Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám

wjp! Lelkes kulturális tervei A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1981. MÁRCIUS 11., SZERDA Kedvező volt a közös mérleg Program a következő esztendőkre Eleget tettek számadási kötelezettségeiknek a termelő- szövetkezetek vezetőségei. A tagság meghallgatta a sok­oldalú elemző referátumot, s ha nem is mindenütt bon­takozott ki élénk vita az előző évi eredmények alaku­lásáról, általában elégedetten nyugtázták a beszámoló­kat. A közös gazdaságok fejlődése biztos megélhetési alapot nyújt, s ezen a talajon fejlődik, alakul tovább a régihez már semmiképpen sem hasonlítható paraszti életforma, a mezőgazdaságban dolgozó emberek sorsa. A váci járás 10 termelőszövetkezetében 4 milliárd terme­lési értéket állítottak elő az V. ötéves terv utolsó esz- tendejébeh, s 1 milliárddal szárnyalták túl az előző év eredményeit. A gazdálkodási mérleg leg­főbb tapasztalatai felől Ko- lozsi Gézát, a váci járási párt- bizottság gazdaságpolitikai re- szortvezetőjét kérdeztük: — Mekkora a járás mező- gazdasági területe, s melyek a fő mezőgazdasági termékek? — A tíz termelőszövetkezet és az Alagi Állami Tangazda­ság összesen 46 ezer hektáron gazdálkodik. A gazdaságok­ban összesen 15 ezer 700-an dolgoznak. Nehéz lenne kü­lönválasztani, hogy ebből há­nyán az ipari jellegű segéd­üzemekben, s hányán az alap- tevékenységnek nevezett, ki­mondottan növénytermelői vagy állattenyésztési munka­körökben, mert napjainkban a modern gazdaságok szerkeze­te alaposan megváltozott. Fő termény a búza, amiből re­kordtermés volt, átlag 40 má­zsát takarítottak be hektáraiH ként. A kukoricából 47 má­zsa termett, hektáranként. Ki­magasló volt a bogyósgyü­mölcs termésátlaga is. A ber- necebaráti termelőszövetke­zetben például hektáronként 84 mázsa málnát takarítottak be. Az általában szeszélyes­nek, kedvezőtlennek mondott időjárás a mi területeinknek inkább a hasznára vált, noha a betakarítás idején elég sok gondot okozott. Hazai piacra Az állattenyésztés legjobb eredményei között említhet­jük, hogy a tehenészetekben elérték a tehenenkénti 3 ezer 970 liter évi átlagot. Több lett a baromfi, a juh és a sertés­hús termelése. A Göd Duna- menti tsz például öt év alatt megtöbbszörözte az úgyneve­zett broilercsirke termelését. Ugyanakkor valamivel keve­sebb vágómarhát tenyésztet­tek. A járás területén meg­kezdett csonthéjas gyümölcs­telepítési program folytató­dott. Mindent összevetve úgy látjuk, hogy az új gazdasági szabályozók bevezetésével a kezdeti bizonytalankodás után a gazdaságok rugalmasan tud­tak ehhez alkalmazkodni, _s intézkedéseiknek köszönhetők a kedvező eredmények. m — Vonzó-e ma a mezőgaz­daság, elég e a munkáskéz az élelmiszertermelő ágazatban? — Két nagy szférát kell megkülönböztetnünk. Az úgy­nevezett alaptevékenységet, és a kiegészítő üzemágakét. Az örvendetes, hogy 1979-hez vi­szonyítva a múlt évben 59 százalékkal nőtt a tsz-ek alap- tevékenysége, termelési érté­ke. E területen azonban egy­re kevesebb az ember, s nem a gép szorítja ki a kétkezi munkaerőt, hanem a gépesí­téssel igyekeznek azt pótolni. Így oldották meg például a rendkívül munkaigényes ri­biszkebetakarítást, s a jövőben gépesítik a málnáét, és más gyümölcsökét is, kivéve az ex­portra, hazai piacra, s nem a feldolgozásra szánt termést. Az utóbbihoz a jövőben is kell majd a diákok, s más alkalmi segítők közreműködése. A tsz-ek ipari ágazataiban jelen­tősen emelkedett a termelés, és a munkaerő létszáma. Ám épp ez csökkenti az eredmény értékét is, mert a mennyiségi fejlődéssel szemben nem nőtt a termelékenység, sőt két szö­vetkezetben jelentősen csök­kent. Az abszolút számot néz­ve agy, év- alatt 23 százalékkal nőtt a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak aránya. Több fű — Hogy alakultak a fejlesz­tési tervek, és az emberek jö­vedelme? — öt év alatt megduplá­zódott a szövetkezetek alap- tevékenysége, s a fejlesztést annak rendelték alá, ami a te­rületen a legkedvezőbbnek lát­szik. A járás mezőgazdaságá­nak fő fejlesztési iránya, az állattenyésztés és a gyümölcs- termelés. Az utóbbi években nőtt a gazdaságok bérszínvo­nala, s a múlt év jövedelem növekedése 2—8 százalék kö­zött alakult attól függően, hogy gazdaságilag erősebb, vagy gyengébb tsz-ről van szó. — Melyek most a legfőbb tendenciák, mi várható az új tervidőszak végére? — Az idei feladatok már szervesen illeszkednek a VI. ötéves tervbe. A további cél a már megkezdett fejlesztés folytatása, az alaptevékenység dinamikusabb fejlesztése. Ko­molyabb növekedés várható az állattenyésztésben. A tehén- állomány csak a mostani évi 4 ezer 100 jószáglétszám szint­jén marad. A tejtermelésben viszont el kell érni a 4 ezer 500 literes tehenenkénti, évi átlagot. Ezzel függ össze, hogy a jövőben jobban hasznosít­ják a gyepterületeteket. Erre külön terveket dolgoztak ki, s több, mint 5 ezer hektáron várható, hogy szakszerű gaz­dálkodással a fűhozam a dup­lájára emelkedik. A hízómar­ha nevelését főként legeltetés­sel tervezik megoldani. Termesztési program — Mi indokolja a gyümölcs­termesztési programot? Talán a piac közelsége? A városban és a járásban lakók élvezhe­tik-e az előnyeit? Hová indul­nak a szállítmányok? — A programot döntően az adottságok és az erre alkalmas terület indokolja. A bogyósok termelési területét nem növe­lik, hanem a termésátlagot igyekeznek javítani. Itt a leg­nagyobb felvásárló a szobi lé­üzem, ahonnét az üdítőitalok a hazai forgalomba és export­ra kerülnek. A Bernecebaráti- ban működő hűtőház már az idén is növeli a gurulós mál­na arányát, amit a hazai pia­cokon túl főleg exportra kül­denek. A csonthéjasok tele­pítését az érdekelt feldolgozó vállalatok anyagilag is támo­gatják. A gyümölcsből sok ke­rül a környék piacaira is. Kovács T. István Bagolyné Szilvási Eva a Hajdúság fővárosából, Debre­cenből jött Letkésre. — Kis falut kerestem, hegy­vidéken fekvőt, könyvtárosi állással. A Pest megyei Ta­nácsnál érdeklődtem, három helységet ajánlottak. Ácsát, Verőcemarost és Letkést. Ve­rőcemarosról érkeztem a he­lyi tanácsházára. Olyan ked­vesen fogadtak, hogy ittma­radtam. — Csak az emberek miatt? — Nem titok, két szoba összkomfortos lakás is jár az állással. A tapasztalatok — Kezdetben nagy volt a fiatalok lelkesedése. Rendbe­szedtük a múlt év márciusá­tól gazdátlan klubhelyiséget, és könyvtárat. Volt olyan eset, hogy 40, 50 fiatal is dolgozott. A társadalmi munka értéke több ezer forintra nőtt. Az­tán csappant a munkakedv, de maradt vagy 20 KISZ-es, akivel huzamos ideig együtt dolgozhatok. Sikerült gyarapítani a fel­szerelést is. A megyei ifjúsá­gi bizottság adott 9 ezer fo­rintot, tv-t, és lemezjátszót vettünk belőle. Hangfal, erő­sítő és rádió volt, már csak egy magnó hiányzik. A könyv­tárban 4 ezer 100 kötet sora­kozik. Az állomány vegyes, a társadalomtudományi művek­ből bőven van, műszaki, tech­nikai és kézikönyv viszont alig található. A soorozatok, lexikonok hiányosak, a szép- irodalmi gyűjtemény sem vá­lasztékos. Az első sikerek — Jelenleg ifjúsági klub, pávakör és tánccsoport mű­ködik a faluban. Az utóbbi szép sikereket ért el a let- kési lakodalmassal. A szabó­varró tanfolyamra annyian jelentkeztek, hogy két csopor­Mi újság a telephelyen? A Váci Kötöttárugyár kazá- ri gyáregysége is megkapta az idei feladatterveket. A szakszervezeti bizottsággal és a bizalmiak testületével tör­tént döntés alapján a tavaly elért 264 ezer normaórával szemben 1981-ben 274 ezer normaórával kapcsolatos fel­adatokat kell teljesíteni. A nógrádi részlegben nad­rágokat és tréningruhákat gyártanak. E két fő termék- család előnyös a munkaidő- kihasználás szempontjából, mert a begyakorlottság révén emelkedik a termelékenység. A váci központtól kapott bérfejlesztési előirányzat nagy­sága hét százalék, ami eléri a nagyvállalati átlagot. A fel­osztás differenciáltan történik, magasabb összeget kapnak a teljesítménybérben dolgozók. Eleven a kulturális élet is Kazáron. Háromezer kötet jó könyv között válogathatnak az érdeklődők a Váci Kötöttáru- gyár üzemi könyvtárában. Bodor Pálné pénztáros vállal­ta el a kölcsönzéssel járó teen­dőket. tot kellett indítani. Tervez­zük gyermek- és nőklub ala­kítását, a fiatal házasok kö­rének, és a színjátszó csoport­nak a szervezését. A művelő­dési ház új épület, nagytermé­ben százötvenen fémek el. A székeik jóik, a színpad tágas. Szükség volna viszont öltö­zőkre is, mert így a szereplők a klubteremben öltöznek, s a közönség között vonulnak a színpadra. Nem gondoltak az építésnél arra sem, hogy ud­var is kellene. A telek csak 3—4 méterrel nagyobb, mint az épület, kevés a kihasznál­ható terület. Miket határozott még el? Felmértem a közösség igé­nyeit, a lehetőségeket. Itt tudok maradni, úgy érzem be­fogadtak. Vannak népműve­lők, akik sokkal rosszabb kö­rülmények között dolgoznak. Akkor miért pont én hátráljak meg? Vicsotka Mihály Könyvtártájékoztató Rádulyné M átyus Ottilia állította össze azt a — Popp László szép felvételeivel il­lusztrált — tájékoztatót, amely bemutatja a Vác Városi-Járá­si Könyvtár új épületét. A 3500 példányban megjelent kiadvány végigvezeti az ér­deklődőt a könyvtár helyisé­gein, ismerteti az állomány fő csoportjait és részletezi a be­iratkozással, kölcsönzéssel kapcsolatos tudnivalókat. A PEMAH közgyűlése A járás és a város sportkö­reinek többsége már megtar­totta idei közgyűlését. A váci PENOMAH SK vezetősége március 12-én, csütörtökön 16 óra 30 perckor tartja meg e jelentős összejövetelét. A vágóhídi közgyűlésen Pintér Sándor sportköri elnök tart beszámolót az egyesület munkájáról, majd megvá­lasztják az új elnökséget. Vacsora 10 forintért Vendéglátók akciója A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat váci területi igazgatósága sokoldalú szolgál­tatással igyekszik növelni for­galmát. Ugyanakkor korsze­rűbb, kulturáltabb kiszolgálás­ra törekszik. ★ Molnár Miklós igazgató ar­ról beszélt, hogy egyelőre há­rom helyen — a Széchenyi utc^i Ételbárban, a deákvári Ételbárban és a Fehér Galamb vendéglőben — vezették be a 10 forint 10 filléres egységáron kapható vacsorát. Heti elő­jegyzés, illetve előfizetés alap­ján történik a megrendelés és már délután négy órától elvi­hetik az ételt a megrendelők. Közvéleményku'tatás' előzi meg a következő heti étlap összeállítását. írásos javasla­tot kérnek az esti fogásokra s a legtöbb pontszámot kapott ételféleség kerül a következő héten a tányérokba, ételhor­dókba. Növeli az új akció népszerűségét, hogy vasárnap is kapható lesz az előfizetéses vacsora. Azt is tervezi Molnár Mik­lós, hogy az idősebbeknek, és betegek részére megszervezik a házhozszállítást. Ehhez az Egy üzem — egy iskola moz­galomban részt vevő taninté­zetek tanárainak, tanulóinak a segítségét kérik. Már üzemi szocialista brigád is jelentke­zett, hogy támogatja ezt a ne­mes kezdeményezést. ★ A déli ebédelőfizetés iránt nagy az érdeklődés. A Torony­bisztró konyhája sokoldalú ét­lappal, jó ízű fogásokkal biz­tosítja a népes déli törzs fogyasztó közönséget. Ennek ellenére az igazgató véleménye szerint még körülbelül 500 ebédelőfizetőt ki tudnának elégíteni. A város külső terü­letein — Kisvácott, Deákvá­ron — működő egységek is szívesen növelik rendszeresen ebédelő közönségük létszámát. P. R. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): március 12-től 15-ig, délután 4 órakor a Nagy bal­hé című amerikai kalandfil­met vetítik. — Március 12-én és 13-án este 6 és 8 órakor a Start, két keréken című amerikai filmvígjáték szere­pel a műsorban. — Március 14-én és 15-én este 6 és 8 órakor a Köszönöm, megva­gyunk című új magyar fii-” met játsszák. Rendezte: Lu- gossy László. Főszereplők: Madaras József és Nyakó Ju­li. Korhatár: 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Madách Filmszínház (Lenin út 63.): március 13-án a Fuss utánam, hogy. elkapjalak cí­mű francia filmet láthatjuk. Rendezte: Robert Pouret. — Március 14-én a Családi ösz- szeesküvés című amerikai film a műsor. Rendezője: Alf­red Hitchcock. Váci orvos Algériában A hivatással járó küldetés volt Rendkívüli agánlaiun k ! MÁRCIUS 21-1G INGVÁSÁR a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat váci Duna-kanyar Áruházában: Széchenyi u. 36. és divatáruboltjában : Március 15. tér 17. MINDEN MEGVÁSÁROLT FÉRFIINGHEZ EGY NYAKKENDŐT AJÁNDÉKOZUNK A váci pedagógusklub ren­dezvényeit mindig nagy érdek­lődés kíséri. Legutóbb dr. Bea Mátyás, Vácott élő belgyógyász számolt be algériai útjáról. Bea Mátyás a Nemzetközi Műszaki Tudományos Együtt­működési Iroda (TECKOJ fel­hívására jelentkezett afrikai munkára, és Algériában, a fő­várostól 175 kilométerre lévő, a volt arab uralkodók székhe­lyén Béjaia városban három és fél évig teljesített orvosi szol­gálatot. A hazánknál huszonötször nagyobb országról tartott elő­adás után fölkerestük, hogy él­ményeiről külön is beszéljen. — Nem a meggazdagodás vá­gya vezetett — mondta többek között, hiszen itthon sokkal I jobb anyagi helyzetem volt Az én koromban már a kaland­vágy sem serkent. Algériát lát­ni pedig kényelmesebb egy IBUSZ-túra keretében. Azért jelentkeztem, mert tudtam, hogy a gyarmati rendszer a tízmilliót számláló őslakossá­got teljes tudatlanságban hagy­ta, a megszálló franciák egy­milliós értelmisége az ország felszabadulása után visszaván­dorolt az anyaországba, az új­jáépítéshez ez a nép tőlünk kért segítséget. — Valami kényszer hajtott, hogy orvosi hivatásommal já­ró küldetést teljesítsek. Való­ban az volt, mert az orvoson kívül sok minden másnak is kellett lennem, miközben ren­geteget kellett olvasni, tanulni, nyelveket elsajátítani, hogy az új környezettel tisztában le­gyek. Államosították a nagyipart, szocializálták a földtulajdont — folytatta, s most nyitogat- ják a szellem kapuját. A la­kosság nagy része még ma is analfabéta, és a mi viszonya­inkhoz hasonlítva, a nyolc ál­talános iskolai osztályt végzet­tek állnak fel katedrára taní­tani társaikat. Ezért mentem. És mentek orvosok, pedagógu­sok. mérnökök. — Hatalmas felelősséget érez­tem munkám közben — mond­ja Bea Mátyás. — Kötelessé­gemnek tartottam, hogy a gyó­gyítás mellett megismertessem az ottaniakkal a szocializmust, Magyarországot. Sokan azóta tudják, merre van Vác. Nem volt könnyű, mert az őslakos­ság vallásából adódóan, bár nagyon udvarias, tisztességtu­dó, szíves vendéglátó, de min­den idegen hatással szemben ellenséges. — A nőket még ma sem ve­szik emberszámba, zenés szó­rakozóhelyek nincsenek, min­den tudás alapjának a Koránt tartják, főként kereskedésből élnek, nehéz őket ipari, mező- gazdasági munkára szoktatni. Azért pár év alatt hatalmas változásnak lehettünk szemta­núi. Megnyíltak az egyetemek, a fiatalok szemlélete kezd meg­változni, a fiatal lányok már nemhogy az arcukat nem ta­karják el, de mini szoknyában járnak. Mind több belföldi szerzett műszaki tudást. Ügy érzem, ehhez a kint dolgozó magyarok nagyban hozzájárul­tak. Az algériak is tudják ezt, mert amikor mondtam, hogy külföldi vagyok, mindenütt szabad utat kaptam, de ami­kor azt mondtam, hogy ma­gyar, megöleltek. Mészáros Gyula ISSN 0133—2159 (Vád Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom