmaradá­si engedély megadásával egy- időben az építtetőt építésren­dészeti bírsággal kell sújtani. A váci járási hivatal mun­katársainak ellenőrzései nyo­mán nagy összegű bírságok gyűltek össze, de az engedély nélküli építkezéseket nem si­került visszaszorítani. A pénz nem elég arra, hogy a beépí­tett, jelenleg még mezőgazda- sági területeket rendezzék, köz- művesítsék. Nagymaroson, Mo- som-patak, Kisinóc, Sződ-Csö- rög és Főt körzetében össze­függő üdülőterületek alakultak ki közművekkel való alapellá­tás nélkül. Hogy lehet mégis gátat szab­ni a gazdasági szempontból sem kedvező jelenségnek? A szakemberek szerint első­sorban az állampolgári fegyel­met kellene tudatosan betarta­ni és betartatni. A jövőben gyakoribb és hatékonyabb lesz a területi ellenőrzés, és ebben érdekeltté teszik az érintett he­lyeken dolgozókat, például a mezőőröket is. Szükségesnek tartják a büntetések olyan mértékű szigorítását, hogy az építési rendeletet megszegő, engedély nélküli építkezőknek ne érje meg azt bekalkulálni, s nagyobb anyagi megterhelés nélkül kifizetni, a kivitelezési költségekkel együtt. Előrelát­hatólag hamarosan sor kerül az intézkedésekre. elmondták az 1100 dolgozónak, hogy az idén kisebb a terv — de nagyobbak a követelmé­nyek. A mennyiségi szemlé­let helyett, most a minőségi­nek kell előtérbe kerülnie. Az emberek megértették. A szo­cialista brigádok vállalásai is ezt mutatják: minőségi jelle­gű, és takarékossági felaján­lásokat tettek. A középvezetők is tudják, érzik: kijutottak a feszítettségből; átgondoltabb szervezettebb munkára van szükség. S vajon a bér nem csök­ken-e? Nem. Az év elején 4.5 százalékos bérfejlesztést haj­tottak végre. A pénzt diffe­renciáltan osztották el: első­sorban olyan munkakörökben emelték a fizetéseket, ahol ko­rábban nagy volt az elvándor­lás. A kieső termelési érték nem érintheti hátrányosan a gyár dolgozóit: jobb gazdál­kodással javítani lehet a pénz­ügyi helyzeten. Például a javítási költségek ésszerű felhasználásával. Hi­szen évente 250 millió forint a fenntartási költség; a gépek öregedése, az épületek romlá­sa csak növelné ezt az összie- get. Ám ésszerű szervezéssel talán csökkenteni is lehet. A másik és mindennél fon- tósabb feladat: az energia- költségek mérséklése. Évente — eddig — 440 millió forintot költöttek fűtőolajra, földgázra,’ villanyra. Arra nem lehet szá­mítani, hogy az energiaárak szinten maradnak; márpedig a cementgyártás rendkívül ener­giaigényes, a költségek csök­kentése főként az energia-meg­takarítástól függ. Ha csak egy százalékot sikerülne... az is tetemes összeg. Már tettek néhány műszaki intézkedést a veszteségek csökkentésére, s felkérték a Szilikátipari Ku­tató Intézetet veszteségfeltáró vizsgálatokra. A mészüzem biztonságáért Ejtsünk néhány szót a mész- üzemről is. 1974 óta a Nóg- rád megyei Kecelröl, 24 kilo­méteres távolságból, gépkocsi­val szállítják a mésznek való követ Vácra. Kicsit drága megoldás, de nincs jobb. Nyu­godjunk bele. Annál nagyobb gond volt, hogy a bánya a Pest-vidéki Kőbánya Vállalat­hoz tartozik, amely hosszú tá­vú szerződés alapján szállí­totta a követ. Ám az ellátás rendszerint akadozott. Január 1-től, minisztériumi döntés alapján, a DCM-hez tartozik ez a kőbánya. Ezzel, persze, nem oldódtak meg egycsapásra a gondok, sőt újabbak vetődtek fel. A ter­melés biztonsága érdekében új bá'ü'aszintet kell nyitni, új gés>ket beszerezni, a meglé­vőket pedig üzembiztos álla­potba hozni. Emellett gondos­kodni kell az ott dolgozó 130 ember szociális ellátásáról. A keceli bánya évente 600 ezer tonna, kiváló minőségű követ ad. Java részét a DCM mészüzeme dolgozza fel, egy részét a cementgyártáshoz is használják, a többit viszont kőlisztnek, házgyári zúzott kő­nek lehet hasznosítani. így — amellett, hogy a mészüzem nem lesz kiszolgáltatott hely­zetben —, a kőbánya is ter­melhet gazdaságosan. Viták kereszttüzében Amióta a DCM-et elkezték építeni — 1959—63 között épült —, folyton viták ke­reszttüzében áll a gyár. Vitat­kozni sok dolgon lehet, de egy tényen nem: azóta több mint 16 millió tonna cementet adott az országnak. Olyan időszakban, amikor a legége­tőbb szükség volt erre az építőanyagra. Az utóbbi időben hallani le­hetett már olyat is, hogy meg­szüntetik a gyárat. Erről szó sincs. Az eddig feltárt kőva- gyon 50—60 évre elegendő, s további kutatásokat is ter­veznek. A DCM igenis ked­vező földrajzi helyen áll;sok­kal inkább érdemes a rekonst­rukcióra, mint a felszámolásra. A csaknem két évtized alatt a technológia kissé elavult, a berendezések megkoptak. Most tehát az a kérdés, hogyan, mi­kor hajtsák végre a rekonst­rukciót. Erről felelős szakem­berek döntenek majd. Több megoldás jöhet számításba. Ami már eldöntött dolog: felújítják a váci bányaüzemet. A kivitelezés megkezdődött, s 1983-ra fejezik be. A jelenlegi széttagolt, soklépcsös rendszer helyett, egyszerűbb technoló­giai rendet alakítanak ki; új, központi törőművet építenek. A beruházás 180 millió forint­ba kerül. A rekonstrukció második ütemében — ez még nincs jó­váhagyva —, az elafblt kötél­pályák helyett szállítószalagot építenének, és egy új, homo­genizált tárolót. A homogeni- zálás azt jelenti, hogy a kü­lönböző minőségű alapanya­got elegyítik, minőségét egyen­letessé teszik. A tárolóban 50—60 ezer tonna követ készí­tenének elő, további feldolgo­zásra. Mindez előreláthatóan 600 millió forintba kerülne. A harmadik ütemben magát a gyártási trtihnológiát korsze­rűsítenék. Ez környezetvédel­mi szempontból is teljes meg­oldást jelentene, a DCM-ből nem száVna föl több px>r. Is­meretes., hogy a portalanítás érdekében eddig is sokat tet­tek, ám a program végső ré­széit — hogy a kémények ne ontsák a port —, még nem került sor. Kérdés: érdemes-e több száz millió forintot áldoz­ni a kémények portalanításá­ra, ha a jelenlegi technológia marad? Vagy új technológiát teremteni, ami korszerűsége révén egyúttal a környezetvé­delem kérdését is megoldja? E kérdésekre az Építésügyi és /Városfejlesztési Miniszté­rium szakemberei keresik és adják majd meg a választ. Paládi József Testvérjárásunk életéből Vidékre utazó jogászok Az érsekújvári Heti Hírlap arról írt, hogy a szocialista társadalom nagy gondot for­dít a személyiség sokoldalú fejlődésére, a kulturális nép­művelő tevékenységre. Az emberek közötti nevelő mun­kában fontos szerep hárul a nemzeti bizottságok tanácsa mellett működő pwlgári ügyek testületének a munkájára. A járásbeli Milanovcén sokoldalú, magas színvona­lú a testület munkája. A nemzeti bizottság dísztermé­ben köszöntik a 25 és 50 éves házassági évfordulójukat ün­neplő jubilánsokat. A legha­tásosabb szertartások a kö­zös névadók, de népszerű a pionírnyakkendők átadása, a leszerelt katonák fogadása stb. A rendezvények széles körű nyilvánosságot kapnak és fényképen, emlékkönyvi beírással örökítik meg azo­kat Nemrégen a CSEMADOK Központi Bizottsága jogi al­bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy a magyar nem­zetiségű dolgozók anyanyel­vükön ismerhessék meg o csehszlovák alkotmányt és az egyéb törvények előírásait továbbá a jogszolgáltatással kapcsolatban az állampolgári kötelezettségeket és jogokat. A központi bizottság intéz­kedését követve a CSEMA­DOK érsekújvári járási bi­zottsága is kibővítette a nép­művelési szakbizottságot jo­gászokkal. Dr. Izsák Lászlóval, a járásbíróság elnökével meg­beszélték az együttműködés lehetőségeit. A megállapodás szerint a jogászok kiutaznak a falvakba is, hogy közért­hető fogalmazásban tájékoz­tassák az érdeklődőket a jo­gokról és a kötelezettségek­ről. Andor Gyula nyugalmazott mérnök hamvasztás utáni temeté­se március 2-án, hétfőn. 13 óra­kor lesz a váci alsóvárosi teme­tőben. A gyászoló család. ISSN 0133-2759 (Vád Hírlap) t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom