Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

1981. MÁRCIUS 22., VASÁRNAP prff MFf.Ytt Országos fanácskoxás Érden Terven felül KSSZ-küldötiérfekesleiek Pest megyében Visszatalálni újra az életbe Fő esxk&x: a fogia/koxtatás Dr. Csicsay Iván, a Pest me­gyei Tanács általános elnökhe­lyettese, Mógcr Béla, az MSZMP budai járási Bizott­ságának titkára, Aranyosi Pál, a Vöröskereszt Pest megyei titkára, dr. Benussi Silvió, a városi tanács elnöke és Jáki Ferenc, az MSZMP érdi városi bizottsága titkára részvételé­vel országos értekezletet tar­tott szombaton az érdi műve­lődési központban a Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetsége. A megbeszélésre a rokkan­tak nemzetközi éve és az érdi Milton-klub fennállásának harmadik évfordulója alkal­mából került sor. Dr. Bódi István főtitkár ismertette a szövetség múltját, a csökkent- látásúak helyzetét és visszaté­résük lehetőségét a társada­lomba, amelynek egyik fő esz­köze foglalkoztatásuk megszer­vezése. Pest megyében nagy feladat a szövetségbe szervezés is, hiszen a majd háromezer vak és gyengénlátó közül mindössze ezer tagja a szö­vetségnek. Urbán László, a művelődési ház igazgatója a Milton-klub eredményes és példamutató munkájáról szólt, sürgetve hasonló jellegű kö­zösségek létrehozását. Szabó János, a klub vezetője, a kö­zösség három évét ismertette. Dr. Csicsay Iván a megyei szervek lehetőségeiről szólt, Pajor Imre, a Diósdi Csapágy­gyár pártbizottságának titkára vázolta azt, hogy a gyár eddig mit tett ezekért az emberekért, s hogyan kíván a jövőben tá­mogatást adni. Aranyosi Pál a vöröskeresztes aktívák köz­reműködését ajánlotta föl. A 43-as Állami Építőipari Vállalat házgyárában a terve­zett kétezer-ötszázötven lakás helyett hetvenöttel többet gyártanak az idén. Csxiendés iapassíaissiok Hűtőház albérlőknek kiadó A seams feieiésség, érdek, haszon Epek, szépek az almák A közelmúltban gazdaság- politikai hetilapunk hasáb­jain gondolatébresztő hirde­tés jelent meg: hűtött áruk tárolására (nulla Celsius-fo- kig), egész évben szabad ka­pacitással rendelkezünk. A hűtőház Budapesttől 5 kilo­méterre, közúton jól megkö­zelíthető, iparvágány, mérle­gelési és gépesített rakodási lehetőség van. A hirdetés nyomában Hogyan lehetséges, hogy egy nagyon korszerű, jelentős anyagi ráfordítással, nem is olyan régen felépült hűtőház csak hirdetés útján tudja le­kötni kapacitását? Vajon a beruházás koncepciója, ter­vezésének és kivitelezésének időpontja valóban átgondolt volt? — Ilyesfajta kétellyel teli gondolatok indítottak út­nak Budaörsre, Közép-Euró- pa egyik legmodernebb hűtő­házához. — Kezdjük talán az elején. — M ajzik András igazgató dolgozószobájában megeleve­nedik előttünk a hűtőházaiig több mint egy évtizedes tör­ténete. — 1968-ban az ütemterv szerint fejeződött be a hűtő­ház építésének első szaka­sza. 1972-ben már teljes gőz­zel megindulhatott a munka. Topográfiai • helyzetünkből adódóan — a Bécsibe vezető vasútvonal mellett — első­sorban a tőkés piacokra irá­nyuló export volt feladatunk. A HUNGARGFRUCT hűtő­házaként fő profilunk az al­ma és a különböző zöldség­félék téli tárolása volt. Eb­ből talán már az is kiderül, hogy a kezdet kezdete óta tud­tuk: lesznek az évnek olyan szakaszai, amikor albérlőket is fogadhatunk. A speciális tárolótechnika (elsősorban a szabályozott légterű termek­re gondolunk) optimális kö­rülményeket teremt a gyü­mölcs, a zöldség és tulajdon­képpen a legtöbb élelmiszer- fajta sérülésmentes raktáro­zására. Nem kellett hozzá túl sok idő, hogy rájöjjünk, a szezonális kihasználatlanság luxus az energiaínséges idők­ben. Ezért hívtuk életre 1979- ben a BUDAFRUCT elneve­zésű, huszonegy tagú társu­lást, amely már lehetővé tet­te : nagyobb hatékonysággal, forinttal is mérhető eredmé­nyekkel gazdálkodjunk. Így lett a HUNGAROFRUCT-ból, mint üzemeltetőből a másik hússzal egyenrangú társulá­si tag. A vállalkozás egyesz- tendős tapasztalatai igazol­ták elképzeléseinket. Tej és hús — Tehát éppen egy eszten­deje hogy a hagyományos al­maszállítmányokon' kívül he­lyet kapott hűtőterünkben a tsz-tej, és a húsipari készít- ntények is innen indulnak a hajnali órákban a főváros és környéke üzleteibe, áruhá­zaiba. — Kétségtelen, hogy (kor­látozott mértékben) ma is van szabad kapacitásunk. Ügy látszik azonban, hogy még mindig egyik legjobb talál­kozóhelye a keresletnek és a kínálatnak az újságok hirde­tési rovata, mert a szóban forgó „ajámlkozás” megjele­nését követő órákban jött is érdeklődő, aki azóta már bér­lő. Igaz, akadnak szépséghi­báink is. A hűtőház területén tárolja termékeinek egy ré­szét a Magyar Cukorioar és a RAMOVILL is. Aligha kell magyaráznom, hogy ezeknek a cikkeknek nem létfontos­ságú a nulla fok körüli hő­mérséklet. Az lenhe az ideá­lis. s remélhetőleg már nem ke'l sokáig erre várni, hogy a DÉLKER-hez, a ZÖLDÉRT- hez és a tsz-ekhez hasonló „igényjogosult” társbérlőink lennének. A társulásnak köszönhető az is, hogy az alma mellett kurrens cikk lett a barack, s hogy hozzávetőleg hatvan ki­lométeres körzet tárolási, szállítási gondjai oldódtak meg a profil bővülésének jó­voltából. Lényegesen javult a munkaerőhelyzet is az egye­sülés óta. Besegítenek ma is a környező termelőszövetke­zetek, nem jelent megoldha­tatlan feladatot a gépsor mozgatása, dolgoztatása. Egy­re több asszony talál munka- és kereseti lehetőséget Buda­örsön. a hűtőház vezetőinek is könnyebbséget jelentett (szó szerint) a házhoz jövő mun­kaerő. Mindenki iái jár — Az új formáció lehető­séget teremt az export növe­lésére, az árualap bővítésére. S ez messze meghaladja a hűtőház, vagy akár a társu­lás érdekeit: létfontosságú a népgazdaságnak is — folytat­ja Majzik András. — Az egy­re magasabb és szigorúbb vi­lágpiaci követelmények szinte kizárólag hibátlan minőségű, esztétikus megjelenésű árut kívánnak akkor is, ha almá­ról van szó. A hűtőház (nem­csak a budaörsi, az ország bármelyik pontján lévő tár­sára is igaz), nem termelő intézmény, nem állít elő új értéket, mégis nélkülözhetet­len. Fontos tehát, hogy üze­meltetése gazdaságos legyen. Nem szabad, hogy elcsorog­janak a forintok — megvan azoknak a helyük házon be­lül is. A társulás minden tag­jának azonos felelőssége, ér­deke, haszna, hogy a jövő sikereket hozzon. A stratégiát kidolgoztuk. A többi a he­lyes taktikán múlik. Láng Zsuzsa Ä vád járás épít a fiatalokra Fejlődés a szerveseit éleiben Küldöttértekezleten értékel­ték az elmúlt három esztendő munkáját a váci járás ifjú­kommunistái tegnap délelőtt Gödön. Jelen volt Frankó Já­nos, az MSZMP váci járási bizottságának első titkára, Lő- rincz András, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztály­vezető-helyettese, Molnár Gá­bor, a KISZ Központi Bizott­ságának munkatársa, Gádor Ferenc, a sződligeti KlSZ-isko- la igazgatója, Krima János, a váci járéfci hivatal elnöke és Iványi Károly, a KISZ Vác városi bizottságának titkára. A váci járással testvéri kap­csolatokat ápoló szlovákiai Nove-Zamky-i járást, is kül­döttség képviselte Karol Kris- ko, a Szlovák Ifjúsági Szövet­ség Nove-Zamky-i járási bi­zottsága titkárának vezetésé­vel. A küldöttek előzetesen írás­ban megkapták a beszámolót, amelyhez Murányi Róza, a KISZ váci járási bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészí­tést. Kiemelte: a gazdasági életben például nagy tekin­télyt vívott ki a munkaver­seny. Népszerűségét mutatja, hogy a járásban az ifjúsági brigádok száma 32, s több mint 600 tagjukat mozgósíthat­ják a különböző akciókra. Egyöntetű a vélemény, hogy a KISZ pártirányításában az elmúlt időszakban jelentős előrelépés történt. A pártszer­vezetek igyekeznek az ifjúsági szervezet tagjainak konkrét feladatokat adni, és segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ifjúkommunisták saját elkép­zeléseiket is valóra válthassák. Fejlődés tapasztalható a test­nevelésben, a sportban, a tu­risztikában, csakúgy, mint a szervezeti életben. További teendő viszont a .szövetség utánpótlását jelentő úttörő- mozgalom hatékonyabb támo­gatása. A titkár szóbeli kiegészítése után a beszámoló, valamint a járási pénzügyi ellenőrzési bi­zottság írásos jelentése feletti vitában I4-en kértek szót. Farkas Dezsőné, a gödi terme­lőszövetkezet KlSZ-bizottságá- nak titkára például elmondta, hogy véleményük szerint az egyéni feladatvállalások rend­szere már nem felel meg a mai követelményeknek, ezért javasolják a kongresszusnak felülvizsgálatát. Szánthó Ist­ván. a fóti termelőszövetkezet KISZ-bizottságának titkára egyebek között felhívással for­dult a megye ifjúkommunistái- hoz egy szolgálati ház építé­sére, ezzel segítve a gyermek­városiból kikerülő fiatalok la­kásigényének átmeneti meg­oldását. Köszöntötte a küldötteket Karol Krisko is, aki ajándék­képpen Klement Gottwaldnak, a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő harcosának mellszobrát adta át a járás KISZ-tagjainak, majd pedig Krima János értékelte a fia­talok részvételét az elmúlt öt­éves terv végrehajtásában. A vitában felszólalt még: Püski Irén, a járási politikai képzési bizottság vezetője, Szi­geti György, a sződi tsz ker­tésze, Bergmann Erika, a "Kőbá­nyai Porcelángyár verőcema­rosi gyárának KISZ-titkára, Krulik János, a Cement- és Mészművek váci gyárának vil­lanyszerelője, Horváth Tibor, pz Ipolyvidéki Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság dolgozó­ja, Miskolczi Szilvia, a Fóti Gyermekváros KISZ-titkára, Kemenes Lajos, a Szobi Gyü­mölcsfeldolgozó Közös Válla­lat előadója, Gódor Ferenc, valamint Váradi Géza had­nagy, a KISZ KB vörös ván­dorzászlójával kitüntetett ka­tonai alakulat KlSZ-bizottsá- gának titkára is. A beszámolókat a kiegészí­tésekkel a küldöttek elfogad­ták, majd pedig megválasztot­ták az új, 13 tagú Járási KISZ-bizottságot, amelynek titkára ismét Murányi Róza lett. A váci járást a megyei küldöttértekezleten majd 12- en képviselik. A váci járás ifjúkonununistáinak küldöttei A furái tsx-ben Vállalták a kockázatot Nagyüxemi kecsketartás A lexikonok tanúsága szerint a kecske a szarvasrharhafélék családjába tartozó hegyvidéki állat, már az óegyiptomiák is tenyésztették. A második vi­lágháború előtt, s néhány évig azután is, a szegény Közép- Európa egyik legelterjedtebb háziállata volt. Szinte a sem­miből megélt, s ellátta a csa­ládot tejjel,, sajttal, hússal, bőrrel. Ahogy azonban javultak az életkörülmények, egyre keve­sebb lett a kecske, s ha akár­csak néhány évvel ezelőtt is szóba hozta volna valaki, hogy miért nem foglalkoznak a gazdaságok az állat nagyüzemi tartásával, minden bizonnyal megmosolyogták volna az ok- vetetlenkedőt. Pedig a régi tu­lajdonságok máig sem változ­tak: a kecske ma is igénytelen, „mindenevő” állat, nem fontos neki drága import takarmány, viszont nagyon sok fehérjét ter­mel. Az ínyencek esküsznek rá, hogy a gida húsa különle­gesen pompás eledel. A régeb­ben értéktelennek tartott bőr, ma a legnemesebbék közé tar­tozik. Nem csoda hát, hogy a vál­lalkozó kedvű Pest megyei tér­Bőröndök útra készen Ezer bőrönd készül naponta a PEVDI pilisszentiváni bőrdíszmű-gyáregységében. Idén az év végéig kétszázezer darabot szállítanak az NSZK-ba. Bozsán Péter felvétele melőszövetkezetek közül töb­ben iá előbányászták a kecs-' ketenyésztési szakkönyveket, s hozzákezdtek az állát nagyüze­mi tartásához. Az egyik úttö­rő a túrái Magyar—Kubai Ba­rátság, ahol máris 560 te­nyészállatot tartanak, s tavaly már tetemes mennyiségű pe- csenyegidát exportáltak a tő­kés piacokra, Dr. Várkonyi József állatte­nyésztési főágazatvezető szerint 720 hektár legelő a kecskéké, de elfogyasztanak minden olyan takarmányt is, ami pél­dául a szarvasmarha etetésére alkalmatlan. A gidahúsért ki­lónként körülbelül 120 forin­tot érő valutával fizetnek a vevők. Nagy- a keletje kül­földön a kecsketejnek és az ebből készült sajtoknak. Ezért még az idén 4 millió forintos beruházással tejfeldolgozó és palackozóüzemet is építenek. Megduplázzák a tenyészállo- mányt is. Túrán máris megvetették a nagyüzemi kecsketartás alap­jait. Géppel fejik, takarmá- nyozzák az állatokat. A jö­vendőbeli értékesítés érdeké­ben igyekeznek az ínyencekkel ismét megismertetni a kecske­húsból készült ételeket. Buda­pesten a Pilvax kávéházban állandóan kaphatók a gida- hús-különlegességek, s rövid időn belül ugyancsak itt, két- decis palackokban kapható lesz a kecsketej is. Gyermekorvo­sok, szülők, sportolók már most keresik. Itt mutatják majd be, minden bizonnyal még az idén, az első — Túrán készített — kecskesajtokat is. A háziasszonyok hogyan jut­hatnak hozzá e pecsenyéhez? — Nem ígérhetjük, hogy ez a csemege belátható időn be­lül tömegélelmezési cikk lesz, annyit sohasem tudunk belőle termelni. Ehhez az ára Is túl borsos. Túrán időnként kapha­tó kecskehús, s egy-két év múlva már a tejtermékekből is juthat elegendő a háziasz- szonyok asztalára. Két éve foglalkoznak kecs­kékkel. Eddig csak költöttek a farmra. Idén azonban már azt remélik, hogy megtérülnek a kiadások, jövőre pedig tete­mes nyereségre számíthatnak. Cs. A. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom