Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1981. FEBRUÁR 4., SZERDA Sikerek, gondok Vámosmiko'án Kevés pénzből sokra futotta Útfelújítás és korszerű közvilágítás — Nem voltak nagy ter­veink. Ügy gondoltuk, nem látványos dolgokat kell csi­nálni, hanem inkább úgy gaz­dálkodni, hogy a legégetőbb feladatokra jusson pénz — mondta Tóth Lajos, a vámos- mikolai nagyközségi közös ta­nács elnöke. — Minden esz­tendőben mérhető a társult falvak fejlődése. Nem töreked­tünk mindenáron való egyen- lősdire. Az elmúlt esztendőben pél­dául a tanács mintegy 740 ezer forintnyi fejlesztési alap­pal gazdálkodhatott. Aki jár­tas a pénzügyekbe^, bizonyít­hatja, nem nagy összeg. Hogy fussa a legfontosabbakra, úgy döntöttek: elsősorban a meg­lévő intézmények pontos' mű­ködését kell biztosítani, s emellett a fejlesztésre szánt forintokból gyarapítani a társ­községeket, meg Vámosmiko- lát is. Uj fantermek A falubeliek nem dicseked­nek vele — miért is tennék —, de az idegennek hamar feltűnnek a változások. A csa­ládi házak közül kiemelkedik a kétszintes, új tűzoltószertár. Arrébb, a másik végen két újdonságra is felfigyelhet a nézelődő: beköltöztek már a lakók a szép, emeletes, négy­lakásos, célcsoportos beruhá­zásként átadott épületbe, amellyel szemben elkészült már a sportöltöző, s az idén átadják az áttelepített focipá­lyát is. — Emellett tellett másra is — jegyzi meg a tanácselnök. — Az iskolát két tanteremmel bővítettük, s folytattuk az út­felújításokat is a Rózsa és a Táncsics utcákban. Korszerű járdát kapott a József Attila és a Május 1. utca egy része. A villanyhálózat fejlesztésére 380 ezer forintot költöttünk, ebből egy új trafó felállítá­sára is futotta. Ezt azért em­lítem örömmel, mert a Május 1., a Rákóczi és a József At­tila utcák lakói a megmond­hatói, milyen sok gondot oko­zott a gyakori áramkimaradás. Am ez most már a múlté... A felsorolás persze nem tel­jes. Hiszen említhetnénk még azt is, hogy a tanácson befe­jeződött a központi fűtés sze­relése, az orvosi rendelőben pedig korszerűsítették a me­legszolgáltató rendszert. Ez utóbbi most a szociális ott­honból kapja a forró vizet. Aztán arról sem szabad meg­feledkeznünk, hogy a József Attila utcaiak örömére, fel­újították az útburkolat egy ré­szét, mintegy 60 ezer forin­tos költséggel. r Épül a vízvezeték Jutott pénz a társközségek­re is. A kisebb-nagyobb dol­gok közül messze kiemelke­dik a vízprogram, amelynek keretében Tésa és Perőcsény kap rövidesen egészséges ivó­vizet. Az ellátásról is essék né­hány szó. Vámosmikola a já­rás északi részének centruma. Ha nem is lehet cél, hogy minden igényt kielégíthesse­nek, azonban csak helyesel­hető a törekvés erre. Az alap­vető élelmiszerellátás megol­dott, az ÁFÉSZ modern áru­házában meglehetősen gazdag a kínálat. Benéztünk a mű­szaki boltba is, ahol szintén ugyanezt tapasztaltuk. Említést érdemel, hogy a szobi ÁFÉSZ az elmúlt évek­ben is jelentős erőfeszítése­ket tett a nagyközség ellátá­sáért. Az utóbbi időben avat­ták- a cukrászüzemet, amely­ben hidegkonyhai készítmé­nyeket is termelnek, s kor­szerűsítették a presszót is. A kemencei vegyesipari szövet­kezet kis szolgáltatóházat tart fenn, s ebben fodrászat és kozmetika működik. Játszótér — összefogással — Nagyon sok segítséget kapunk a lakosságtól és az itt működő gazdasági egységek­től — folytatja a tanácselnök. — Példaként említhetném, hogy tavaly a három társult településen mintegy 2 millió 719 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek az em­berek, így egy főre 971 forint jut. A járdásításban, a kör­nyezet szépítésében számítha­tunk elsősorban a helyiekre, de amikor elhatároztuk a sportpálya megépítését, akkor is az összefogásra alapoztunk — sikerrel. Rövid mérleg is készült már az elmúlt ötéves tervről. Csak Megújulnak a gépek a leglényegesebbek: az öt esz­tendő alatt a három község­ben körülbelül 3 millió forin­tot költöttek útfelújításokra és a közvilágítás korszerűsítésé­re. A gyarapodást jelző léte­sítmények sorából kiemelke­dik a tévéátjátszó adó meg­építése, amelynek segítségé­vel jelentősen javult a vétel a környéken, igaz, egyelőre csak az első műsor esetében. A mikolaiak reménykednek abban, hogy egyszer felszere­lik a második műsor erősí­tőit is. F. Z. Bartók életéről A nagy magyar zeneszerző születésének 100. évfordulója tiszteletére fotódokumentá­ciói kiállítás készül az Egye­sült Izzó Váci Gyárában. Rendezője Pap p László, a művelődési bizottság titkára, dokumentumfotós, több ha­sonló rendezvény korábbi szervezője. Először most sem az üzemben, hanem a műve­lődési központban mutatják majd be az anyagot. A képek megörökítették a zeneszerző életének, munkájának, küz­delmeinek pillanatait, s be­mutatják őt magánéletében, családja körében, utalnak emberségének sokoldalú, szí­nes vonásaira. A városi be­mutató után vándorkiállítások keretében jut el a kiállítás az üzemek dolgozóihoz, s vidéki művelődési házak is igényel­hetik. Folytatják a rekonstrukciót Hétmillió az előirányzat Sikeres évet fejezett be a Magyar Selyemipari Vállalat Váci Bélésszövőgyára. A Dam­janich téri üzem 1980-as ve­téstervét 102 százalékra, a nyersszövet termelését 101,5 százalékra teljesítette. A P szövődében a korábbi 3,4 szá­zalékos gépállás 2,8 százalékra csökkent, s összességében 7 millió 150 ezer négyzetméter jó minőségű bélésanyagot szállítottak a népgazdaságnak. Erről beszélt Gulyás József az I-es blokk dolgozóinak ter­melési tanácskozásán. El­mondta, hogy éves szinten a H (hagyományos) szövődében Dávid Oszkárné teljesítménye volt a legjobb, míg a P (pneu­matikus) szövődében Dián Istvánná érte el a legjobb Az MTESZ rendezésében Ankét a műanyagokról Vác lesz a színhelye feb­ruár 10-én délelőtt 10 órakor a műanyagok ipari alkalma­zásáról szóló ankétnak, me­lyet a Műszaki és Természet- .tudományi Egyesületek Pest megyei szervezete koordinál, s a gyártó cégek közül a Fő­városi Műanyagipari Válla­lat, a Hungária Műanyagfel­dolgozó Vállalat, a Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat, és a Borsodi Vegyi Kombinát, Fejlődő melléküzemágak A Pest megyei termelőszö­vetkezetek 70 százaléka ki­sebb-nagyobb mértékben — a főágazaton kívül — foglalko­zik kiegészítő tevékenységgel. A melléküzemágakból szár­mazó nyereség bizonyos há­nyadát a klasszikus mezőgaz­dasági ágazatok fejlesztésére fordítják, így az élelmiszer- ipari, belkereskedelmi, szállí­tási, építőipari tevékenység­ből származó haszon a nö­vénytermesztésben és állatte­nyésztésben realizálódik. Tavaly a Sasad Tsz-ben meg­közelítőleg 1,4 milliárd, a nagykovácsi Rozmaring Szö­vetkezetben 395 millió, a da­basi Fehér Akácban 530 mil- lióT az ócsai Vörös Október­ben 1,9 milliárd, a gödi Du- namenti Tsz-ben 1,3 milliárd, a fóti Békében 833 millió, a gyáli Szabadság Termelőszö­vetkezetben 976 millió forint volt a melléküzemágak árbe­vétele. A Pest megyei szövetkeze­tek az elmúlt tíz esztendőben azokat az ipari ágazatokat fejlesztették, amelyek társa­dalmilag hasznosnak bizo­nyultak — hiánycikknek szá­mítottak, hasznos szolgáltatá­sokat nyújtottak a lakosság­nak —, és lehetővé tették a hagyományos mezőgazdaság dinamikus fejlesztését. a forgalmazók közül a Metal- loglobus Fémipari és Terme­lőeszközkereskedelmi Válla­lat, valamint a Váci Kötött­árugyár TMTE üzemi cso­portja és a Pest megyei MTESZ vesz részt a rende­zésében. A napi program Tóth B. Zoltánnak, az MTESZ Pest megyei szervezete elnö­kének, a Váci Kötöttárugyár igazgatójának megnyitójával kezdődik, majd Kupi Lajos, a Metalloglobus üzemmérnö­ke előadást tart a Műanya­gok felhasználása az üzem­fenntartásban és fejlesztés­ben címmel. A hozzászólások után bemutatják a Pemü- plasten csövek című filmet. A déli szünet után Kertész Pál vegyészmérnök előadása kö­vetkezik. A műanyagok fel- használásának lehetőségei a textiliparban címmel. A dél­utáni film címe: Műanyagok az építésben. A zárszót Zsidai István, a Metalloglobus fő­osztályvezetője mondja. Munkásgyűlés a kőbányában A sződi Virágzó Termelőszövetkezetben jól haladnak a gépek téli nagyjavításával. A munka során 12 MTZ erőgépet, 2 Rába Steigert, 24 szállítójárművet, 29 pótkocsit, 3 silózógé­pet, 6 kombájnt és mintegy 50 munkagépet javítanak meg. A képen: Joó István egy E—512 kombájn motorját henger- perselyezi. Barcza Zsolt felvétele A Dunai Cement- és Mész­művek üzemi tájékoztatója az első oldalon tudósítást kö­zöl nemrég az üzemükhöz csatolt keszegí kőbányában tartott munkásgyűlé&ről, ahol Pintér Sándor, a DCM igaz­gatója jelenlétében Sajgó Sándor, az ÉSZAKKÖ Válla­lat képviselője köszönt el a keszegi kollektívától, elisme­réssel adózva eddigi munká­jukért. Pintér Sándor közölte, hogy a DCM jól képzett szakem­berekkel segíti a további munkát, s fontosnak tartja a géppark, a berendezések za­vartalan működését. A forradalmár péksegéd címmel tájékoztató cikket közöl a 75 éve született Lő- wy Sándorról. A hírek között beszámol a vállalati tömeg­sport eredményeiről, bemu­tatja a Hatékonyság nevű if­júsági szocialista brigádot, melynek tagjai elhatározták, hogy átvizsgálják a műszaki könyvtár teljes állományát, kiselejtezik az elavult köny­veket, s elkészítik a jegyző­könyvet. A hetekig tartó munkát már befejezték, s ebben Kas­sai László brigádvezető, vala­mint Soós Ferencné, Spitzer Marianna, és Bóth János szerzett különös érdemeket. A DCM KISZ-túracsoport idei programjában pilisi gyalogtú­ra, törökmezői szánkózás, Rám-szakadéki kirándulás, felszabadulási emléktúra sze­repel a Vöröskő-sziklához. A cementipar dolgozói ott lesz­nek majd a törökmezői bé­kenapon, s júniusban „arany­mosó” tábort rendeznek a Börzsönyben. A Ságvári Endre klub­könyvtár vezetői mozielőadá­sokra, és ismeretterjesztő rendezvényekre hívják a kö­zönséget. A sportrovat tájé­koztatást ad arról, hogy az idén már 10. éve működik a váci DCM SE, s 15 éve a motorklub. A. rokkantak éve alkalmából neves szereplők közreműködésével rendeznek műsoros délutánt a gyár színháztermében, február 21- én délután 15.30 órakor. Vácrátóton Tudományos beszámolók Az MTA Botanikai Kutató Intézete önálló TIT-csoportja szervezi azokat az előadáso­kat, melyeket a munkatársak kutatásaik során szerzett él­ményeikről tartanak az inté­zetben. A könyvtárban február 11- én és 18-án dr. Kovács Margit Nyugat-Berlinről és Dél-Fran- ciaországról, február 25-én dr. Virágh Klára Üzbegisztán tá­jairól, növényeiről tart színes diaképekkel kísért beszámolót. Márciusban Kanada, Hollan­dia, Közép-Erdély és Kauká­zus botanikai érdekességei kerülnek bemutatásra. eredményt. Dávidnét a jó munka alapján kiváló dolgozó ktüntetésre javasolta, s ezt a jelenlevők egyhangúlag elfo­gadták. Gulyás József elmondta, hogy a dolgozók 80 százaléka teljesítette a minőségi tervet. A fonalellátás nem volt a légjobb, azért olyan hibák is előfordultak szövés közben, amiről a dolgozók nem tehet­nek. A Dolgozz Hibátlanul mozgalom ráirányította a fi­gyelmet az áru szennyezettsé­gére. El kell érni, hogy a mesterek és a segédmesterek tiszta kézzel kezdjék meg az áru leszedését, s a hengervé­dőket is használni kell. Sokan kértek szót a tanács­kozáson. Barna Béláné szb- titkár a túlóráztatással kap­csolatban tett észrevételeket Ress Tiborné javasolta, hogy a szövőket kötelezzék a szekré­nyek tisztántartására. Fehér György a szövőgépek alkat­részcseréjével kapcsolatban mondta el javaslatait. Galba József né elmondta, hogy a dolgozók, sajnos, nem minden esetben értik a helyes műsza­ki kifejezéseket. Somogyi László igazgató megköszönte a béiésszövőgyári dolgozók múlt évi jó munká­ját. Elmondta, hogy a kedvezi gazdasági mutatók alapján megpályázzák az Elüzem cí­met. Bejelentette, hogy a két éve elkezdett re­konstrukciót folytatják: a II. ütem befejezésére 1982/ 83-ban kerül sor. A fejlettebb gépi technika be­vezetése után a gondok csök­kennek majd. Az eddig üzem­be helyezett, korszerű gépek­kel nagyon szép eredményt ér­tek el. A korszerűbb gépek megoldják a létszámgondokat is, s meg kell teremteni a leg­kedvezőbb műszaki feltétele­ket ahhoz, hogy minél jobb minőségű áru kerüljön le ezekről. A Bélésszövőgyár 1981. évi tervelőirányzata 7 millió 900 ezer négyzetméter áru; a napi úgynevezett vetésátlag eléri az 54,3 milliót. Tavaly átlagosan kilencszázalékos béremelést hajtottak végre: ez a növeke­dés idén hat százalék körül lesz. Papp Rezső Autósból A Magyar Autóklub váci szervezete február 21-én, szombaton fél nyolc órai kez­dettel a Fehér Galamb étte­remben rendezi a hagyomá­nyos farsangi bálját. A műsor­ban fellép Radványi Barna, a népszerű humprista és öt fő­városi színművész, énekes. Asztalfoglalás február hatodi­kén a Lőwy Sándor utcai klubirodában. Mit csinál ön munka után? Otthon ülő korosztályok — Ne haragudjon a meg­szólításért! Jár ön szórakozni, művelődni Vácott? Magyar Arpádné, a Kertész utcából. — Nem járok, két gyerme­ket nevelek. Utoljára a lé­nyom balettpremierjén vol­tam. Ennek is van néhány éve. A könyvtárnak sem va­gyok tagja. Marad a tv, azt nézem. Kozák Gyuláné, Haraszti Ernő út 21. — Két gyermek mellett? Reggel héttől este hatig oda vagyok. Aztán főzés, takarí­tás, mosás következik. — A művelődési központ­ban egyszer voltam, még a Kiváló brigád címért járó színházbérletet sem tudtam kihasználni. — A mozi? — Igen, korszerűtlen, hal­lottam, hogy új könyvtára van a városnak. Hlima Imréné, Földvári tér. — Pestre járok, ott a ba­ráti köröm. — Vácott filmeket vetíte­nek. — A művelődési központ­ban egyszer voltam. Nem ér­dekel a helyi műsor. ★ — Mi erről a népművelő véleménye? Kérdeztük több hasonló válasz után Végh Károlytól, a Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelő­dési Központ igazgatójától. — A 25—45 évesek körében valóban kisebb szerepet ját­szik a művelődés, szórakozás miatt a fiatalabbak vagy nyugdíjasok körében. Ez azon­ban nem váci, hanem orszá­gos jelenség. — Mi a magyarázata? — A családalapítás, egzisz­tenciateremtés időszaka is közrejátszik. A gyerekek ki­csik, ezért különösen a 24— 35 évek közötti szakasz ne­héz ebből a szempontból. — Ügy tartják, hogy aki ötvenéves koráig nem bizto­sította be magát anyagilag, annak már késő. Néhány nap­ja olvastam Böhm Antal ta­nulmányát. Idézem: „A struk­túrakutatások kapcsán kide­rült, hogy Magyarországon az aktív keresők mintegy 75 százaléka rendelkezik másod­lagos jövedelemforrással. Az utóbbi néhány évben ez a tevékenység erősödött”. — Mindezek a tényezők a művelődéstől elvonják az időt. Az anyagi javak elosz­tásakor, a családi költségvetés ' havi tervezésekor a kultúrára szánt összeg nem az első he- i lyen szerepel. Ráadásul kevés a vonzás, az igénykeltő szín­vonalas szórakoztató műsor. — Mi a megoldás? — Arra van szükség, hogy az emberek új értékrendet állítsanak fel — mondja az igazgató. A fiataloknál ez már érezhető. Az ő közösségi vágyuk erősebb mint a fel­nőtteké, mert a különböző összejöveteleken sajátítják el az életszokásokat. Több a sza­bad idejük, kevesebb a gond­juk, az iskolában kialakult szellemi igényük. Szabad ide­jük természetes része például a színházlátogatás. A fiatalok kulturális aktivitása érdeké­ben ijíi tanulmányozzuk az iskolai tanterveket, s közmű­velődési programmal igyek­szünk azt kiegészíteni. Ettől azt várjuk, hogy a mostani tizenévesek a későbbi évek­ben is érdeklődő, igényes, modem életmódot élő embe­rek lesznek. Mi, \ felnőttek, könnyen beletörődünk, hogy sok munka a gyereknevelés, s nem jut időnk társasági életre, színházra, könyvolva­sásra, nem keressük a meg­oldást. Pedig az embereknek nem­csak a fizikai, hanem a szel­lemi megújulásra is nap mint nap szüksége van, ha­bár ez nehezebben bizonyít­ható. Ezt ma még nagyon sok család értékrendjében előbbre kellene sorolni. Vicsotka Mihály ISSN 0IS3-n5í IV3ul Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom