Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám

PEST MEGYEM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. MÁRCIUS 7., SZOMBAT Kitüntetések a Parlamentken Lányok, asszonyok köszöntése Megyei nagygyűlés Cegléden E gy bizonyos határ után a legfinomabb liszt­ből, a legügyesebb háziasszony készítette ré­testészta sem nyújtható to­vább, mert szakad, lyukak keletkeznek rajta, hajtoga­táskor kihalld belőle a töl­telék. A jó háziasszony nem tudja, mikor ér ennek a határnak a közelébe, mi­vel megtanulhatatlan az ilyesfajta ismeret, ám tudo­mányának hiányát pótolja érzéke; érzi, mikor nem szabad tovább vékonyítani a tésztát Minden hasonlat sántít, bizonyára ez előbbi is, ám akarva, akaratlan ez jut eszünkbe, amikor azt látjuk, hogyan nyújtózik két település egymás felé, míg azután összeérnek, a szomszédos házakat nem több, csupán a helység név­táblája választja ed. egy­mástód, ez ebben, az abban a faluban áll. Ma a fiata­labbak — értve ezen a ti­zenöt év alattiakat — már nem tartják számon, hogy mostani dobosi _ lakóhelyük valójában önálló község volt, Gyón. Környezetisme­reti tantárgyként, helytör­téneti adalékként fölbukkan ugyan ez a tény, ám ha azt kutatja az ember, hol lehe­tett valamikor a két kéz, medy összefonódott, nem leli nyomát, annyira egy lett a kettőből. Amii évtizedeken át nem bizonyult gyakorinak — s azért nem, mert jóval ki­sebb mértékű lakásépítés terepeként szolgáltak a fal­vak, mint a hatvanas és a hetvenes években —, az a fölgyorsult társadalmi-gaz­dasági fejlődés következté­ben egyre sűrűbben fölbuk- kanó vonása a települések térbeli növekedésének. Nap­jainkban például már csu­pán egy képletes vonal alkotja Szentendre és Leányfalu határát, két-há- rom esztendő múlva így ér össze — ma is szemmel látható e nyújtózás — Üröm és Pilisborosjenő, de említhetjük, példaként egé­szen másihonnét a két köz­ségiből formálódott Kere- pestarcsát, vagy a hármas szomszédvárat, Aszódot, Domonyt, Ikladot. V alamikor a falu szélét a legszegényebbek há­zai jelölték, mostaná­ban azonban annak lehe­tünk tanúi, hogy takaros — vagy: takarosnak vélt kivagyi — épületek sora­koznak a faluszélen, ka­csintva nézegetve a másik falu felől fölsorakozókra, mikor találkoznak. Amiből azután furcsa helyzetek te­remtődnek, mert nem szá­mít ritkaságnak, hogy az így összeölelkező két falu „végén” lakóknak közelebb esik a másik község bolt­ja, orvosi rendelője, iskolá­ja, mint a maguké. ' Ha a boltról van szó, nincs gali­ba, mindenki ott vásárol, ahol neki tetszik, s ahol jobb az áruellátás, ám or­vost, iskolát nem ilyen egy­szerű, könnyű választani, abba beleszólnak a közigaz­gatási határhoz szabott ren­delkezések. A már össze­épült községek közül jó néhány — így az említett Dabas, Kerepestarcsa — már eleve egy települést alkot, másokat — Ürömöt és Pilisborosjenőt, Aszódot és Domonyt és Ikladot — közös tanács fog össze. Itt nincs különösebb gond az­zal, ki hová tartozzon or­vosi ellátásban, iskolai ok­tatásban, óvodai elhelyezés­ben. Ott azonban, ahol lé­tezik a közigazgatási határ, a tanácstagi beszámolók­nak, a tanácsüléseknek, az országgyűlési képviselők fogadóóráinak visszatérő té­mája a miért, a miért nem. Ez sem kellemes kérdezz- felelek, ám folytatódik az­zal, hogy a rétestésztaként nyújtózó községek egyiké­ben mától ég a villany a falu szélén is, a másikban viszont a tanács azt tudja feledni a kíváncsi érintet­teknek, hogy egyhamar aligha ér oda a vezeték. Ugyanez folytatódik a víz, a járda ügyében, s mert a tagadó válasz mindig fáj — az igenlő viszont any- myira természetes, hogy szinte számontartand sem érdemes —, könnyen tápot találnak az indulatos ítél­kezések, hol jó a tanács, hol tehetetlen. S ebből az ítélkezésből azután már magatartás formálódik, ta­nácstagok mondják ed ke­serves tapasztalataikat ar­ról. mennyire nehezebb a falu peremén szervezni, kérni a társadalmi munkát, mint a község'közpomt felé haladva. Ilyen gondokkal néznek ismétlődően szentbe például a monori járás több településén, ahol a karnyújtásnyira levő szom­széd viszonylagos gazdag­ságát dörgölik a választók a maguk tanácsának orra alá. H iányoznak a rendezési tervek — hallani a legtöbb helyen a só­hajt magyarázatként, azaz nincsenek meg azok a tu­dományosan kidolgozott programok, amelyek alap­ján jelőre látni lehetne, mi á.kívánatos iránya a tele­pülés harminc, ötven esz­tendős fejlődésének. Egy- egy ilyen rendezési terv jobb esetben is hat-hét­százezer, nagyobb község­nél, községcsoportoknál több millió forintba kerül. S mivel a legégetőbb fel­adatokra is szűkén van pénz, s mivel seregestül lé­teznek olyan falvak, ahol a teljes fejlesztési alap egy- egy évben nem teszi ki a rendezési terv fedezetét, tolódik, halasztódik a fel­adat jövőre, azutánra, ki tudja, mikorra. Csupán érintettük azok­nak a fokozatosan halmo­zódó gondoknak a körét, amelyeket a rétestésztaként nyúló települések teremte­nek, de a fölületes hivat­kozás is érzékelteti: egy bizonyos határ után a tár­sadalom a sokszorosát fi­zetheti ki annak az összeg­nek, melyet a rendezési tervek fejében kellene ki­adnia. A közművesítés ug­rásszerűen megnövekvő költségei, az alapellátásiban létrejövő feszültségek, az építési telkek tartós hiánya vagy hiányának fenyegető jele mind-mind arra figyel­meztet, hogy érdemes az eddiginél alaposabban ta­nulmányozni a papírra ve­tett és a ténylegesen meg­valósuló területfejlesztési terveket, tényeket, a közöt­tük folyamatosan kialakuló ellentmondásokat, feszült­ségeket. Érdemes elemezni, milyen társadalmi érdekek szólnak a települések tér­beli terjedése ellen és mel­lett, s ezeknek az ellenkező előjelű érdekeknek az ará­nya milyen következteté­sekre kell, hogy vezessen. Mészáros Ottó Ma: 3. oldal: Nemzetiségi múlt és a ma szolgálata (Virág Ferenc) 3. oldal: Vigyázzák a rendet, az értéket 4. oldal: Hagyományőrző pávánk (Hajós Anna) 7. oldal: Családban, ház körül (Erdősi Katalin) 8. oldal: Hétvégi kalauz (Koffán Éva) A nemzetközi nőnap alkalmából pénteken kitüntetési ünnepséget rendeztek a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Németh Károly, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja köszöntötte az ország lányait, asszonyait. — Megkülönböztetett tisztelet illeti azokat a nőket, akik kimagasló munkateljesítményükkel segítik elő a szocializmus építését hazánkban — hangsúlyozta ünnepi beszédében. Külön is meleg szeretettel üdvözölte az El­nöki Tanács elnöke a magyar szocialista nőmozgalom idős harcosait, akik hittel, gazdag tapasztalataikat hasz­nosítva szolgálják a nők s egyben népünk ügyét. A tár­sadalom mély tiszteletét és elismerését fejezi ki a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa adományozta kitün­tetések is — hangsúlyozta Losonczi Pál, majd kitünteté­seket nyújtott át. (A budapesti és a Pest megyei kitün­tetettek névsorát a 3. oldalon közöljük.) Az MSZMP ceglédi váro­si bizottságának ünnepi díszbe öltöztetett nagytermében tar­tották meg tegnap délután Pest megye nőnapi ünnepsé­gét. A megyében élő csaknem félmillió lány és asszony kép­viseletében érkező meghívot­takat úttörők írta díszes kö­szöntőlapok fogadták. Sárik Ferenc, a városi párt­bizottság első titkára üdvözöl­te a megjelenteket, köztük Ba- rinkai Oszkámét, az MSZMP Sokat tehetne megtakarítani Szerszámok az építőknek Közeledik a tavasz, az építé­si szezon kezdete. A vállala­tok, szövetkezetek és a családi házak építői egyaránt hasznát vehetik azoknak az új, kevés­bé ismert eszközöknek, ame­lyekről az alábbiakban szó lesz. A Monori járási Szolgáltató Szövetkezet 1977-ben kezdte — nyugatnémet minta alapján — a csempevágók gyártását Az­óta ebből mintegy 5 ezer da­rabot szállítottak az NSZK- beli partnernek, s az utóbbi három évben 4500-at értékesí­tettek belföldön. E termék itt­hon nem eléggé ismert — no­ha nagy szükség van rá és tő­kés valutáért importáljuk is—, ezért az utóbbi időben levél­ben fordultak több építőipari vállalathoz és szövetkezethez. Így némileg nőtt a megrende­lés. A gyártókapacitást még­sem tudják teljesen lekötni: évi ötezer darabot tudnának készíteni, s csak egyharmadara van vevő. Most jugoszláv és osztrák exporttal próbálkoz­nak a külkereskedelmi válla­latok segítségével. Minthogy a csempevágó minősége kitűnő, pályáznak vele a Kiváló Áruk Fórumán is. Mint Farkas Pál műszaki vezető elmondta, másik ter­mékük, a csempelyukasztó is hasonló sorsra jutott. Két éve kezdték gyártani, az NSZK-ba is exportálták, ám belföldön csupán 1500 darabot adtak el eddig. Az idei rendelés már megközelíti az ezer darabot, miután felhívták rá a kiske­reskedők, az áfészek és kis- ipdtosok figyelmét. Ugyanebbe a gyártmánycsa­ládba tartozik a csempéző gar­nitúra, amelyet Lehoczki Jó­zsef gyomai kisiparos szaba­dalma alapján most készíte­nek élő sorozatgyártásra. A második félévben jelennek meg vele a piacon, s bemutatják a BNV-n is. A találmánynak az a lényege, hogy a csempe fel­rakásához nem kell drága mű­anyag, sem 3—4 centiméter vastag malter, hanem az ed­dig ismert módszerek helyett 3—l milliméter egyenletesen terített malter ragasztja a fal­ra a csempét. Így a csempézés feleannyiba kerül, mint a műanyag ragasztóval, vagy a vastag malterral. Mindhárom eszközt érdemes lenne széles körben használni, hiszen sok-sok csempe lenne •megtakarítható, amit eddig vá­gó és fúró híján fogóval csip- destek és csiszoltak volna mé­retre — és összetört. P. J. Pest megyei párbizottságának titkárát, Jámbor Miklóst, az MSZMP Pest megyei párt­végrehajtó bizottság tagját, az SZMT vezető titkárát; Vág­völgyi Józsefet, a Pest megyei tanács általános elnökhelyet­tesét ; Kovács Antalnét, a HNF megyei bizottságának titkárát és dr. Husti Istvánt, a Pest megyei KISZ-bizottság első titkárát. Dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára mondott meleghangú köszöntőt. Szeretné — mon­dotta bevezetésül —, ha gon­dolatai egy hatalmas virág­csokorrá válnának, s azt nyújt­hatná át a megye minden lá­nyának és asszonyának. Em­lékeztetett arra, hogy a nők 71 év óta március 8-át a fel- szabadulásért, a társadalmi haladásért és a női egyenjo­gúság eléréséért vívott küz­delem napjává avatják. A felszabadulás előtt a Pest megyében élő munkás- és pa­rasztasszonyok még csak nem is gondolhattak ennek a nap­nak a szervezett megünneplé­sére, nem még arra, hogy független, egyenrangú életet éljenek. Szocializmust építő társadalmunkban viszont a politikai, az állami és a gaz­dasági életben a nők is bebi­zonyították, hogy a munkában példamutatóan helytállnak és közülük nagyon sokan kiváló vezetői készséggel rendelkez­nek. Pest megyében 195 ezer nő tartozik az aktív dolgozók kö­zé. Többségük a munkásosz­tály sorait gyarapítja. Százez­ren vesznek részt a szocialis­ta versenymozgalmakban. Ti­zennégy százalékuk már szak­munkás. A megyében dolgozó kitüntetetteknek 30 százaléka nő, közölük 54 ezren vesznek részt politikai továbbképzés­ben. A politikai és közéleti ér­deklődésnek ezt a felpezsdülé- sét látva mondhatjuk, hogy a felszabadulást megelőző mun­kásmozgalom női harcosainak álma vált valóra. Amikor köszöntjük a megye lányait és asszonyait, akik társaink az élet minden terü­letén, tudjuk, hogy még so­kat kell tennünk helyzetük to­vábbi javításáért — hangsú­lyozta az ünnepi nagygyűlés szónoka — és teljesíteni is fogjuk ezt a kötelességünket ' Az ünnepség után Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV Pest megyei elnöke Kiváló Szövetkezeti Munkáért, Ber- náth Tibor, a KISZÖV Pest megyei elnöke a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitün­tetéseket adott át. (A kitünte­tettek névsorát a 3. oldalon közöljük.) Majd a ceglédi zeneiskola, valamint az általános és kö­zépiskolák tanulói irodalmi és zenei műsorral köszöntötték a nagygyűlés résztvevőit. Ked­ves színfoltja volt az esemény- sorozatnak, amikor a Cegléden lakó és épp március 8-án 81. születésnapját ünneplő Patkós Irma színművésznőnek egy úttörő kislány virágcsokorral kedveskedett. A nagygyűlés résztvevői befejezésül egy üt' énekelték el az Internacioná- lét. Cs. S. Csepel Autógyár Újszerű szállítási szerződés Az Ikarus gyár korábban visszavonta rendelését vagy húsz olyan vállalattól és szö­vetkezettől, amelyek nem tel jesítették kötelezettségeiket, Akkor egyes szerelvények elő­állítását maguk oldották meg, de beszerzési gondjaik így sem igen csökkentek. Ma inkább a megegyezéses utat választják Jelenlegi 25 nagyobb kooperá­ló partnerük többségével szo­ros, szerződéses viszonyt ala­kítottak ki. A nagyvállalatnak ez létérdeke, hiszen egyelőre nem számolnak termelésnöve­kedéssel, legfontosabb felada­tuknak az új ötéves tervidő­Rövidesen szállításra készen A Nagykőrösi Konzervgyár Haladás szocialista brigád tagjainak a gyártás végső fázisa, az adagolas-csomagolás a feladata. Munkájuk jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a termelés gazdaságos, folyamatos legyen. Tavaly 200 000 forintot takarítottak meg a technoló­giai folyamatok pontos betartásával. Bozsán Péter {elvétele szak elején a minőség javítá­sát és a fokozottabb piackuta­tást tekintik. Ilyen irányú munkájuk akkor lehet ered­ményes, ha már a felhaszná­landó alapanyagokból, az egyes fődarabokból, például futómű­vekből, motorokból továbbfej­lesztett, korszerűbb típusokat vásárolnak, s azok gyors kifej­lesztésére, ütemezett, pontos szállítására ösztönzik partne­reiket. A Csepel Autógyár az autó­buszok padlóvázaiból az év vé­géig több mint 10 800-at szállít a mátyásföldi és a székesfehér­vári Ikarus-üzemekbe. Ezek a padlóvázak valójában már fél­kész gyártmányok, hiszen szá­mos más vállalatnál készülő főegységeket, alkatrészeket is rászerelnek. Egyebek között a Győri Rába Magyar Vagon-és Gépgyárban készülő 200 lóerős motorokat és hátsó futóműve­ket építik a padlóvázakra. Az Ikarus és a Csepel Autógyár újszerű szerződést kötött, amelynek lényege, hogy nem a szokásos negyedévi vagy ha­vi bontásban, hanem tíz-tíz napra meghatározott ütemben szállítják ezentúl a padlóvá­zakat. Ezért áldoz is az Ikarus és többet fizet'a korábbinál, de az autógyáriak is vállalták, késedelem esetén kötbért fi­zetnek. A januári és februári taoasztalatok általában ked­vezőek, bár a vasúti szállítás késedelme egy-két napos csú­szásokat okozott egyes tételek­nél. KOZELET Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Im- rad Idrist, az Indonéz Köz­társaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. 53 A t I Rétestészta

Next

/
Oldalképek
Tartalom