Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

Erkölcsi elismerést is... Beszélgetünk... A társaság egyik tagja csaknem két év­tizeddel ezelőtt, egy termelő­üzemben ismerkedett meg a munkával. Rátermettsége, igye­kezete révén hamarosan bri­gádvezető lett belőle. Nem volt könnyű dolga, hiszen csu­pa lelkes brigádtag vette kö­rül, s hogy a tekintélye meg­maradjon, bizony a legtöbbet, s a legjobban kellett dolgoz­nia. Egyébként a közösségen be­lül rendkívül egészséges ver­senyszellem alakult ki, s a műszak befejezése után a jól végzett munka örömével tér­tek haza. A kollektívából né- hányan a munka mellett ta­nultak is. Közben teltek-múl- tak az évek. A brigád tag ok különféle munkakörökbe ke­rültek. De a találkozásaikkor mindig szívesen emlékeznek azokra az időkre, melyeket együtt töltöttek.' Olyankor sok szó esik a munkáról, a munka szereteté- ről és a jó munkahelyi légkör­ről. De volt még valami, mely igen sokat jelentett a brigád számára. Ez pedig nem volt más, mint a munkahelyi ve­zetők elismerése, biztatása, buzdítása, mely nélkülözhe­tetlen alapja volt az eredmé­nyes munkának. S lám, hiába múltak el az évek, a kis kö­zösség tagjai még ma is az er­kölcsi elismerést tartják fonto­sabbnak, s nem az anyagit. CsakHogy ezekkel az elis­merésekkel mostanában mint­ha baj lenne. „A hegyeket el­mozdítanánk, ha elismernék a munkánkat, s néha megdicsér­nének.” Hányszor hallunk ilyen és efféle kijelentéseket. Időnként elkeseredetten pana­szolják a legkülönfélébb terü­leten dolgozók, hogy hiába igyekeznek, hiába akarnak, nem veszik észre, amit tesz­nek. Pedig ezekre az elisme­résekre, sikerélményekre az embereknek szükségük van, hiszen ezek adnak újabb erőt a további feladatok elvégzésé­hez. Tehát jó az, ha a mun­kahelyi vezető, amikor azt he­lyénvalónak tartja, elismeri és megdicséri dolgozóját. Természetesen ahhoz, hogy az emberek szívesen menje­nek be a munkahelyükre, s a jól végzett munka kellemes fáradtságával fejezzék be a napot, ahhoz szükséges a mun­katársak egymáshoz való kap­csolatán is javítani. Legyen igényünk egymás tiszteletére, megbecsülésére, akár munka­helyen belül, akár azon kívül. K. K. Emlékek Erdei Ferencről ERDEI FERENC, a paraszti felemelkedés nagy harcosa, a tudós, az író és a politikus, akinek emlékét szobor őrzi a Ceglédi úton, gyakran megfor­dult városunkban az 1930-as évek második felében. Amikor a fővárosban már nagyon ke­rülgették a rendőrkopók, el­eljött Nagykőrösre egy kis tiszta lélegzetvételre, erőgyűj­tésre. De érdekelte is őt a vá­ros és története, s módfelett örült annak, hogy Dezső Káz- mér polgármester és Nagy La­jos polgármesteri titkár meg­nyitotta előtte a város titkos levéltárát. Erdei Ferenc nap­közben nagy érdeklődéssel bú­várkodott a régi iratok között. Esténként pedig gyakran be­kopogtatott az akkori Nagykő­rösi Hírlap szerkesztőségébe, ahol a lehúzott roló mögött órákon át beszélgettünk elkép­zeléseiről, terveiről. Nagykőrösi látogatásai ide­jén eieinte Marton Mária há­zában, az Arany János utcá­ban bérelt szobát. Később leg­többször dr. Kovács Ferenc orvos és felesége látta őt ven­dégül. Közben szoros kapcso­latba került az aranykaiászos gazdafiatalok csoport jánaK egyik vezetőjével, S. Hegedűs Lászlóval• Megismerkedett több haladó szellemű gazdá­val, köztük Czakó Bálinttal is, aki mint városi képviselő akkoriban éppen Pótharaszt- puszta eladására akarta rábe­szélni a várost. Mégpedig azért, hogy a bevételből köz- műveSíthessék Nagykőröst. Megismerkedett Erdei Ferenc Antal Dániellel is, aki abban az időben Kecskeméten or­szággyűlési képviselőjelöltként is fellépett Erdei Ferenc gya­kori vendég lett Antalék szent- királyi tanyáján s olykor hosszabb időt is eltöltött ott. Antal Dániellel én is jó vi­szonyban voltam, s egy alka­lommal, amikor felkerestem őt a tanyán, Erdei Ferenccel találkoztam ott. Erdei éppen egy környékbeli kisparaszt fel­keresésére indult s vele tar­tottam. Útközben elmondta, hogy akit meg akart látogatni, 18 hold gyenge homokot bérel, szorgalmasan gazdálkodik, szép jószágai vannak, de mégiscsak úgy tud megélni, ha telente bognárkodik, kosarat vagy sza­kajtót köt, bádogkannákat csi­nál. Mikor odaértünk, a fiatal parasztember barátságosan fo­gadott minket. „Andó József vagyok” — mutatkozott be majd beljebb invitált minket a tanyába s megmutatta „gyártmányait”. „Hát a gazdál­kodásból nem tudna megél­ni?” — kérdezte Erdei Ferenc. „Meg tudnék én — felelte An­dó József —, ha nem volna olyan magas az árenda. Ezért aztán úgy kellett segíteni ma­gunkon, hogy megtanultam a kosárfonást, meg katonakorom­ban a mesterbakáktól a lőcs, a hámfa, a bádogkanna meg az esőcsatorna készítését...” AMIKOR. MÄR mindent megnézve a tanyában elkö­szöntünk, s ballagtunk vissza Antalékhoz, Erdei Ferenc meg­jegyezte: „Látod, ez a magyar kisparaszt. Ha kell bognár, ha kell, kaskötő és bádogos ...” Azóta eltelt vagy 45 eszten­dő, s most az őszön a kórház­ban találkoztam ismét Andó Józseffel. Egy szobában fe­küdtünk, ő asztmával bajló­dott. Elmondotta, hogy felesé­ge meghalt, jószágait elvitte a háború, s aztán néhány évi próbálkozás után, mikor bete­geskedni kezdett, hazajött a városba lakni a lányához. Mi­kor valamennyire rendbejött az egészsége, elment a MÉH- vállalathoz dolgozni, s onnan is ment nyugdíjba. A NAPOKBAN, a régi em­lékek után kutatva, felkeres­tem Andó Józsefet Somogyi Imre utcai lakásán. A 75 éves asztmás, beteges ember, ha ideje s ereje engedi, most is ezermesterkedik. Kis varróko­sarakat köt, színes műanyag fonalakból faliszőnyeget sző. lámpaernyőket készít vagy üvegeket fon be színes mű­anyaggal. Sokát beszélgettünk, s a házigazda nagy megbecsü­léssel emlékezett Erdei Ferenc- re. Elmesélte, hogy Erdei ak­kor azt mondta neki, hogy „azért küzdjünk, hogy a pa­raszt szó ne lealázó jelző, ha­nem megbecsülő, dicsérő le­gyen .. Kopa László NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM 1981. FEBRUÁR 4., SZERDA Biztonságos évet kezdtek Mindig az kelendő, ami divatos Bundákat varrtak a nagykőrösiek Öltözködésről szólva, sok ember szereti a szépet. Az öl- letesség, a felfedező kedv, az igény, az esztétikai érzék sok­szor ezen is tükröződik. Van, aki ügyesen csap vásárt, el­igazodva az árak és a minő­ségek rengetegében. Nemcsak a divatnak, hanem alkatának, egyéniségének megfelelő hol­mit vásárol. Ezzel akaratlanul is reklámoz, hiszen szinte biz­tos, hogy többen megkérde­zik tőle, hol vette, hol készült a ruhadarab? Az imént említett kérdés ősz óta Cegléden is sokszor elhangzott, néhány szép irha- és műirha bunda, műbőr dzse­ki és kabát, szép női ruha, szoknya láttán. Mint kiderült, itt készült a városban, a NÍVÖ Szövetkezetben. Az Áfész áru­házába került árut vitték, mint a cukrot. Mások főváro­si szaküzletekben vásárolva fedezték fel, hogy tulajdon­képpen „hazai gyártmány” került a birtokukba. Szegedi kapcsolat A szövetkezet tavalyi, jel­lemző terméke a saját import­keret terhére, osztrák műirha alapanyagból szabott és varrt kabát volt. Beszerzéskor igyekeztek olyan színárnyala­tot rendelni, amely a valódi­hoz a legjobban hasonlít, a modell is a hagyományos ir­habundák szabásmintájára ké­szült. Hosszú szőrű, melírozott, de igazi bárány szőrmegallér került a kabátra. Egyszerűen nem tudtak annyit gyártani, amennyi el ne kelt volna. A kabátok női, bakfis-, férfi- és kamaszméretben készültek — a közös műhelyben varrt 34 ezer 776 kabátból több mint 10 ezer ilyen fajta volt. Emellett, teljesen új ter­mékként valódi irhakabátokat is készítettek. Az alapanyagot, a megmunkált, szabott bőrt a Szegedi Ruhaipari Szövetkezet szállította. Ez a munkakap­csolat most a VI. ötéves terv éveiben folytatódik, a kooperá­ciós megállapodás szerint. A ceglédieknek biztonságot je­lent, hogy az alapanyag-ellá­tás a szegediektől függ. A sze­gediek érdeke a szállítás, hi­szen az értékesítés az ő re­Mesealakok Jelmezbál a könyvtárban A Városi Tanács Könyvtára érdekesnek ígérkező rendez­vényre készül. Erről kérdez­tük Pásztai Dénesné igazgatót. — Városunk valamennyi ál­talános iskolájába elküldtük a felhívásunkat, melyben tré­fás, vidám, farsangi mulatság­ra invitáljuk a pajtásokat. — Igaz, a nagy eseményre csak február 21-én, délután 3 órakor kerül majd sor, de jó, ha a tanulók időben tudnak róla s jelmezeik elkészítésére is jut elegendő idő. Mi azt szeretnénk, ha a pajtások me­se- vagy regényalakok jelme­zeit öltenék magukra. Bizonyá­ra sikere lenne például a tö­rök pasa, a Seherezádé, a Já­nos vitéz, a Tündér Ilona, a Rózsa Sándor, a Mazsola, a Maci Laci, a Makk Marci, a Hófehérke, a varázsló a ván­dorlegény, a Bádogember, a Bubo doktor, a Don Quijote, a Matula és a Winnetou jel­mezeknek, csak, hogy néhány ötletet említsek. — Természetesen a legötle­tesebb, legjobb jelmezeket, il­letve azok készítőit megjutal­mazzuk. Azokat a tanulókat, akik jelmezekbe öltöznek majd, délután 2 órára várjuk. A jel­mezes felvonulást vidám disz­kó követi majd. E rendezvé­nyeinknek a gyermekkönyvtár melletti ifjúsági klubház ad otthont. Szeretnénk, ha vígkedélyű találkozón' minél több pajtás jutna kellemes, maradandó élményhez. K. K. szórtjuk. A jó minőségű kész­árut a NlVÖ Szövetkezet ga­rantálja. pontosan, határidőre. A valódi irhakabátokat a ceglédi szövetkezet nagykőrösi részlege varrta. Itt foglalkoztak a sertésvelúr kabátokkal is. Szó nem érte a házuk táját, igen jó a kezük alól kikerülő munka minősége, igényesen készül egytől egyig minden kabát, pedig az ügyes kezű nagykőrösiek is inkább szövet, mint bőr varrásához szoktak Ötzsebes siker A sertésvelúr kabát is új termék. Varrásához ráadásul tanácsot sem kaptak, a szövet­kezet saját műszaki személy­zete és a gépeken dolgozók ügyeskedték ki a technológia és a rutinmozdulatok forté­lyát. Ezekből a kabátokból 2 ezer darab készült, divathoz alkalmazkodó fazonban, mé­retben. Osztatlan sikert ara­tott az ötzsebes kamasz lem- berdzsek és az úgynevezett autóskabátnál hosszabb férfi sertésvelúr kabát, a csupa szőrme díszítésű, franciás vo­nalvezetésű női modellről nem is szólva. A ceglédi közös műhely a város központjában levő, fő­ként színes műbőr kabátok készítésével foglalkozott, blé­zerek, kulikabátok kerültek le a szalagról, főként sötét szín­ben. Ezekből Cegléden is sok talált gazdára, az áruházban. (A ceglédi áruház és a NlVÖ Szövetkezet is tagja a Skála- coopnak, így került erre sor.) A bedolgozók főként finom- konfekciót varrnak: tavaly körülbelül 20 ezer női ruhát, szoknyát, igen jó minőség­ben. A modellek a legújabb — de nem a legszélsőségesebb — divatirányzatot követik, eb­ben az áruféleségben is. Egyensúlyban a mérleg Sikeres év volt az elmúlt esztendő a NlVÖ számára. Bár a mérleg csak most ké­szül, óvatos számítással ki­mutathatják, hogy a netto ár­bevétel eléri a 102 százalékot, a tervezett 5,5 millió forintos nyereségterv pedig több mint 6 millió forint értékűre telje­sül. Már csak azért is értéke­sek múlt évi eredményeik, mert az első negyedévben lé­pett életbe az új szabályozó- rendszer, akkor csak induló­árak szerint dolgozhattak. Összességében mégis a meg­szokott, elég magas szintet ad­ták. A mennyiség és minőség szerint a tavalyihoz hasonló nyereséget várhatnak. A fel­adatokat a kétkezi, fizikai dolgozók megértették. Jó mi­nőségben és magas számban készültek a munkaigényes ru­hadarabok. Mindez az eszten­dő során o fizetésen is tükrö­ződött. A VI. ötéves terv első évé­ről, napjainkról szólva elég, ha annyit jelentenek: már szeptemberben minden erejü­ket lekötötték. Keresett tér­Tisztább lesz a Balaton A Zala folyó jobb oldali töl­tésének megerősítésével kezdik a Balaton vizének védelmét szolgáló kis-balatoni tározó rendszer kialakítását. E mun­kához Balatonhidvégnél látnak majd hozzá a Nyugat-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság zala­egerszegi szakmérnökségének irányításával. A rendszer első része, — a mintegy 25 millió köbmétere? víztároló a hozzá kapcsolódó műtárgyakkal együtt — més ebben a tervidőszakban, tehát 1985-ig elkészül. A megerősf tett töltés mögött kialakuló hatalmas tározó fogadja, s csak több hónapos pihentetés után, már megtisztulva enge­di továbbá a Balatonba a Zala folyó vizét. mékeket gyártanak ezután is. Megvan hozzá a hazai és az import alapanyag-fedezet, bér- fejlesztést is terveztek erre az évre. Lehetőségeiknek a he­lyi adottságok szabnak határt: igen szűkösen vannak, s pil­lanatnyilag nem gondolhatnak komolyabb üzemfejlesztésre. E. K. Mikronnyi pontosságú Különleges papír Üj, különleges minőségű pa­pír gyártásával növeli terme­lésének gazdaságosságát a Fűz­fői Papírgyár. A debreceni AL földi Nyomda megrendelésére az idén 1500 tonnát gyártanak abból a könyvalapanyagból, amelynek vastagságánál még a néhány mikronos eltérés sem megengedett. A készülő köny­vek ugyanis előre gyártott, adott méretű borítókba és dísz­dobozokba kerülnek. Ilyen sajátos és magas mi­nőségi eljárással most kell el­ső ízben megbirkóznia a Ba- laton-parti gyárnak. A siker érdekében tökéletesítették az egész technológiai folyamatot és felkészültek a minőség fo­lyamatos ellenőrzésére. Besze­rezték a különleges vastagság- mérő műszereket, amelyek már a mikronos eltérést is pontosan jelzik. Ugyanakkor a gyár dolgo­zóit is felkészítették a na­gyobb értékű, igen kényes pa­pír gyártására. A minőséget külön honorálják: a kifogás­talan áru előállítói az alapbé­rükhöz 10 százalékos minőségi pótlékot kapnak. A papírkülönlegesség színe sárgás lesz, hogy a belőle ké­szült könyv olvasása a verő­fényes időben is kellemes le­gyen a szemnek. SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Jól szerepelő sportlövőink Két nap, reggeltől estig ve- téi-KeateK a szokásos négy Kiuo (MHSZ üzoinoki Ma v La, MHSZ Mátészalkai LK, MnSZ BKV LK—.Budapest es az ívihSZ Nagykőrösi Konzerv­gyári Lóvészkiub) sportolói a sporiotthoni 9 loahasos pince- ioteren az MHSZ Kupa sport­lövő viaaal negyedik forduló­jában. Mivel a versenykiírás szerint a rendező kiub köteles az általa rendezett fordulón összes igazolt sportolóját el­indítani, a körösiek kategó­riánként nemcsak egy verseny­zővel szerepeltek. Több toldis diákot igazoltak a közelmúlt­ban, s ez is bővíti létszámukat. A konzervgyáriak eredmé­nyei a következők voltak. Légpuska, 40 lövés. Serdülő leány: Aranyos Nóra 232; fiú: Kosa Sándor 295; Pantó Lász­ló 286. Ifjúsági leány: Papp Zsuzsanna 329 (MHSZ bronz­koszorús szint) Hidvári Erika 239; Bubos Erika 120; fiú: So- modi Zsolt 354 (ezüstkoszo­rús), Nagy Miklós 205. Junior női: Fricska Erika 92; férfi: Kovács Gábor 237; Tóth Fe­renc 142; Felnőtt női: Daru Irén 275; férfi: Gállos Sándor 330 köregységgel. Légpisztoly, 40 lövés. Ser­dülő leány: Aranyos Nóra 199; fiú: Jánoskovics Bertalan 315 (bonzkoszorús). Lukácsi Lász­ló 289. Ifjúsági leány: Gortvai Ilóna 157; fiú: Farkas Zoltán 336 (bronzkoszorús), Kovács Dénes 323. Junior női: Nagy Zsuzsanna 134; férfi: Rácz István 313. Felnőtt női; Daru Irén 224; férfi: Gállos Sán­dor 359 körrel (bronzkoszorús). A két napon összesen 41 puskás és 33 pisztolyos ver­senyző lőtt. A körösi csapat +6 pontot szerzett. Síhelyezések Az országos felnőtt sífutó­bajnokság — ami egyben a fővárosi Vasas SC nemzetközi versenye is volt — legizgal­masabb száma a váltóverseny volt. A galyatetői pályán a Nk. Gimnázium DSK verseny­zői is rajthoz álltak. Nagyon régen látott, 70 centiméter vastagságú hórétegen verse­nyeztek a részvevők, ami ideá­lis hóviszonyt jelentett a spor­tolás szempontjából. A körösi sízők idei rajtja jól sikerült: a 3X5 kilométeres női sífutó váltóban 1 óra 33 perces össz­teljesítménnyel az ötödik he­lyen végeztek. A gimnazista csapat sportolóinak részidejei a következők voltak: Molnár Zsuzsanna 28; Szabó Erika 33:40; Dombi Katalin 31:20 perc. Labdarúgórajt Nem mindennapi esemény­nyel kezdődik a nagykőrösi labdarúgók első idei nyilvános szereplése. Február 8-án ket­tős - találkozóra kerül sor az Ifjúsági-sporttelepen. 13 óra­kor a Nk. Kinizsi fiataljai ser­dülő kupamérkőzésen fogadják a fővárosi Vasas SC hasonló korúakból álló csapatát (a sportkedvelők az ügyes gyere­keket a miskolci focifarsangról adott tv-közvetítésben nemrég láthatták), majd 14.30-kor Nk. Kinizsi—Ceglédi VSE felnőtt előkészületi mérkőzést játsza­nak. A serdülő mérkőzés győz­tese (döntetlennél büntetők döntenek) a legjobb 32 közé jut az országban. Mai sportműsor Sakk Cegléd: a XVII. nyári úttö- rőolimpia járási döntője. S. Z. Tanácstagi beszámolók Csapó Csaba, a 45-ös és Kmetty Dezső, a 46-os válasz­tókerület tanácstagja február 6-án pénteken délután 5 óra­kor a Gépjavító és Faipari Szövetkezet Szolnoki u. 96. szám alatti ebédlőjében ta­nácstagi beszámolót tart. Előadás és vita Friss termékek Az MTESZ városi intéző bi­zottsága, a MAE nagykőrösi csoportja, az szvt városi szer­vezete, a MÉTE konzervgyári csoportja és a Nagykőrösi Konzervgyár tanácskozást ren­dez február 6-án pénteken dél­előtt 9 órakor a városi párt- bizottság épületének nagyter­mében, a VI. ötéves terv ker­tészeti termelési céljairól, va­lamint a friss és tartósított' kertészeti termékek exportle­hetőségeiről. A vitaindító elő­adást Lakatos Tibor MÉM- miniszterhelyettes tartja. Ma: Kismamaklub Ma, szerdán délután fél 3 órakor a kismamaklub foglal­kozásán az Arany János Mű­velődési Központ 23-as ter­mében dr. Ferencz Csaba gyer­mekgyógyász szakorvos tart előadást a . csecsemők védel­méről. Az előadás ideje alatt a kismamák gyermekeire szak­képzett gondozónők vigyáznak. Moziműsor A nyolcadik utas: a halál. Színes angol tudományos-fan­tasztikus film. (18 éven felü­lieknek!) Előadás kezdete: 5, 7 és 9 órakor. A stúdióteremben Egy kis indián. Színes szinkronizált amerikai kaland­film, fél 4-kor. A szabadság fantomja. Szí­nes, szinkronizált francia fikr. (16 évén felülieknek!) ISSN 0139 - irtot) Hírlap) k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom