Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

Történelmi évfordulókon Az ifjúsági szövetség tevé­kenységében mindig kiemelt szerep jutott a forradalmi if­júsági napok hagyományos rendezvénysorozatának. A ta­vaszi történelmi évfordulók­hoz kapcsolódó rendezvé­nyeknek az idén sajátos han­gulatot biztosítanak a KISZ 1 X. kongresszusának előké­születei és ezzel együtt az if­júkommunisták megélénkült közéleti aktivitása. Az ünnepségsorozat járá­si megnyitójára március 15-én — a polgári forra­dalom és szabadságharc 133. évfordulóján — Mag­lódon kerül sor. A nap folyamán a járás ifjú­kommunistái megemlékeznek az 1848-as történelmi esemé­nyekről, majd a program az ifjúgárdisták ünnepélyes fo­gadalomtételével folytatódik. A fiatalok egész napos sport- program keretében döntik el a helyezéseket — hat sportág­ban — a FIN Kupa Járási döntőjében. A járási rendezvények kö­zül először kerül megrende­zésre március 20-án Mono- ron a veterán KISZ-esek ta­lálkozója, melynek keretein beljil az ifjúsági mozgalom veteránjai elbeszélgetnek jer lenlegi KISZ-vezetőkkel, KISZ-tagokkal. A találkozón bizonyára sok hasznos és meg­valósítható tapasztalatot gyűj­tenek majd a KISZ-vezetők, melyek elősegíthetik az idei mozgalmi év feladatainak mi­nél hatékonyabb megoldását. Szintén ez alkalommal nyújt­ja át a járási KISZ-bizottság az elmúlt mozgalmi évben el­ért kiemelkedő eredményei­kért, a KISZ-tagoknak és az alapszervezeti vezetőségek­nek a jól megérdemelt kitün­tetésekét. A forradalmi ifjúsági na­pok időszakában a KISZ- alapszervezetek is megemlé­keznek történelmünk korsza­kos jelentőségű évfordulói­ról, melyeken a fiatalok meg­ismerik az események nemze­ti fejlődésünkre gyakorolt ha­tását, tanulságait és napjaink­ban is ható tapasztalatait. A rendezvényekkel a KISZ tagjai tovább őrzik és ápolják történelmünk ha­ladó hagyományait, for­radalmi emlékeit. A dolgozó fiatalok a gazda­sági munkában való hatéko­nyabb részvétellel, a tanuló fiatalok pedig tanulmányi munkájuk javításával válnak méltó követőivé forradalmár elődeinknek. Az ünnepi taggyűléseken az ifjúkommunisták elbeszélget­nek a munkásmozgalom ve­teránjaival és a KISZ leen­dő tagjaival, a piros nyak- kendős pajtásokkal. Átadják a régebbi KISZ-fiataloknak, a 10—15—20 éves KlSZ-tagsá- gért járó jelvényeket, kitün­tetéseket. Március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 62. évfordulóján fáklyás felvonulásokat rendeznek, és április 4-én — hazánk fel- szabadulásának 36. évfor­dulóján — közösen a he­lyi pártszervekkel meg­emlékezéseken vesznek részt a KISZ tagjai. A járás fiataljai közül bi­zonyára sokan eljutnak a for­radalmi ifjúsági napok, már­cius 12-én lebonyolításra ke­rülő megyei megnyitójára, és a diáknapok rendezvényeire, a legjobbak pedig a FIN Ku­pa megyei sportversenyei­nek döntőire. Az 1981-es forradalmi ifjú­sági napok rendezvényei bi­zonyára tovább erősítik az if­júsági szövetség cselekvési egységét, felkeltik a KISZ-en kívüli fiatalok érdeklődését, és felhívják a figyelmet a KISZ közelgő kongresszusára. Fclszner János Aranykoszorús brigádok Pontos és jó minőségben Mostoha viszonyok között Eredményesen dolgozik a vecsési Ferihegy Tsz vasipari üzeme: A melléküzemágnak ez a részlege két résziből áll, a forgácsolóból és a könnyűfém­öntödéből. Az itt dolgozók elég mostoha körülmények között tevékenykednek, a helyszűke korlátozza a fejlesztési lehető­ségeket. Tavalyi jó munkájuk ered­ményeként mindkét szocialista kollektíva, a Kossuth Lajos és a II. Rákóczi Ferenc is el­nyerte az aranykoszorús cí­met Az öntödében a nagy me­legben és a nehéz körülmé­nyek között különféle formá­jú darabokat öntenek ho mok - formázással és kökillázással. A forgácsolók több rendelőtől vállalt bérmunkát végeznek, bérmunkájukat határidőire tel­jesítik, s a minőségre sem ér­kezett panasz. A 42 tagú kollektívára az idén is nagy feladat vár, s a tavalyi eredmények alapján a közös gazdaság vezetői bíznak abban; ezúttal is teljesítik vállalásaikat. ŐRI írta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1981. MÁRCIUS 3., KEDD Kedvező körülményeket teremtettek Nyírfa, platán és ezüstjuhar A csemeték Mendén nevelődnek Több mint négy évvel ez­előtt, 1977. január 1-én egye­sült a mendei és a csévha- raszti erdészet, az üzem köz­pontja a járási székhelyen lett. A mendei kétmilliós veszte­séggel,, a csévharaszti ugyan­ennyi nyereséggel zárta az 1977-es évet. Ügy is mondhat­nánk, hogy a Nagykunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság monori erdészeti üzeme a nul­láról indulva kezdte meg mun­káját. Négy év alatt sokat vál­tozott a helyzet. Az üzem ta­valyi termelési értéke több mint 67 millió forint, a mér­leg szerinti nyereség pedig 11 és fél millió. Hogyan sikerült ezt a jó eredményt elérni, mi­lyen feladatokat oldottak meg, s mik az idei tervek? Erről beszélgettünk Szöőr Levente üzemigazgatóval. Kétmillióval több — Üzemünk a múlt eszten­dőt a korábbitól lényegesen eltérőbb körülmények között végezte. Tevékenységünket befolyásolta, hogy a fővárosi gépjavító üzemünket más vállalathoz csatolták, s április 1-én változtak a faárak. Ezzel lehetőség nyílt: az üzem kollek­tívája minden energiáját az erdőgazdasági tevékenységre fordítsa, ugyanakkor elveszí­tettük javítóbázisunkat. — Mi az üzem legfontosabb feladata? — A fakitermelés, erre ösz­tönöznek a belföldi viszonyok. Köztudomású, hogy például Moziműsorok A nap kulturális programja Művészi torna és nyelvtanfolyam Monoron, a moziban, 16 órától: Ulzana, 18-tól és 20- tól: Norma Rae. Pilisen, a moziban, 17-től: őszi szonáta. Sülysápon, 18-tól: a termé­szetbarát szakkör foglalkozá­sa. Vecsésen, 15.30-tól és 16.30- tól: A művészi torna, 17-től: szabás-varrás; 17.30-tól: német nyelvtan- folyam, haladóknak. fenyőáruból jelentős behoza­talra szorulunk, de a többi fajtából sem tudnak eleget ki­termelni Magyarországon. Az úgynevezett szálfából 100 szá­zalékra, ipari fából viszont csak 94,2 százalékra teljesí­tettük tervünket. A kapacitáshiány — az ápo­ló vágások területi előírá­sai betartásának követelmé­nye miatt — a véghasználatok területi elmaradásában jelent­kezett. Ehhez hozzájárult az is, hogy a gyérítésre besorolt erdőrészletek fatömegének fe­le nemesnyár volt, amelynek rossz állapota miatt több fát kellett kitermelnünk. — Hogyan befolyásolták az árváltozások az ágazatok tevé­kenységét? — Kedvező közgazdasági feltételeket teremtettek az ágazat számára. Egyben ma­gunk elé is nagyobb követel­ményeket támasztottak, hiszen a minőségre jobban kellett ügyelnünk. Előreléptünk a technológiai fegyelemben, a szakmai irányításban is. így érhettük el, hogy a tervezet­től kétmillió forinttal maga­sabb bevételt tudtunk elérni. . Gépjavító bázis — A fővárosi gépjavító meg­szüntetésével csökkent a lét­szám. — Valóban, s ezt ebben az esztendőben pótolnunk kell. Kizárólag fizikai munkásokat veszünk fel, legalább tíz dol­gozóra lenne még szükségünk. Itt említem meg azt is, hogy a vállalat is elismerte múlt évi munkánk eredményességét. Az idén 13 százalékkal növelhet­jük a fizikai munkások bérét. Ezzel részben korábbi lema­radást pótolunk, másrészt a fizikaiak- rá is szolgálnak a na­gyobb fokú béremelésre. Ez­zel is ösztönözni kívánjuk őket a még jobb munkára. — Melyek az idei év legfon­tosabb feladatai? — A mendei csemetekert pro­filját szeretnénk megváltoztat­ni. Elsősorban intenzív nyír és Válaszol az illetékes Méz, most már keserűség nélkül Jogosak voltak a vecsési méhészek panaszai A Monori Hírlapban 1981. január 27-én megjelent „Édes méz, sok keserűséggel’’ cí­mű cikket olvastuk és az írás­ban megjelent, illetve a szak­csoport-értekezletről készí­tett jegyzőkönyvben foglalt hiányosságokat a HUNGA- RONEKTÁR, a MÉSZÖV és az áfészünk dolgozóinak be­vonásával megvizsgáltuk. A vizsgálat eredményéről a ve­csési méhészszakcsoport tag­jait február 8-án rendkívüli taggyűlésen személyesen tá­jékoztattam. ★ A cikkíró a méhészeket va­lójában foglalkoztató hiá­nyosságokat tett szóvá. Ezek a hiányosságok ügyintézőnk felületes munkájának követ­keztében adódtak, mint azt a vizsgálat is bizonyította. En­nek alapján az említett rep­ceméz — mintegy 1 ezer 100 kilogrammnak a cikkben em­lített 1 forint kilogrammon­kénti felárát —, mivel a mu­lasztást nálunk követték el, a szakcsoport tagjainak meg­térítettük. Nem ilyen egyértelmű az említett 9 ezer forint szak­csoporti közös vagyon el­vonása. Ezt az összeget a szakcsoport valóban az 1977 —78., illetve az 1979. évi jó eredményei alapján kapta, de mint a pénzügyminiszté­riumi revízió is joggal, szó- vátette, az összeget nem megfelelő pénzforrásból utal­ták át a méhészeknek. Erről a méhészek valóban nem te­hetnek, de az említett reví­zió megállapításai miatt az összeget el kellett a szakcso­porttól vonni. A rendkívüli taggyűlésen — ismerve a vecsési és üllői méhészek szorgalmas mun­káját — arról- tájékoztattam a közösséget, hogy áfészünk megkeresi annak módját, hogy ezt az összeget, sőt, még többet is három vándorbó­dé, viaszolvasztó és műlép- prés beszerzésével visszajut­tassa a szakcsoportnak. En­nek beszerzésére, illetve gyár­tására soron kívül intézked­tem, hogy még az idei mé­hészidényben segítsék a szak­csoport munkáját. ★ Hasonló módon intézked­tem a felelőtlen ügyintéző — időközben eltávozott az ÁFÉSZ-től — helyett olyan megbízható felvásárló és osztályvezető munkába állá­sáról is, akik a hasonló pa­naszokat megelőzik. Róc2 Ferenc, az új felvásárló ügy­intéző időközben gondosko­dott a vecsési szakcsoport vezetőjénél korszerűtlenül tá­rolt, mintegy 50 mázsa akác- és vegyes virágméz elszállí­tásáról, s rövid időn belül szállítottuk a szakcsoport tag­jai által igényelt, mintegy 21 mázsa invertált cukrot is ■ a méhek etetésére. Megfelelő intézkedéseket hoztam a téli etető és tava­szi serkentő cukor korábban oly sokat és jogosan kifogá­solt szállítási határidejének megtartására, az esetleges fu­varigények rugalmas kielé­gítésére. ★ Egyetértek a cikkíróval ab­ban is, hogy a XII. kongresz- szus határozata alapján az áfész-eknek is támogatniuk kell a háztáji kistermelőket. Az a célunk, hogy a terme­lői kedv ébrentartásával meg­alapozzuk az ÁFÉSZ ered­ményeit, sőt, bővítsük a la­kosságnak nyújtott áruvá­lasztékot. Bízom benne, hogy a fenti válasz megnyugtatja a vecsési szakcsoportot, de a já­rás többi közösségét is, s a hangulatot az előttünk álló gazdasági, politikai céloknak megfelelően formálja majd. Nagy Géza, o Monor-vidéki ÁFÉSZ igazgató elnöke platán, valamint hagyományos szabadföldi ézüstjuhar neve­lését kívánjuk ott megoldani. Áprilisban elkészül az új gép­javító bázisunk Csévhararrton, amelynek bekerülési költsége tízmillió forint. Ebben az épü­letben a javítóműhely mellett korszerű szociális helyiségek és ebédlő is helyet kap. A feltételek adottak — Gondot fordítunk dolgo­zóink továbbképzésére is. A közelmúltban tizennégy dolgo zónk szerzett betanított mun­kás végzettséget. — Tápiószecsői üzemünkben is szükség lenne a szociális épület megépítésére. Mindent egybevetve, eredményes esz­tendőt hagytunk magunk mö­gött, s az idén szeretnénk to­vábbi sikereket elérni az er dőgazdálkodásban. Ehhez a feltételeink adottak, s bízunk a munkáskollektíva erejében, tettrekészségében is. , Gér József Védőoltások Az ebek veszettsége elleni védőoltása március (Mg, - pén tekig tart Monoron, az Ady Endre út 15. szám alatt (a régi TÜZÉP-telepen). Az ebtulajdonosok naponta reggel 8-tól 12-ig és 13-tól 16 óráig vihetik állataikat a fen­ti címre. Egy bemutató ürügyén Nem üdvözöltük még az újjáalakított monori, főtéri Hangulat eszpresszót. Jó ürügyül kínálkozik most a szombaton-vasárnap megren­dezett vásárlással egybekötött süteménybemutató, ez a ren­dezvény ugyanis sejtetni en­gedte: alapjaiban változik meg valami a főtéri vendég-, látóhelyek egyikében. Még­pedig a legfontosabb: maga a vendéglátás. Számtalanszor irtunk már, olvasói panaszok és saját ta­pasztalataink alapján arról, hogy a járási székhelyen egyetlen kulturált vendéglátó-, szórakozóhelyet nem találni, s bár a dolog kétélű, függ a re­nitens vendégektől és a nem igazán „vendéglátós” szívvel és kedvvel dolgozóktól a helyzet mégis sürgős változta­tást igényelne... S a válto­zás mára kézzelfoghatóvá vált. Hosszú, időre bezárt a Hangu­lat — s egyszerre méltó lett a nevéhez. Hangulatos, vendég­marasztaló környezetet terem­tettek a három helyiségben, úgy válogatva a berendezést s a díszítőelemeket, hogy aki ide beül, szívesen marad. Ré­sze van ebben, persze, a sze­mélyzetnek is, hiszen d tár­gyak csupán jó benyomást keltenek — a maradandóbb jó érzést a kiszolgálás, a „már sik fél” magatartása okozza. ' Azzal például, hogy az éven­te megrendezendő sütemény­bemutatót az idén láthatóan több munkával, -ötlettel, olyan elegánsan „nyújtották át” az érdeklődőnek, hogy nézelődni is, válogatni is Öröm volt. — ötvennégy fajta süte­ményt készítettünk, sok újdon­ságot is: dióbombát, poharas krémeket, a rég látott indiá­nért ... — mondta a monori cukrászüzem vezetője. — Már „ vasárnapra minden elfogyott, utánrendelési kértek a presszó vezetői. Nekünk is hihetetle­nül jó érzés volt, hogy mun­kánkat úgy tálalták, hogy ilyen igazán dekoratív, gyö- , nyörködtetö bemutatót hoztak össze belőle... N . Lehetne most mesélni a díszgyertyákról, a virágokról, a roskadozó asztalokról, me­lyek szemnek is, szájnak is ritka csemegét kínáltak. Né­hány percre tértünk be — val tovább maradtunk. S alighanem így lesz ezzel jó néhány vendég a jövőben. A sok jogos panasz után jó erről beszélni — ám a foly­tatás „minősége” most már > nemcsak a vendéglátón, a ven­dégen is múlik... K. Zs. Csalódott nézők Monoron Szécsényi mesternégyese A vendégcsapatok sikereit hozta a monori—ceglédi össze­vont járási labdarúgó-bajnok­ság őszről elmaradt öt talál­kozója. Monor—Gyömrő 0-0 Monor, 200 néző. Vezette: Ágoston. Csalódtak azok a nézők, akik ezen a télies délutánon vállalkoztak arra, hogy meg­tekintsék ezt a mérkőzést. Vé­gig alacsony színvonalú küz­delmet láthattak a didergő szurkolók, valamirevaló ak­ció alig-alig akadt A vendé­gek előtt már az első félidő­ben több gólhelyzet adódott, de a csatárok nem éltek a le­hetőségekkel, máskor pedig Fényes, a monori kapus bizo­nyította, hogy tehetséges játé­kos. Több szándékos belépő „színesítette” a játékot, de a bíró ekkor még engedékeny­nek bizonyult. A második félidő első ne­gyedórájában a monoriak hu­száros hajrába kezdtek, de ha­mar elfogyott erejük, s a gyömrőiek ismét átvették a játék irányítását. Egy kiha­gyott monori helyzet után a gyömrőiek előtt újabb két le­hetőség adódott, de egyszer sem tudtak a hálóba találni. Ennek a 45 percnek a játék­vezető volt a főszereplője. Elő­ször Keményffi kapott sárga lapot, pedig a pirosat is kiér­demelte volna, mert úgy szid­ta a játékvezetőt, hogy „a ke­resetlen szavak” még a néző­térre is kihallatszottak. Az­után a két gyömrői Gudra reklamált, a fiatalabb Gudra G. pirosat, az idősebb Gudra Z. sárgát kapott. Az utolsó, öt percben olyan jelenetek ját­szódtak le a pályán, amelyek I igazán fölborzolták az idege­ket. Csirkó J. (Gyömrő) elka- szálta az egyik monori csa­tárt, s jogosan megkapta a sárga lapot. Szegedi, a mono­riak játékos-edzője szándéko­san belerúgott a gyömrői jobb- hátvétbe, de a bíró szemet hunyt e kirívó sportszerűtlen­ség felett, s még sárga lapot sem mutatott fel neki. (Pedig megérdemelte volna a kiállí­tásit!) A nézők csalódottan tá­voztak a pályáról, s tegyük hozzá, nekik volt igazuk, mert a gyenge produkció inkább közönségtaszítónak illett be. Jó: Fényes, Szegedi, Dénes, Ohát, illetve Varga Imre, Papp J., Csirkó J., Leiner. Ceglédbercel—Maglód 2-1. Maglód, 200 néző. Vezette: Hegyes István. A vendégek szereztek vezetést a szünet után, amit Rakita kiegyenlí­tett, de negyed órával a befe­jezés előtt a ceglédberceliek megszerezték a győztes gólt is. Vecsés—Nyáregyháza 4-1. Vé­ts és, 200 néző. Vezette Szuda. Szécsényi bombaformája dön­tötte el a találkozó sorsát, hi­szen a hazaiak valamennyi gólját ő szerezte. Üllő—Dán- ezentmiklós 2-0. Dánszentmik- lós, 100 néző. Vezette: Höröm- pő János. Ennyivel jobb volt az üllői -tizenegy. Abony—Pé­teri 2-0. Péteri, 100 néző. Ve­zette: Sárosi. A kulturáltabban játszó vendégek megérdemel­ten győztek. A tabella állásáról, vala­mint az utóbbi négy mérkő­zés egyéb részleteiről holnapi lapunkban számolunk be. G. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom