Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1981. MÁRCIUS 29., VASÁRNAP Jászkarajenőn Nem állnak üresen az istállók Egészséges az állatállomány Mezőgazdaságunk eredmé­nyei, a kiemelkedő teljesítmé­nyek nemcsak, a nagyüzemi termelésnek köszönhetők. El­sőbbsége mellett szerves ki­egészítői ennek a háztáji gaz­daságok. Álattenyésztés, kis­kert minden településen meg­található. Meglétük fontos, je­lentőségüket ma már senki sem tagadja. Ahhoz azonban, hogy ezek valóban produkálja­nak, megfelelő módon kell bánni velük. Jogos a gazdák aggodalma napjainkban is; féltik az állatokat, óvják egész­ségüket a fertőző betegségek­től. Jászkarajenő történelmi ál­lattenyésztő vidék. A háztáji állattartásnak nagy hagyomá­nya van. Az Árpád Termelő­szövetkezet 3000 szarvasmar­hája mellett 750 tehén talál­ható a tanyák, falubeli házak istállóiban. Pest megyében ez­zel az első helyen állnak. A támogatás szinte minden for­mában megvalósul. A terme­lőszövetkezet legelőt, alom- szalmát, répaszeletet ad. Meg­szervezték a tejátvételt Régi tradíció — Mit tesz a község állat­orvosa az értékes állomány egészségének megóvásáért? — Az elmúlt nyolc eszten­dőben egyetlen komolyabb be­tegség sem fordult elő. A jár­ványok, igy a száj- és köröm­fájás, gümőkór, brucellózis, nem jelentkeztek nálunk — válaszolja dr. Bódi Gyula Ál­lami-díjas állatorvos. Ezt az évek óta betegség- és elhul­lásmentes eredményt, termé­szetesen hosszú, kitartó mun­kával tudtuk csak elérni. Dr. Mohos Antal kollégámmal, az Árpád Termelőszövetkezet ál­latorvosával, akihez Kőröste- tétlen is tartozik, rendszeresen tartunk szűrővizsgálatot, hely­színi ellenőrzést, felvilágosí­tást. Ma már a gazdák nem sajnálják a takarmányt, tisz­tán tartják az állatokat, és ha baj van, azonnal jönnek orvo­sért. Igénylik az állataiknak a védőoltást, gondot fordítanak a higiéniára. A piac diktál — A település állattartói milyen állatokkal foglalkoznak a legszívesebben? — Nagy hagyománya van a szarvasmarha-tenyésztésne k. Bár az utóbbi időben, főként a fiatalok más irányú elfog­laltsága miatt, csökkent a te­héntartók száma, kevesebb lett az állomány, s ez hosszabb tá­von kihatással lesz majd más ágazatokra is. Rendkívül ru­galmas gazdálkodás alakult ki a sertéstartásban. A nevelés, vagy a malacszaporulatra tö­rekvés mindig követi a piaci viszonyokat. Ezt az egészség- ügyi ellátás igénybevételében is észrevenni. Juh alig van, ta­lán 450 darab, főként a külte­rületen. — A másik jelentős ágazat Barfók-est Abonyban Müvein át ismerjék meg Selley Zoltán műsora Selley Zoltán előadóművész nem először járt Abonyban. Mondanivalójával, hitvallásá­val már többször találkozott az abonyi irodalomkedvelő kö­zönség. Kellemes hangja, szép magyarsággal előadott műsora mindig emlékezetes estét szer­zett hallgatóságának. Selley Zoltán előadóestje Bartók Béla emlékét idézte. A műsor összeállításában és elő­adásában részt vett Bikfalvy Júlia énekművész és Bécsi Gi­zella zongoraművész. Bartók visszaemlékezése, a róla szóló versek, népdalfeldolgozásai és zongoradarabjai együtt szere­peltek az eredeti székely nép­dalokkal. Értő kézzel összeállí­tott program, élményt adó est volt. — Bartók elméleti magya- rázgatása helyett inkább köz­vetlen megismertetésére kell törekedni — vallja a művész. Nemzeti értékeink megbecsü­lése, magyarságunk hivalkodás nélküli vállalása kötelessé­günk. Valamennyi előadói es­temet, a Rákóczi, Ady, József Attila emlékére tartottakat ezen elv alapján állítottam ösz- sze. Az igazi érték érdekel. Ezért szeretek Abonyba jön­ni, mert az emberek értik mondanivalómat. Talán ezért is húz vissza minden évben a szívem. Selley Zoltán a határainkon túli magyarok között is is­mert. Gyakran jár Csehszlo­vákiába, és legutóbb három hónapig az Egyesült Államok­ban tett előadói körutat. Sike­re bizonyítja művészi értékét. Cs. B. MHSZ és iskola Leány a távirászversenyen Kisdiák konstruktőrök Szeptember elején történt még, hogy a ceglédi általános iskolák értesítést — verseny- kiírást — kaptak az MHSZ ceglédi rádiós klubjától. A klub tervezte, hogy megrende­zi a Lenin ifjú távirásza elne­vezésű versenyt. A rendez­vényre most tavasszal s°r ke­rült Túl sok jelentkező nem volt (mintha la gyerekek a rhorzét már a rádiózás lehe­tőségei miatt kicsit háttérbe helyeznék), s ez tükrözi az eredményeket is. A rádiós klubbal csak a Várkonyi Ist­ván Általános Iskola tart iga­zán jó kapcsolatot. Az első há­rom helyet az iskola tanulód nyerték és ők vehettek részt a váci, megyei szintű erőpróbán. A lányok csoportjában e hetedikes Kiss Andrea 2. lett, így továbbjutott a leninváro- si, országos versenyre. Ez áp­rilisban lesz. A fiúk közül Sze­gedi Zsolt 4. helye is jó ered­ménynek számít. A Várkonyi-iskolában Szta- nyik János pedagógus vezeté­sével konstruktőr. építőtanfo­lyam indult. A gyerekeket ez roppant érdekli, szívesen is­merkednek huzalokkal, techni­kával. forrasztással, bonyolult áramkörökkel. A szakkör, mint a tapasztalat mutatja, igen hasznos. Sok ismeretet ad a gyerekeknek és a későbbiek­ben a pályaválasztásban is se­gítségül szolgálhat. G Gy. a baromfinevelés. Nincs olyan udvar, ahol ne kapirgálna né­hány tollas jószág. Sokan fog­lalkoznak iparszerű csirkene­veléssel. Az ÁFÉSZ már évek óta folyamatosan szállítja az egészséges húshibrideket. A megfelelő táp, infiralámpa, jó tenyésztési feltételek kifizető­dővé teszik a velük való fog­lalkozást. Rendszeresen ellen­őrzőm ezeket a tenyésztőhelye­ket, és megnyugtatóak a ta­pasztalataim. Az állomány be­jelentése elterjedt, s szokássá vált, az emberek féltik az ál­latokat, hiszen a zsebük érzi meg a kárt. — Található még néhány helyen nyúl, és kísérleteznek nutriával is. de ezeknek még nincs hagyományuk. Értelmét látják — Mi a helyzet a kutyák­kal? — Minden évben van eb­oltás. Szigorúan vesszük ezt. a feladatunkat. Talán ennek is köszönhetjük, hogy veszettség évek óta nem volt. Pontos a nyilvántartás, nincs kivétel, s az emberek megértik, de más vonatkozásban is ezt tapaszta­lom. Bárhová magyek, nem­csak a gyanús állatot vizsgá­lom meg, hanem körülnézek egy kicsit a ház tájékán. Ke­vés helyen kell koniólyabh fi­gyelmeztetést tennem. Javult az emberek szemlélete, a tisz­taságot megteremtik. Most már tapasztalatból tudják az értelmét. A környék állat­egészségügyi helyzete jó, s azon vagyunk, hogy így is le­gyen. Csilléi Béla Ha elkészül a kis maró Hibátlan lesz minden darab Ötlete nyomán könnyebb a könyvelés Hosszú idő óta jó híre van az ÉVIG ceglédi gyárában a lelkes, újítókedvnek. Sereg­nyi hasznos ötlet vált már valóra sőt, ki is öregedett a sorból úgy, hogy az újítást újítás követte. Régebben az volt a szokás, hogy a budapes­ti központ az év során egyszer, rendszerint ősszel újítási hó­napot rendezett. Megjelöltek alapfeladatokat is, amelyek­hez a gyáriak segítségét kér­ték. Év közben ötletét, javaslatát ki-ki az újítási hónap indulá­sáig tartogatta, dédelgette s akkor szinte egyszerre özöní- tették el a bíráló bizottságot. A módszere egy idő óta vál­tozott. Űjabban negyedéven­ként tartanák újítási hetet, ne raktározódjon a sok hasznos elgondolás, közös célt szolgáló tervezet Mint a teszt Az év elején a Villamosgép, az ÉVIG üzemi lapja hírt kö­zölt az újításokról és az újí­tókról. A jutalmazottak név­sorában örömmel fedeztük fel a ceglédi gyár két dolgozójá­nak nevét — már csak azért is örömmel, mert mind a ket­tő nő. Retkes Valéria, a számviteli osztályon dolgozik, könyvelé­si ellenőr. — Nálunk igen fontos a rendszeres, pontos aktamunka. A neheze az összesítés, amikor egy-egy íróasztalon szinte tor­nyosulnak a papírhegyek. Ja­vaslatommal ezt próbáltam kicsit egyszerűsíteni — mond­ja — Zárija ti támlapot tervez­tem, többféle típust. Ezeket, mint valami tesztsablont, lehet alkalmazni. Gyorsabban pon­tosabban, kisebb idő- és ener­giaráfordítással, kevesebb ide­gességgel tudjuk így a havi zárást elkészíteni. Gyorsul a könyvelés, rövidül a ráfordí­tott idő, könnyebb a határidőt tartani, áttekinthetőbb, amit csinálunk. Több ilyen támlap- variáció készült. Azóta is használjuk, sikerrel. Azt hogy az ötletnek ho­gyan veszik hasznát a közpon­ti gyárban, vagy más városban levő gyáregységében, a ceglé­diek még nem tudják. Minden esetre, itt az ötlet bevált. — Nem az első eset — jegy­zi meg szerényen az újító. — Könnyítettünk már azelőtt is Amíg a rönk üléssé alakul A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyáregy­ségének lemezüzemében az első negyedévben 1300 köbméter áru készül, javarészt tőkés megrendelésre. A gépsorok emberi kéz érintése nélkül kérgezilc, méretre vágják a farönköt (bal­ra, fenn). A furnérlemczből kiszabják a széküléseket (jobbra, fenn). A termék nagy nyomás alatt, 120 Celsius-fokos hőmér­sékleten nyeri el végső formáját. (Alsó képünkön.) Apáti-Tóth Sándor felvételei a munka menetén. Az ember nem jelent minden apróságot, de folyton azon igyekszünk, hogy sajátmaga és kollégái könnyebben boldoguljanak. En­nek az újításnak például mi hatan látjuk hasznát. És to­vábbi ötletben sem lesz hiány Retkes Valéria 1963 óta dol­gozik a ceglédi gyárban. Elé­gedett, megbecsülik. Nevezzük célgépnek — Hogyan fogadják a férfi újítók a nőújítókat? — Nálunk megértőén, ér­deklődve, egyenrangú kolléga­ként — mondja Rátóti János- né, a gyártóeszköz-gazdálkodá­si osztály munkatársa. — Az az igazság, hogy osztályunkon kicsit nehéz újítani. Nehéz, mert' eleve a tervezés a dol­gunk, a tervezés pedig tulaj­donképpen szinte ikertestvére az újításnak. Nemegyszer csak nézőpont kérdése, hogyan vesszük. Legutóbb .az el­eiismerést a HV*M—2-es, húzómágnessel kapcsolatos újí­tásért kaptam. Ez a szerkezet tavaly, az év elején került a gyárunkba akkor vettük át. Sok minden változott azóta a gyártásával kapcsolatban, így módosult a technológiai sor­rend, egyes műveletek másként alakulnak. Ám van egy pont a meg­munkálás során, ahol sok a hibaforrásra az eshetőség. Az újításként beadott, speciális kis maró, nevezzük akár cél­gépnek, mert hiszen olyan fel­adatot lát el. lényegében mini­málisra csökkenti, szinte kikü­szöböli a selejtet. Időt, anya­got, más ráfordítást lehet megtakarítani az újítás alkal­mazásával. Egy technológiai sor láncszeme ez. A szalagon dolgozók munkáját is könnyí­ti. Mint Rátótiné említette, a húzómágnest a Danuvia gyár­nak készítik tömegével, ebben az évben 8 ezer darabot. Hid­raulikus szelepek vezérlésénél használják, különböző mére­tekben. Mivel ennél, a behúzó mágnesnél kényesek az alkat­részek, azok minősége a vég­termék értékét is befolyásol­hatja. A szerszámkészítő mű­hely gyártja a kis marót, ügyesen, kevés anyagi ráfordí­tással. hiszen régi gépeleme­ket is felhasználnak,^ a költség így hosszú távon bőven meg­térül. Szinte kötelesség Rátótiné szintén fiatal asz- szony. Mint mondja volt már több újítása is. A kisebb mó­dosítások szinte maguktól ér­tetődnek, az igényesebbekre okot a technológiai menet ja­vítás»! vagy a takarékosság ad. Említi: mivel eleve tervezők, náluk munkaköri kötelesség felfigyelni arra, ami a gyár­tásmenet gazdaságosságát elő­segíti, a könnyítést szolgálja Van. amikor az alapanyagok árának alakulása, beszerzési lehetőségének módosulása sür­get egy-egy újítást. — Most az irodában kollek­tívánk a VZ-mofprcsalád új típusa gyártóeszközeinek ter­vezésén munkálkodik — említi. — A gyártás jövőre indul, ám addigra kipróbáltan, minden­nek készen kell lennie. Így hát igyekezve dolgozunk. A kol­lektívában szép számban van­nak fiatalok. Szakmai félté­kenység nincsen, kedv és öt­let viszont bőven akad. Az újításoknak is lesz folytatása az osztályon és természetesen az egész gyárban. Eszes Katalin Az első kiállítás Vásznain a kocséri tanyák Glatz Oszkár tanítványa volt A kocsériak most is szere­tettel emlékeznek dr. Pólus Károly nyugalmazott orvosra, aki két évtizedet töltött a köz­ségben. Szeretettel gondolnak az orvos már elhunyt felesé­gére is, aki mindig kedvesen fogadta a betegeket, s jó kap­csolatot tartott fenn a kocsé- riakkal, és megmutatta nekik művészi festményeit, melye­ket nagy buzgalommal készí­tett. Most, a tavaszi kultúrprog- ram összeállítása során, a ko­csériak megkérték dr. Pólus Károly . orvost, nyújtson tá­mogatást ahhoz, hogy a köz­ségben kiállítást tartsanak fe­lesége szép festményeiből. A kérésnek Kocsér egykori nép­szerű orvosa nemcsak eleget tett, hanem felkérte a család rokonát, Gábor Emil festő­művészt is, hogy küldjön ké­peket a kocséri kiállításra, melyet a községi pártbizottság székhazában rendeztek meg. Á kiállítást nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Csukás István, a Gábor Áron általá­nos iskola igazgatója. A pom­pás festmények megtekintését a ceglédi művelődési központ kát gitárosának szereplésével még élvezetesebbé tette. Dr. Pólus Károlyné festmé­nyein meglátszik, hogy a Kép­zőművészeti Főiskolában Glatz Oszkár nagy magyar festő- és grafikusművész tanítványa volt. Képeiben a színek ked­ves összhatása és a természet szépsége tükröződik. Kiemel­kedik a Nagyapám című al­kotása és élethűek a kocséri tanyavilágról festett képei. Gábor Emil festőművész festményeit szinte az egész or­szág ismeri, főleg szépen ki­dolgozott szentendrei, balatoni és más tájképei, virág- és egyéb csendéletei tűnnek ki. Budapest mellett Győrött, Sop- 4 ronban, Pécsett, s számos más helyen rendezett már nagy­sikerű kiállításokat. A ko­cséri kiállításon már több ké­pe elkelt. Dr. Pólus Károlyné képei nem eladók. A több mint 40 szép képe» bemutató kiállítás április 5-ig lesz nyitva. K. L. Megannyi jó falat Falatozóhelyet nyit a város­beli piacon a Pest megyei Ven- dáglátóipari Vállalat ceglédi igazgatósága. A korán érkező, korgó gyomrú árusokat és jó falatra éhes piacozókat kiflibe bújtatott forró virslivel, üdítő itallal, édességgel kínálják. Daloló autóbusz Gurul, gurul az autóbusz. Daloló, zsongó, vidám csopor­tot hoz hazafelé a szomszéd vá­rosból, Nagykőrösről Ceglédre. Dalostalálkozó volt, az orszá­gos diáknapok keretében ott vendégszerepeit a ceglédi gim­nazisták hatvanöt tagú leány- kórusa. örömre van okuk, hi­szen arany oklevelet és dicsé­retet kaptak. Az örömben osz­tozik az autóbusz vezetője is. Szívvel-lélekkel izgult utasai jó szerepléséért, kikérdezi őket töviről hegyire, hogy s mint zajlott a szereplés, az értékelés, elégedettek-e önmagukkal, lesz-e folytatás? Dúdol a lányokkal, miközben figyeli az utat. Szereti a dalo­kat. Évekkel ezelőtt, amjko: még ő is a Táncsics Mihály Ál­talános Iskolába járt, énekelt. Szabó Sándorné volt a kórus vezetője. Vajon jól van-e Sza­bó tanárnő? Ott van-e még az iskolában? Megnyugtatják: jó egészség­nek örvend, s néhány éve ő az iskola igazgatónője. A buszve­zető elismerően bólint — Akkor jó. így a jó — mondja —, s jönnek dalolva, nótázva, „egy húron pendülve” valamennyien. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) » t * k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom