Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

msem 'tgj Ws i 1981. FEBRUÁR 4., SZERDA a P 5 V Látlelet átszervezés után Dunakeszinek volt cascója l-¥a a borítékon csalk annyi állt, a cím: Nyírábrány; a címzett: Nanó néni, a pos­tás nem berzenkedett, nem ámult, vitte egyenesen a ta­nító néninek a levelet, ö pe­dig annyira szeretett abban a faluban élni, ahol mindenki a gyermekkorából öröklött bece­nevén szólította, hogy szíve szerint nem moccant volna onnan sohasem. Ott annyi volt a szeretet, az emberi szó, hogy még a korai özvegységet is könnyebb volt viselnie. Aztán, amikor 1960-ban ösz- szébbhúzódott a család, neki is Piliscsabára, ott tanító test­véréhez kellett költöznie, hi­szen odamentek az öreg szü­lők is Sátoraljaújhelyről. — Egy másik világba érkez­tem. Olyan idegen volt ne­kem az élet Piliscsabán, hogy egy álló évig csak sírtam. Mindig csak a régi járt az eszemben, Nyírábrány. Ott nem tudtam úgy végigmenni a falun, hogy valaki ne szólt volna utánam. Tudták, min­denem a lebbencsleves, hát átkiabáltak a túloldalról: Ta­nító néni! Estére lebbencsre várjuk! lobból a nyírábrányi zárt kö- zösségből, ahol mintegy két évtizedig tanította a gye­rekeket, került Piliscsabára. Ijedten tapasztalta, maguk­ba gubóznak itt az emberek, hideg légkör, bizalmatlanság veszi körül. Nehezen viselte a „küszöbbarátságokat”, az udvarias mázzal leplezett ér­dektelenség megseljzi a szere- tetre, melegségre vágyót. Bosz- szantották a látszatérdeklődé­sek, a tanítás sem volt elég, hiányzott a közösség. — Egy évig bírtam. Egy napon fogtam magam, össze­szedtem minden iratot, tiszt­ségviselésre alkalmas, (jtnnfo- lyamok befejezését igazoló papírt, elmentem a tanácshá­zára, s mindent az akkortel- nök asztalára tettem, Itt tan, nézze meg, mire lennék jó, mit tudnék dolgozni! Nem kel­lett sokáig várnom. A Haza­fias Népfront helyi bizottsá­gának 1963-ban elnöke lettem, a pártba is beléptem. Később tanácstaggá választottak. V an, akit az esze, van, akit ~ a rafinériája, van, akit a karrierje, van, akit a magá­nya, van, akit a szíve, hite hajt a közéleti munkában. Rá senki sem foghatja, hogy nem őszintén, hanem valamilyen érdekből tette volna ezt. — Szívesebben beszélek a munkáról. Most például arra készülünk, hogy fölkeressünk minden járóképtelen, rokkant embert, aki Piliscsabán. él. Megnézzük, kinek, hogyan segíthetnénk. Aztán itt van a tánccsoport, amelyet én veze­tek. Most a farsangra készü­lünk. Van jó néhány bizott­ságunk is, bár megvallom, mi itt a népfrontban, nem na­gyon rajongunk a bizottságo­kért. Azt szeretjük, ha bizott­ság nélkül is jól mennek dol­gaink. S dicsekvés nélkül mondhatom, ma már sokkal gördülékenyebb a munkánk, mint kezdet kezdetén. Bár még ennél is jobb lehetne! Például a társadalmi munka, a szervezésünk itt-ott még hiányos. Vagy itt van a virá­gos Piliscsabáért mozgalom, hát még itt is van mit ten­nünk. A falugyűlésünk vi­szont remekül sikerült, any- nyian vettek részt, és szóltak leozzá, hogy valamennyiün­ket meglepett. Gokan ismerik. Ha fürge lépteivel * végigmegy a községen, egyre többen így kö­szöntik: Jó napot, Nanó néni! Az még nem derült ki, hogy a postás cím nélküli, s pusz­tán becenevét feltüntető levél­lel is megtalálná-e... Marikovszky Gáborné, nyug­díj as piliscsabai pedagógus, a Hazafias Népfront VII. kong­resszusának egyik Pest me­gyei küldötte. , Koffán Éva Elválni sokféleképpen lehet. Bölcs megfontoltsággal, mél­tósággal, elhamarkodottan, ve- szekedések-marakodások ke­reszttüzében, emberhez mél­tatlanul. A sokféle módi akkor is igaz, ha nem egy megfenek­lett házasságról, hanem gyár­egységek, üzemrészek tartós együttélésének felbontásáról van szó. Az egykor két távoli gyáregységgel is bíró Duna­keszi Konzervgyár is alig több, mint fél esztendeje önálló éle­tet él. Csak elváltak csend­ben... Nos, azért ez túlzás! Az egykori slágert alaposan meghazudtolva, nehéz hónapo­kat élt át a gyár kollektívája. A tervezettől, a beütemezettől eltérően, fölpörgetve alakultak az események: először a buda­pesti Földváry utcai gyáregy­ség, majd a mosonmagyaróvá­ri is levált az anyagyárról. A gazdálkodási év közepén, ta­valy július elsejétől. Vezetők, beosztottak nehéz napjai, oly­kor. túlzás nélkül állíthatjuk, álmatlan éjszakái jellemzik ezt az időszakot. A múlt: fátylat rál Ma már csak,- emlék... — mondhatnánk, s így vélekedik erről dr. Sági Lajos, az immár önálló dunakeszi gyár igazga­tója is. A múlt azonban meg­határozó életükben. — Kétségkívül nem volt könnyű dolgunk — kezdi az oknyomozást ez ügyben az igazgató. A Földváry utcai bé­biételüzem sorsa 1977 óta va­júdott. A Kecskeméten meg­épült bébiételgyár eldöntötte jövőjét. Nem volt szükség fej­lesztésére. Hosszú távú ter­vünk között korábban ez is éppúgy szerepelt, mint a du­nakeszi gyár rekonstrukciója. Ennek része volt a korszerű, jó hatásfokkal dolgozó tészta­üzem megépítése, a termék­skála kialakítása, a mosonma- gyaíóvári gyáregység megerő­sítése, a gazdaságos profilok megteremtése. Ott a zöldség- termesztés hagyományai, itt a tudatos termeltetés eredmé­nyeként felfutó gyümölcster­mesztés kínálta a kézenfekvő megoldást. A nagy távolság miatt a tervek az óvári gyár önállósulását is tartalmazták. A forgatókönyv felgyorsítá­sa — különböző, a dunake- sziektől távoli érdekek mun­káltak ebben — váratlan volt ugyan, de szerencsére nem okozott bajt, legalábbis ami az eredményeket, a dunakeszi gyár gazdálkodási mérlegét il­leti. — Ha az átszervezést egy balesethez hasonlítom — foly­tatja az igazgató — úgy is mondhatnám, szerencsére volt cascónk, s így könnyebben ki­hevertük az ezzel járó fájdal­makat. Nem érünk rá azon gondolkodni, mi lett volna, ha ... ha az eredeti tervek sze­rint alakul a leválás. Legfel­jebb azt sajnáljuk, hogy a Földváry utcai gyáregység felszámolásával több mint két­száz szakmunkást elvesztett az ipar. Az az iparág, ahova na­gyon nehéz hozzáértő embere­ket találni, elsősorban a mos­toha körülmények miatt. Vala­mennyien megfelelő munkát találtak, tudomásuk szerint anyagiakban sem károsodtak, de érthető, hogy a rendszeres kijárást nem vállalták Duna­keszire .... A jelen: veszteségből hasznot Mit is jelentett a gyár éle­tében a fentebb emlegetett casco? Például azt, hogy olyan időpontban jött az át­szervezés, amikorra már fel­hagytak néhány gazdaságtalan termék gyártásával, s a gaz­daságos, a konyhára hasznot hozó cikkek előállításába kezdtek. A zakuszkagyártás, a paradicsomfeldolgozás a pro­filváltás jegyében került le a gyári terméklistáról, s még a mindenáron való tőkés expor­tot sem erőltették. Felhagytak a pudingalapanyagot jelentő gyümölcsexporttal. Segített a kedvező gyümölcstermés is. A tervezett 90 vagon málna he­lyett 130 vagont indítottak út­nak külföldre, az ötven vagon kajszibarackpulp (sűrítmény) helyett 80 vagont exportáltak. A belföldi piacok is a várt eredményt hozták, persze eh­hez hozzájárult az is, hogy a kevésbé gazdaságos terméke­ket — vegyes befőtt — itt is felváltották jövedelmezőbbel. — Ez így látszólag egyszerű — magyarázza az igazgató. — Sokszor mégis fő a fejünk, gazdaságosak legyünk-e vagy a lakossági ellátás követelmé­nyeinek tegyünk-e eleget. Azt hiszem, mi megtaláltuk 8 megfelelő megoldást a diabe­tikus befőttek gyártásával. Ezeket nemcsak haszonnal gyárthatjuk, hanem sok tízezer rászoruló igényeit is ki tudjuk elégíteni. Ez arra ösztönöz bennünket, tíogy az idén. a többi gyárhoz képest elavult borsóvonalunkat fokozatosan felszámoljuk, s helyette több meggyet, cseresznyét dolgoz­zunk fel. Végül is, minden gondunk ellenére olyan jól kijött a lépés tavaly, hogy tíz év óta először nyereséggel zár­tuk az esztendőt. S hogy mit rejt a jövő? A jövő: cukorral, s anélkül Számtalan lehetőséget. Az önállóság seregnyi előnnyel is jár. Például megszüntet olyan negatívumokat, mint az ubor­ka oda-vissza utazása Dunake­szi s Mosonmagyaróvár kö­zött, nem kevés fuvarköltség­gel. A jövő egyértelműen a gyümölcsfeldolgozásé, mégpe­dig befőttnek, vagy dzsemnek, cukorral vagy anélkül. A ter­mékváltáshoz a Konzervipari Tröszt is hozzájárult. Támoga­tásukkal modern gépeket kap a gyár, amelyeken a közis­mert kis műanyag dobozos dzsemeket készíthetik, diabe­tikus változatban is- Ez im­portot pótló vállalkozás. 1985- re már mintegy 500 vagonnal készítenek a cukor nélküli ter­mékekből, de ha a kereskede­lem s a fogyasztók is igénylik, ennél többre is vállalkoznak. Az új ötéves tervben a nagyon rossz állapotban levő üzem­épületeket is felújítják, s a tőkés gépeken alapuló új tech­nológia bevezetésével megala­pozhatják a jövőt. Az új mód­szerrel — nem igényel külön sterilizálást a termék — jobb alapanyagot adhatnak majd a további feldolgozóknak, a tej­iparnak, a cukrászatnak is. S hogy végül is mit s meny­nyit nyert a váláson a duna­keszi gyár, arra dr. Sági La­jos így felel: — Erre a jövő válaszol, de bízom a kollektíva erejében, s abban, hogy egyedül is ké­pesek leszünk terveinket meg­valósítani ... Ciaas-kasza A Mezőgép törökszentmik­lósi gyárában a Claas-cég szá­mára gyártanak rotációs fű­kaszákat. A kooperációs szer­ződés keretében ebben az év­ben kétezer-egyszázat szállíta­nak az NSZK-ba. COOPTOURIST Jó utazás, Jó pihenés Szakmai utazások, kiállítások ÁLLATTENYÉSZTÉSI SZAKPROGRAM GRAZBAN három nap, június 2-től 4-ig. Utazás: autóbusszal. Félpanzió. Részvételi díj: 3150 Ft. BORÁSZATI SZAKPROGRAM BÉCSBEN öt nap, június 8-tól 12-ig és augusztus 10-től 14-ig. Utazás: autóbusszal. Félpanzió. Részvételi díj: 5400 Ft. POZNANI VÁSÁR (5 nap) öt nap, június 9-től 13-ig. Utazás: repülőgéppel. Teljes panzió. Részvételi díj: 5200 Ft. KOZMETIKAI SZAKNAPOK KRAKKÓBAN (4 nap) négy nap, május 19-től 22-ig. Utazás: autóbusszal. Teljes panzió. Részvételi díj: 2760 Ft. Üdülési ajánlataink belföldre ÖTÖT FIZET, HETET KAP: FELSŐTARKÁNY-HOTEL SZIKLA 7 nap, 6 éjszaka, március 29-ig folyamatosan. Elhelyezés: kétágyas (pótógyazható), zuhanyozófülkés szobában. Félpanzió. Részvételi díj: személyenként 900 Ft (pótágy 685 Ft). TOKAJ - HOTEL TOKAJ 8 nap, 7 éjszaka, április 12-ig folyamatosan. Elhelyezés: kétágyas (pótágyazható), fürdőszobás vagy hideg-meleg folyóvizes szobában. ^ Félpanzió. Részvételi díj: fürdőszobás szobában, személyenként 1680 Ft (pótágy 1210 Ft), folyóvizes szobában, személyenként 1350 Ft (pótágy 1140 Ft). Részletes felvilágosítás és jelentkezés a Cooptourist irodáiban, valamint a megbízott takarékszövetkezeteknél. 5M $4 Gáspár Mária Noteszlapok hét közben TÖMÖREN. Leginkább ez lehet a jelszava a rádió reggeli információs műsorainak. Pergő is így az adás, ám néha a sűrítési hajlam kínossá válik. Sajnos, nem­egyszer tapasztaltam már, hogy a riporter, a műsorve­zető míg tömör — felületes is. A rövid, egy-két mon­datos kommentárok némelyike csapkodó, megfelleb­bezhetetlenül ledorongoló. A minap egy reklámfőnököt faggatott a riporter arról, miért csak a céget, miért nem árukat (is) propagálnak a vállalat tv-beli reklámfilmjei. A meg­szólaltatott — tény — nem túl elfogadható választ adott (arra gondolni sem merek, hogy adott szegény, csakhát — tömörítés! — pont azokat a szavait kivág­ták), így a műsorvezető (tömören) az állam vagyonának kidobálásaként minősítette az esetet. Kétségtelen: ha­tásos fordulat, de (tömören): hamu. Ezúton (tömören) indokolnám, miért,' Egy kereskedelmi vállalatnak — annak képviselője nyilatkozott — több tucat, esetleg több száz boltja van. Ha jó a propagandamunka, akkor a reklám két fő ága, a márka- és árureklám mindegyikével éL Jelen eset­ben az előbbivel. Ugyanis egy negyed- vagy félperces filmben pazarlás volna egyetlen árut (ennyi fér bele), és lehetetlen lenne nyolc-tíz boltcímet (mert nem minden boltja tartja az adott cikket) ismertetni. Erie más mé­diák, reklámhordozók, pl. a sajtóhirdetések szolgálnak, ahol több árut, több boltot lehet felsorolni — egyéb veszélyek nélkül. Ezek: a tévéfilm köztudomásúan lassú készítési ideje alatt az adott áru elfogyhat. Ha pedig nem valamennyi boltban kapható, jogosan rekla­mál a vevő: minek a reklám? A szakbolt márka reklámja pedig ugyancsak szük­séges. Ha jó, akkor bizonyítékkal és vevőcsalogatásul szolgál: a speciális, egy-két cikkcsoportra szakosított kereskedelmi vállalat, az adott cikkcsoport csaknem teljes választékát ajánlja tehát, lényegesen nagyobb kínálattal csábíthat, mint egy vegyes profilú üzlet, vagy akár az áruházak. Ennyi (tömören). És aki úgy véli, csak egyetlen rádióműsor, csak egyetlen mozzanatára reagálva íród­tak e sorok — téved. Hadd legyek megfellebbezhetet­lenül kinyilatkozó: a nemcsak a rádióban egyre gyako­ribb megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatások szelleme ellen próbálok verekedni. (Tömören.) MENNYI AZ IDŐ? Ezt meg egy tévériporter kér­dezgette az utcán. A megszólítottak csuklójukra néztek és — dadogni kezdtek: — öt, izé, tíz, húszon, ja, öt perc múlva fél tizen­egy! — Hogy is? Tíz harminc, ugye... Némi- töprengéssel kiderítettem a dadogás okát: a kvarcórák. A digitális számlapon ez látható: 10.30. Vagy 11.53. Ám megrögzött időtudatunk ezt saját ma­gunknak is, a kérdezőnek meg különösen a megszokott­ra fordítaná: fél tizenegy, hét perc múlva dél. Az idő ilyen átállításához idő kell, hát dadogunk. A technika örömei és átkai. KILÁTÁS. Szalad a kocsi. Tárnok, Sóskút, Bla- torbágy, Zsámbék, Páty az útirány. Csupaszok a fák, ágaik között látni azt, amit az irigy lombok takarnak különben. Leginkább házakat. Űj és még újabb, szép és még szebb házakra szikrázik a hideg napfény. Amott házak — félig készen, némelyiknek csak az alapja pis- lánt ki a földből, máshol már tető várja a tavaszt, az építésre alkalmas időt Szép a kilátás az útról. Andai György » A cím: Piliscsaba A címzett: Nanó néni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom