Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1981. MÁRCIUS 21., SZOMBAT Mészáros János Tsz Reális szövetkezeti tervek Rádiót javít a tanuló A Gépjavító- és Faipari Szövetkezet Kecskeméti úti tele­víziójavító műhelyében bőségesen akad feladat a szakmun­kástanulóknak is. Képünkön: Horváth László másodéves ta­nuló Molnár Zoltán irányításával egy Uránus típusú televí­zió műszeres beállításával foglalatoskodik. Varga Irén felvétele SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Hatan a fővárosi túrán Szabadfogásban helytálltak Nagy érdeklődés kísérte teg­nap délelőtt a Mészáros János Termelőszövetkezet tervtárgya­ló és tisztújító közgyűlését. A figyelem már akkor a termelő- szövetkezet felé fordult, ami­kor küldöttgyűlésen arról szá­molhatott be a tagság előtt a vezetőség, hogy az elmúlt esz­tendő a közös gazdaság törté­netének legjobb eredményeit hozta. E tényből következett, hogy a tervkészítés minden eddigi­nél nagyobb gondosságot igé­nyelt és sokakat késztetett szá­molásra nemcsak a vezetőség, hanem a tagság körében is. Az alapvető kérdés az volt, hogy a közös gazdaság meny­nyiben veheti számításba az elmúlt esztendő kiugró ered­ményeit. Kifogástalan talajmunka Szerencsére a Mészáros Já­nos Termelőszövetkezetben az elmúlt években igen magas színvonalra emelkedett a gaz­dasági elemző tevékenység, s az ehhez szükséges adatkeze­lési rend. Ebből következett az, hogy a terveket készítők kiszűrhették az elmúlt évek gazdasági eredményeiből a ki­számíthatatlanul változó ténye­zőket. Példának okáért az idő­járás hatását. Ugyanakkor reá­lisan számításba tudták venni az eredmények elemzésében az anyag- és energia-árváltozáso­kat, s olyan tervet készíthet­tek, mely számol a további árváltozások lehetőségével is. A termelőszövetkezet ered­ményeiről nemrégiben a már említett küldöttgyűléssel kap­csolatban tájékoztattuk olva­sóinkat. Az adatok megismét­lésétől éppen ezért eltekinthe­tünk. Egyébként a mostani tervtárgyaló közgyűlésnek is a jövő volt a központi témája. Nos, a Mészáros János Ter­melőszövetkezet az előttünk álló öt esztendőben a közgyű­lés határozata szerint alapve­tően arra törekszik, hogy fel­használva eddigi tapasztalatait, fokozza a termelés hatékony­ságát és a korábbinál minden tekintetben jobb minőségű ter­mékeket állítson elő. Ennek érdekében a közös gazdasag a rendelkezésére álló iö.dterü- let minél gazdaságosabb ki­használását tervezi. Például azokon a földeken, amelyeken lehetetlen eredményesen szán­tóföldi vagy kertészeti növény- termesztést folytatni, jó hasz­not ígérő erdőket és legelőket telepít. Tovább egyszerűsíti vetés- szerkezetét is. Ebben az er­dőtelepítés is segít, melynek révén fokozatosan csökkenthe­tik a termesztésben oly gaz­daságtalannak bizonyult rozs vetésterületét. A tervidőszak végére gabonát, a tsz földte­rületeinek mindössze 36 szá­zalékán termelnek. Nem vál­toztatja a gazdaság zöldség­termő területének nagyságát, viszont az eddiginél több hek­táron foglalkozik tömegtakar- mány-termesztéssel. Valamennyi növénytermelő ágazatnak az az alapvető célja, hogy növelje a fajlagos hoza­mokat. Eszerint 1985-ben bú­zából 4,8; rozsból 2; árpából 3,3; napraforgóból 2; zöldbor­sóból 3,4; lucernából 6,5; pa­radicsomból 42; silókukoricá­ból 22; uborkából 28 és ká­posztából 20 tonnányi termést kívánnak hektáronként beta­karítani. Ehhez a gazdaságnak meg kell oldania a talajok tápanyagokkal való helyes ará­nyú feltöltését, s meg kell sze­reznie a kifogástalan talaj­munkát, vetést, növényápolást és növényvédelmet. A zöldségfélék értékesítésével kapcsolatban időről időre je­lentkező értékesítési nehézsé­geket egyértelműen a minőség javításával igyekszik megolda­ni a közös gazdaság. A szőlő- termesztés fajlagos hozamai­nak javításához technikai be­avatkozásra van szükség, még­pedig a támberendezések kor­szerűsítésére és művelődési módok megváltoztatására. Kedvezőtlen adottságok Ahhoz, hogy az állattenyész­tés eredményei tovább javul­janak, a közgyűlés határozata szerint a takarmányozás szín­vonalát kell javítani. Nagy változásokra készülnek a szarvasmarha-tenyésztők, akik­nek a 4400 literes fejési átlag elérése a céljuk. Ez 700 literrel több az idénre tervezettnél. Nyilvánvaló, hogy ehhez a nagy ugráshoz az állatállomány fajta szerinti javítására is szük­ség lesz. Fokozni kívánják az állat- tenyésztők a húshozamú szarvasmarhatartás eredmé­nyeit is. Erre jó lehetőséget te­remt majd előreláthatólag a takarmánytermesztés már em­lített javítása. A technológia szigorú betartásával és az 500 férőhelyes úgynevezett baté- riás malacnevelő megépítésé­vel 1985-re az egy kocára ju­tó húskibocsátást 1980 kilo­grammra növelik a sertéste­nyésztők. A legnagyobb fejlesztést az állattenyésztési ágazatok közül a juhászaiban tervezi a közös gazdaság. Arra számít, hogy anyajuh-állománya 1985-ben eléri majd a 2 ezret és ugyan­akkor anyajuhokként 900— 1000 forint nyereséget ér el. A VI. ötéves terv összeállítói a belső tartalékokat tártak fel az ipari tevékenységgel kapcsolat­ban. Minthogy ennek kihasz­nálására megvannak a lehető­ségek, úgy tervezik, hogy pél­dának okáért a forgácsoló üzem termelését 1985-re meg­duplázzák. Mivel kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezetről van szó, A nagykőrösiek emlegetni való büszkeségei közé tar­tozik immár éveik óta, hogy alighanem az Arainy János Múzeum,ban van az ország egyik legjelentősebb fej fa­gyűjteménye és -kiállítása. Ez rendben is volna, hiszen mindennek örülünk, ami a város hírnevét öregbíti. — Ám tegyük a kezünket a szívünkre, s valljuk be őszin­tén, sokan furcsállották is ezt a fej fabemutatót, mond­ván, hogy a múzeumokban úgyis sok a sírlelet, miért kell még temetőt is csinálni belőlük. Persze, aki valóban alaposan megnézte ezeket a Duna—Tisza közi „főtől való fák”-at, hamarosan rájött, hogy ez éppen olyan népmű­vészeti és néprajzi bemutató, mint mondjuk a megszokot­tabb hímzéskiállítás. Hiányérzet A látvány tehát önmagáért beszélt, ám ennek ellenére sok múzeumlátogatónak volt hiányérzete, mert tudása hiányzott a fej fakiállítás meg­értéséhez. Hanem ez most már a múl­té. A kiállítás anyagának ösz- szegyűjtője és rendezője, dr. Novák László múzeumigazga­tó könyvet írt ezekről a fej­az ipari termelés fokozása az egyik legkézenfekvőbb mód­ja a még nyereségesebb gaz­dálkodás elérésének. Mindent egybevetve, a Mé­száros János Termelőszövetke­zet tagsága arra számít, hogy a következő öt év során foko­zatosan, de jelentős mérték­ben növelni tudja gazdálkodási eredményét. Ennek értéke a tervek szerint az idén 15 mil­lió forint lesz, 1985-ben pedig már 25 millió forint. Kivételes szerencse Magától értetődik, hogy olyan kedvező esztendőkben, mint amilyen a tavalyi volt, ez az eredmény nagyobb is le­het. Bizonyság erre, hogy a kimutatásoknak ebbe a rova­tába már 1980-ban is 21 mil­lió forintot írhattak be a köny­velők. Az ilyesmihez persze kivételes szerencse kell, ám­bár az is igaz, hogy a sze­rencse mindig ahhoz szegődik, aki egyébként is jól dolgozik. Farkas Péter Pénteken közepes piac volt. A korábbinál több volt a ta­vaszi primőr zöldség és a ki- rántanivaló idei csirke. Sok volt a piacon az alma, de ke­vés talált vevőre. Már kezd­ték árulni a rózsafákat és -bokrokat. A tyúktojás ismét olcsóbb lett. A szemestermény-piacon a búza 5, az árpa és a morzsolt kukorica 4,5, s a kukoricadara 5 forint volt. A takarmányré­pa kilóját 1—1,20 forintért mérték. A gyümölcs- és zöldségpia­con az újdonságok sorában a salátát fejenként 7, a hegyes zöldpaprika darabját 6—7, a hosszú melegágy! uborka kiló­ját 80 forintért adták. A hóna­pos retek csomóját 4 forintért árulták. Az alma kilója 5—14, fáikról, mely a napokban ju­tott el az üzletekbe. Nemcsak a könyvkereskedésbe, hanem például a mellékesen könyv­árusítással foglalkozó lakóte­lepi ABC-áruháziba is. Viszolygás Az ízléses kiállítású kötet címe: Fejfák a Duna—Tisza közén. S mielőtt a tartalmát dicsérnénk, szóljunk elisme­réssel tipográfusáról, Tóth Sándorról, s általában a könyvet előállító Petőfi Nyom­dáról. Mert annak ellenére, hogy csak egy fűzött, s mind­össze ezer-egynéháíny pél­dányban megjelent műről van szó, szépen dolgoztak készí­tői. A múlt s különösen a nép­rajz iránt érdeklődő nagykő­rösiek legnagyobb örömére a mű tartalma talán még kül­leménél is több elismerésre tarthat számot. Mert nem egyszerűen vezetőt ad a fej- fa'kiállítás megtekintéséhez, mint azit a címlap verzóján állítja, hanem betekintést en­ged a néprajz, a népművészet és a művelődéstörténet vi­szonylag kevéssé ismert terü­letére is. Látókörünket szélesíti a mű, amikor mindeme tudományok közvélemény szabta határait Március 21. Ünnepe! az ifjúság Városunk fiataljai hagyomá­nyaikhoz igazodva koszorúzá- si ünnepségekkel köszöntik a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának és a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség megalakulásának évfordulóját. Ma délután 3 órakor KISZ- aiapszervezeti megemlékező ünnepségek lesznek a Vági Ist- ván-emleKiáoiánál, a Vági István-szooornai, a 31. vörös gyalogezred emléktáblájánál, a Münnich Ferenc-emlektábiá- nál, Zsembery Gyűlő emlék­táblájánál a Niklosz János- eml&ktáblánál és az Erdei Fe- renc-szo bornál. Este 7 órakor fáklyás felvo­nulást rendeznek fiataljaink a Ceglédi úton. A felvonulók az ifjúsági sporttelepről indulnak, ahonnan a városi tanács épü­lete elé mennek a Mészáros János-domborműhöz. Itt ün­nepi nagygyűlést tartanak, melyen Marosfi Györgyné, a KISZ városi bizottságának tag­ja mond megemlékező beszé­det. A Mészáros János emlékét megörökítő domborműre a KISZ városi bizottsága, a kon­zervgyár KISZ-bizottsága, a Mészáros János Termelőszö­vetkezet KISZ-bizottsága, vala­mint a Mészáros János mun­kásőr úttörőgárda alegysége helyezi el a megemlékezés vi­rágait A nagygyűlés után a KISZ városi bizottsága kitüntetési ünnepséget rendez az ifjúsági klubházban. Kerti munkák A kertbarátok klubjának tagjai az időszerű kertészeti munkákról tanácskoznak már­cius 24-én, kedden délután 6 órakor az Arany János Mű­velődési Központban. a héjas dió 24—28, a dióbél 110, a burgonya 5,50—6, a kel­káposzta 8, a fehér káposzta 6—7, a savanyított káposzta 10, a karalábé 8, a vöröshagyma 9, a fokhagyma 50—70, a zel­ler 12, a gyökér 10, a sárgaré­pa 5 forint volt A baromfi piacon a tyúk pár­ját 160—220, a vágócsirkéét 130—220, a kacsáét 200 forin­tért árulták, a nagyobb idei csirke kilója 40 forintért kelt. A 3—6 hetes idei csirkéket 50 —90 forintért adták páronként A kéthetes kiscsirkéket 17 fo­rintjával kínálták. A tyúkto­jás ára 1,30 forintra esett. A halászati szövetkezet árudájá­ba élő hal nem érkezett. A csirkemellet 50, a -combot 70, az egész tyúkot 35, a libaháj at 38 és a csirkeaprólékot 24 fo­rintért mérték. kitágítja. S talán lekoptat va­lamennyit abból a viszolygás­ból, mely bennünk él az élet elmúlásával, s az ehhez fű­ződő szokásokkal kapcsolat­ban. Persze, óvakodjunk a túl­zásoktól. A szakemberek már régóta kutatják a temetőket, s nagyjából tudományaik fel­virágzásának kezdete óta tisz­tában vannak azzal, hogy minden népnek van koron­ként változó, ám mindig jel­legzetes halottkultusza, te­metkezési szokásrendszere. A szakmai közvélemény nyil­vánvalóan ilyen alapállással mond majd véleményt dr. Novák László könyvéről, s szükségtelen ennek elébe vág­nunk. Hagyományok S voltaképpen minket, mú­zeumba járó, népművészetet szerető, s múltra is figyelő nagykőrösieket nem is az ér­dekel, hogy eljutott-e tudo­mányos felfedezésekig mú­zeumunk igazgatója. Egyéb­ként igen, de nekünk mégis fontosabb, hogy tanításunkra vállalkozott, s nagyon szép könyvvel gyarapítottá a hely- történeti irodáimat. Mégpe­dig úgy, hogy ez a műve nem­csak itt helyben, hanem az egész Duna—Tisza közén, s még Százötvenöt indulója volt az abonyi országos úttörő B-kor- csoportos szabadfogású Ki­rály Ernő tiszteletdíjas em­lékversenynek. Az ebben a fo­gásnemben induló Nk. Kini­zsi-fiatalok igen jól helytáll­tak: csapatversenyben 3.-ok lettek. 35 kg (24 induló): 2. Török Béla (akciódús birkó­zással). 41 kg (15): 1. Marsa István, 2. Fehér Zoltán, 3. Farkas Tamás (e súlycsoport­ban körösi fölény volt). 53 kg (18): 3. Balogh Zoltán. 58 kg (18): 4. Csapó Ambrus. Nyílt túra A Nk. Pedagógus SE budai- hegységi nyílt túráját a ko­rábbi csapadékos időjárás miatt az eredeti időpontnál két héttel később tartották meg. A fővárosi túrán hatan vettek részt, mintegy 6 kilo­méteres gyalogtúrát tettek meg. Mai sportműsor Birkózás Eger: vidéki ifjúsági egyé­ni bajnokság. Kosárlabda Kecskemét: a városi után­pótlás-bajnokság tavaszi 8. játéknapja. Sportlövészet Szolnok: a Honvéd Kilián FSE felszabadulási emlék- versenye. Torna Békéscsaba: középfokú is- 1 kolás területi bajnokság. azon túl is érdeklődésre tart­hat számot. Kár, hogy köny­vesbolti forgalomba csak városunkban került. Máshol legfeljebb a cserepéldánnyal megtisztelt muzeológusok ol­vashatják. Kár, mert talán abban is segíthetne, hogy a válságje­lekkel küszködő temetkezési szokásainkat megjavítsuk szerte az országban. Ámbár a szerző ilyesmiről egyetlen szót sem szólt. Csupán azt vizsgálta műve összeállítása­kor, hogy milyen hagyomá­nyokból táplálkozik a fejfa- állítás szokása, s ez miért éppen a protestáns vidékeken terjedt el. S magától értető­dően azt is, hogy mi olvas­ható ki a fejfák díszítéséből, s az elmúlt egy-kótszáz * esz­tendőben milyen fej fatípusok voltak divatban. Kőrengetegek Lehetséges persze, hogy a kőfaragó mesterek kissé ne­heztelnek ezért a könyvért, de csak addig, míg nem olvas­ták. Mert, ha igen, akkor azt is megtudják, hogy a sírkő­állítás sem éppen mai szo­kás. Mindenesetre ők épp­úgy, mint megrendelőik, meg­tanulhatják, hogy e temetői művészetben a Duna—Tisza köze népének nagy hagyomá­nyai vannak, s ezekre bát­ran lehet, sőt, kell is tá­maszkodni, ha nem akarjuk, hogy elődeink porhüvelyei, s majdan mi magunk, nagyzolá- si mániától sivárrá züllesztett kőrengetegben nyugodjunk. F. P. Vasárnapi műsor Asztalitenisz Sportotthon, 9.30: Nk. Ki­nizsi II.—Szentendrei Petőfi es Nk. Kinizsi ifi—Szentend­rei Petőfi ifi megyei, 11: Nk. Kinizsi—Bp. Kandó Főiskola, NB III-as férfi csapatbajno­ki mérkőzés. Birkózás Eger: vidéki ifjúsági egyé­ni bajnokság. Szeged: orszá­gos úttörő B-kategóriás kö­töttfogású verseny. Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 10: a megyei diák fiú bajnokság dé­li csoportjának termi fordu­lója a Ceglédi 203-as DSK, Ceglédi Mezőgazdasági DSK, Örkényi Mezőgazdasági DSK, Nk. Toldi DSK csapataival. Cegléd: járási KISZ-es Ta­nácsköztársasági Kupa-via­dal. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Kinizsi serdülők—Nyáregyhá­zi KSK serdülők megyei; Nyáregyháza: Ny. KSK—Nk. Kinizsi felnőtt és ifjúsági összevont járási I. osztályú bajnoki mérkőzés. Sakk Cegléd: járási KISZ-es Ta­nácsköztársaság1 Kupa-via­dal. Sportlövészet Szolnok: felszabadulási em­lékverseny. Teke Temetőhegyi tekecsarnok, 10: Nk. Mészáros Tsz SK— Bp. Vegyterv, NB III-as csa­patbajnoki mérkőzés. Természetjárás Budapest: megyei diákvá­rosismereti vetélkedő. Torna Kossuth iskolai tornaterem, 10: a XVII. nyári úttörő­olimpia megyei fiú döntője. Békéscsaba: területi középis­kolás bajnokság. s. z. Moziműsor Köszönöm, megvagyunk. Színes magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Elő­adás kezdete: 5 és 7 óra. A stúdióteremben A delfin napja. Színes, tu­dományos-fantasztikus ame­rikai film, fél 4-kor. Csárdáskirálynő. Színes ma­gyar—NSZK film, fél 6-kor és fél 8-kor. Színházi előadás A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban, délután 2 órakor, Hunyady Sándor: Fe­keteszárú cseresznye. Kiskun­félegyházi bérlet Este 7 órakor, Ryszard Lat- ko: Édesapám, édesapám, ki­bújt ám a szög a zsákból! Csortos-bérlet ISSN 0I33-?108 (NagyKrttösi Hírlapi Főtől való fák Új könyv a múzeumról Piaci jelentés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom