Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-27 / 73. szám
arcra 1981. MÁRCIUS 27., PÉNTEK Kétmillió dollárért Hungarotexexport Három évre szóló textilkülkereskedelmi keretmegállapodást kötött a Hungarotex az algériai Szonitex állami tex- tilimpoirtőr vállalattal. A Hungarotex idei algériai exportjának jelentős része már ennek a megállapodásnak keretében bonyolódik le. Az idei évre szóló szerződés alapján mintegy kétmillió dollár értékű pamut-, gyapjú- és selyemméterárut, valamint lenfonalat szállítanak Algériába. MEB-értékelés Gépek a nagyüzemekben Tizenhat gazdaságban vizsgálták ötvenkét Pest megyei népi ellenőr helyszíni vizsgálatának tapasztalatait tartalmazó jelentést vitatott meg csütörtöki ülésén a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Császár Ferenc elnökletével. A mezőgazdasági nagyüzemekben használatos erő- és munkagépek, valamint teherszállító járművek üzemanyagfelhasználását, az üzemelési költségek alakulását vizsgálta tizenhat termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, szakszövetkezetben a népi ellenőrök csoportja. Munkálkodásukkal, a tapasztalatok nyomán megszületett javaslatokkal jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdálkodás e fontos területén nagyobb hatékonyságot érjenek el az érintett szövetkezetek, gazdaságok, példájuk nyomán a most nem vizsgált gazdasági egységek is okuljanak. A kuics: közgazdasági szemlélet Valót csak az ember teremthet Nagyszerű célok, nehéz hétköznapok 4600 liter feletti átlagot várunk. A szép terveket, nagyszerű célokat persze a hétköznapok, olykor nehéz, helytállásával lehet csak megvalósítani. Szorgos, felelősségteljes munkával. — Pedig olykor nehéz, főleg az állattenyésztésbe, lelkiismeretes szakembereket találni. Egy-két területen sajnos a korlátozott bérfejlesztés is elriasztja a munkaerőt. Ezért igyekeznek a gazdaságok jobb munkakörülményeket teremteni, szociális kedvezményekkel vonzani és megtartani a szakembereket. Mind szélesebb körben támogatják a második gazdaság — a háztáji — tevékenységét, hogy az állami gazdaságokban dolgozók is megtalálják számításaikat. Mert a papírra vetett álmokból valót csak az ember teremthet... G. M. Alig néhány hete, hogy befejeződött a zárszámadások sora. A termelőszövetkezetekhez hasonlóan — ha nem is akkora közérdeklődés mellett — az állami gazdaságok is felmérték, mit értek el az elmúlt esztendőben. A megye tíz állami gazdasága több mint 71 ezer 600 hektáron gazdálkodott, s az állattenyésztésben, a növénytermesztésben és a szép számmal gyarapodó melléküzemekben több mint tízezren találtak megélhetést... Cseppet sem mellékes tehát, miként látnak hozzá az újabb ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez, milyen célok megvalósítását vállalják, s a gazdálkodásban kínálkozó lehetőségekkel miként éltek, s élnek a jövőben. hektáros gyepterület hasznosítására külön koncepciót dolgoztak ki. Az alagi, a ceglédi és a kiskunsági gazdaságban egyébként már most jó eredményéket könyvelhetnek el a gyeplegeltetésben. — Május végéig földrendezési terv készül — folytatja az időszerű feladatokról az osztályvezető —, hogy megszüntessük a területi széttagoltságot, egységesebbek, zártabbak legyenek a gazdaságok, csökkenjen a szállítási költség. Ami a mai energiaáfák mellett nem kevés ... Magyarán arról van szó, hogy lesznek olyan földek, amelyeket átadunk a tsz-eknek — és viszont. Jól startoltak... Szigeti Gábortól, az Állami Gazdaságok Országos Központja osztályvezetőjétől elöljáróban rövid összegzést kérünk az elmúlt esztendőről, vagyis arról, honnan startoltak az újabb öt évre: — A sportnyelvnél maradva, jól rajtoltak a gazdaságok. Teljesítették feladataikat, amint azt a 4 milliárd 99 milliós termelési érték, a 6,3 százalékos jövedelmezőség, s a 258 milliós vállalati eredmény is bizonyítja. Ez az összkép. Nyilvánvalóan vannak különbségek az adottságok és a teljesítmények között is. A Monori Állami Gazdaság például adós maradt az V. ötéves terv feladatainak teljesítésével, de többet — magasabb nyereségtömeget — várunk a jövőben a gödöllői, a ceglédi és a kiskunsági gazdaságtól is... A különböző adottságok, gazdálkodási eredmények ellenére azonos koncepció jegyében láttak munkához Törökbálinttól Ceglédig. A legfontosabb feladat most az, hogy a szűkös beruházási lehetőségek mellett is növeljék az ágazatok hatékonyságát, a jövedelmezőséget, teremtsék meg a termelési és értékesítési folyamatok egységét, azaz ne csak megtermeljék, hanem dolgozzák is fel, s esetenként értékesítsék a földek kincsét, az állattartó telepek produktumait. Vagyis a rugalmasabb, tempósabb gazdálkodás a követelmény mind a mezőgazda- sági, mind az ipari tevékenységben. — Alapvető a közgazdasági szemlélet erősítése — fejtegeti Szigeti Gábor, majd önkritikusan hozzáteszi —, itt még ugyancsak akad tennivalónk. Olyan feszes tervet dolgozunk ki — pontosabban dolgoznak ki az állami gazdaságok —, amely csak a vezetői munka színvonalának javításával, a gazdálkodás szemléletének módosításával lesz teljesíthető. Gabonaprogram öt évre Tulajdonképpen mit tűztek célként maguk elé az állami gazdaságok? Nem kevesebbet, mint a termelési érték 15—16 százalékos növelését az öt esztendőre, mégpedig változatlan árakkal számolva. A növény- termesztéstől fokozottabb, az állattenyésztéstől mérsékeltebb fejlődést várnak. Ezt szolgálja a gabonaprogram, amely a búza, az őszi árpa, a tavaszi árpa, valamint a cukorrépa és a napraforgó terméseredményeinek fokozására tesz általános és konkrét javaslatot. A takarmánytermesztésben is sürgető az előrelépés. A mintegy tízezer Kevés a szabad pálya A vertikalitás megteremtésében nagy feladat hárul a megtermelt zöldség, gyümölcs feldolgozására, forgalmazására. A tavaly üzembe állt törökbálinti léüzem mintájára tervezik több helyen a zöldség, a paradicsom, a hagyma feldolgozását, akár konyhakész árusítását. Ezért kapcsolatba lépnek az e területen már nagy gyakorlatra szert tett tsz-ekkel. így kerül majd több bor és üdítő ital a boltokba például Felsőbabádról vagy Soroksárról. Nemcsak a mezőgazdasági termékek feldolgozása, hanem az ipari melléktevékenység is egyre nagyobb szerepet játszik az állami szektorban. A legnagyobb — hosszabb távú — sikerre a herceghalmi gépek s a törökbálinti és alagi gyümölcstermesztő eszközök számíthatnak, mert jelentős hiányt pótolnak a hazai piacokon. Megemlíthetjük a gödöllői tangazdaságot is, ahol nemrég tepsigyártásba fogtak, a kiskunságiakat, akik bérraktározástól kezdve sok mindent megpróbáltak — biztató eredménnyel. Cél: a 4,5 milliárd — Ügy tartja a mondás, minden1 kezdet nehéz. A biztató jelek ellenére vajon nehéznek ígérkezik-e a Pest megyei tízek számára ez az esztendő? — Most kell megalapozni az elkövetkező éveket — véli Szigeti Gábor. — A termelési érték 11 százalékos növelését, azaz 4,5 milliárd forintot terveztek. Ennek teljesítése az adott feltételek mellett nem kis dolog, összességében minden eddiginél magasabb termésátlagokra számítunk búzából, kukoricából, cukorrépából, napraforgóból. A Hols- tein-Fríz keresztezés következtében fokozatosan javul, nagyobb teljesítőképességű lesz a tehénállomány. Az idén Az oktatás társadalmi támogatásának lényeges eleme a nevelő munka Beszámoló a VII. kongresszusról a megyei népfrontelnökség ülésén «Csütörtökön délután fővárosi székházában tartott ülésén a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnöksége beszámolót hallgatott meg a mozgalom VII. kongreszusá- nak lezajlásáról, a Pest megyei küldöttek tevékenységéről a tanácskozás munkájában, valamint a kongresszus állás- foglalásából következő megyei feladatokról. Ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette a testület azt az előterjesztést, amely a településfejlesztést segítő társadalmi verseny 1980. évi szakaszának eredményeit összegezte. (Az értékelést lapunk április 4-i számában adjuk közre.) Az elnökség ülése megvitatta és elfogadta azt az anyagot, amely a népfrontmozgalom feladatait körvonalazta közoktatás társadalmi támogatásában. Nagyarányú összefogás Napjainkban o megye általános iskoláiban 110 ezer gyerek folytat tanulmányokat. Maga ez a szám — hangzott el az elnökség ülésén — sokat mond a teendők fontoságáról, arról, mekkora figyelmet kell, hogy kapjon a helyi népfrontmozgalomban az oktatás helyzete, pénzügyi, tárgyi s elsőként személyi feltételeinek alakulása. Lényeges eredménynek tudható be, hogy ma már a gyermekek 98,9 százaléka részesül szakszerű oktatásban, s a nagyarányú társadalmi összefogásnak köszönhetően jelentősen gyarapodott az általános iskolai tantermek száma, bár ez, a gyors népességnövekedés miatt, a legtöbb helyen csak arra teremtett lehetőséget, hogy ne változzanak kedvezőtlenül az oktatás ilyen feltételei. Amint az elnökség tagjai elmondták: változatlanul égető gond a napköziotthonos ellátás, mert itt az igényeknek csupán egy részét sikerül kielégíteni, s még mindig a tantermeknek egyharmadában kényszerülnek váltott rendszerben oktatni. Ennek következtében a tanulóknak a fele — többségében alsó tagozatosok — jár váltakozva, hol délelőtt, hol délután iskolába, s s ez érthetően befolyásolja a nevelőmunka hathatósságát. Elismerően szóltak a vita résztvevői arról, hogy települések serege — így Vecsés, Nagykovácsi, Ráckeve — tanúsította a társadalmi áldozat- készséget, amikor a népfront és a tanács az új iskolák építéséhez, a meglevők felújításához, szaktantermek kialakításához, sportpályák megteremtéséhez kért segítséget. A mozgalom természetesen nem korlátozza a közreműködését a tárgyi feltételek gyarapítására, hanem fórumokat teremt oktatáspolitikai kérdések megvitatásához, s hatásosan jelen van a szülői munkaközösségek tevékenységének fejlesztésében. Jó néhány helyen — Vácott, Érden, Dunakeszin, Cegléden például — már hagyományai vannak a népfront Az építkezők örömére Ontják a gépsorok a téglát Úrbotfyánhan hetente tmk Bár az idei tél zordabb is, hosszabb is volt a szokásosnál, az örbottyáni Téglagyár dolgozói elmondhatják: ez az év jól kezdődött. Legalábbis Tóth Jenő gyárvezető tájékoztatása szerint, a tervezettnél 5—6 százalékkal több tégla kerül a vállalati, szövetkezeti és egyéni építkezésekre. Az első három hónap eredményeit nyugodt, kiegyensúlyozott, egyenletes munkával érték .el. így — az eddigiek alapján — nem okoz gondot majd év végéig a 62 millió tóglaagység legyártása sem. A folyamatos, ütemes munka egyik záloga — ritkaság az ilyesmi a téglagyárak környékén, ezért is jó hallani — a stabil létszám. A jól ösz- szeszakott kollektíva (120 fizikai dolgozó, 5 műszaki és 5 adminisztratív munkatárs) optimális hatékonysággal látja el feladatkörét. Igaz, hogy az egykor nehéz fizikai munkát igénylő technológiai fázisokat ma már gépesítették — az országos viszonylatban is korszerű téglagyárban — a bányától a kiszállításig minden munkaszakaszban. Nagy teljesítményű olasz gépsor formázza, adagolja, továbbítja a leendő téglaegységeket — emberi kéz érintése nélkül. Nem lehet panaszuk az itt dolgozóknak a szociális ellátottságra sem: télen-nyáron védőital, modern öltöző, fürdő óvja egészségüket. Ha azonban valaki mégis betegnek érczné magát — hetente két alkalommal házhoz jön az orvos. A dolgozók egészségének őrzésén kívül a gyár vezetői nagy figyelmet fordítanak az értékes gépek kondíciójának megtartására is. Hetente egyszer tervszerű, megelőző karbantartó munka folyik a délelőtti műszakban. Ezzel nemcsak a váratlan, termelőmunkát bénító üzemzavarok előzhetők meg, hanem jelentősen meghosszabbodik a gépsor élettartama is. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy az őrboty- tyáni II-es téglagyár maradéktalanul kielégíti !a környékbeli lakosság igényeit, termékeikből jócskán jut á váci és gödöllői járás építkezésein kívül Budapestre is. A profiljukat képező kettős méretű ifcersejfctégla keresett cikk a Tüzép-telepeken. L. Zs. szervezte előadássorozatoknak, ahol pedagógiai ismereteiket bővíthetik a szülők, s ugyancsak a népfront a kezdeményezője és fönntartója olyan programoknak, mint az olvasótáborok létrehozása, a pálya- választási ankétok rendezése, rendhagyó oktatási órák beiktatása a tanmenetbe, nyelvművelő vetélkedők lebonyolítása. A gyermek és családja Az örbottyáni Il-es téglagyár dolgozóira — a korszerű technológia következtében — már csak a gépsorok kezelése hárul. Bozsán Péter felvétele Nagy figyelem övezte az ülésen, miként támogatja a népfront a tankötelezettségi törvény megvalósítását — a megyében jelenleg az általános iskolák 86,7 százaléka fejezi be 14 éves koráig a nyolc osztályt, további 12,1 százalék pedig 16 éves koráig tesz eleget ennek a követelménynek, míg a tanévet vesztő gyermekek a teljes tanulólétszám 2,3—2,6 százalékát teszik ki —, s ezen belül a hátrányos helyzetű gyermekek sorsát mi módon egyengeti. Többen sajnálkozva tették szóvá: az érintett .családok egy része elutasítja a segítő kezet, az óvodába, napközibe fölvett gyermekeik rendszertelenül vagy egyáltalán nem jelennek meg a foglalkozásokon. Éppen ezért — amint a felszólalók egyike rámutatott — nem elég csupán a gyermekkel törődni, hanem magának a családnak kell támogatást adni a fölemelkedéshez, bár van, hogy nem mutatkozik igény erre. Mivel a megyében továbbra is a tanulólétszám folyamatos emelkedésével kell számolni — mind a természetes szaporodás, mind a bevándorlás táplálja ezt a folyamatot —, a megyei elnökség széleskörűen értelmezte és foglalta össze a népfrontmozgalom feladatait. Növekvő megbecsülést Kívánatosnak tartja a testület, hogy a helyi népfrontbizottságok változatlanul legfontosabb feladataik egyikeként kezeljék a közoktatás társadalmi támogatását, az érintett állami és társadalmi szervezetekkel kialakult együttműködés tartalmi gazdagítását. Módot kell találni arra, hogy a községi népfront vezetők körzeti tanácskozásain elemzően essék szó a teendők hogyanjáról, a szülői munkaközöségek segítésének bevált formáiról. Szükségesnek véli az elnökség, hogy növekedjék a jó pedagógiai munka társadalmi megbecsülése, erősödjék — különös tekintettel az ötnapos munkahét közeli bevezetésére — a közoktatás és a közművelődés kapcsolata. A helyi népfrontbizottságok kutassák fel az átmeneti megoldásokat kínáló lehetőségeket a napközis foglalkoztatások, az étkeztetések bővítésére, kísérjék figyelemmel a tanköteles kort elért gyerekek iskolába járását, adjanak segítséget ahhoz, hogy a középfokú tanintézményekből kimaradó fiatalok megtalálják helyüket keresőként. A feladatok meghatározása kitér a népfrontmozgalom teendőire a fizikai munka megszerettetésében, a helyes pályaválasztásban, a továbbra is nélkülözhetetlen társadalmi munka szervezésében, a nemcsak oktató, hanem oktató és nevelő iskola céljainak elfogadtatásában. M. O. A l >
