Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP mi. március 29., vasärnap Skanzen - nyitás előtt Költők, festők közös ihletése Az irodalom és a képzőművészet kézfogása elején. Borom is za Tibor és Egry József ugyanis már 1909-ben közös kiállítást rendeztek műveikből. Al­kotó barátságuk megmaradt, oly­annyira, hogy Egry a Boromiszához írt levelében, 1927. január lO^én azt kérdezi: Hogyan lehetne egy új szántásnak nekiindulni? Egry a Ba­latonnál, Boromisaa Tibor a szent­endrei környezetben vizsgálta, ele­mezte e színekre átírható fényje­lenségeket közös eszmény alapján! E kettős megfontolás jegyében szü­letett Boromisza szentendrei nap­felkelte-sorozata, a festői fényjelen­ségek vizsgálata. Egry írta Boromi- szának: Ha valóban van csírája va­laminek, annak virága is lesz. Lett. Együtt, egy időben, fontos előzmé­nyek után, melyet a magyar festé­szet és költészet is hangolt A természet dallamai Vivaldi, Haydn és Beethoven mu­zsikája már kereste, kutatta a ter­mészet dallamait és Shelley, Petőfi költészete is érintette a felhők, al­földek és folyók szépségeit. Az er­Egry Józ Sok rejtett kapcsolat vár feltárás­ira. Itt van például Egry József. A fény ünnepét, a fény kozmikus távlatait Egry József festészete fe­dezte fel a Balatonnál az 1920-as évek elején. Ekkor érzékelt olyan napfelkeltéket, halászokat, badacso­nyi öblöt, vihar utáni felhődetomá- eiókat, napba néző önarcképet és delelést, amikor a nagy víz, a vég­telen égbolt és a begy formái egye­temes látomássá alakultak. Egry ké­peire gondolva mondhatta, mondot­ta József Attila is Ars poeticájában: A mindenséggel mérd magad! Alig késik évtizedet a vers Egry képei után. Ami előzményeit illeti, Turner példája köztudott, aki még a XIX. században érzékeltette a párás, fényben úszó tenger súlytalanságot. Tumer kezdetét pedig Leonardo da Vinci füstszerű sfumatójában keres­hetjük. Ebben az atmoszférában lé- gíesüloek a tárgyak és személyek, ' Előjátékok, találkozások Vannak azonban kevésbé ismert előjátékok. Ilyen Barabás Miklós vízfestménye 1834-ből. A mester a Lago Maggiore környezetét festi olyan könnyed finomsággal, mely Egry tág tereit kezdeményezi, a ter­mészet ölelkező formáit, hegy, tó, csónak, felhő együttes lebegését. Költői példákat is említek. Petőfi Sándor 1847-ben írta episztoláját Arany Jánoshoz. Ebben a világsza­badság jelképét egy tomboló har­madfű csikóban érzékelteti Delacroix Villámlástól megijedt lovának rokon formáival, majdnem azonos időben. Tőle függetlenül. E költői levélben található: ...S ringat hab- karján a látkör nélküli tenger... Itt és ekkor- jelenti be Petőfi Egryt, anélkül, hogy tudná próféta- 6ágát. Egry határtalan tótengere is feloldja a látkör határait, végte­lenné nő a tér, az eltérés csupán az, hogy Petőfi verse a szabadság egye­temes, társadalmi kibontakozását, Egry a mindenség pompáját ün­nepli. Ady is nagy, rejtélyes Egry-előké- szítő. Idézem A szivárvány halála című versét: Soha olyan ékes szivárványt: Abroncsként fogta az Eget. Soha olyan szent abroncsot még, Olyan szélest, olyan ölelőt, De, íme, esteledett. ... ... Kacsingatott már csúfolódva 1 vén Nap is temetkezön. Tetszett neki, hogy egy szivár­vány, Egy szín-csoda ámulást terem Józan és trágyás mezőn. Egry Szivárvány-a 1940-ben szü­letett. Két figura bámulja ezt az Ady által már bejelentett szín-cso­dát, ezt a szent abroncsot, ahogy lá­gyan átkarolja a Balaton víz, hegy, felhő környezetét, s teszi plasztikus­sá a határtalanságot. Még egy Ady -Egry találkozást említek, melyet Visszhang Henri Matisse: Fény, csönd, gyönyör eddig nem tárt fel sem az iroda­lom, sem a művészettörténet. Eb­ben ez olvasható: Pompás magyarok, templomból jövet Mentek át a Kalota folyón S a hidat fényben majdnem fölemelte Az ölelő júniusi nap. Fények szóban és színben Egry József Tihanyban festette a Visszhang-ot és 1927-ben a Delelő fényben-t. Mindkét képen a nyári fényözön szinte megemeli a kiáltó asszonyt, a vizparti házakat és fá­kat, a Balaton vizében sorban álló teheneket. Mindkét esetben hasonló természeti tüneményekről, rokon festői, költői rácsodálkozá&ról van szó; más térben, más időben. Kosztolányi Hajnali részegség­ében is találhatók sorok, melyek Egry festői közlendőivel alliterál- nak. Idézem: Olyan sokáig bámultam az égbolt gazdag csodáit, hogy már pirkadt is keleten s a szélben a csillagok szikrázva, észrevétlen meg-meglibegtek és távolba roppant fénycsóva lobbant, egy mennyei kastély kapuja tárult, körötte láng gyűlt. Ilyen szlntűzben égő, színekre gyulladó pompát tár fel Egry is. Az 0 mennyei kastélya nem a Logodi utca, mint Kosztolányinak, hanem a Balaton. Szentendre is e fény­vizsgálat tárgya az 1920-as évek dót a barbizoni festők fedezték fel igazán, s utánuk párhuzamos idő­ben, párhuzamos intenzitással Paál László képei, Vajda János versei. Festmény és költemény ismét rokon lett témában, megoldásban. Paál László Barbizonban festette az Er­dő szélét és a Békák mocsarát. Az időpont 1875. Ekkor, ebben az esz­tendőben írta Vajda János A váll erdőben című versét. Paál László­val azonos hőfokon, azonos szemlé­lettel, egymástól függetlenül: Odabenn a mély . vadonban, A csalános iharosban, Félreeső völgy ölében. Sűrű, árnyék enyhhelyében; Ö, milyen jó volna ottan. Abban a kis házikóban, Élni, éldegélni szépen, Békességben, csöndességben! Közös Paál László és Vajda Já­nos művének időpontja, közös az erdő festői és költői leírása és ro­kon az idill utáni vágy, mely álta­lában jellemezte a barbizoni festé­szetet és Vajda János ezen korsza­kát, amikor a társadalom és a sze­relem problémái elől a természetbe menekült Gömbölyített formavilág Dalos Esztit, a Tengeri-hántás szereplőjét így jellemzi Arany Já­nos: Mint a búza, pirps, teljes, Kerek arca, maga mellyes, — Teli a hold. most búvik fel — Az egész lány ugyan helyes. A gömbölyded forma egészsége, párhuzama hatja át az emberi és természeti formákat, a kozmosz iga­zodik a humánus alakzathoz. Mivel Dalos Eszti kerek arcú, mellyes leány, a hold is telített. Nem vélet­lenül, hiszen a lány gömbölydedsé- ge nyomán formálódik a természet is Arany balladájában. Ez az alak­zat-egység 1377-ben e magyar vers­ben indul és ettől az eredmény* 31 függetlenül, de később, 1898-ban Cézanne fürdőzőinek mozgásirányát és alakját veszik át a felhők és a fák. Nemkülönben Matisse Fény, csend, gyönyör című képe, melyet 1900-ban komponált, 29 évvel Arany balladája után, hasonló megoldás­sal. Itt is átveszik a hegyek és a felhők az előtérben mozgó három nő formáját. Mit bizonyít ez a tény? Két dolgot. Azt* hogy Arany János a rejtetten kezdeményező modern művészek sorába tartozik, és azt, hogy kultúránk időnként, ezen al­kotások közegében a világ művésze­tének előőrse. Az, hogy ériről nem tudnak a kontinensek — szerepet játszik abban a külhon közömbössé­ge. irodalom- és művészettörténel­münk kényelme —, nem az igazság. LOSONCI MIKLÓS Guba a tlikón 1 A házakat föl kell öltöztetni. Ahol a tél kikezdte, tapasztani, | meszelni kezdik a falakat, lemossák az ablakokat, ajtókat, kitaka- | rítják a konyhákat, szobákat. Ropogós cihát kell húzni a dunnák- i ra, párnákra, megigazítani a frissen mosott térítők, takarók rán­§ cait, függönyöket tenni az apró ablakokra, szögre akasztani ke- I ményített vászontarisznyát, leporolni a csikóinasinát, guzsalj t. 1 Helyükre kerülnek az asztalok, ládák, a gyalogszékek és a hegedű- | hátúak. Sarokba kell tolni a dikót is, s gondosan eligazítani rajta | a gubát Aztán alaposan le kell törölgetni a boroskannákat, szil- £ kéket, köcsögöket, s a kemence tetején, a kasokat S mindezt olyan gondosan teszik, mintha nem 1981-et írnánk, s nem Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felső-Tiszavidék tájegysé­gében lennénk, hanem. mondjuk, Uszkán vagy Botpaládon, még a múlt század végén. A különbség mindössze annyi, hogy nem korabeli menyecskék va­rázsolják takarossá portájukat, hanem a múzeum dolgozói. Ezért az öltöztetésnek sajátos koreográfiája vian, s segédeszközei: leltárkönyvek és fotók. Fontos ez, hiszen az ápri­lis elsejei nyitásra el kell tüntetni a novemberben levetkőztetett házak meztelenségét, hogy a már lassan feledésbe merülő életmódot repre­zentáló portákon mindent úgy ta­láljanak a látogtók, ahogy az még ősszel, a zárás előtt volt Kovácsolás, tojásfestés S hogy kik az öltöztetők? Erre nincs státus, hát mindenki, aki fel­lelhető. A munkálatokat Káldy Má­ria. a közművelődési csoport vezető­je irányítja, s a gazdasági osztály dolgozói épp úgy részt vesznek a munkában, mint például Fonódi Já- nosné, a nyilvántartási csoportból vagy Farkas Tibor raktáros. Szerencsére azért nincs mindenki a terepen, Kovács Judit népművelő sem. Tóié tudom, mi mindennel vár­jak majd az érdeklődőket — Április elsején, szerdán nyit- juK ki ismét a Kapuidat Az első lá­togatókat — tehát hétköznap fogad­juk, s ez az oka annak, nogy a nyitásra nem terveztünk ünnepi programot — magyarázza. — Az el­ső szombaton es vasárnap viszont már igen: Kovácsolást oemutato lesz a kisalföldi tájegység szilsárkányt Kovacsmuneiyeuen. A Két mesterneit, út. vitéz Lajosium es fiának bemu­tatója már tavaly is sok látogatót vonzott A tojásfestés szintén. Ápri­lis 18-án Pavone Székely Éva mu­tatja be majd látogatóinknak, mi­lyen a hagyományos technikával restett húsveti tojás Tulajdonképpen ezeken a szakmai bemutatókon a XIX. század parasz­ti életmódjának ni teles megjeleni le­sére töreiiszünk, s a már említett oemutatók mellett gabonaőrlésboi, kenyérsütésből, kenderszövésből, ko- sarjoná^tjl és gyékényszövésből is ízelítőt kaphatnak az érdeklődők. Ezeknek a bemutatóknak már a múlt évben is részesei lehettek ven­dégeink. idén viszont szeretnénk újdonságokkal meglepni őket: amo- sonszentmiklósi tipromalom működ­tetésével, mustnyeréssel a nyúli ura­dalmi présszínben és szüvalekvárfő- zessel a miiotai telken. Tipromalom és prés Ez utóbbi három bemutatóra ter­mészetesen csak akkor kerülhet sor, ha elkészül a kisalföldi tájegység egyik része. Hiszen a hazánkat tíz tájegységre bontó szentendrei skan­zenben idáig jószerével csak egyCT- len tájegység, a Feiső-Tiszavidék ke­rülhetett közszemlére. A soron követ­kező a kisalföldi lesz. Megtekinté­sére Bálint János építészmérnökkel indulunk. Ütünk színek mellett vezet el, s ezekben az elbontott épületeket őr­zik. Például a mosonszentmiklósi tipromalom hatalmas gerendáit saz Őrségből idemenekített házak darab­jait Itt van a nyúli prés is, új he­lyét épp most lalapozzák. A szilsárkányi kovácsműhely vi­szont már teljesen készen áll, ked­ves, boltíves bejárata mögül a ma­gyarfalvi, a jánoesomorjai, a bo­gyiszlói és a süttöri házakra látni. A fehérre meszelt épületek helyiségeit ácsok és kőművesek vették birtok­ba. A jánossomorjai ház utcai szó- , bájában a padlót rakják le Varga Gyula és Csapó István irányításával, a süttöri lakóházban pedig Varga István és Antal Sándor a kemencét építi. — A süttöri porta közelében áll majd a mosonszentmiklósi tipróma- iom — igazít el Bálint János —, t nem messze attól pedig az újabb tájegység, az őrség építése látható. Hogy mikor készül el? Az őrségi részre semmi biztosat nem mondha­tunk, de a kisalföldi tájegység egy darabját az idei múzeumi hónap so­rán megnyitjuk a látogtók előtt. Az építészmérnök szavait erősíti meg dr. Ambrózy László főmérnök és Dalmy János műszaki ellenőr is. Hozzáteszik: nem ismerhetnek lehe­tetlent, a tervet, ha törik, ha szakad, teljesíteni fogják. Októberben új kiállítás Tehát október. Néhány hónap és egy újabb kiállítással lehetünk gaz­dagabbak. Egy másik tájegység né­pi építészetébe és tárgyi kultúrájá­ba pillanthatunk be. S addig? Vá­logathatunk a már említett progra­mok között, hallgathatunk hangver­senyeket a mándi református temp­lomban, alaposan bejárhatjuk a Fel- ső-Tisza-vidék valamennyi portáját, megcsodálhatjuk a mándoki görög- katolikus templomot. Azaz április el­sejétől ismét felkereshetjük Szent­endrén, a Szabadtéri Néprajzi Mú­zeumot. ROFFAN EV a A szilsárkányi kovAcsmühely ... ,.. és a lakóházak, melyeket a kovács- műhelyből látni A nagy sikerű bemutatók egyike: Ifj. Vitéz Lajos a lovat patkolja Szabó Jenő felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom