Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
1981. MÁRCIUS 11., SZERDA Heti jogi tanácsok A szállító felelőssége - A leszerelt katona bére • Mikor íelelős és mikor ? nem» a fuvarozó vállalat? Egyik vállalat egy feldolgozó üzemtől árut rendelt. Ennek elszállítására fuvarozási szerződést kötöttek, amelyet a megrendelő a feldolgozó szállító vállalat és a fuvarozó vállalat is aláírt. Útközben az áru egy része a teherautóról leesett. A hozzánk forduló vállalat vezetői elmondták, hogy a gépkocsivezetőt egy másik autó vezetője figyelmeztette: o pótkocsi rögzítőpántja rosz- szul van bekapcsolva. Ezzel a sofőr útközben elég sokat vesződött is, de tökéletesen nem sikerült megcsinálnia. Az úton elszórt árut a gépkocsivezető részben összeszedte. A fuvarozó azt mondta, hogy ő nem felel a kárért, rossz volt az áru csomagolása. Ha nagyobb csomagba vagy ládába teszik, nem fordult volna elő a kár. A feldolgozó vállalat, ahonnan olvasónk vállalata vásárolta az árut, azzal igyekszik magát kimenteni, hogy a gyakorlatnak megfelelően csomagolt, s bár a fuvarozási szerződést ő is aláírta, de nem volt tudomása, hogy szállításra alkalmatlan a teherautó. A kérdéssel hozzánk fordult vállalat kára honnan térülhet meg? Az ügyben nehéz jogi véleményt mondani, nem is ajánlatos, mert a felek között per van, folyamatban, a szállító és a fuvarozó vállalat ellen. Egy hasonló ügyiben a Legfelsőbb Bíróság a feldolgozó vállalatot kötelezte a kár megtérítésére, míg a közlekedési vállalattal szemben a keresetet elutasította. Bár kétségtelen, hogy minden ügy más és más. Nem lehet az általunk ismertetett tényállásra sem teljes egészében alkalmazni égy másik ügyiben hozott dön- _tést, mégis eligazodás szempontjából érdemes odafigyelni. Az ítélet indokolása szerint, a fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha a kár a berakással van okozati összefüggésben. Ilyen esetben a feladót terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a berakás következtében állott elő. A teherautó sofőrje nem volt köteles meggyőződni arról — véleményünk szerint —, hogy a pótkocsi rögzítőpántjának csapszegét a furatban jói helyezték-e éL A fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha a kárt a csomagolásnak — a feladás alkalmával kívülről észre nem vehető — hiányossága okozta, mondta ki a Legfelsőbb Bíróság az említett másik ügyben. Véleményünk szerint, jelen ügyben is meg kell különböztetni az áru csomagolását a pótkocsi falának rögzítésétől. A rögzítésen azt kell érteni, hogy a küldeményt a gépkocsi területén biztonságosan helyezték el. Ha ezt a fuvarozó bizonyítja, akkor véleményünk szerint nem felelős. Ha a fuvarozó azt is bizonyítja, hogy a csomagolás hiányos volt, akkor nem vitás, hogy az a vállalat felel, amelyik az árut becsomagolta, mert a kár ezzel van okozati összefüggésben. Ezért jogilag mi is azon az állásponton vagyunk, hogy a szállítótól követelheti olvasónk a kár megtérítését, de a perből a fuvarozót se engedje ki. A Hogyan kell megállapítani leszerelő sorkatona munkabérét? Egy kiskatona már most érdeklődik, hogy leszerelése után a vállalata köteles-e emelni munkabérét, ha ugyanoda megy vissza, és amíg az első fizetését megkapja, segélyt vagy előleget kaphat-e? A jogszabály szerint, a sorkatonai szolgálat teljesítése után, ha a bevonulás előtti munkahelyen dolgozik tovább, a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók munkabérének megfelelően kell a fiatal dolgozó munkabérét megállapítani. Meg kell teháé adni azt az átlagos béremelést, amelyet akár központi bérintézkedések, akár a vállalati bérfejlesztések alapján kaptak a többiek. Ha a sorkatonai szolgálatból leszerelő fiatal 30 napon belül munkaviszonyba lép, vagy korábbi munkahelyén fennálló munkaviszonyában 14 napon belül tovább folytatja munkáját, a dolgozó részére két hétre járó alapbérét, egy alkalommal kérésére előre ki kell fizetni. Ennek visszafizetésére részletfizetést kaphat a kiolgo- zó, legkésőbb azonban 6 hónap alatt vissza keli térítenie az ilyen módon kapott előleget. Segélyt a vállalati szakszervezeti bizottságtól kérhet, és ha van erre rendelkezésre álló összeg, nincs akadály, hogy ezt is megkapja. Dr. M J. Tiz nap rendeletéiből Az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM. számú rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege a Pénzügyi Közlöny 12. számában jelent meg. Az üzemi étkeztetésről és a nyersanyagnorma egységesítéséről a kivitelező építőiparban, a 15/1977. ÉVM—MüM —PM számú együttes rendelet módosítását a 10/1981. (III. 2.) ÉVM—MüM—PM-rendelet tartalmazza. (Magyar Közlöny 14. száma.) A kisiparban használandó munkaruhákról és egyéni védőfelszerelésekről az 1/1981. (III. 2.) IpM. sz. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 14. szám.) A szociális foglalkoztatók szervezetéről és működéséről szóló rendelkezések módosítását a 6/1981. EÜM sz. utasítás tartalmazza. (Egészségügyi Közlöny 3. száma.) Az Ipari Minisztérium vállalat-felügyeleti megosztásáról az Ipari Közlöny 3. számában jelent meg a 201/1981. IpM. sz. közlemény. Az egészségügyi szakiskolák rendtartásáról a 7/1981. EÜM. sz. utasítás rendelkezik. (Egészségügyi Közlöny 3. sz.) A Legfelsőbb Bíróság döntése Üzérkedés fondorlattal A megyei bíróság egy volt kisiparost üzletszerűen jelentős értékű áruval elkövetett üzérkedés bűntette miatt három évi próbaidőre felfüggesztett egy évi szabadságvesztésre. nyolcvanezer forint értékű vagyon elkobozására és nyolcvankétezer, forinf’fel-kobzás alá eső érték megfizetésére ítélte. Megállapította, hogy a vádlott iparát megszüntette, de tevékenységét egy mezőgazdasági termelőszövetkezet neve alatt saját műhelyében tovább folytatta. Az általa készített árukról a számlát a szövetkezet állította ki, a megrendelők is a fsz-nek fizettek, a befolyt összeg ötven százalékát pedig a volt kisiparos kapta. Az is kiderült, hogy alkalmazottai voltak, akiket, bár 6 fizetett, a szövetkezet — a kisipari tevékenység leplezése és a saját haszna érdekében — vele együtt társadalombiztosításra bejelentett. Az ítélet még leszögezte: a vádlott tulajdonképpen ipari vállalkozást folytatott, ami üzérkedés bűntettét vadósátja meg. Ilyen előzmények után a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatósága fizetési meghagyással a kisiparost társadalombiztosítási járulék, késedelmi pótlék és rendbírság címén 165 ezer forint megtérítésre kötelezte, mert mint munkáltató, alkalmazottakat foglallcoztatott, akiket biztosításra nem jelentett be. Az illető a fizetési meghagyást keresetben támadta meg. Arra hivatkozott, hogy azok a személyek, akik után járulékot róttak ki, a tsz munkavállalói voltak. Az alsófokú bíróságok ellentétes döntései ellen emelt törvényességi óvásra g. Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította, és a fizetési meghagyást hatályában fenntartotta. -. „ > & , <. , A határozat indokolása szerint a volt kisiparos alkalmazottait önállóan, a tsz beleszólása nélkül foglalkoztatta. Az a körülmény, hogy a szövetkezet biztositási járulékot fizetett utánuk, a saját valótlan bejelentése következménye volt. Ez azonban a volt kisiparos bejelentési és járulékfizetési kötelezettsége szempontjából közömbös és nem mentesíti őt a társadalombiztosítási igazgatóság által kirótt összeg megtérítése alól. Családjogi tudnivalók IV. A gyermektartásdíj mértéke Kevés olyan sok vitára okot adó témája van a jognak, amilyen a gyermektartásdíj- fizetés. Az első kérdés, ami sokakat foglalkoztat, az, hogy milyen jövedelem alapján állapítja meg a bíróság a gyermektartásdíjat. Általában a tartásra kötelezett személy — többnyire az apa — munkabére, járandósága, egyéb jövedelme és vagyoni viszonyai alapján. Lényeges tudnivaló, hogy a munkabéren kívül mindig figyelembe veszik a kötelezettet megillető mindeh egyéb bérjellegű juttatást és rendszeres jövedelmet is. (Például a nyereségrészesedés, a prémium és a jutalom is.) Alap: az összkereset A tartásdíjat általában a kötelezett előző évi összke- resete alapján számítják ki. Mégpedig úgy, hogy annak összege gyermekenként elérje a munkabérnek, juttatásoknak és minden egyéb jövedelemnek a 20 százalékát. Az ' összes tartásdíj azonban több gyermek esetén sem haladhatja meg a kötelezett jövedelmének felét. Amikor a bíróság a tartásdíj mértékét megállapítja, mindig gondosan mérlegeli nemcsak a kötelezett vagyoni helyzetét, jövedelmét, hanem a gyermek, vagy gyermekek szükségleteit is. Így előfordulhat, hogy 20 százaléknál magasabb, vagy alacsonyabb összegű tartásdíjat ítélnek meg. Nem hagyható figyelmen kívül a másik, a gyermeket ténylegesen gondozó szülő anyagi helyzete sem. A bíróság többnyire akkor állapít meg 20 százalékosnál alacsonyabb tartásdíjat, ha a húsz százalék meghaladja a gyermek szükségleteit, vagy ennek fizetésével a tartásra kötelezett szülő saját szükséges igényeit nem tudná kielégíteni. Ha a bíróság a gyermektartásdíjat százalékosan állapítja meg, emellett mindig meghatároz egy fix összeget is, amelynél kevesebb a tartásdíj nem lehet. A százalékos tartásdíj-megállapítás a jogosultak számára mindenképpen kedvezőbb, hiszen így a kötelezett munkabérének és más juttatásainak emelkedésével nem kell mindig külön a bíróságtól a tartásdíj összegének növelését kérnie, ez automatikusan megtörténik, hiszen a magasabb összegnek nyilván több a 20 százaléka is. Beszámít a borravaló Vannak olyan esetek, amikor a kötelezett jövedelme egyik hónapról a másikra igen nagy ingadozást mutat Például a szabadfoglalkozásúak- nál, egyes ipari munkakategóriáknál, de a kisiparosoknál és kiskereskedőknél is. Ilyenkor a bíróság a gyermektartásdíjat az egyévi átlag- jövedelem alapján továbbra is határozott összegben állapítja meg. Ha a kötelezettek úgynevezett borravalós szakmákban — pincér, benzinkutas, taxisofőr stb. — dolgoznak, akkor a havi munkabérük alapján —, ami általában igen alacsony —, százalékosan fizetnek, az. egyéb jövedelem — így elsősorban a borravaló — után pedig határozott, a bíróság által becsült összegben. A tartásdíjat mindig havonta előre kell fizetni, s annak összegét a bíróság általában rögtön le is tiltja a kötelezett munkáltatójánál. A munkáltató a gyermektartásdíj rendszeres és pontos levonásáért anyagi felelősséggel tartozik. Végrehajtás kérhető A gyermekét nevelő szülőnek joga van arra, hogy a másik, tartásdíjfizetésre kötelezett szülő munkahelyén tájékozódjon munkabérének alakulásáról, egyéb jövedelmeiről. Kötelessége viszont, hogy a tartásdíjat teljes mértékben gyermekére költse, azt tehát nem használhatja saját céljaira. Ezt szükség esetén a gyámhatóság a gyermek érdekében ellenőrizheti. Fontos tudnivaló, hogy ha a tartásdíj megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás történt, a bíróságtól az összeg felemelését vagy leszállitását lehet kérni. Százalékos tartás- díj-megállapításnál is lehet kérni emelést, vagy leszállítást; ilyenkor ez rendszerint a már említett alapösszegre vonatkozik. Ha a kötelezett nem fizet és a tartásdíjat nincs honnan letiltani — nem vállal állandó munkát stb. —, lehetőség van arra, hogy a jogosult a fizető vagyontárgyaira végrehajtást kérjen. Abban az esetben pedig, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlenné válik és a jogosult a gyermek eltartására képtelen. a megítélt alapösszeg felső határáig kérheti a gyermektartásdíjnak az állam általi ideiglenes folyósítását. Nagykorúnak is Kivételesen nagykorú gyermek részére is megállapítható tartásdíj, ha azért nem tud keresni, mert tanulmányokat folytat. Ennek azonban szigorú feltételei vannak. így szükséges, hogy az életpályára előkészítő tanulmányait a nagykorú gyermek megfelelő eredménnyel végezze, a tartásra rászoruljon, arra magatartása miatt ne legyen érdemtelen és a Szülő kereseti, jövedelmi viszonyai a tartást lehetővé tegyék. A tartásdíj mértékét itt is a gyermek szükséglete és a szülő teherbíró képessége alapján állapítják meg és erre — eltérően a kiskorúaktól — nem a 20—50 százalék az irányadó. D. A. (Vége) Új tavaszra új nahát a Centrum Lottó Áruházból! Női műbőr szafari 849 Ft-tól Bakfis kordblézer 907 Ft-tól Férfi ballonkabát, többféle színben 1340 Ft Importált férfiöltöny 851 Ft Divatos női pömpsz velúrcipő 456 Ft Velúr szabadidő-cipő férfiaknak 492 Ft Velúr félcipő lánykáknak ♦ 298 Ft Nyitva mindennap reggel 9-től este 8-ig, szombaton 5-ig Budapesthez közeli üzemegységünkbe felveszünk felsőfokú végzettségű, sertéstenyésztésben és -hizlalásban jártas szakembert, legalább középfokú gépészvégzettségű szakembert az üzemegységi tmk vezetésére. Szolgálati lakásról és óvodai férőhelyről 1981-ben gondoskodunk. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, a termelési-műszaki igazgatóhelyettesnél. HÚSIPARI HIZLALÓ VÁLLALAT Budapest, Nagytétény, 836. u., 1780 Egyéni gazdálkodók, szarvasmarhatartók figyelmébe t most szerezzék be a fejési munkát nagymértékben megkönnyítő gépeket! Az AGR0KER Vállalat március 1-től április 15-ig 30%-os árkedvezménnyel értékesíti: AZ ELFA-M-610-ES típusú stabil, NDK-gyártmányú, egy- és háromfázisú FEJÖGÉPET, 11 000 Ft helyett most 7700 forintért, a HTF-01-ES típusú mobil, egyfázisú FEJÖGÉPET 11 200 Ft helyett most 7840 forintért. HASZNÁLJÁK KI A KEDVEZŐ LEHETŐSÉGETI AGROKER VALLALAT Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107. MÁRCIUS 28-IG 30—40%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT alapozókat, zománcfestékeket, hígítókat, parkettalakkokat A PIK SZAKÜZLETEíBEN: $ Érden, Szentendrén, Gödöllőn, Vácott, Monoron és Cegléden t
