Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

1981. FEBRUAR 19.. CSÜTÖRTÖK Ä Ami a boltvezetőn múlik ­Van miből válogatni Pest megye több mint 3500 élei miszer üzletének legion to­sabb szállítója a Pest-Komá- rom-Nógrád megyei Élelmiszer és Vegyi áru Nagykereskedelmi Vállalat, ismertebb — nem hivatalos — nevén a Füszért. A boltok töltik rendelik az áruk több mint egyharmadát. Ok felelőseik a tej és kenyér kivételével, az alapvető ellá­tásért. A vállalat igazgatójá­tól dr. Sticzay Jenőtől érdek­lődtünk, milyen lesz az idei választék. Negyezer féle áru szerepel a listán. Körülbelül három­ezerből az üzletek állandóan rendelhetnek. Ez azt jelzi: van miből válogatni. Az első hónapok tapasztalatai mégis azt bizonyítják, hogy a nagy számok ellenére is előfordul fennakadás. Igaz, az alapvető élelmiszerekből,, például a zsírból, a lisztből, a cukorból, a rizsből folyamatos, kifogás­talan az ellátás, van elegen­dő étolaj, de például januárban hiánycikk volt a marga­rin, a háztartási keksz, a halászlékocka. A hiánycikkeket csupán a nagykereskedelmi vállalattól nem lehet számon kérni, hi­szen csak közvetítői az áru­nak. Néhány azért hiányzik, mert a termelő vállalatok a szokásosnál lassabban kezdték év elején a munkát. Leltároz­tak. Sok múlik persze a bolt­vezetőkön is: valóban meg­rendelnek-e minden árut, amit a nagykereskedelem kínál? Ha rosszul mérik fel az igé­nyeket, vagy nem ismerik jól a kínálatot, úgy is keletkezhet hiánycikk. Pedig a központi raktárakban bőven van belőle. Hogy ilyesmire minél keve­sebbszer kerüliön sor, a Fü­szért üzletkötői rendszeresen felkeresik a boltvezetőket és tájékoztatják őket az újdonságokról, vagy áru­bemutatókat tartanak. Ennél is fontosabb, hogy a Füszért' szigorúbban számon kéri á szerződéses fegyelem betartását. A késlekedő gyár­tókat kötbérrel szorítják rá a pontos határidőkre. Az előze­tes felmérések szerint idén is megfelelő lesz Pest megyében az ellátás. Csak a kurrensebb cikkekből mutatkozik az elég­ségesnél kisebb készlet. A fő­zelékek közül ilyen a natúr tök, az ugyancsak' konzerv karfiol, a zsenge zöldborsó, és a már említett halászlékocka. Az igényeket nem tudják tel­jes esészében kielégíteni különböző díszdobozos bonbonokból, tőkés Im­portból származó kakaó­ból. Egyelőre kevés a méz, a fa­héj és a babérlevél, s ha csak átmenetileg is, de hol van, hol nincs mazsola, Nescafé. Néhány árucikket viszont csak ez a nagykereskedelmi vállalat forgalmaz. Például a sikeres debreceni szárnyas­krémet, a felezett szilvabefőt­tet, a tojáslikőrbort. Cs. A. TIT és társszervei Együttműködés A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat csupán a kul­turális intézményekkel, álla­mi és társadalmi szervezetek­kel, tudományos egyesületek­kel együttműködve, egymás munkáját segítve képes ered­ményesen megoldani alapvető közművelődési feladatát — ál­lapították meg szerdán, a TIT országos elnökségének buda­pesti ülésén. A korszerű mű­veltség terjesztésében kifejtett közös tevékenység kiszélesí­tése érdekében az utóbbi évek­ben számos társszervezettel, intézménnyel kötöttek együtt­működési megállapodást. Je­lenleg érvényben van 19 szer­ződés. Ritka halak — medencében Ritkuló fajok, víziállatok kí­sérleti szaporításai folynak a százhalombattai Temperáltvi- zű Halszaporító Gazdaságban. Bozsán Péter felvétele Megkettőződő kapacitás Húsgyár épül Érden Több mint tíz esztendeje, hogy az érdi Bentavölgye Ter­melőszövetkezetben vágóhíd és húsfeldolgozó üzem műkö­dik. Jelenleg huszonhat féle terméket visznek piacra, nem­csak a környező községek, vá­rosok, hanem Budapest ellá­tásából is részt vállalnak. Most ismét nagy fába vágta a fejszéjét a gazdaság. Saját szellemi és anyagi erőforrá­saikra támaszkodva, bővítik, korszerűsítik az üzemet. Dékány István, a szövetke­zet elnöke elmondta, hogy a tervezés nagy munkáját is sa­ját szakembereik végezték el, s a »kivitelezést is a gazdaság építőbrigádjai bonyolítják. Jól haladnak a munkákkal, az épületek már álinak, s a hi­deg idő beköszöntével sem kell kényszerpihenőre vonul­niuk. Igyekezniük is kell, mert 1981. májusára szeretnék üzemkész állapotba 'hozni az új feldolgozó részt is. A kor­szerű gépeket, berendezéseket elsősorban a szocialista orszá­gok kínálatából, s a hazai gyáraktól szerezték be. A spe­ciális gépek, műszerek felsze­relésénél, üzembe helyezésé­nél természetesen a szakválla­latok is segítséget nyújtanak. S vajon, a lakossági ellátás­ban, a húskészítmények vá­lasztékának és minőségének javításában mit jelent az új húsgyár? Nagyon is sokat, hi­szen a bővítés révén megket­tőződik kapacitása. Az eddigi 15 ezer helyett 30 ezer sertést dolgoznak fel majd •évente. Így lényegesen jobb lesz az el­látás húsból, húskészítmé­nyekből Érden, Százhalombat­tán és több terméket szállíta­nak a fővárosi boltokba is. A megyei fanács-vb ülése Állategészségügy és építkezés Tegnap Budapesten, a me­gyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága. A testület megtár­gyalta a megyei állategészség­ügyi szolgálat működéséről beterjesztett jelentést és jóvá­hagyólag tudomásul vette az engedély nélküli építkezések helyzetéről és felszámolásuk érdekében teendő intézkedé­sekről szóló tájékoztatót Meghatározó a szerepe a gazdaságos tenyésztésben A megyei állategészségügyi szolgálat, melynek központja a gödöllői székhelyű Pest me­gyei Állategészségügyi Állo­más — szorosan kapcsolódik a megye ál'laí tenyésztésének feladataihoz, feltétele az ága­zat eredményességének. En­nek megfelelően a szolgálat feladatai közé tartozik a népgazdasági károkat okozó, fertőző 1 állatmegibetegedések megelőzése, a betegségek által okozott károk csökkentése, il­letve a fertőzések felszámolá­sa, valamint az élelmezés­egészségügy, s a mindezekkel kapcsolatos hatósági, igazgatá­si teendők. Amint a testület is megállapította, az állat­egészségügyi szolgálat különö­sen eredményesen munkálko­dott az állatbetegségek meg­előzésében, a járványügyi in­tézkedések betartatásában, a védőoltások megszervezésé­ben. valamint az állomány mi­nősítéséhez szükséges vizsgá­latok elvégzésében. Mindezek eredményeként hosszú évek óta nem volt a megyében jár­ványgóc, ami különösen fon­tos, állategészségügyi okok miatt egyetlenegy esetben sem hiúsult meg exportszállítás. Húszéves program alapján 1979. * közepére befejeződött Pest megye szarvasmarha-ál­lományának gümökór-mentesí­tése. Ugyancsak eredményes volt az az akció, melynek kö­vetkeztében ma már elmond« ható, a megye állatállománya, mentes a másik* korábban el­terjedt fertőzéstől, a brucelló­zistól. S a gazdaságosságot javítja a számos egyéb meg­betegedés elleni összehangolt fellépés. A fertőző betegségek leküz­désében az elmúlt években a legnagyobb gondot a veszett­ségnek a rókák közötti roha­mos terjedése okozta. Ez is mutatja, hogy nem elegendőek a jelenlegi dúvadirtási mód­szerek, s az eboltás sem éri A küsponi emberei ÜL Nem dirigálni — megmutatni — Azoknak, ott, Pesten, fogalmuk sincs az itteni dolgokról! — Könnyű, úgy ülnek az irodában! — Ha idejönnek, vagy fél tőlük mindenki, vagy hazu­dik nekik! — Pestiek, és ezzel mindent megmondtam! Pest megye sajátos helyzetéből adódik, hogy külön megyeszékhely hiányában a főváros ad otthont jó pár vállalat központjának. Az itt dolgozókat, a „központ embereit” „kint”, a „területen” gyakran ellenérzésekkel fogadják. ' Jogosan? — Láttam önt, új bolt nyi­tásakor, könyvhegyeket cipelni. — Más, ha a házat csak építteti az ember és más, ha benne van a keze munkája. Negyvenöt éve könyves Csá- ky Máté, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Bács— Nógrád—Pest megyei boltcso­portjának vezetője. Huszonhét üzlet munkájáért felelős. Közü­lük 15 van Pest megyében. Ezek forgalma 1980-ban 46 millió forint volt. Eredménye­ik alapján megnyerték az or­szágos vállalat boltcsoportjai­nak versenyét. — Mégis, nem szokatlan ez, vezető és „rakkol”? — Szokatlan, lehet. De hasz­nos. Nemcsak azért, mert az adott esemény — boltnyitás, könyves akció — előkészítése minden kéz munkájával meg­gyorsul. A boltjainkban dolgo­zók jó része nem szakember — egyelőre. Az még jó eset, ha korábban könyvtáros volt — ismeri a szakrendet. Az is előny, ha régebben eladó volt — ismeri a kereskedelmet. De a speciális, könyvterjesztői feladatokat már menet közben kell elsajátítania. És amikor én is ott vagyok, egyszerűbb, ha nem dirigálok, hanem meg­mutatom. hogyan, hová kell rakni a könyveket raktárban vagy eladótérben. '/ssssssssssssssssssa — De nem ez a fő munkája. — Bár Pest megyében dina­mikusan fejlődik a boltháló­zat, azért egy új üzlet beren­dezése ritka esemény. Sajnos. A gyakoribb az általános mun­ka: bolti könyvigények össze­sítése; készletek átcsoportosí­tása egyik boltból, de akár egyik megyéből a másikba; szállítás segítése, ha akadozik; könyvakciók, rendezvények propagálása; és sok helyi gond megoldása, új ember felvételé­től a tüzelőolajjegyek kiadá­sáig. — Hányán vannak mindeh­hez? — öten járjuk a megyét. Én most már ritkábban, de he­tente egyszer azért nekivágok. Vonattal, busszal, ahogy jön. A ritka gépkocsi szállításhoz kell, könyvet, csomagolóanya­got, mindent fuvaroz, de ha beférek, öt-hat üzletet is le­nyomok egy nap. — Mennyi a munkaidő? — Ilyenkor nem számolom. Egyedül élek, talán a sok uta­zás, távoliét is siettette a vá­lást Nem önáltatás, komolyan így érzem: a munkában talá­lok teljes kárpótlást. — Szeretetet is? — Rengeteg ismerősöm, jó­barátom van, szerte az ország­ban. Néha. ha hivatalosnak, ellenőrnek kell lennem, ez ki­csit zavar is. A jóbarátokat vegzálni? Nehéz, de muszáj. ///////«////■/////« — A sok ismerős hosszú évek „eredménye”. Változott ezalatt a munka? — Még papírboltban kezd­tem, azt oktatták, hogyan fog­jam a seprőt, ha az üzletet ta­karítom. Ma képtelen lennék ellátni a feladatomat bizonyos alap- vagy középfokú közgaz­dasági- és művelődéspolitikai ismeretek nélkül. Sőt: ezeket kell valahogy átadnom a bol­tosoknak. vezetőknek, eladók­nak egyaránt. Ezt meg csak személyesen lehet. Információt kaphatunk levélben is.: hetente jelentik az üzletek, mi történt náluk, milyen a forgalom, mi­lyen könyvekre lenne szükség, milyen rendezvényre, kit vár­nak. Ez a forma azonban ne­hézkes, személytelen. A tele­fon — arról jobb, ha nem be­szélek, irtózatos kínlódásaink, üresjárataink, sok bajunk oko­zója. — Hogyan fogadják látoga­tásait? — Hadd dicsekedjem: öröm­mel. Mondtam. becsüljük, kedveljük egymást. Nemcsak a boltiakkal! A helybeliek többségével. Igaz. tény: egy községbeli vezető közelebb érzi magához a könyvesbolt ügyét, mint a városi. Ez általános ta­pasztalatunk. Sőt. Minél kisebb a település, annál segítőbbek. w/w///////////////« — Miben? — A vállalatnak kevés a fej­lesztési, beruházási pénze. Üj boltot ott tud nyitni, ahol a he­lyiséget ingyen, vagy legalább­is olcsón adják, mint például Üllőn, Pilisen. Ez az igazi se­gítség. Ezt tapasztaljuk most Verőcemaroson is. Község, ahol könyvesboltot, könyvesházat szeretnének és ezért áldoznak -is. Nem szerénytelenség talán, ha úgy vélem: az ilyen gesztu­sok részben a mi munkánknak, a sok látogatással, beszélgetés­sel, meggyőzéssel kialakított személyes ismeretségünknek is köszönhetők. — ÉS megköszönik? — Anyagilag és erkölcsileg is. Habár... / — Habár? — Azt hiszem, én anélkül is csinálnám. A könyvkereskede­lem, sőt, főleg annak ez. a sok utazással, mozgással járó for­mája — nekem életformám. Nagyon szeretem. Andai György VÉGE el teljesen célját a kötelező összeírás eltörlése óta. Ugyancsak jelentős népgaz­dasági kárt okoz mind a szarvasmarhák, mind a serté­sek esetében, a szaporulat el­hullása. Ennek visszaszorításá­ra jelentős erőfeszítéseket tett az állategészségügyi szolgá­lat. Az oszágos átlaghoz viszo­nyítva mutatkozik is javulás, de a feladat összetetts égénél fogva átütő sikerekről még nem számolhattak be. Pest megye meghatározó élelmiszer-termelő szerepe mi­att fokozott az igény az élel­miszer-higiéniai felügyeleti munka iránt. A szolgálat munkatársai rendszeresen és átfogóan ellenőrzik a megye területén az állati eredetű élelmiszerek előállítását, fel­dolgozását, és forgalmazá­sát. Elérték, hogy min­denekelőtt a szakosított tele­peken jelentősen javult a hi­giénia, és különösen az ex­portra is termelő üzemek — szigrúan megtartják az állat­egészségügyi intézkedéseket. A szolgálathoz tartoznak a területi kórháza-k és a köz­ponti laboratórium. Az állat­gyógyintézetek műtéti és egyéb beavatkozással évente mintegy 30 millió forint érté­kű állatot mentenek meg. A kórházak jelentős szerepet vállalnak az egyetemi, vala­mint az állategészségügyi szakiskolai oktatásban és to­vábbképzésben. Évente csaknem hétszáz esetben hoznak hatósági dön­tést az állategészségügyi szer­vek. A szabálysértések több­ségben az eboltással kapcso­latos mulasztások. Az állategészségügy szemé­lyi és tárgyi feltételeiről szól­va a jelentés megállapítja, hogy a szakember-ellátottság jó, az állomány stabil, csekély a fluktuáció. Tovább terebé­lyesedett az üzemi állatorvosi hálózat. A tárgyi feltételeknél legszűkebb a keresztmetszet a kényszervágóhidak kapacitásá­ban és az elhullott állatok te­temének ártalmatlanná tételét szolgáló létesítményekben. Az ellátottság javítására jelentős pénzösszegeket fordítanak a hatodik ötéves tervben. A végrehajtó bizottság elfo­gadta a jelentést és elismerés­sel szólt az állategészségügyi szolgálat munkájáról. Rámu­tatott: az állategészségügynek meghatározó része van abban, hogy az elmúlt ötéves tervidő­szakban az állattenyésztés ter­melése változatlan áron szá­mítva mintegy egyharmadá- val haladta meg a korábbi ötéves terv átlagát. A szabálytalanságok ellenszere a jobb feltételek teremtése Az engedély nélküli épít­kezések számának csökkentése országos gond. A helyzet ala­kulásával rendszeresen • fog­lalkozik a Pest megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága is, mivel a megye a Balaton-part után a legtöbb szabálytalanul épített lakóházat és üdülőt tarthat nyilván. A testület tegnapi ülésén az elmúlt két év adatairól szólva előrelé­pésről számolhatott be a me­gyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztálya. A ko­rábbi hasonló időszakhoz vi­szonyítva 1979—80-ban mint­egy harmadával csökkent a szabálytalan építkezések szá­ma. A tendencia gyengéb­ben érvényesült a városok­ban. itt mintegy 10 százalék­kal kevesebb az engedély nél­küli építkezés. Vácott elsősor­ban a zártkertekben szer­számkamrák, Érden főleg üdülők épültek a hatóságok megkerülésével. A Cegléd környéki tanyákon szabály­talanul létrehozott mezőgaz­dasági építményeket talált az ellenőrzés. A községekben a kedvező tendencia megerősödött. A csökkenés az elmúlt két év­ben a korábbihoz viszonyít­va mintegy 40 százalék, ezen belül az engedély nélkül fel­épített lakások száma 65 szá­zalékkal volt kevesebb. A leg­inkább veszélyeztetett terüle­tek az agglomeráció és az üdülőövezetek. A rendszeres ellenőrzések eredményeként szembetűnő a szabálytalansá­gok csökkenése Gyálon, Csö­mörön, Kerepestarcsán és Szigetszentmiklóson. A leg­több engedély nélküli épület Budakeszin és Ürömön talál­ható, a rendezetlen zártkerti területeken. A testület elé terjesztett tá­jékoztató elemezte az enge­dély nélküli építkezések okait. Ezek között szerepelnek pél­dául az építési tilalmak, me­lyek akadályozzák, illetőleg korlátozzák a lakás- és üdülő­építést. A hosszú ideje tartó tilalmat gyakran megszegik vagvpedig beépítésre ki nem jelölt, elő nem készített terü­leten építkeztek többen, pél­dául Cegléden, Érden, Szent­endrén és sok Budapesthez közeli nagyközségben. Az is kiderült, hogy az építési ti­lalmak nagy részét a részle­tes rendezési tervek hiánya okozta.' A helyi tanácsok gyakran pénzügyi problé­mákra hivatkozva elhalaszt­ják a JS®fícpdetest. Jelen­tős problémát okozott a me­gyében a Ferihegyi repülőtér bővítésével összefüggő építési tilalom elrendelése Vecsésen és Üllőn. A megyei tanács illetékes osztályának kezde­ményezésére várható a felül­vizsgálat, és a korlátozások egyes területeken feloldhatók, illetve a rendezési tervek alapján cseretelkek biztosít­hatók. Nagy szerepet játszanak az engedély nélküli építkezé­sekben a rendezetlen magán- forgalomban értékesített zárt­kertek, például Budakeszin, Pilisborosjenőn, Csömörön, Vácott és Budakalászon. A külterületnek minősülő in­gatlanokon szinte lehetetlen megakadályozni, hogy a meg­engedett alapterületű szer­számos kamrák helyett üdü­lők épüljenek. De a jogsza­bályok gyakori változása, ezek félreértelmezése is előidézője volt a szabálytalanságoknak. A tanácsoknak nehézséget okoz a tájékoztatás, mivel az építtetők többsége nem hely­beli lakos. Az engedély nélküli épít­mények egyre jelentősebb ré­szét teszik ki a garázsok, me­lyek szabályosan leginkább csak a lakóépületek mögött helyezhetők el. Ezt a megkö­tést esztétikai, illetve tűzren- dészeti szempontok indokol­ják, mégis az építtetők nagy része ezeket nem veszi figye­lembe. A tájékoztató jelentés azt is megállapította, hogy az építésrendészeti bírság ön­magában nem tud gátat vet­ni a szabálytalanságoknak. Az érintettek szinte már előre bekalkulálják a büntetést a költségekbe. A lebontásra pe­dig kevés alkalommal került sor. Az ezzel kapcsolatos óva­tosságot a gazdasági szem­pontok is indokolttá teszik. A legfőbb tennivalók kö­zött említette a végrehajtó bi­zottság a magánépítkezések feltételeinek fokozottabb biz­tosítását, a telekkínálat növe­lését. Emellett természete­sen az ellenőrzések számának növelésével és a szabálytalan­kodókkal szembeni következe­tesebb szigorú intézkedések is hozzájárulhatnak az enge­dély nélküli építkezések szá­mának csökkentéséhez. M. J. I I «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom