Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

1981. MÁRCIUS 14., SZOMBAT »íscra ~M xbnMnap Közlekedésbiztonság Kedvezőbb baleseti statisztika, tudatformálás Közös erővel a közlekedés biztonságéért! E gondo­lat jegyében tartották meg tegnap a Peat megyei Rend­őr-főkapitányságon a megyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács testületi ülését Részt vett azon Oláh György rendőr vezérőrnagy, nyugalmazott miniszterhelyettes, az Országos Közlekedés Biztonsági Tanács alelnöke, dr. Hanti János rendőr vezérőrnagy, a Pest megyei Rendőr­főkapitányság nyugalmazott korábbi vezetője, a megyei KBT eddigi elnöke, dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titikéra és Rácz Ferenc, a megyei rendőr­főkapitány-helyettes. A résztvevők megtárgyalták a Pest megyei KBT elmúlt évi munkáját, elfogadták a pénzügyi költségvetésről szóló jelentést, s egyben meg­határozták az elkövetkező feladatokat is. A tanácsko- alezredes, a megyei KBT ügy­zást Szénási Pál rendőr vezető elnöke vezette. Három összetevő Naponta tapasztaljuk, olvas­suk a sagtójelentésekben: az egyre inkább tért hódító mo­torizáció korában veszélyeseb­bek az utak is. Időnként már alig kapjuk fel a fejünket, ha mentőautó vijjogását halljuk. A gyalogosokra, az autósokra leselkedő veszélyt korunk szükségszerű rossz, kegyetlen velejárójának könyveljük el. Évente ezernél is többen, hal­nak meg az utakon balesetek következtében. Ezek tények. Mégis olyan tények, melyek megváltoztathatóak. A közle­kedés biztonságát meghatáro­zó három összetevő — a jár­mű, az út és a vezető — kö­zül az emberé a döntőbb sze­rep. Az embereké, akik között sajnos még ma is sokan van­nak a másokat semmibe ve­vők, a nemtörődömök, a kiha- énmemek — az utakon. A közlekedési morál javítá­sában tehát van még tenni­való. Még akkor is, ha tudjuk, az elmúlt óv a ritka eszten­dők közé tartozik. Hosszú idő óta először — országosan, így Pest megyében is — csökkent a balesetek száma és keve­sebb a súlyos kimenetelű kö­zöttük. Nagyon sok azonban még a feladat Erről számolt be szóbeli kiegészítőjében Dutka Antal rendőr főhad­nagy, a megyei rendőrfőkapi- tányság megelőzési főelőadója, és ezt a gondolatot erősítette a vitában a tíz felszólaló. Fiatalok érdekében Elsősorban — érthetően — a fiatalok felé irányul a me­gyei KBT munkája, örvende­tes például az, hogy Pest me­gyében jelenleg több mint ötven KRESZ-park üzemel, s öt parkot most építenek. A megyei KBT versenyein töme­gesen indultak gyerekek, fia­talok, s szép helyezéseket ér­tek el országosan, sőt nemzet­közi szinten is. Szélesedik a KBT működési területe, Száz­halombattán és Érden városi közlekedésbiztonsági csoport alakult. Az elképzelések kö­zött szerepel hasonló csopor­tok létrehozása falvakban, üzemekben és termelőszövet­kezetekben. Mindezek példák, melyek azt igazolják: a közle­kedés biztonságát leginkább az emberek tudatformálásá­val lehet elérni Elnökválasztás így foglalt állást a tegnapi értekezlet is, mely jutalmak átadásával zárult. Előtte a ta­nácskozó testület jóváhagyta a megyei KBT elnökségének javaslatát. - A tavaly nyugállo­mányba vonult Honti János helyébe dr. llcsik Sándor ez­redest, megyei rendőrfőkapi­tányt választották a KBT el­nökévé. Oláh György, az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács szép kivitelű vázáját nyújtotta át elismerésként Honti Jánosnak eredményes tevékenységéért. Ezután, tizenöten vehettek át oklevelet, pénz- és tárgy­jutalmakat a közlekedés biz­tonságát szolgáló sikeres tár­sadalmi munkájukért. V. F. Központok konténerben A Híradástechnikai Gyárban készítik a 900 vonalas konté­neres telefonközpontokat. Már számosat bekapcsoltak a háló­zatba Pest megyében is. A gyárban most három konténer- központ készül jemeni meg­rendelésre, de még az idén újabb ötöt gyártanak a Ma­gyar Postának. Magyar-szlovén Kamarai tárgyalások Dr. Borisz Zidarics kamarai alelnök vezetésével 11 tagú szlovén kamarai delegáció tár­gyalt Budapesten. Magyar rész­ről a tárgyalásokat Szenes Endre, a kamara jugoszláv ta­gozatának elnöke vezette. A megbeszéléseken részletesen foglalkoztak a gazdasági együttműködés, különösen a termelési kooperációk és a ha­tármenti árucsereforgalcm fo­kozásának lehetőségeivel. Ki tud többet a Szovjetunió rőt ? Szocsiban szeretnénk nyaralni A váci Lőwy Sándor Szak- középiskola második emeleti termében, már reggel fél 10- kor matrózblúzos lányok, fe- héringes fiúk, szurkoló osz­tálytársak, pedagógusok gyü­lekeztek: itt tartották tegnap a Ki tud többet a Szovjetunió­ról? vetélkedő idei — a sor­ban hatodik — megyei döntő­jét A színpadon négyen gi­tárral, harmonikaszóval, zson- gító slágerekkel próbálkoztak. Hiába. A vetélkedő előtt állók izgultak. Megosztott tudnivalók Tényi Irén, a ceglédi Köz- gazdasági Szakközépiskola négytagú csapatának kapitá­nya: — A területi elődöntőn az utolsó előtti helyre számí­tottunk, arra is csak azért, •hogy ne utolsók legyünk. Vé­gül harmadikklánt a dobogóra kerültünk. Nem maradt más hátra, felosztottuk egymás kö­zött a tanulnivalót, a könyve­ket, s a Szovjetunió című lap számait. Mindenki külön-kü- lön készült a mai döntőre, ne­kem például öt újság és a Szovjetunió földrajza jutott. A monori József Attila Gim­názium igazgatóhelyettese, Tóth Erzsébet és Pavlyás Ist­ván, a csapatot felkészítő pe­dagógus is drukkol: — Ide jö­vet a buszban még Alekszan- der Biokról beszélgettünk, pe­dig a gyerekek eddig is szor­goskodtak; a januári iskolai erőpróba után napi három órán át együtt készülődtünk, s remélem, nem hiába. Csikós Tóth Ágnes tanulmá­nyi felügyelő és Farkas La­josaé zsűriéinek, a Pest me­gyei Tanács művelődési osz­tályvezető-helyettese sorolják az adatokat: idén 32 középis­kola és kollégium, valamint 18 szakmunkásképző intézet 597 csapata nevezett a versenybe. Soha nem voltak még eny- nyien, tavaly például 41-gyel kevesebb kollektíva vállalko­zott a küzdelemre, A szak­munkástanulók területi dön­tőiből a ceglédi Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet csa­pata egyenesen az országos vetélkedőbe jutott. Ma az ed­dig legjobbnak bizonyult 9 középiskolai csapaton a sor, ők bizonyítanak. Milyen ásványi kincset dol­goznak tel a grúziai Csiaturá- ban? Mikor épült az obnyinsz- ki atomerőmű? Ki írta a Vad- kacsavadászat című színdarab bot? Melyik budapesti kiál- lítóteremiben mutatták be ma­gyar képzőművészek grúz ih­letésű alkotásait? Lóugrásban, betűnként Nem könnyű a felelet a szellemi totó kérdéseire. Aminthogy nehéz kitalálni, ki írhatta a valóságos és elkép­zelt szövegű leveleket, s fi­gyelmet, -logikát is kíván be­tűnként lóugrással megfejte­ni: Szovjet-Észtország főváro­sa nyerte az Európai Arany­érmet. Azután az információs já­ték következik, az kap több pontot, aki kevesebb adat alapján találja ki, hogy a Bla- zsenn-ij székesegyházról, a Szever hegesztőberendezésről, a Nagy Honvédő Háborúról van szó. Eligazodnak az ide­genvezető fiatalok Ka­zahsztánban éppúgy, mint a kulikovói csatamezőn, vagy a rovnói Dozorcevá utcában. Vé­gül már csak arra kell rá­jönniük; a rozsdamentes acél Vera Muhinának lenne aján­dék, a Sirály pedig Maja Pli- szeckajának. Misa mackó segített Megtelt a tábla pontokkal. Szembeötlő az eredmény, siportnyelven így hangzana: a 8. csapat az első fordulóban szerzett előnyét a továbi öt körben fokozatosan növelte. Első lett, s az országos ve­télkedőbe jutott a monori Jó­zsef Attila Gimnázium csapa­ta (Bódi Ildikó, Borda Ágnes, Kajli Edit és Hochreiter Ta­más, s a tartalék Ecseri Kata­lin). Bódi Ildikó mondja: — Szerencsét hozott eddig a ka­bala, a tavaly nyert Misa mackó. Négy éve mindig elsők lettünk a megyei vetélkedőn, tavalyelőtt országos hatoai- kok is. A tervünk most az: szeretnénk Szocsiban nyaral­ni. Persze nemcsak a győze­lem fontos. Amit megtanul­tunk, olvastunk, jól jöhet az érettségihez, az általános mű­veltséghez is. V. G. P. Jobb körülmények között élnek, dolgoznak a nők Ma is érvényes az állásfoglalás Néhány nappal ezelőtt köszöntöttük a lányokat, asszonyokat a nemzetközi nőnap alkalmából. A köszöntő ünnepi szavaknál is szebb volt az a beszámoló, amely részletesen elemezte lapunkban, mi minden történt itt, szűkebb pátriánkban egy évtized alatt. Az alatt a tíz esztendő alatt, amelynek felada­tait az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i határozata foglalta magá­ba. Tényekkel, számok sorozatával igazoltuk, hogy Pest megyében a nőkről nem csupán ünnepi alkalmakkor emlékeznek meg, ha­nem tisztelet, megbecsülés, gondoskodás ve­szi őket körül a hétköznapokon is. A tegnapi pártbizottsági ülésen is az ka­pott legnagyobb hangsúlyt mind a beszámo­lóban, mind a hozzászólásokban: nincs kü­lön nőkérdés. Társadalmi ügy a nők egyen­jogúságának megvalósulása minden terüle­ten. A napi politika fontos része, hiszen a szocializmus építésében nélkülözhetetlen a nők munkája, műveltsége, tudása, méltán il­leti meg az asszonyokat az a hely, amit tár­sadalmunkban elfoglalnak. A felszabadulás után mélypontról, telje­sen nulláról kellett indulnunk. A kapitalista társadalmi rend, a fasizmus, alárendelt, meg­alázó szerepet szánt mindig a nőknek, kü­lönösen a munkás- és földmíves asszonyok sokaságának. S anélkül, hogy akár a beszá­moló, akár a felszólalók sokat emlegették volna a múltat, mégis megfogalmazódott: óriási változás ment végbe a társadalom gon­dolkodásában, tudatában, amíg eljutottunk a máig: a nő egyenjogú társa a férfinak. Pest megyében például csaknem százszáza­lékos a foglalkoztatottság, aki akar dolgoz­hat, szükség van a munkáskézre. Számos nő került vezető posztra, s már talán nem Is akad, aki megkérdőjelezné: alkalmas le­het-e egy nő vezetésre. Ha nem is minde­nütt, de legtöbb helyen egyenlő munkáért egyenlő bért fizetnek. A tehetségek előtt nyitva állnak az egyetem kapui, s nincs olyan álom, ami valóra ne válhatna, ha megvan hozzá a tehetség. Sehol másutt annyit nem tettek a nő­kért, mint hazánkban, de ezen belül is elő­kelő helyet foglal el Pest megye. Ahhoz, hogy a nők nyugodtan dolgozhassanak óvodák, bölcsődék, iskolák — s napközik sokaságát kellett megépíteni. Van, ahol a gyesen le­vő kismamák közül azokat, akik tanultak, úgy is segítik: míg iskolában tartózkodnak, óvónőkre bízhatják kicsinyeiket. Ahol azelőtt nem volt semmiféle szolgál­tatás; ha másként nem, mozgóautó szolgá­lattal próbálnak enyhíteni a háztartás ne­hézségein. Hány gyárban van üzlet, zöldsé­gesbolt, még fodrász is —, csakhogy köny- nyítsenek a nők dolgán. Okosan fejezték ki a pártbizottság tagjai: mindaz, ami Pest megyében történt nemcsak a nők helyzetén könnyített, hanem az egész családén. Hi­szen a megsokszorozódott bölcsődei, óvodai hely nemcsak az anyák válláról vesz le nagy terhet, a bevásárlóközpontok, új ÁBC-k nem­csak a nőknek egyszerűsíti a vásárlást, az egészséges, korszerű iskolai tantermek nem­csak az anyáknak megnyugtatók: nem sza­bad nőkérdéssé degradálni a gondolkodást. Mint ahogy az általános foglalkoztatottság biztosítása sem nőügy: a nagy munkaerő- hiányon enyhített a munkaképes lányok, asszonyok munkába állása. A szakmai, a po­litikai képzés, továbbképzés megszervezése szintén össztársadalmi érdek. A nők rész­vétele a közéletben szintén az egész társa­dalom hasznára van. S mi több, a vezető posztokra kinevezésük, megválasztásuk nem egyszerű statisztikai kérdés —, ahol annak tekintik, rosszul dolgoznak —, hanem ter­mészetes folyamat, s hogy minél többen al­kalmasakká váljanak vezetői munka betölté­sére, nem „általában vett”, hanem nagyon- is konkrét feladat. Tudniillik, társadalmunk­ban már nem vitatott a nők rátermettsége, de amikor gyakorlatban kell dönteni, ki ke­rüljön vezető helyre, olykor egyenlő esélyek mellett sem a nőt választják. Az elveknek — mint minden más területen — ebben is egvezniök kell a gyakorlattal. Joggal tették szóvá a pártbizottság tag­jai: még felső szinten is kevés a női vezető. Pest megye az egyetlen, ahol mintegy 20 me­gyei posztot nő tölt be, de még Pest megyé­ben is csökkent a női termelőszövetkezeti el­nökök száma. A tanácsok élén is kevés a nő. Pedig ki kételkedne abban, hogy vannak rá­termett asszonyok? Országos szerveknél rosszabb az arány. A sok-sok eredmény mellett számosán szól­tak a gondokról. Több lehetne a szakmunkás és kevesebb a segéd-, a betanított munkás. Nem jó, hogy olykor nem lehet érvényesí­teni az elvált házastársaknál a törvényt: a gyerekét nevelő anya ne legyen válás után kiszolgáltatva az egy fedél alatt élő volt fér­jének. Még mindig számos lehetőség van ar­ra, hogy a háztartási munka könnyebbé vál­jon: olcsóbb, elérhetőbb félkész ételekre lenne szükség, s különösen az agglomeráció ellátását kell javítani. Nagy a teher a nők vállán, akkor is nagy, ha sok családban már a férj is segít: az anyaság, a munka, a tanulás, a művelődés, a háztartás ezernyi terhe nyomja a vállukat. Ez is oka, hogy még a rátermett nők is gyakrán húzódoznak a nagyobb tisztség vál­lalásától. Sokan szűkítik le még ma is a se­gítés fogalmát a „mosogatásra", holott a családi teher vállalása ennél tágabb, sokré­tűbb fogalom. Több óvodára, bölcsődére, Iskolai tante­remre van szükség — a VI. ötéves tervben is ezt fogalmazták meg —, jobb szolgálta­tásra, több és jobban ellátott üzletre... Több és jobb — szinte mindenki ezzel fog­lalkozott. Ugyanakkor megállapították a párt- bizottság tagjai, hogy a jogos türelmetlen­ség, a növekvő igények megfogalmazása mel­lett is fontos megállapítani: honnan indul­tunk és meddig jutottunk. Ahogy sokan mondották: a monori járásban az 51,8 szá­zalék szakképzett férfi mellett „csupán” 28,1 százalék a szakképzett nők aránya, Szent­endrén a párttagok 31 százaléka nő, a szent­endrei járásban 78 százalék a betanított és a segédmunkásnők száma, Százhalombattán 20 százalék a női tisztségviselők aránya, a monori járás gazdasági vezetői között „csak” tíz százalék a nő, a tanácsi vezetőknek pe­dig „csak” nyolc százaléka, ellentmondás az, hogy segítsük a kisgyermekes anyákat, ott­honmaradhatnak, de előléptetésüknek ez nagy akadálya. Az ötvenéves generáció pedig, amely nem élvezhette a sok-sok társadalmi kedvezményt szülése után, ma nyugdíjban sem részesül. Mind igaz, s mind javításra vár. Csakhogy ezek a számok sokkal beszé­desebbek, ha hozzátesszük, nulláról nőtt az arány 78, 20, 31 százalékra. A tendencia po­zitív iránya abszolút számokban is kifejezhe­tő, alapvetően megváltozott az élet, a szem­lélet, s ez a döntő. Az, hogy összefogással, szívós, következetes politikai munkával ér­tük el: Pest megye lányai, asszonyai egyen­jogú, nélkülözhetetlen tagjai a társadalom­nak. Hősiesen, sokszor erőt megfeszítve küz­denek a nők, azért, hogy kiválóan helytáll­janak, panasz nélkül viselik sokfelé ágazó gondjaikat, építeni lehet rájuk az élet min­den területén. .Kiváló pedagógusok, orvosok, szövőnők, autógyári munkások, kertészek, ál­lattenyésztők, kutatók, tsz-elnökök, tanácsi tisztségviselők, élelmiszeriparban és keres­kedelemben, szolgáltatásban dolgozók bizo­nyítják: kiteljesedett az egyenjogúság, mél­tók erre a Pest megyei asszonyok. Az idősebb generáció elmondhatja ma­gáról, hogy oly korban él, amely senki más­nak nem adatott meg: az elnyomásból, a teljes kiszolgáltatottság sötétségéből önmaga küzdhette fel magát a függetlenségig, a tár­sadalmi egyenjogúságig. Akkor is, ha ez a társadalmi egyenjogúság még nem egyenlő a mindennapok gondtalan életével, mert meg­oldandó tennivalóink bőven vannak. A fia­talabb nemzedék pedig, amelynek már nem kell kétszeresen, sokszorosan bizonyítani mindennapi munkájával a rátermettségét; más, emberibb gondokkal küzd, egyenlő tár­saként a férfinak. A megyei pártbizottság mind a pártszer­vek, a KISZ, mind a tanácsok kommunista vezetői, a tömegszervezeti, a tömegmozgal­mak kommunistái, a szakszervezetekben dol­gozó párttagok számára feladatokat határff- zrítt meg: segítsék a nők nevelését, mif\p többen váljanak politikailag, szakmailag képzett emberekké, mind többen legyenek alkáímasak magasabb tisztségek betöltésé­re, minden rátermett leányt, asszonyt von­janak be a közéletbe, harcoljanak a mara- diság, a kispolgári gondolkodás ellen. Külön­böző kedvezményekkel ösztönözzék a tovább­tanulást. teremtsék meg az anyagi ösztön­zést is a tanult munkához. A társadalom mozgósításával építsenek a tervben elfogadottnál több bölcsődét, óvodát, iskolai tantermet. Szervezzék a művelődési intézmények látogatottságát. Gondoskodjanak a kismamákról, törődjenek a családalapítók­kal és a lakáselosztásnál is — a párthatá­rozat szerint — részesüljenek előnyben. A vállalatok, az intézmények, az ipari és me­zőgazdasági szövetkezetek kommunistái az eddiginél is nagyobb felelősséggel intézzék a nők munka- és szociális körülményeinek javítását, szűntessék meg a korszerűtlen, egészségtelen munkahelyeket. Differenciál­janak a jó és a kevésbé jó munka között, foglalkozzanak a politikailag; szakmailag érett nők tisztségekbe állításával. A legtöbb tennivaló épp itt van: alkal­massá tenni a nőket a vezetésre és bátran beállítani tudásuknak, alkalmasságuknak megfelelő posztokra, s különösen a fiatalok fejlődésére, művelődésére kell nagy gondot fordítani. Dr. Petrovszki István elismeréssel szólt Pest megye eredményeiről e téren is. Mint mondotta, a Központi Bizottság határozatá­ból adódó feladatokat Pest megyében jól ol­dották meg. Látványos a fejlődés, különösen az utóbbi évtizedben következett be döntő változás. Pest megyében a széles körű fog­lalkoztatottság megteremtése, a munkaalkal­mak biztosítása — még ott is, ahol arra ko­rábban remény sem látszott; a politikai, a nők bevonása a szellemi életbe, a közéle- tiség, a műveltség fokozása —, minden egy- egy siker az összpolitika megvalósításában. Érezhető a megyében, hogy a nők meg­becsült társak a mindennapi munkában, s ebben a fejlett iparral, mezőgazdasággal ren­delkező megyében a társadalmi politika szer­ves részét alkotja a nőkkel való foglalkozás, ami egyáltalán nem nőkérdésre degradálva szerepel a munkában. Mindenki világosan látja-tudja a maga feladatát saját munkate­rületén, és nem elvontan, általában tartják napirenden a párthatározat megvalósítását. Ezért fogalmazta meg joggal a pártbizottság tegnap: a határozatot végrehajtották, de az állásfoglalás továbbra is érvényes és a követ­kező hétköznapok megvalósítandó feladata. S. Á. 4 i \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom