Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1981. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Több területen fejlődést értek el Új utakon a letkési tsz-ben Nem kell Pestre menni Helyben válthatók A váci Madách Imre Mun­kás és Ifjúsági Művelődési Központ és az „Express” If­júsági és Diákutazási Iroda Pest megyei kirendeltsége megállapodott, hogy az uta­zási iroda 1981. március 18-tól minden második héten szer­dán 10-től 16.30-ig kihelyezett ügyfélfogadást tart a művelő­dési központ 47-es termében. A Vác városi és járási és a környékbeli üzemek, intézmé­nyek és KlSZ-szervezetek itt rendelhetik meg az összes olyan „Express”-szolgáltatást, mint amilyenek például a kül- és belföldi csoportos és egyéni utazások, üdülések. Vá­cott történik majd a repülő- és vasútjegyek, valuta-elővál- tások, az autábuszrendeiés és a szállásbiztosítás is. Segítség a községeknek Balassi-diploma Jól sikerült aktívaülést tar­tott a váci Családi Ünnepe­ket Rendező Iroda. Ott voltak mindazok, akik üzemekben, intézményekben társadalmi munkában végzik a névadók, házasságkötések, polgári te­metések előkészítését, szer­vezését. István Kálmánná irodave­zető tájékoztatta a résztvevő­ket a tavalyi munkáról. Egy­re többen veszik igénybe az iroda szolgáltatásait s azok mind magasabb színvonalon elégítik ki a lakosság ilyen irányú igényeit. Sokszor ad­nak segítséget a környező községekben is. A közremű­ködők közül a deákvári Pe­tőfi Sándor Általános Isko­la szavaiéi és énekesei Ba­lassi Bálinit diplomát hozta* el a családi ünnepeket ren­dező irodák balassagyarmati országos találkozójáról. Többen felszólaltak az ak­tívák találkozóján. Medgyesi Ödönné elmondta, hogy i Híradástechnikai Anyagok Gyárában mennyire értéke­lik, becsülik a munkáját. Má­sok az aktívaülések gyako­ribb megrendezését kérték. Kérdésekre válaszolva Ist­ván . Kálmánná elmondta, hogy az állatni, új közteme­tőben bárki kérheti elhunyt hozzátartozójának az elteme­tését a tanácsháza 120-as szo­bájában. P. R Túljutottunk a mélyponton, de még sok minden bizonyta­lan — így foglalták össze egy mondatban véleményüket az elmúlt esztendő tapasztalatai­ról a letkési Ipolyvölgye Ter­melőszövetkezet tagjai. A ta­valyi válság legerőteljesebben a vezetés hiányosságait hozta felszínre, s habár egy viha­ros, és vitáktól sem mentes közgyűlés után új elnök ke­rült a tsz élére, öröksége nem éppen a legbiztatóbb alapnak mutatkozott. A bajban — mint már annyiszor — most il gyorsan egymásra találtak az emberek, s ha túlzásnak tűnik is, mégis igaz: egy em­berként álltak az új vezető­ség mellé. Növénytermesztés A gazdálkodás fellendítésé­re, a kollektíva erejének ösz- szefogására legelőször a párt- szervezet lépett fel egysége­sen. A kommunisták alapos tájékozódás után megfelelő döntéseket hoztak, s közös akaratuknak hamarosan meg is lett az eredménye. Immár az új elnök irányításával vég­re sikeres esztendőt zárt a termelőszövetkezet, s 4 mil­lió 151 ezer forint nyereséget ért el. Amikor az elmúlt hét vé­gén megtartott küldöttgyűlé­sen Légrádi János elnök az V. ötéves terv eredményeiről, 'valamint a tavalyi tapasztala­tokról szólt, nem hallgatta el a hiányosságokat sem. Ki­emelte, hogy a közös gazda­ság irányításában szerepet vállaló fórumok — a vezető­ség, a munkahelyi közösségek — munkaterv szerint, a min­denkori igényekhez igazodva dolgoztak. A legfontosabb a kölcsönös bizalom és az egy­séges szemlélet kialakítása volt. Az utóbbi öt évben több te­rületen a fejlődés egyértelmű jelei mutatkoznak a termelő- szövetkezetben. Egyszerűbbé vált a termelési szerkezet, az árbevétel a duplájára nőtt, s a személyi jövedelmek is gyorsabb ütemben emelked­tek a tervezettnél. Ami to­vábbra is gond: a költséggaz­dálkodás tervszerűségének hiánya, ami végül is a nye­reség csökkenéséhez vezetett. Veszteséges az állattenyésztés is. s ez rendkívül nagy terhe­ket ró a többi ágazatra, egye­bek között a növénytermesz­tésre, amely tavaly, a kuko­rica kivételével, igen jó hoza­mokat ért el. Búzából hektáronként több mint 3.8 tonnát takarítottak be. s ez rekordnak számít er­refelé. Ami pedig a kukoricát illeti: a tengeri nem honos ezen a tájon, termesztése azonban, annak ellenére, hogy az önköltsége meglehetősen magas, gazdaságos, s ezért egyelőre nem mondanak le vetéséről. Az elnök beszámolójában részletesen elemezte az egyes ágazatok tervének teljesítését. Kiderült például, hogy a nö­vénytermesztés kimagasló nyereséget ért el 1980-ban, az eredetileg vártnál csaknem négyszer többel, összesen 2 millió 838 ezer forinttal "á­rulva hozzá a gazdaság ered­ményéhez. Súlyos a helyzet az állattenyésztésben: ez az ága­zat nem csak az árbevételi tervétől maradt el, hanem alaposan túllépte a költsége­ket is, s így az előzetesen számított 1 millió helyett 3 millió 749 ezer forint veszte­séget hozott. Az okokat ku­tatva a szövetkezet szakembe­rei az első helyen azt emlí­tették, hogy a széttagoltság növelte a költségeket, vala­mint a technológiához szük­séges berendezések egy része hiányzik. Emellett kétségtele­nül a legnagyobb gondot okozta, hogy tavaly igen nagy volt az ágazat vezetésében a fluktuáció. Ez párosult a munkafegyelem lazulásával is. Pénz hiányában azonban nem tudták alapvetően változtatni a helyzeten, s habár az idő­közben megbízott, az állatte­nyésztéshez kevésbé értő szak­emberek mindent elkövettek a kudarc elkerülésére, erőfeszí­téseik nem jártak sikerrel. Mint ahogy a várakozáson alul teljesítette tervét az ipa­ri ágazat is. A műszerüzem például a tervezett nyereség­nek mindössze 2,8 százalékát érte el, s ez az összeg csupán 70 (!) ezer forint. A forgá­csoló üzem sem dicsekedhet, ők szintén alaposan elmarad­tak a várakozástól, s 952 ezer helyett csak 125 ezer forint­nyi eredményt könyvelhetnek el. Nem részletezzük tovább, de tény, hogy a kemenceépí­tők és a bedolgozók sem tel­jesítették nyereségtervüket, így az ipari ágazat végered­ményben mindössze 4 millió 555 forinttal járult hozzá a közös eredményhez. Az okok Ebben a helyzetben a szö­vetkezet vezetése úgy. döntött, hogy alapos, elemző vizsgá­latot kell végezni az üzemek­ben, feltárni azokat az oko­kat, amelyek a munkát hát­ráltatják. Elsősorban nem is a dolgozókkal van a baj, hanem a belső tartalékok mozgósítá­sában léptek a vártnál kiseb­bet. Az elnök beszámolója után Szalai Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke terjesztette jelentését a küldöttek elé, kritikusan említve meg, hogy nem mindenki végezte el a rábízott munkát megfelelően. Megjegyezte azt is, hogy a magasabb munkakört betöltő vezetők prémiumának kifize­tését csökkentő tényezők be­folyásolják. Hogy melyek ezek, arról Gáti Pál személy­zeti vezető tájékoztatta a je­lenlevőket részletesen. Ezt követően a vitában többen kértek szót. Horváth András, a forgácsoló üzem helyettes vezetője a szocialis­ta brigádok tevékenységével foglalkozott. Hibaként emlí­tette a kampányszerűséget. Befejezésül: a Hunyadi János- kollektíva nevében felajánlot­ta, hogy aratás alatt ügyele­tet tartanak. Nagy Zoltán nö­vénytermesztési főágazatveze- tő a tavalyról áthúzódó mun­kákra hívta fel a figyelmet, Kovács István gépüzemelteté­si vezető pedig egyebek kö­zött azt említette, hogy az A Kazinczy-verseny elnöke I960, április 6-án írta alá Péchy Blanka azt az okmányt, mellyel megalapította a Ka- zinczy-díjat. Azóta a Kazinczy-díj foga­lommá vált, mozgósította nemcsak az iskolákat, de a rádió- és televízióriporterek, valamint a színészek széles körét is. A középiskolások Pest me­gyei versenyét mindig Ceglé­den bonyolították le, ahol a versenybizottság elnöke kezdet óta ma is városunkban élő Szimon Béla dr. tanár. Az idős pedagógus a napokban kapta meg a versenybizottság leve­lét, melyben ismételten fel­kérték e nemes verseny Pest megyei elnökének, melyet ő örömmel elfogadott. egységes vezetés létrejötte hosszú folyamat eredménye, ám jó jel a szövetkezet anya­gi helyzetének stabilizálódása. Szót kért Koczó József, a területi pártvezetőség titkára is, aki a takarékosabb gaz­dálkodást sürgette, mert egyes növények — például a siló- kukorica — önköltsége meg­lehetősen magas. A gépkocsik üzemelésénél is fel kell tár­ni a tartalékokat. Véleménye szerint az alaptevékenység jö­vedelmezősége a helyes gaz­dasági döntésektől függ. Erő­síteni kell a munkafegyelmet, mert az utóbbi időben többen súlyosan megszegték az elő­írásokat. Idei terv Befejezésül a jelenlevők el­fogadták a tsz 1980. évi zár­számadását és az idei ter­vet. A küldöttgyűlésen jelen volt többek között Lehel Ist­vánná, a TESZÖV titkárhe­lyettese. Röss István, a me­gyei tanács szakfelügyelője és Kolozsi Géza, az MSZMP já­rási bizottságának munkatár­sa. F. Z. Sárkánykiállítás Március 13-án különleges rendezvénynek lehetünk szem­tanúi. Két fővárosi művész, a gyermekkönyv-illusztrációi- ról nevezetes Kovács Péter grafikus és Bodóczky István festőművész a művelődési központban kiállítást ren­deznek, ahol a gyermekeket megtanítják papírsárkány ké­szítésére. A kiállítás ideje alatt március 13-tól 30-ig a büfé és a 40. számú terem környéke különös színt kap a mennyezetre felfüggesztett különféle nagyságú és színű papírsárkányoktól. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) március 2-től 4-ig dél­után 4 órakor: Kérek egy elefántot (színes, lengyel if­júsági film). — Este 6 és 8 órakor: Javíthatatlan (színes, szinkronizált francia film víg­játék, III-as helyáron). Első primőrök a pulton Vácott folyó hazai kísérlet Svéd automaták márciustól Sárgacsíkos papírszeletkét tartogatok a pénztárcámban, melyet Majoros Györgytől, a Volán 20. számú Vállalat üzemigazgatójától kaptam pár nappal ezelőtt. Március 2-től ilyen jegyeket kapunk a vá­rosi helyi járatokon. A vállalatvezetőség 11 kis méretű jegy automatát vásá­rolt Svédországban a város 11 útvonalán közlekedő autó­buszra, egyenként 6 ezer 230 forintért. Itt készültek el fél­millió példányban a szab­ványjegyek is, Volán Vác, 2 forint — felirattal, és sorszá­mozással. A műszereket a gép­kocsivezető kezeli, jegyet ad­va a bedobott 2 forint ellené­ben. A svéd automatáknak 6 hónap próbaidőt adnak, a fél esztendőt kísérleti időszaknak tekintik. Bár, mint Majoros György mondja, Koppenhágá­ban 10 éve alkalmazzák ezt a típust, és ott nagyszerűen bevált. — Csak 2 forintos címletű érméket lehet bedobni? egyaránt sok a. potyautas. Pe­dig a közlekedés sohasem volt olcsó, s különösen a nyersanyagárak emelkedésével kerül mind többe, s a bérle­teink árához is többszörös ál­lami támogatást kell hozzá­adni. Ám, mint Majoros György mondja, ennek ellenére sem terveznek viteldí j-emelést. No­ha csak gázolajra 20 millió forintot költöttek tavaly, s az idén 24-et terveznek, a kiadásokat ellensúlyozó be­vételeket más módszerekkel kívánják növelni. Ezek közé tartozik a menetjegyek ellen­őrzése is. A későbbiekben fel­tehetőleg új lehetőségek fel­tárását segíti majd elő az a korábban nem nagyon ta­pasztalt szemlélet is, amely az üzemigazgató által fogal­mazva így hangzik: figyelni kell az utasok igényeit, s rugalmasan kell azokhoz al­kalmazkodni. K. T. I. Piaci jelentés A fóliasátrak vázait már sokfelé kitették a földekre, ám úgy tetszik, a környék­ben néhány őstermelő már ré­gebben betakarta a primőrök­nek szánt területet kertjé­ben. A tegnapi piacon az, akinek így fizetések előtt megengedte a bukszája, akár primőrökből is összeállíthatta a hétvégi menüt. Reggelire vehetett zöld csöves paprikát, ha darabjá­ért hajlandó volt kifizetni nyolc forintot, ebédre — s ez már igazi tavaszt idéző ünnepi éteknek számít — ké­szíthetett sóskaszószt, hagy­más tört burgonyával, tükör­tojással. A sóska kilóját hat­van forintért mérték, de ki vesz még ilyenkor kilószám­ra? Negyven deka sóskából, kevés krumplival, tojással, egy-egy pohár tejföllel dú­sítva akár egy öttagú csa­lád ebédje is kikerekedik. A tetejére sült virslit, szafalá- dét vagy1 krinolinit lehet ten­ni. Kevesebb kell egy jó sóskaleves elkészítéséhez. Eb­be is dukál egy kis krumpli, no meg pirított zsamlekocka. Kapni lehet már piros retket is, egyelőre megfizethetetlen, legalább is többgyermekes családok számára. Mi volt még? Olcsó tojás. Legalább is lényegesen ol­csóbb, mint bármelyik elmúlt piacon. A délelőtti órákban már egy-hatvanért is oda­adták. Úgy látszik, a tyúkok is tavaszt éreznek, minden­nap megtojják a magukét. Előkerült a kamrák polcairól a télre eltett alma. Sok he­lyen a meleg miatt meg is apadt, egyébként azonban egészséges ez a gyümölcs, minthogy külleme nem a legszebb — olcsóbban is árulták. Mégis, még így is drágábban vehetünk csak almát, mint a fővárosiban. Mozgolódnak a kiskertek. A gazdaboltban nagy volt a tumultus, a táskákból vegy­szeres dobozok, rovar- és gyomirtók kandikáltak ki. Sokfelé árulták a dughagy- mát és kínáltak virágmag­vakat a tavaszi, nyári kertek­be. Ami a baromfipiacot illeti, szép kínálat volt tisztított baromfiból, ám — erről egy hete is írtam — az átlag ház­tartások számára elérhetetlen árakon. Aki azonban nem ra­gaszkodik a frissen vágott hí­zott szárnyashoz, libához, ka­csához is hozzájuthat fagyasz­tott állapotban. Csirkét, fris­sen vágottat úgyszólván va­lamennyi váci élelmiszer- és húsboltban lehet kapni, még a legkisebbekben Is. Viszonylag ritkán lehet máj­hoz jutni. A legnagyobb eséllyel a gödi tsz húsárudá­jában pályázhatunk rá, oda elég sűrűn szállítanak. Aki neun ragaszkodik a sertés- vágy marhamájhoz, házinyúl- májat mindig kaphat a 10-es ABC-ben. Érdemes kipróbál­ni, resztelve, sütve, rizottó- nak elkészítve zöldséggel és sajttal egyaránt kellemes ele­del. Végezetül a virágokról. Szép, de drága cserepes növényeket, jácintot, cikláment árultak. S megjelent a hóvirág, aprócs­ka zöld levélbe kötött fehér csokrai sokfelé virítottak. B. H. — Nem. Két darab forintost is lehet, ám azt már előre kérjük, az utazók érdekében, hogy papírpénzt ne váltassa­nak a kocsin, mert akkor so­káig tart a jegykiadás, és nem tudjuk tartani a menet­időt. — Ha ezután is a kalauz adja a jegyet, mi ebben az új? y — Az, hogy az eddiginél 20 százalékkal gyorsabb tesz a jegykiadás, így gyorsulhat a menetidő, s nagyon fontos; a gépet úgy lehet betáplálni, hogy a gépkocsivezetőt nem kell az elszámolás fárasztó adminisztrációjával terhelni. — Vajon mikor jön el az idő, hogy úgy utazhatunk, mint a pestiek? Bármelyik aj­tón felszállva, s nem kell ka­lauz a jegykezelőhöz? Válasz helyett a moszkvai emlék: az utasok egymásnak mutatják meg a bérletet, s nem kell kalauz, ellenőr. Mi egyelőre még a budapesti szintet sem érjük el. A tá­volsági és helyi járatokon Jegyzet Kinek az érdeke? Olvasóink emlékeznek arra, hogy milyen örömmel adtuk hírül: Vácott, a Beloiannisz utca 2. számú ház előtt két modem uftcai telefonfülkét ál­lított fel az Észak-Pest me­gyei Távközlési Üzem. Vil­lanyvilágítás, az előfizetők helyi és vidéki névsora segí­tette az utcai telefonálást á nap 24 órájában. Nem mindenki örül az ilyen létesítménynek és nem min­denki óvja, védi a köztulaj­dont. A minap, egyik reggel felháborodva látták az arra haladók, hogy mindkét fülké­ben a telefonkönyvet vandál módra szétszaggatták. Egyéni előny, haszon nem származik ebből, de akadályozza a men­tők, tűzoltók esetleges felhí­vását, pedig az életet, va­gyont menthet! Leplezzük le a közvagyon rongálóit! (Papp) # Ha megjön a sok éhes diák Akikről keveset beszélnek Természetesnek tartjuk, hogy Vác iskolaváros. De eszünkbe jut-e, hogy a kollégisták vá­rosa is? Mert a középiskolai tanulók közül mintegy 720-an laknak ezekben az intézmé­nyekben. Milyen többletet tudnak nyújtani sajátos lehe­tőségeikkel ? Hogyan érzik magukat a közösségben a csa­ládtól távol élő gyerekek? Ezek a kérdések is önálló té­maként kínálkoznak. Én most mégis inkább azokról szólnék, akik a munka nehezét végzik. A kollégiumok technikai sze­mélyzetéről, akik nélkül nincs tanítás, nevelés. Több ezer négyzetméter Mindössze 63-an vannak. Gondnokok, élelmezésvezetők, adminisztrátorok, konyhai dol­gozók, mosó- és takarítónők, éjjeliőrök, fűtők, portások, be-- tegápolók. A kollégiumokban napi 3600 adag ennivalót osz­tanak szét, több ezer négy­zetmétert súrolnak fel, több száz ágyneműt tisztítanak. Az egyetlen olyan üzemtípust működtetik, amelyben a hét minden napján főznek s a szolgáltatások is folyamatosak. Velük szemben magasak a kö­vetelmények. A nevelésben akaratlanul is részt vesznek. Néhányuk nagyon helyesen, tudatosan teszi ezt. A munká­jukkal, magatartásukkal pél­dát kell mutatniuk. S mind­ezt korántsem kiemelt fizeté­sért. özvegy Hegedűs Imréné las­san húsz éve takarítónő a Ko­mócsin Zoltán Középiskolai Kollégiumban. 67 éves, 8 éve volt utoljára betegállomány­ban. — Régen nehezebb volt a munka. Minden héten súrolni, pásztázni kellett. Lábbal, majd géppel fényesítettünk. Most a pvc a divat, a hálókat a ta­nulók takarítják. Napi ezer adag — A régi diákok? Szófoga- dóbbak és fegyelmezettebbek voltak? özvegy Tóth Gáborné, Sott- ner Józsefné és Bajkó József- né szakácsnők. — Napi ezer adagot osztunk ki. Ennyi kanálfogást, tányér­emelést, egyéb , mozdulatokat teszünk 75 perc alatt. Az anyagmozgatásról és az egész napos talpaiásról nem is be­szélve. A konyha szerencsére mo­dern. A vizet nem kell cipelni, a tűzhely gáz-, az üst gőzfűté- ses. A robotgépek is sokat se­gítenek. A hőmérséklet és a páratartalom a legrosszabb. Tízen vagyunk, a közösség ki­tűnő — vélekednek. / ízletesen — A jó szakácsnő tulajdon­ságai? — Szeressen főzni, ízletes, finom ételeket. Én rászólok, ha valaki visszahozza az ebédet — mondja Bajkó Józsefné. — A gyerekek? — Segítenek. Különösen az egészségügyiek. A kollégiumok délelőtt csendesek. A folyosókat, kony­hákat, kazánházakat a „tech­nikaiak” veszik birtokukba. Igyekezniük kell, mert a ta­nítás végeztével megérkeznek a tanulók. Reméljük, ők is észreveszik, 'hogy sokat dol­goznak értük egész délelőtt. Vicsotka Mihály ISSN 0133—2139 fVtot Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom