Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

5 1981. FEBRUAR 27., PÉNTEK-éjOr -m xMirrnv Hozzájárulás a hétköznapokhoz Beszélgetés Papp Józseffel, a városi szakmaközi bizottság titkárával Szokássá vált, hegy a város gyárainak, szövetkezeteinek, intézményeinek szocialista bri­gádvezetői évente megbeszélik a munlkaverseny-mozgalom el­múlt időszakának tapasztala­tait. Az idén a József Attila művelődési központban gyűl­tek össze. A vitaindítót Papp József, a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottságának tit­kára tartotta, vele beszélget­tünk a tanácskozás után. Nyereséges üzemekben — Szép hagyomány — mon­dotta —, hogy pártunk kong­resszusait és hazánk felszaba­dulásának évfordulóit a szo­cialista brigádok, a vállalati és szövetkezeti kollektívák mun­kaversennyel köszöntik. — A szocialista brigádok tavaly felajánlásaikat több íz­ben is pótvállalásokkal egészí­tették ki. Vannak-e már ada­taik arról, miként sikerült ezeket teljesíteni? — kérdez­tük a titkárt. — Bár a minden részletre kiterjedő értékelés néhány te­rületen még tart. az eredmé­nyeket áttekintettük. Megálla­píthatjuk, hogy a kollektívák túlnyomó többsége nemcsak teljesítette, hanem túlteljesí­tette a pótvállalásokkal kiegé­szített felajánlásait. Tavaly, de az előző évet is magába foglaló kongresszusi verseny- ciklus alatt szép eredménye­ket mutathattak fel a város gazdasági egységei. Csaknem minden területen csökkent a létszám, de ennek ellenére, nyereséges volt a gazdálkodás. Jó ütemben haladtak a válla­lati beruházások befejező mun­kálatai. Elkészült a járműja­vító C-csiambka, a Mechani­kai Labor precíziós öntödéje. A konzervgyár és a hűtőház is a jó szervezésnek köszönhe­tően zökkenőimen,tesen tudta fogadni és feldolgozni az el­múlt nyár nagy termését. Jog­gal mondhatjuk, hogy ezekhez a sikerekhez a munkaver- seny-mozgalom nélkülözhetet­len volt. Értik a feladatot — Tudjuk, több üzemben küzdöttek olyan gondokkal, amelyek olykor nehezítették a termelést. — A házgyárban a várt re­konstrukció elmaradása, a konzervgyárban a termelés át­szervezése szinte valamennyi szocialista brigádot érintett. Az utóbbiban például a buda­pesti és mosonmagyaróvári gyáregység önállósulásával a brigádok száma 65-ről 38-ra csökkent. — Tapasztaltak-e új voná­sokat a munkaverseny-moz­galomban? — Az országosan kibonta­kozó kezdeményezések váro­sunkban is felelevenítették a szocialista munkaverseny ha­gyományos vonásait. Azt a szándékot elsősorban, hogy munkasikerekkel járuljanak hozzá a dolgozók, társadalmi életünk kiemelkedő esemé­nyeinek megünnepléséhez. A hagyomány erején túl segítette a brigádok tevékenységét az ország jelenlegi gazdasági helyzete és az ebből fakadó feladatok megértése. Minderre a brigádok tenniakarással, nö­vekvő felelősségérzettel rea­gáltak. — A városi munkaverseny­bizottság hogyan ítéli meg a mozgalmat, annak hármas jelszava tükrében? — Ügy tűnik: feladataiknak maradéktalanul a termelésben tettek eleget. A szocialista em­bertípus formálására irányuló törekvést elsősorban a nagyobb üzemekben, a járműjavítóban, a Mechanikai Laboratórium­ban és a konzervgyárban ta­pasztaltunk. Kedvezőtlenek vi­szont a benyomásaink a hűtő­házi mozgalomról. Itt csak a szakszervezeti bizottság bábás­kodik a munkaverseny felett. A brigádok eredményei nem kellően dokumentáltak. csu­pán a gazdasági eredmények teljesítésére összpontosítanak. Hasznos újítások — Fontosnak tartjuk az újítómozgalmat. A város gaz­daság1! egységeiben tavaly 626 újítást nyújtottak be, 413- at elfogadtak, és 230-at már be is vezettek. Hozzátehetjük, hogy ezek körülbelül tízmillió forintot hoztak a vállalatok konyhájára. Az újítómozgalom hatékonyságát növelné, ha to­vább csökkenne a benyújtott újítási-ésszerűsítési javaslatok és azok elbírálása közötti idő, amely jelenleg 30—35 napot tesz ki. Az elmúlt évben többségében anyagtakarókos- ságra, a hatékonyság növelé­sére, az importanyagok fel­használásának csökkentésére, a gazdaságosabb exportra nyújtottak be ötleteket. Pél­dát jelenthet a járműjavító szocialista brigádklubja, ahol elvi és gyakorlati segítséget nyújtanak a mozgalom fellen­dítéséhez. — Mi az elkövetkezendő hónapok feladata? — A brigádok felajánlásai­nak. mindenütt harmonikusan illeszkednie kell a gazdaság­politikai célokhoz.' Ennek ér­dekében a termelés hatékony­ságát, a minőség: javítását, az anyagenergla- és munkaerő- takarékosságot, az importki­váltást és exportnövelést kell segíteniük. — Arra ösztönöztük a bri­gádvezetőket, hogy fordítsa­nak nagyobb gondot a köz­művelődési vállalásaikra. Tart­sák szem előtt a mozgalom hármas jelszavát, következete­sebben, fokozottan segítsék vá - rosunik fejlődését, a várospo­litikai célok sikeres megoldá­sait — fejezte be Papp József. Úttörőszemle izgalmakkal Nem volt a városnak olyan iskolája, ahol né'á legnagyobb izgalommal készültek volna már a háziversenyekre is. A tudományos-technikai úttörő­szemle versenyeit a résztvevők lámpalázán kívül egyéb izga­lom is kísérte. A szombati ta­lálkozó előtt szerdán érkeztek csak meg Budapestről a se­gédanyagok, illetve azoknak a jegyzéke. Az utolsó órákban kellett szaladgálni, kapkodni a beszerzés miatt. Arról nem beszélve, hogy az ifjú techni­kusok egyik rajza alapvetően hibás volt, s így annak alap­ján a gyerekek egyszerűen képtelenek voltak működőké­pes szerkezetet készíteni. Ezek a hibák természetesen nem a helyi rendezők számlá­jára írandók, mégis nekik okoztak főfájást. A 3. számú általános iskola és a szak­munkásképzői;.intézet ...tanmű­helye * jó színhelynek bizo­nyult. A tantestület mindkét helyen mindent megtett, hogy a versenyző gyerekek a leg­jobb formájukat mutassák. ■ A központban is több figyelmet érdemelt volna a kisdiákok erőfeszítése. Legalábbis gon­dos előkészítést. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Fiatalítani kell! Megfelezik a kiskerteket A tél vége a kertbarátanoz- ga'iomban is a számvetés ide­je. A helybeli kertbarátok és kisállattenyésztők is megtar­tották évi rendes közgyűlésü­ket, melyen ezúttal újravá­lasztották a kör vezetőségét is. Szabó Imre elnök szép ered­ményekről adott számot. Az ember azt hinné: a ház kö­rüli kiskertekben a felparcel­lázott parlagföldeken, a hely­béli kertkultúra ápolói jobbá­ra saját szórakozásukra és családjuk ellátására termel­nek. Ezért meglepő az adat. több mint 3 millió forint­nyi termékkel járultak hozzá tavaly az ellátás javításához. Volta­képpen önmagában ez a szám is bizonyítja a mozgalom, a kiskertek és a háztáji terme­lés fontosságát. Szétnézve a sorokon, látva, illetve inkább csak sejtve a kertbarátok vi­szonylag magas életkorát — egészségjobbító hatása is vi­tathatatlan. A minap a városi tanacs egyik irodájában végighallgat­hattam. amint egy fiatalember megművelhető állami föld után érdeklődött. Mint mon­dotta: szabad idejében ker­tészkedni akar. Törekvéséhez minden segítséget megkap, már csak azért is, mert az a moz­galom vezetőinek szándékával egyezik. A kertbarátoknak és a Hazafias Népfront aktivistái­nak, vezetőinek közös kíván­sága a mozgalom megfiatalí­tása. A közgyűlésen szó esett a parlagföldek hasznosításáról is. A" gödi Durtamenti Terme­lőszövetkezet nagyüzemi 1 eg nem művelhető földjeiből par­celláztak ki egy sor kiskertet. Amikor munkához láttak, sen­ki nem számított olyan nagy érdeklődésre, mint amit ké­sőbb tapasztaltak. Egy sor igénylőt várakozó listára kellett venni. hírek - hírek - hírek - hírek - hírek - hírek ­Évadzáró. A járműjavító műszaki klubja ma délután fél négykor a művelődési köz­pont színháztermében évadzá­ró összejövetelt tart. Szalagavató. Holnap délután 4 órától a művelődési központ helyiségeiben tartják szalag­avató ünnepségüket a gimná­zium végzős növendékei. Pinceszínházi esték. Holnap este 8 órakor a Radnóti Miklós Színpad ismét bemutatja En- quist a Tribádok éjszakája 2 részes drámáját. Akadtak az új kiskertgazdák között azonban néhányan, akik nem tudtak megbirkózni az el hanyagolt földterülettel. Kézi erővel, ásóval, kapával kellett művelni a kerteket, melyekben a talaj feljavítása nem megy máról holnapra. Helyenként ez évekig tartó munkát kíván. Most azon gondolkodnak a kör vezetői, hogy esetleg egy- egy parcellát kettéosztva, újabb kertbarátoknak adnak lehetőséget a művelésre. Már az első gazdasági évük ered ményei is bizonyították ugyan­is, ha a nagyüzemnek "nem is érdemes, a kertbarátoknak megéri megművelni e terüle­teket. Munkájukat a kertba­rátkor minden módon igyek­szik segíteni. Gyümölcsfa­csemetékkel, frissen főzött mész kénjével, fólia, vetőmag, műtrágya, dúsított tőzeg és permetszőszerek árusításával könnyítik meg a kerti mun kákhoz szükséges anyagok be­szerzését. A jövő tervei között szerepei a bogyós gyümölcsök szé­lesebb körű elterjesztése a dunakeszi kertekben. Már csak azért is, mert e gyiimöl csők értékesítése semmi gon­dot nem jelent, a hűtőház fel­vásárolja a termést. Megvaló­sul bizonnyal egy régi kíván ság is: nevezetesen egy eláru sító hely létrehozása a piacté­ren. A gödi termelőszövetke­zet alkalmas partnernak ígér­kezik ehhez. A tsz háztáji ága­zatának és a városi kertbarát­körnek az együttműködésével számottevően javulhat a város zölds.ég-?gy üimölcsellátá^?.- ­A szervezeti életről az el nők elmondotta: a tagság és a vezetőség között 15 tagú bizalmihálózat tartja a kapcsolatot. Megválasztották az új veze­tőséget is, melynek tagja For­ró Ede, Harangozó László, Hámor Jenő, Muracsck Fe­renc, Szépvölgyi Elemér, Sipos László, Rákos Jenő, Hunyadi T.ászló, Török József. Rózsás Sándor és Szabó Imre, akit újabb négy évre megbíztak az elnöki teendők ellátásával is. Alkalmazkodásból, jeles Nyereséggel zárták az évet Az elmúlt évben rendszere­sen írtunk á város üzemeinek, szövetkezeteinek termelési eredményeiről. Most a mérle­gek elkészültével ismét szám­ba vesszük: sikerült-e teljesí­teniük 1980-as terveiket? Jól­lehet végleges adatok még nem állnak a vállalatok ren­delkezésére, de annyi bizo­nyos, hogy jól zárták az el­múlt esztendőt. Az egy évvel ezelőtt életbelépett új gazda­sági szabályozókhoz a kezdeti nehézségek után jól alkalmaz­kodtak. Több helyütt, így a konzervgyárban, a Mechanikai Laborban és a Hűtőházban kedvezőbbé tették a termék- szerkezetet. Korszerűbb szer­vezési eljárásokat alkalmaztak a mechlaborban és a Duna- menti Építőipari Szövetkezet­ben. Jelentősen csökkentették a túlórákat és veszteségidőket a házgyárban. Az ipari terme­lés értéke csaknem 4 száza­lékkal növekedett 1979-hez ké­pest. Tervének és a piaci igé­nyeknek megfelelően növelte termelését a járműjavító, a konzervgyár, a hűtőház, a házgyár és a városi tanács költségvetési üzeme. A bőr­ipari és építőipari szövetkezet a kereslet változása miatt csökkentette tervét. Jellemző volt az üzemekre a termelé­kenység növelése. Ezt az ösz­tönző teljesítménybérezési formák is támogatták. Erre a járműjavító és a költségvetési üzem szolgálhat példával. A tartalékok feltárását, az ön­költség csökkentését mozdítot­ták elő az anyag- és energia­takarékossági intézkedések. Erre is a járműjavítóban, a konzervgyárban, valamint a bőripari szövetkezetben volt példa. A járműjavítóban új technológia bevezetésével több mint 4 millió, a bontott anya­gok felhasználásával 2 millió forintot takarítottak meg. A konzervgyárban a korábbihoz képest 7, a bőripari ktsz-ben 2 százalékkal kevesebb energiát ^ használtak fel. Az élelmiszeripari üzemek a jó termésnek, az önköltség­csökkenésnek, valamint a ked­vező áraknak köszönhetően a korábbi esztendőknél maga­sabb, a házgyár, az Űt- és Vas­útépítő Vállalat, a költségveté­si üzem és a bőripari szövet­kezet az előző évivel azonosjj|| nyereséggel zárta — 1980-at. Csupán a Meliorációs Társa­ságnak, illetve a járműjavító­ban az új kocsik gyártásának nyeresége maradt el a terve­zettől. ÁriÉáiépitők a homlokzaton Februári napsütésben Épül Dunakeszi új lakótelepén a kétszintes ruházati és műszak1' áruház. A PÁÉV munkásai jelenleg az új épület homlokzati részén dolgoznak. Moziműsor hét napra Mintha a február végén ajándéknak számító napfény a lakótelep valamennyi to­tyogóját, tipegőjét az utcára csalta volna, kisgyerekekkel tele a Tallér utca és a Barát­ság útja. Délelőttönként az ÁBC a köztkint, körülötte — előtte babakocsik parkolnak, békésen szunyókálnak az ap­róságok. A nagyobbacskák a bevásárlókosarak fülébe ka­paszkodva a mamával, nagy­mamával sétálnak a polcok között. Unják a telet, a nyakig be- gombolkozást, az öltözködést. Hogyne unnák a gyerekek, akik az elő-előbukkanó nap­ban megannyi kiscsikóként rajcsúroznak anyjuk körül. Talán mindez együtt teszi, hogy ilyenkor közlékenyeb­bek, barátkozóbbak is le­szünk. Szívesebben fogadjuk az idegen érdeklődését. Otthon maradt — Hány éves a kicsi? — kérdezem az igen ifjúnak tű­nő, gyermekarcú mamát. Anyák között a beszélgetésbe elegyedés nem okoz gondot. — Három lesz. — válaszol és már meséli is, hogy nem­régiben, egy fél évvel ezelőtt költöztek a szomszédos sok­emeletes épületbe a szülőknél töltött évek. után. A látszat is csak hárítja el tiltakozva a jelzőt, hogy ő is még szinte kislány, hiszen elmúlt már 25 éves is. P. I.-né egy buda­pesti gyár könyvelésén dol­gozott a közgazdasági szakkö­zépiskola után, s szerette amit csinált. Amikor önálló ott­honba költözhettek, amely vi­szonylag távol esik szüleinek fővárosi lakásától, a családi tanács úgy döntött: ne dol­gozzak. Nem okozott ez ne­hézséget, bár a fizetésére szükség lenne, hiszen az új la­kást be is kellett rendezni. Ám a saját és férje szülei vállalták: amíg a gyes nem telik le, kiegészítik a kis csa­lád jövedelmét. Ki a szabadba — Mivel tölti egy napját? — A menetrendet a kisfiam szabja meg. A férjem Buda­pesten dolgozik, korán megy és a délutáni órákban jön haza. Ö bent eszik a válla­latnál. Amikor gyermekgon­dozásira mentem, elhatároz­tam, hogy a szüleim nyújtotta lehetőséget jól fogom kihasz­nálni. Mindkettőnk érdekében. Igaz a főzés elvesz némi időt, de úgy intézem — ilyen nagy gyereknél már megtehetem —, hogy egy-egy délelőttöt a konyhának szentelek. Egy-két napra, megfőzöm a kosztot és a hűtőbe teszem. A felszaba­dult délelőttökön, ha esik, ha fúj, sétálni megyünk. Rendsze­rint a Rév-dűlőbe, a Duna- partra, a kishajóátkeléshez visz az utunk. Arra már kicsi a forgalom, elengedhetem a gyerek kezét, szaladgálhat ked­vére. Bármilyen szépek is, na­gyok és kényelmesek a laká­saink, minden család szentel időt sétának, a levegőzésnek. Erre nemcsak a gyereknek, hanem nekünk felnőtteknek is szükségünk lenne. Mégis mit tapasztalok? Kevesen veszik a fáradságot a mozgásra. Egy ilyen telepen semmi sem ti­tok. Ha kinézek az ablakon aikarva-akaratlan belátok a környező lakásokba. Ismerem a többi gyesen levőket is. Tu­dom ki az, aki az erkélyre tolja ki a gyerekét levegőre, és ki az, aki még oda sem. Több fiatal anyával beszél­gettem, itt is és más város­ban, más lakótelepen is. Ked­ves tanárnő ismerősöm, aki öt gyereket nevel, a legkisebb még csak tipegő, nevetve szok­ta mondani: őt a környékben bogarasnak tartják. Mert, amíg más takarít, mos és vasal, ő a délelőtti napsütéses órákban télen is a játszótéren van, a közeli ligetben szánkózik a még otthon levő gyerekeivel. Igaz, mondja, ő szerencsés al­kat, kevés alvás is elég neki. Ezért este, amikor a család már lefeküdt gyorsabban be­fejezi az ilyen nagy háztartás­sal együtt járó sok munkát, délelőtt pedig, miközben a sa­ját és a szomszédok gyerekei­re felügyel, még a lapok át­futására, egy-egy könyv elol­vasására is jut ideje. Akik rájuk csodálkoznak és furcsálló megjegyzéseket tesz­nek, rendszerint éppen azok közül valók, akik nem tudják beosztani idejüket, akik fölött elrohannak az órák, napok, s a gyes három éve. Titkon ta­lán szeretnék, de nem merik megkérdezni az én példa­anyáimtól, hogyan csinálják ők ilyen okosan. Kismamaklub A Vöröskereszt városi veze­tősége tervezi kismamaklubok létrehozását. S bár jól tudom nem elsősorban nekik, az ide­jüket okosan beosztó anyák­nak van szüksége e klubokra, mégis csak rájuk kellene épí­teni. A tervezett kis közössé­geknek ugyanis éppen az len­ne a célja, hogy minden anyát megtanítsanak ésszerűen élni a gyermekgondozás három évé­ben, egészséges, nyílt kis em­berkét nevelni a gyerekéből. S közben szerét ejteni an­nak, hogy önmaga is előbbre lépjen a hivatásában a szabad­időben olvasott irodalom ré­vén, s a család életének meg­szervezésében. Vörös Csillag Filmszínház: vasárnapig a Csillagok hábo­rúja című amerikai sci-fit ve­títik. Minthogy a film kétré­szes, délután 6 órakor kez­dődnek az előadások. Szomba­tos és vasárnap délután 4 óra­kor lengyel ifjúsági filmet lát­hatnak a gyerekek, a Kérek egy elefántot. Hétfőn és ked­den a Szökött fegyenc című színes szovjet bűnügyi film pereg. József Attila Filmszínház: Vasárnap itt is a Csillagok háborúja megy, az előadáso­kat fél 4-kor és 7 órakor kez­dik. Hétfőn színes lengyel társadalmi drámát pergetnek, a címe: Érzéstelenítés nélkül. Ezt a filmet 14 éven aluliak­nak nem ajánlják. Szerdán csak 16 éven felüli nézők szá­mára vetítik a Bíró és a gyil­kos című francia filmet. Az oldalt írta: Bányász Hédi Fotó: Haimágyi Péter I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom