Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

* 1981. MÁRCIUS 29., VASÄRNAP x/ünav KÖJÁL-hisfóriák Olaj a kútban, galóca a tányéron Vizsgálatok az ember és a környezet védelmére Egy kuruzslás anatómiája A hirt érdeklődéssel fogadták orvosi körökben Tavai7 sem volt izgalmaktól mentes a Pest megyei Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás dolgozóinak élete. Az emberi felelőtlenség, a köny- nyelműség, s természetesen a megye csaknem egymillió la­kója egészségének védelme adott nekik munkát. Erről, s a tanulságot kínáló esetekről kérdeztük dr. Madár Jánost, a Pest megyei KÖJÁL igazga­tóját. Baktérium a vízben — Mit tehet az intézmény a a víz, a talaj, a levegő' védel­méért? — Az elmúlt esztendőben 56 ezer vizsgálat során a kör­nyezetből vett minták kerül­tek górcső alá, ezek közül 55 ezer alkalommal vízmintát elemeztek. Hiába azonban a vezetékes ivóvíz rendszeres ellenőrzése, néha — műszaki hiányosságok miatt — még járványt is közvetíthet. így történt az elmúlt esztendő nyarán a hernádi óvodában, ahol az ivóvizet adó kút ak­nájába csurgóit az óvoda szennyvize, s bélbetegségeket okozott. A kilencven gyermek és alkalmazott közül 75-en lettek rosszul. Az ok pedig: a szennyvízvezetéket védőcső nélkül fektették le ... — Bár súlyosabb következ­mények nélkül, de tavaly hat esetben tapasztaltunk nagyobb mértékű talajszennyezést. Biatorbágyon az Asztalos- és Tetten érni a felelősöket a Megtalálni a szabály meg­szegőit, tetten.érni a felelősö­ket egy-cgy üzemi balesetnél. csak úgy lehet, ka a körülmé­nyeket megnyugtatóan tisz­tázzák. A tanulságok össze­gezésének elengedhetetlen fel­tétele a megfelelően kitöltött, a tényeket helyesen feltáró jegy­zőkönyv. Az adatokat a Köz­ponti Statisztikai Hivatalban számítógépekkel dolgozzák fel. A baleset okainak precíz fel­tárásához, a további esetek el­kerüléséhez tehát csupán a helyes adatok nyomán juthat­nak el. Ezért lépet| életbe ja­nuárban a Közpc&íi Statiszti­kai Hivatal elnökének rende­leté, amely szabályozta az új baleseti jegyzőkönyvek fel­vételének, kitöltésének mód­ját. Az adatszolgáltatás új rend­szerének bevezetése két jelen­tős változást hozott. Egyrészt a munkába menet vagy jövet bekövetkezett balesetek is nyilvántartásba kerülnek a vállalatoknál s az üzemi bal­esetek körébe tartoznak. A másik lényeges változás: a KSH-rendelcttel egy időben életbe lépett a társadalombiz­tosítás új szabálya is, mely szerint az üzemi balesetek után a dolgozót, a régi táp­pénzzel szemben, a munkabér 75 százaléka helyett 100 szá­zalék illeti meg. Miért volt erre szükség? A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelői elmondták: állandó gond a balesetek megfelelő és tárgyilagos kivizsgálása. Ugyan­is a régi gyakorlatnál az tör­tént, hogy a baleseteknél el­sősorban a sérültet tették fe­lelőssé. S az eset után az intézkedések döntő többsége a sérült oktatására és figyelmez­tetésére korlátozódott. Nem vették figyelembe az előidéző eseményeket, hiányosságokat. A vizsgálat a sérült cseleke­deteire korlátozódott. A kivizsgálás új rendszere, a baleseti jegyzőkönyvek új módja, precíz felvétele remél­hetőleg kiküszöböli az emlí­tett káros tendenciákat. S ezentúl a baleseti oknyomozá­sok feltehetően pontosabban és korrektebben határozzák meg a baleseteket előidéző tár­gyi és személyi feltételeket. Csupán az a gond, s ez aka­dályozza a munkát — mint az SZMT munkavédelmi fel­ügyelői az eddigi tapasztala­tok alapján rámutattak —, a baleseti jegyzőkönyvek több mint hatvan százalékát a vál­lalatok és intézmények ma is még hibásan töltik ki. így az­után jogos a kérdés: van, vagy nincs érvényes új ren­Kárpitos Ipari Szövetkezet fűtőolajtartályából kiszivár­gott az olaj a talajba, s az ivóvizet adó környékbeli ku- takba jutott. A víz szagán, zavarosságán időben észrevet­ték a bajt, így senki sem ivott belőle. Szerencse a szerencsét­lenségben! Gyálon a cukrászat kútjának szennyvízzel való elöntésekor a KÖJÁL-t azon­nal értesítették, s így minden az nap készült süteményt ide­jekorán sikerült kivonnni a forgalomból, senki sem evett emiatt szalmonellás krémest. Évtizedes ártalom — És mi a helyzet a talaj­ban hosszú időn át halmozódó káros anyagokkal? — Ezek bizony nagyon ve­szélyesek lehetnek. Jó példa erre a gyáli Vas- és Vegyes­ipari Ktsz esete. Itt tíz esz­tendeje szennyezték a környék talajvízét galvánipari — kró- mos — anyagokkal, a szabály­talan szikkasztás során. Azóta rendszeresen figyeljük a kör­nyék kútjait, s ezek közül még tavaly is újabbakat kellett le­zárni, mert most ért csak oda az évtizede keletkezett árta­lom. Ugyancsak tanulságos az eset: a ráckevei Kalmár-ta­nyán rendszeresen mostak olajos hordókat. 1976-ban már észrevehető volt a környék kútjainak olajszennyezettsége, s a hordómosást akkor a KÖ­JÁL leállította. A tavalyi fe­lülvizsgálatkor itt is újabb kutakat kellett bezárni, mert akkorra jutott oda az olaj... A levegő tisztátalanságára még mindig sok a panasz? — Igyekszünk minél széle­sebb körben javasolni a zárt rendszerű égető alkalmazását. Az elmúlt év legnagyobb eredipénye, hogy Mogyoród­nál, a hatvani út mentén, az EtJYT nyílt téri bulládékégé- tő telepét felszámolták, s a lakott településektől távol, Bugyi mellett, a borzashegyi majorban égetnek most ke­vesebb füsttel, veszéllyel. Ugyancsak közérdeklődésre számot tartó ügy a Chinoin váci hulladékégető telepének ügye. A megyében elsőként itt állították fel a szabályos és zárt rendszerű égetőberen­dezést, így újabb szennyezést már nem okoznak. Hasonló szerkezet égeti az olajos isza­pot ez évtől a DKV-nál. Házaló hozta a halált — A környék lakói is ta­pasztalhatták tavaly május­ban, hogy a Chinoin váci te­lepén nyílt próbaégetést tar­tottak. A közegészségügyi szervek és laboratóriumok a levegőmintából megállapítot­ták, hogy az égetés környezet­károsító hatású. Az égetés utáni 5. napon a még izzó anyagok gőzeitől a szomszé­dos Taurus üzemben 40-en lettek rosszul. A vizsgálatok során az is tisztázódott, hogy a telep alatti talaj nagymér­tékben szennyezett, a mikro­organizmusok ott gyakorlati­lag kipusztultak. — Ismeretes (a Pest me­gyei Hírlapból is), hogy Vá­cott a legutóbbi időben az ivóvíz' vegyszerszagú lett, s emiatt egyes kutakat ki kel­lett iktatni a vízellátásból. — Vajon vigyázunk-e kel­lően a táplálékunkra? — Ha nem is eléggé, de jobban, mint például két éve. Akkor ugyanis 505-en kaptak a megyében ételmérgezést, ta­valy pedig 181-en. Ide kíván­kozik az adat: az elmúlt évi 50 ételmérgezésből harminc- hármat gomba okozott. A vét­kesek lajstromán csak négy ízben szerepeltek húsféleségek. Eljárás a vétők ellen — A felelőtlenség már-mát klasszikus példája a gödi gombamérgezés: házalótól vá­sárolt gyilkos galócát ettek, s hatan betegedtek meg, közü­lük ketten életüket is vesztet­ték. Hogy nem többen, annak magyarázata: a rendőrség azonnal felkutatta a családo­kat, amelyek vásároltak a gombából, de még nem ettek abból. — Tömeges ételmérgezés is történt az érdi Kutyavári úti óvodában. Feltehetően a töl­tött paprika felületes hőkeze­lése volt az oka, s a könnyű lefolyású betegség miatt csak néhány gyermek került orvos­hoz. Rendszeresen folytattuk az élelmiszertermelő üzemek fe­lülvizsgálatát tavaly. Például negyvenhat cukrászüzem, 45 fagylaltfőző, 35 közétkeztetési konyha és 32 cukrászda volt az ellenőrzések színhelye, összesen 4852 élelmiszermin­tát vizsgáltunk meg, s kivon­tunk a forgalomból például 33 liter tojásfehérjét, 140 liter fagylaltot, 1000 szelet tortát. Több mint kétszáz alkalom­mal kezdeményeztünk az élel­mezésegészségügyi előírások megszegése miatt szabálysér­tési eljárást. Megszelídült járványok — És a járványok? — Elsőként említem, hogy csökkent a vérhas és a fertőző májgyulladás miatti megbete­gedések száma. Sajnos előfor­dult viszont két alkalommal is tífusz. A gyors közbeavat­kozásnak köszönhető, hogy csak két ember esett ebbe a kórba. Bár a tavalyelőtti 381- gyel szemben az elmúlt év­ben 259-en kaptak szalmonel­lamérgezést. Súlyos eset is történt, a ceglédi szociális betegotthonban 32-en lettek fertőzöttek, s 9-en kórházba is kerültek. Tavaly két helyütt — Gödöllőn és Foton — tört ki kanyarójárvány. Negyven­ötén betegedtek meg, s rend­kívül rövid idő alatt 8 ezer gyerek oltási dokumentumait kellett átvizsgálni, hogy a ha­tásos védőoltást az a 600 fiatal is megkaphassa, aki oltatlan volt. — Végezetül az influenzá­ról: tavaly három járvány is érintette Pest megyét, feb­ruárban Farmoson, májusban pedig Gödöllőn átlagosan 200 —200 ember lett influenzás, de a fertőzések nem terjedtek távolabbra. Nem így novem­berben, amikor az egész me­gyére kiterjedő influenzajár­vány vírusát először a váci Komócsin Kollégiumból szár­mazó vizsgálati mintából te­nyésztették ki; e vírustól fer­tőződtek meg a megye lakói közül több mint 20 ezren ja­nuár közepéig. Ronald Biggs, az 1963-as angliai nagy vonatrablás szel­lemi vezére 16 évi szabadság után újból rács mögé kerülhet, hogy letöltse 30 évi börtönbün­tetését. Több napig tartó rej­tély után kiderült, hogy Biggset Rio de Janeiróban két leszerelt angol katona rabolta el, és egy bérelt yachton Bar- badosba vitte. Barbadosnak kiadatási egyezménye van Ang­liával, így a vonatrabló aranyélete a jelek szerint végétért. Az elrablók a brit hadse­reg különleges terroristaellenes különítményének, a SAS-nak egykori tagjai, akik azóta fel­csaptak egy híres és gazdag emberek személyes védelmét biztosító ügynökség bértest­őreinek. Biggset kedvenc riói törzsvandéglőjében fogták el. Zsákot húztak a fejére, gép­kocsiba tuszkolták és azonnal a repülőtérre hajtottak vele. Egy bérelt turistagéppel az északkeleti tengerpartra vitték, ■ahol már várta őket eav szin­tén bérelt kishajó. Kétnapi utazás után kikötöttek a brit: nemzetközösséghez tartozó Barbados fővárosában. Bridge- townban. A barbadosi rendőrség ille­téktelen behatolókként őrizetbe vette őket. és felkérte a Scot­land Yardot, hogy azonosítsa Nagykátán kuruzslásért el­ítéltek egy 50 éves férfit. A rendőrségi fogdát is megjárt fogtechnikusra 18 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a já­rásbíróság. Az ügy hírét élénk érdeklődéssel fogadták orvosi körökben. A nagykátai rende­lőintézet igazgatója az eset kapcsán a hályogkovács öreg­ember történetére emlékezte­tett, aki ugye bicskájával egé­szen addig operált, míg ei nem vetődött egyszer egy modern műtőbe. Foghúzás feketén Jelen bűnügyre azonban csak szűk korlátok között illeszthető a hályogkovács, valljuk meg kicsit tanmeseszerű története. Ez magyarázza, hogy a sarla­tánkodást elutasító első szavak után, mindinkább a kuruzslás, ez anakronisztikusnak tűnő bűncselekmény hátteréről be­széltek a megkérdezett orvo­sok. De mindenekelőtt, mi is tör­tént Nagykátán a Tavasz utca 3-ban, ahol az épület homlok­zatán, szerény tábla hirdeti: Somogyi József fogtechnikai la­boratóriuma. A kuruzslás itt nem valami­féle misztikus machinációt, ti­tokzatos igézést jelentett. El­lenkezőleg, az ügy nagyon is prózai: Somogyi, a fogtechni­kus, törvényes munkakörét túl­lépve foghúzásokra, mintavé­tel után fogművek elkészítésé­re vállalkozott, természetesen pénzért. Egy foghúzás érzés­telenítő injekcióval 100 forint­ba került. Ilyen szájon belüli beavatkozásra a diplomás or­vosokon kívül ugyan a fogtech­nikusok egy rétege is jogosult, de a nagykátai mester ez utób­biak közé sem tartozott. Erre azonban még visszatérünk. A nagyközségszerte Dodi né­ven ismert férfi egyébként minden jel szerint Magyaror­szágon a Btk. kuruzslás pasz- szusának legmakacsabb meg­szegői közé tartozik. Az 1954 óta önálió fogtechnikusként működő Somogyinak ez a ne­gyedik ilyen ügye. korábban már 1974-ben, 1965-ben, sőt 1960-ban is elítélték legutóbb 1500 forintra. Főleg piaci na­pokon az ott árusító személyek járnak csoportosan Somogyi Józsefhez — olvasom az egyik régi aktában, bár úgy tűnik, a forgalomra az utóbbi időben sem lehetett a mesternek pa­nasza. A bírósági ítélet húzáso­kat, protéziskészítéseket, ösz- szesen hét vétséget sorol fel, köztük egy farmosi nő esetét, amely végül a fogtechnikus le­bukásához vezetett. Mint kide­rült, egy foggyökér az asszony állcsontjában maradt, és be­gyulladt. úgyhogy végül sebészi beavatkozásra és kórházi ápo­az iratok nélküli érkezett Biggst. A barbadosi rendőrség egyébként már azonosította a vonatrablót. Azóta a Scotland Yard az ujjlenyomatok alapján kétsé­get kizáróan megállapította, hogy a barbadosi rendőrségen letartóztatásban levő személy Ronald Biggs. A brit igazság­ügyi hatóságok ennek alapján kérni fogják kiadatását Bar- bad őstől. A két brit különítményes azt állítja hogy hazafiságból hajr tóttá végre a magánletartózta­tást Rióban, ahol Biggs csak­nem egy évtizede élt gondtala­nul, mert a brazil hatóságok nem adták ki Angliának. A hazafiság mögött azon­ban üzleti vállalkozás hú­zódik meg. Az emberrablók hírlapi szen­zációra számítottak a kalandos történettel, amelynek jogdíjai­ból meg akartak gazdagodni. A hétnapos tengeri úton film­felvételeket is készítettek Biggsről, és nyilván könyvet akarnak írni hőstettükről. Nem biztos azonban, hogy jól szá­mítottak. A brit sajtó 16 éven át üldözte riportereivel a nagy vonatrablót és színes, fényké­pes történeteivel fenntartotta a modern útonálló és sikeres szökevény legendáját. Most azonban a nagy pénz lefizetése lásra volt szükség ... A tények- t hez tartozik azonban, ez volt az egyetlen panasz a még nem jogerősen elítélt Somogyi el­len, a többi kihallgatott páciens 1 évek múltán is elégedett ma­radt. Távoli páciensek A véletlen úgy hozta, hogy már a vonaton megismertem közelebbről Somogyit, igaz ez­úttal a betegek szemszögéből. A vasúti kupéban szemben ve­lem motorbalesetéről mesélt egy felkötött kezű vékony kis ember. Néha kimutatott az ab­lakon, láthatóan minden fát is­mert ezen a vonalon. — Messze még Nagykáta? — kérdeztem tőle egyórai utazás után. — Nyolc perc — mondta precízen. Én is ott szállók le. Keres valakit? — Egy fogtechnikust. Somo­gyi Józsefet. — A Dodit? — derült fel hir­telen. — Nem messze lakik az Aranyszarvastól. Aztán hirte­len csattogtatni, kocogtatni kezdte a fogsorát. — Ezt is a Dodi csinálta. A vasat elhara­pom vele. Volt azelőtt egy OTI- protézisem, de az, ha csirkét et­tem, csúszkált a számban. Az­tán két éve egy lagziban da- nolás közben kiesett és eltört. Akkor mentem el a Dodihoz. Annak olyan keze van, hogy még Szolnokról is járnak a la­boratóriumába. A fogorvos hat órát rendel Vajon miért? A nap minden órájában itt vidéken még nem biztosított a gyors orvosi segít­ség — mondja a bírósági íté­let, s ezt a járás egészségügyi vezetője, dr. Vámosi Erzsébet főorvos is csak megerősíti. — A 70-es évek közepén Nagykátán jól működő fogorvo­si ügyelet volt, amit ünnepna­pokon sokan felkerestek. Ami­kor azonban 1978 júliusában a fogorvosi' kar a járásoktól a községekhez került, kénytele­nek voltunk megszüntetni a központi ügyeletet. Ezt vissza­állítani ma csak állandó pénz­ügyi tortúrák árán lehetne, mert a költségeket csak a helyi tanácsok tudnák fedezni. Járá­si ügyelet tehát nincs, viszont ma már minden falunak van fogász szakorvosa. — De ők csak 6 órát rendel­nek naponta. — Éppen ezért a körzeti or­vosokat elláttuk a legfontosabb fogászati eszközökkel, hogy sürgős esetekben elsősegélyt nyújthassanak. — Sok körzeti orvos mégsem vállalkozik erre, mondván, ilyesmihez ő nem ért... — Ez igaz. Az orvosi egyete­men mindössze fél évig taníta­nélkül is megszerezték a szen­zációs történetet. Más hírek szerint az ember­rablók már eleve megkeresték pénzüket, mert az egész vállal­kozást egy rejtélyes gyáros fi­nanszírozta 50 ezer font ster­linggel. Maga Biggs laligha veheti rosszneven, hogy a szenzáció és a pénz hajhászói most az ő bőrére akarnak meggazdagod­ni. Elvégre ő is épp tavaly ad­ta ki — közvetítők révén — Angliában emlékiratait. A sors fintora, hogy Biggs már né­hány hónlapja félt az elrablás­tól és beszélt is róla az angol rádió tudósítójának. Ronald Biggs és társai 1963- ban fosztották ki a Carlisle-ból London felé haladó éjszakai postavonatot. A rablókat, va­lamint a két és fél millió font sterling zsákmányt rövidesen kézrekerítette a rendőrség. Biggs mint bandavezér — a mozdonyvezető meggyilkolá­sáért is — 30 évet kapott. Alig két év letöltése után azonban megszökött a vvandsworth-i börtönből. Kijutott Ausztráliá­ba, felesége csakhamar utána ment. ötévi bújkálás után amikor a brit rendőrség már a nyomában volt. sürgősen át­menekült Brazíliába, ahol az­óta biztonságban érezte magát. nak fogászatot, de legtöbben ezt is elbliccelik. Ezt a magam példáján tudom. — Akkor viszont a nap fenn­maradó 18 órájában és ünnep­napokon kihez fordulhatnak a betegek? — A központi ügyelet meg­szüntetésekor egy nagykátai fogorvosnőnek engedélyt ad­tunk a magánrendelésre. — És ha ő szabadságon van, vagy beteg? A Somogyi-féle per anyagában szó van egy asz- szonyról, aki egy négynapos ünnepen lett rosszul, de Nagy­kátán nem talált fogorvost. így jutott el végül Somogyihoz. Világháborús szanitéc A fogorvoslás időszakos fe­hér foltjai az egészségügy szer­vezési ellentmondásaira utal­nak, hiszen egy olyan járás marad alkalmanként szakem­ber nélkül, amelyben egyéb­ként 15 községben 18 fogorvos rendel, de ki tudja miért szi­gorúan munkaidőben. Ám hogy az organizációs gondon túl miért található még ma is jó­formán minden második falu­ban egy-egy fogtechnikus, sőt olykor világháborús szanitéc, aki foghúzásra vállalkozik, nos ennek megértéséhez fel kell idézni a fogorvoslás korábbi helyzetét. — Az 50-es, de még a 60-as években is fogorvost alig lehe­tett találni a magyar falvak­ban — mondta kérdésünkre te­lefonon dr. Makai László, a megyei tanács egészségügyi osztályának munkatársa. Fog­húzó emberek azonban voltak, s irántuk gyakran kialakult a bizalom. A nem túl igényes be­tegek sokszor mindmáig hozzá­juk járnak, ennek a megszoká­son túl még egy oka van, a gyorsaság. A feketén dolgozó fogtechnikusok másfél hét alatt megcsinálnak egy protézist, igaz 3—4 ezerért, az SZTK 108 forintos tarifájával szemben. Doktorátus nélküli dr. Az ellátás hiátusai, a hagyo­mányok és a versenyképességet biztosító gyorsaság mellett szakmai körök szerint még valami magyarázza a fogászati kuruzslás fennmaradását. S ez a fogtechnikusok körében mindmáig tapasztalható ambí­ció, amely persze anyagi érde­keltséghez is kapcsolódik. A bírósági aktában található ada­tok szerint ez minden bizony­nyal a nagykátai mesterre is igaz. Somogyi még ahhoz a generációhoz tartozik, amely­nek a 60-as évek elejéig meg­adatott, hogy továbbképzéssel államvizsgázott fogász, amo­lyan doktorátus nélküli doktor legyen, s így jogosítvánnyal rendelkezzen kisebb orvosi be­avatkozásokhoz. Pest megyé­ben, akár az ország más vidé­kein, még ma is dolgozik né­hány ilyen szakember. Az ügy­iratok tanúsága szerint —mert Somogyi nem kívánt a nyilvá­nosság előtt megszólalni — a nagykátai fogtechnikus maga is próbálkozott ilyen képesítés megszerzésével, de akkoriban túl fiatalnak találták ehhez. Ezért Somogyi, akit az 50-es évek közepén a helybeliek em­lékezete szerint szinte meg­könnyebbülve fogadtak a köz­ségben, mert ő volt az első fo­gász szakember, aki az utóbbi két évtizedben sorozatosan tör­vényen kívülre szorult. A helyzet engem egy kicsit az ipari szolgáltatások körében elterjedt kontárkodásra emlé­keztet, ahol nagyon is reális igényeket elégítettek ki — jól- rosszul — az engedéllyel nem rendelkező vállalkozók. A kon­tárok működését kölésönös elő­nyök (adóért legalitás) alapján ez idő tájt próbálják törvényes csatornákba terelni. Kérdés mármost, hogy az egészségügyi kontárkodás megfelelő garan­ciák mellett, bizonyos esetek­ben (pl. tapasztalt szakembe­reknél) nem illeszthető-e be a hivatalos egészségügyi szolgá­latba. Ha ez a magasan kép­zett fogorvosok nagy száma miatt ma már lehetetlen, akkor nincs más hátra, mint a fehér foltok felszámolásával és a ver­senyképesség biztosításával ki­szorítani az egészségügyből a fogorvoslás persona non gra- táit. Babus Endre Vasvári G. Pál Lecsaptak az egykori SAS-ok Elrabolták az angol vonatrablót 4 ► é A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom