Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-05 / 54. szám

ŐRI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1981. MÁRCIUS 5., CSÜTÖRTÖK Együtt — könnyebb Összefogás - a nevelés érdekében Egy iskola, több üzem mozgatom Sosem volt jó iskola az, amelyik tanítványait a szülők nélkül nevelte. Ez az igazság ma ezerszerte érvényesebb, mint valaha: csak az az iskola dolgozhat eredményesen, ame­lyik jó kapcsolatok kiépítésére törekszik környezetével. A környezethez tartoznak a helyi üzemek, a társadalmi szervek, társintézmények és általában mindazon helyek és szervek, amelyek kapcsolatba kerülnek a diáksággal. Nehéz feladat Az iskola mai legnehezebb feladata ezeknek az egymás­tól távol eső tényezőknek az összefogása a nevelés érdeké­ben. A fenti partnerek iskolát támogató munkája igen fon­tos ma, amikor minden fii-' lémek megvan a helye a nép­gazdaságban, s kevesebb jut az iskolákra is. Pótolni kell a hiányzó forintoknak leg­alább a töredékét, s ebben vállalnak jelentős munkát tár­sadalmi megmozdulásaikkal az említett intézmények. Az úri iskola valamikor a járás legszebbje volt. Ma már megsüllyedt, az udvar maga­sabb a tantermek korhadoizó, olajos padlójánál. Az még nem volna nagy baj, hogy az igazgatói iroda beázik, de saj­nos, másutt is gond van a te­tővel. Ilyen körülmények között nagy szükség volna legalább egy karbantartóra, aki a ki­sebb hibákat kijavítaná. De nincs. Itt van viszont a TRANSZVILL helyi üzeme, amelynek vezetői és dolgozói mindig segítenek, ha baj van. Nincs villany, rosszak a padok, leesik a tábla, nem lehet be­csukni valamelyik ajtót, vagy egy kis hegeszteni való akad, hát segítenek az üzem szocia­lista brigádjai. Mindenki segít Az ugrógödörbe homok kel­lene, a napköziben is hiány­zik, néhány játék sem ártana az udvarra — csak a Tápió- völgye Tsz segíthet. Meg teszi önzetlenül. Elromlott az ebédhozó gép­kocsi? Egy telefon a KELTEX szövődé helyi üzemébe — ők is mindig megértőek, szívükön viselik az iskola gondját. Nincs a tömegsport-foglal­kozásoknak felszerelése? Tá­mogat az Alsó-Tápiómenti Áfész asztalitenisz-asztallal, brigádjai révén lelkes társa­dalmi munkával. Ha a gyerekek csak csellen­genek a tízpercben, jó lenne az udvarra néhány eszköz. Se­gít is a vízmű brigádja és né­hány becsületes, szolgálatkész kisiparos. Elhasználódott az évek so­rán a gyakorlati kert kerítése, megoldja a gondot a Monori Állami Gazdaság, ahová gye­rekeink járnak őszi betakarí­tásra. Partnerek is Megbetegedett egy tanuló? A körzeti orvos saját kocsiján hazaviszi a sáros utcában, a védőnő pedig jön, s szervezi a szűréseket. Az úri Hazafias Népfront helyi bizottsága nagyon aktív, így az égisze alatt működő is szülői munkaközösségre min­dig lehet számítani, ötleteik révén az iskola- és .úttörőcsa­pat-vezetőségnek nélkülözhe­tetlen partnerei. Tevékenysé­güket a tenniakarás, a jó­szándék vezeti mindig, így eredményes munkát végeznek. L. I. Labdarúgás Kezdődik a megyei MNK Járásunk labdarúgó-csapa­tainak körében'népszerűek a Magyar Népköztársasági Ku­pa-mérkőzések. Bizonyára hoz­zájárult ehhez az is, hogy az üllőiek tavaly bejutottak a legjobb nyolc közé az orszá­gos vetélkedő során, s csak a Diósgyőri VTK NB I-es gárdá­ja állította meg őket. Az ül­lőiek azonban a kiesés után a Szabad Föld Kupa megnyeré­sével vigasztalódtak. Már megkezdődtek a jövő évi selejtezők is járásunkban, az idei megyei folytatásra áp­rilis 1-én, a tervezettnél egy hónappal később kerül sor. A megyei labdarúgó-szövetség elkészítette a párosítást, 64 csapat számára. Ebben már szerepel a három NB II-es Pest megyei gárda és a 18 me­gyei együttes is. Az összevont járási bajnokságban szereplő csapatoknak szerencséjük volt a sorsolásnál, mivel valameny- nyien otthonukban fogadhat­ják ellenfeleiket. A két megyei csapat Sülysáp és Pilis ide­genben kezd. Az előbbi Iíé- vízgyörkre, az utóbbi Nagykö­rösre látogat április 1-én. A további párosítás a következő: Vecsés—ÉGSZÖV ME­DOSZ, Dánszentmiklós—Tá- piószentmárton, Gyömrö-Vác- szentlászló, Üllő—Tápióság, Al- bertirsa—Nagykáta. Valameny- nyi találkozón az elölállók a pályaválasztók, s a mérkőzé­sek 16 órakor kezdődnek majd. A járási labdarúgó-szövetség elkészítette a félnőtt, a II. osz­tályú és a serdülő bajnokság tavaszi sorsolását is. A felnőt­tekét ezen a héten lapunk sportoldalán adjuk majd köz­re, a II. osztályét és a serdülő­két pedig a jövő héten mi is közöljük. Vasárnap egyébként leját­szásra kerül az őszről elma­radt három serdülő összecsa­pás. (Gér) Központi irodánkba gyors- és gépírónőket, építési munkahelyre kőműves, ács, hidegburkoló vasszereSő szakmunkásokat és segédmunkásokat felveszünk. Jelentkezni lehet: Váczi Józsefnénél KOSSUTH MG SZAKSZÖVETKEZET Vasad, Bem u. 57. A nap kulturális programja Monoron, 17 órától: angol nyelvtanfolyam. 18- tól: a motorosklub foglal­kozása (a HNF székházban). Pilisen, 18-tól: a honismere­ti szakkör; 18.30-tól: a fotó­klub összejövetele. Vecsésen, 15.30-tól és 16.30- tól: művészi torna, 17.30-tól: német nyelvtanfolyam kezdők­nek. 19- től: ifjúsági klubfoglal­kozás. Hajnaltól késő estig Megindult, mozogni kezdett a föld Mindig a közösségért fáradozott Sötéten bámulják a szép ház ablakai az Öcsai út kora hajnali forgalmát. , Almosán, ásítozva lépdelnek, karikáz- nalk a bejárók a buszmegálló. va>gy a vasútállomás felé azok, akiknek kényelmesebb közle­kedése érdekében annyi szót emelt nemcsak a nagyközsé­gi vb-n, tanácsüléseken, me­gyei tanácsnál, hanem még a parlamentben is. Béki Ferencné ugyanis há­rom cikluson át képviselte Vecsés, Üllő, Péteri és Vasad dolgozóinak érdekét az ország legmagasabb fórumán. Kanyargós út Napirendre került a helyi buszforgalom megindítása, biz­tonságot nyújtó gyalogjáró lé­tesítése a forgalmas Ocsai út­tal. párhuzamosan. Ahogy el­mondja, igen kanyargós és nem piros szőnyeggel borított utat tett meg Hatvan környé­kiéről, amíg Üllőre 'jutott. Itt ment férjhez, alapított csalá­dot. A napsütés keveset érte, innen indult kora hajnalban mindig kőbányai munkahelyé­re, majd 1960. tavaszán a nagy munkát kívánó Március 15. Tsz egyik példás szorgalmú munkacsapatának vezetője lett Amikor ebben a község­ben is '„megindult”, mozogni kezdett a föld, a naggyá szer­vezett közös gazdaság növény- termesztési brigiádvezetőjévé lépett elő, s ekként is markol­ta a villa meg a kapa nyelét. Értett a dolgozók nyelvén, megértette az újdonsült, fris­sen beszervezett tagok gond­jait, nem bolygatta a még ér­zékeny sebeiket. Nem is oko­zott nehézséget a munkael- cöztás, mindenhová jutott ele­gendő munkáskéz. Jó szándékkal Hajnalban ott volt az ete­tésnél, napközben pedig a ha­tárt járta. Akkor még ugyanis nem traktorok húzták, vonták a sorok között az ekekapáfcat: szó szerint lóerővel működtek ezek a lábakat, karokat nyű- vő kezdetleges alkalmatossá­gok. A megerőltetett ujjak ke­rülgetik, morzsolgatják egy­mást, ahogy a széttöredezett emlékek között kutat, mit is mondjon még, mit is hallgas­son el? Minden mozdulatát, lépését mindig csupán a jó szándék vezette, mindig a közösséget szolgálta. Tagja volt a pártvezetéséinek, vb-nak. •tanácsnak, részt vett az Afész vezetésében, dolgozott a nőta­nácsnál, vitte a tagokat szín­házba, tapasztalatcserére, or­szágos hírű művésizeket hívott vendégszereplésre. Intézett bölcsődei, óvodai felvételeket, válságba jutott házasságoknál teremtett békét. Sötét ablakok Mindig többet tett, mint amennyit a kötelessége előírt, megszabott. A közös gazdaság­nak szervezte a háztáji sertés­hizlalást, széles körű ismeret­sége révén igen eredményesen. Közben az idő nem állt meg, mellette is elhaladt. A terhes 55 év után a pihenést választotta. Ezért sötétek most hajnal­ban azok az ablakok. Kiss Sándor Munkaterv nélkül Humánusan és szakszerűen Néhány évvel ezelőtt ala­kultak meg a termelőszövet­kezetekben is a munkaügyi döntőbizottságok. Ezek a tár­sadalmi szervek munkaterv nélkül végzik tevékenységü­ket. hiszen előre nem lehet tervezni a hozzájuk forduló panaszosok ügyeit. A döntőbi­zottságok a panaszosok meg­hallgatása után határozat el­fogadásával zárják le az ügye­ket. A maglódi Rákosmezeje Tsz- ben tavaly mindössze heten fordultak a bizottsághoz pa­naszügyben. Ebből öten az Új módszerekkel Elsősegély, hibaelhárítás Március 7-éin, szombaton a mónori Munkásőr utcai álta­lános iskola biiürtíénes pá­lyáján rendezik meg a nép­szerű KRESZ-vetélkedőt a XJX. Nemzetközi Iskola Ku­pa és a. VI. Ifjúsági Kupa já­rási döntőjét. Az idén új módszerekkel bonyolítják le ezt a népszerű vetélkedőt. Eddig csak KRESZ- elméleti és ügyességi, valamint szabályosságí gyakorlatokon vizsgáztak a gyerekek, most kibővülnek a feladatok. Elő­ször a kupa történetében, el­sősegélynyújtásból és műszaki- hiba-elhárításból is megmutat­hatják, hogy mit tudnak. Valamennyi általános is­kolából két leány és két fiú indulhat, ők kerékpárral tel­jesítik a feladatokat. A kö­zépiskolások és szakmunkás- tanulók — 8—8 versenyző — kismotoron teszik meg_ a tá­vot, illetve azzal teljesítik a kiírt feladatokat. A JKBT ezúttal is értékes díjakkal jutalmazza a győz­teseket és helyezetteket. Töb­bek között fényképezőgépet, karórát kapnak á legjobbak. A megyei döntőre ezúttal Nagykátán kerül sor a hiva­talos tavasz első napján, már­cius 21-én. G. J. ellenük hozott fegyelmi hatá­rozatot fellebbezték meg, egy személy nem volt megeléged­ve a kártérítéssel, egy pedig egyszerű panaszt nyújtott be. A bizottság a panaszt eluta­sította. Két esetben helyben hagyta a fegyelmi határoza­tot, ugyancsak két esetben a jogos panasz miatt felfüggesz­tette a fegyelmi döntést, egy­szer pedig megerősítette azt. A bizottsági tagok humánu­san -intézik dolgaikat, tudják, hogy a hatáskörükbe utalt ügyek mögött emberek és kisebb konfliktusok vannak. Ezért minden esetben igye­keznek reálisan feltárni a kö­rülményeket, az adott hely­zetet kiváltó okokat és az ügyekben szereplők felelőssé­gének arányát. A döntések előtt kikérik véleményét a jogi és igazgatá­si osztály dolgozóinak is. Általában elmondható, hogy a közös gazdaságban a dön­tőbizottság körültekintően és alaposan járt el. Ezt a legjob­ban az bizonyítja, hogy az el­sőfokú döntéseket valamennyi panaszos elfogadta, egyetlen fellebbezést sem nyújtottak be. A jogi és igazgatási osztály dolgozói egész évben figye­lemmel kísérték a döntőbi­zottság tevékenységét, s ezt teszik a jövőben is. Így a ta­valyi jó munka ebben az esz­tendőben is biztosítottnak látszik. Harsog a malter a keverőben A zene szeretetét is továbbadja keztem a József Attila Jogtu­dományi Egyetemre, s 1969 őszétől négy évet végeztem el az állami és jogtudományi karon. Ma, rokkant nyugdíjas vagyok. © — Hat éve kötöttem házas­ságot. teleségem teljesen látó. A házassággal égycsapásra megváltozott' az életem. Leg­nagyobb problémánkká vált a lakáshiány. Mint ifjú házas­ember fölkerestem a tanács­elnökünket, Várszegi Györgyöt, s hosszan elbeszélgettem vele a nagy gondunkról. Ö meg­ígérte, hogy amint lehetőség mutatkozik, segítségünkre lesz, hogy hátrányos helyzete­men könnyítsen, egy megüre­sedő tanácsi lakás kiutalásával. Három évvel azután, hogy beadtuk az igényünket, végül is 1978-ban beköltözhettünk fe­leségemmel közös otthonunkba, Még abban az évben megszü­letett első gyermekünk, Szil­via. — Tehát megkapták a la­kást, egészséges gyermekük van, s szépen berendezett az otthonuk. További terveik? — A legfontosabb, hogy sze­retnénk fölnevelni a kislá­nyunkat. Ehhez nagyon sok segítséget kapunk a szülőktől, Vettünk egy elektromos orgo- ­nát, s ha eljön az ideje, meg tanítom a kis Szilviát rajta játszani. Én ugyanis tanultam zenét, a vakok állami intéze­tében, így tőlem elsajátíthatja a zenei alapokat. Tudok is or­gonán játszani tánczenét, ma­gam komponáltam dzsesszt. Feleségemmel együtt sokat kirándulunk, szeretünk olvas­ni, szórakozni. Látó társaság­iba járunk, s természetesen la­tó barátok jönnek hozzánk Is. Ilyenkor beszélgetünk, cikke­ket olvasunk fel a sajtóból, és megvitatjuk. Feleségem egyéb­ként a Hőerőmű Vállalatnál számlaellenőr, de most itthon van gyesen. Ez nagyon jó ne­kem, mert mindig együtt van a család, s ha bármi nehézség adódik, mindjárt meg' tudjuk beszélni. 0 — ön, mit tart a legfonto­sabbnak? — Azt, hogy sorstársaim, hozzám hasonlóan igyekezze­nek beilleszkedni a látók kö­zössé ebe. Ne sajnáltassák ma­gukat, ne foglalkoztassák kör­nyezetüket bajaikkal, hanem inkább próbálják meg máso­két is meghallgatni, s. tudomá­sul venni helyzetüket, azt, hogy az övékénél nagyobb csa­pás is létezik. A vak ember manapság nagy dolgokra képes, nem szabad, hogy elhagyja magát. Igyekezzen olyan tulaj­donságokat kialakítani magá­ban, hogy mások is szívesen vonzódjanak hozzá. Aszódi László Antal ISSN 0133-265] (Monori Hírlap) Tél vége fele, mind gyak- raooan csenő üi a tégla, a ico- muvesKaxapács ülései alatt, sú­lyos lépteuc jelzik: építkezés jíózoen senki sem szaladgál üres kézzel. Bár aiz igazi ta­vasz meg jócskán odeoo van, az időjárás egyre inkább ked­vez a tatarozásnak, építőknek. Nagy munkában találtuk azt a vecsési családot is, ahová nemrég ellátogattunk a Vörös Hadsereg útja 68. számú ház­ba. A meg-meglóduló hűvös szél tisztára söpörte a felhők­től az eget. Bizony, jólesett a kora délutáni téli nap melen- getése a rideg szerszámnyél­től, a hideg téglától megder­medt ujjaknak. Középmagas férfitól érdeklődünk — kezé­ben malteros kanál —, afelől, akit keresünk. — Akkor az ifjabb Leime- ter Jánost keresik? — kiált fel meglepetten a házigazda édes­apja o Az udvarban, gyermekko­csiban csecsemőt tologató fia­talasszonnyal találkozunk, s bár nem lát ifjabb Leimeter János, a már jól ismert új lakásból nagy biztonsággal lép ki. A magas, jóképű fiatalem­ber melegítője itt-ott kifehé- redett a mészportól. ö a mal- terkeyerő, édesapja a mester. Töibb helyiségen át jutunk a nagy szobába, amelynek ajta­ját éppen szélesebbre cserélik a férfiak, s amint ezt a mun­kát befejezik, mans a követ­kezőbe fognak: kell a fürdő­szoba a családnak, idén mégis lesznek vele — mint mondja a vendéglátónk az első per­cekben. Nagy a zsúfoltság most az átalakítás miatt, de azért jut hely a letelepedésre. — Beszéljek magamról, ma­gunkról? — kérdez vissza ön­kéntelenül ifjabb Leimeter János és nagyot sóhajt. 0 Végül is belekezd: — 1947. szeptember 4-én születtem Budapesten. Sajnos, nyolcéves koromban elveszí­tettem látásomat Itt Vecsé- sen, ahol a szüleim laknak, az Ágnes utcában fölrobbant egy gyutacs. A kórházi ápolás után fölkerültem a fővárosiba a Vakok- és Gyengelátók Orszá­gos Szövetsége Állami Intéze­tébe, ahol kijártam az általá­nos iskolát, majd elvégeztem a gyógymasszőri tanfolyamot az Országos Reuma- és Für­dőigazgatóságnál. Gyógymasz- szőrként kerültem Kecskemét­re. a Bács-Kiskun megyei rendelőintézetbe. Ott négy évig dolgoztam. Időközben el­végeztem a gimnáziumot, le­érettségiztem 1969-ben jeles i eredménnyel. Utána jelent-

Next

/
Oldalképek
Tartalom