Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

GÖDÖLLŐI vuíia A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1981. FEBRUAR 2G., CSÜTÖRTÖK Ismét az élen Eredményes városi immkaakciék Kijelölték az új feladatokat Gödöllőn évek éta eredmé­nyesek a társadalmimunka- akciók. A városi pártbizott­ság, a tanács, a népfront kez­deményezésével és irányításá­val járdák, utak, játszóterek épülnek, a lakóhelyükért ön­zetlenül munkálkodók keze nyomán. Részt vállalnak a társadalmi munkások a par­kok gondozásából, a fásításból, a tisztasági akciókból. A vállalatok kollektívái, a szocialista brigádok saját létesítményeik, üzemi óvodák, bölcsődék építésénél, bővíté­sénél, korszerűsítésénél is eredményesen működnek köz­re. Élen járnak a kezdemé­nyezésben is. A Ganz Áram- mérőgyár felhívására épült fel nagyrészt társadalmi mun­kában a Stromfeld sétányl százszemélyes óvoda. De meg­találhatjuk az üzemek, szö­vetkezetek, intézmények dol­gozóit egyéb létesítmények építésénél is, így az iskolabő­vítéseknél, legutóbb pedig a művelődési háznál. Útstabilizáció Évről évre nagyobb összegű érték keletkezik a társadalmi munka révén épült, felújított, bővített létesítményekkel. Ki­lenc éve, 1972-ben az összeg megközelítette az ötmilliót, tavaly már meghaladta a 23 millió forintot, úgy, hogy az utóbbi esztendőkben Gödöllő háromszor végzett az első he­lyen a megye városai között. Tavaly kimagasló eredmény született az úgynevezett út- stabilizációban. Ennek jelen­tőségét növeli, hogy külterüle­ti utakról van szó, s a kö­zeljövőben nem várható er­refelé aszfaltozás. Az e célra szükséges anyagokat is nagy- részit ellenszolgáltatás nélkül kapta a város, egyebek kö­zött a Betonútépítő Vállalat veresegyházi részlegétől, a kerepestarcsai Szilasmenti Ter­melőszövetkezettől, a Nóg- rádkövesdi Kőbánya Vállalat­tól, a gödöllői Építőipari Szö­vetkezettől. Az anyagok be­dolgozásához gépeket, eszkö­zöket is adtak. Előkelő helyen összesen 11 millió forint Volt ennek a munkának az értéke. S ha továbbra is ha­sonló ütemben folytatódik a stabilizáció, 10—13 év múlva valamennyi városi út elfo­gadható állapotba kerül. Hogy érzékeltessük a munka nagy­ságát: pillanatnyilag Gödöllő úthálózatának hossza 120 ki­lométer, ebből 20 kilométer­nyi a külterületi. Aszfaltozott 36, mechanikailag stabilizált 13 kilométernyi. Ráadásul 6— 8 évenként kavicsos felületke­zelést is kell kapniuk mindad­dig, míg rá nem terítik az aszfaltszőnyeget. A tanácstagi körzetekben, hagyományosan a szocialista lakóközösségi mozgalomban szervezik a társadalmi mun­kát, elsősorban természete­sen a tanácstagok és a Ha­zafias Népfront városi aktivis­táinak közreműködésével. A tanácstagi körzetek társadal­mi munkájának tavalyi érté­ke majdnem 13 millió forint volt. S ha ehhez hozzáadjuk a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények által teljesített munka értékét, bizakodha­tunk abban, hogy ismét elő­kelő helyen végzünk a megye települései között folyó ver­senyben. Eddig is nagyban hozzájá­rult a sikerhez, hogy az év elején a városi tanácson szám­ba vették azokat a körzeteket, területeket, ahol a legered­ményesebben szervezhetik a társadalmi munkát. Ebben az évben különbizottság dolgoz­za ki, a tanácstagok javasla­tai alapján a munkatervet, amely egyben azt a célt szol­gálja, hogy jó szervezéssel még hatékonyabbá tegyék az ak­ciókat. Fásítás A legfontosabb feladatokat időközben megtárgyalta a városi tanács végrehajtó bi­zottsága és a népfrontbizott­ság elnöksége is. Kiemelt he­lyen szerepel a város külle­me." Sajnos nem állíthatjuk, hogy a köztisztaság terén minden a legnagyobb rend­ben volna. Éppen ezért a tár­sadalmi munkásokat is foko­zottabban mozgósítják a kü­lönböző tisztasági akcióban való részvételre. Változatla­nul szerepel a programban a parkosítás, fásítás, útjavítás, járdaépítés, gyermekjátszóte­rek építése, illetve bővítése. K. P. Aszód Ének-zene seregszemle Négyszáz pajtás részvételé­vel nagyszerűen rendezett ének-zene seregszemlét tar­tottak Aszódon. A Bartók-év- forduló alkalmából Sára Fe­renc aszódi iskolaigazgató ve­zetésével a négyszáz járásbeli iskolás együtt énekelte azokat a népdalokat, amelyeket a nagy zeneszerző a Galga men­tén gyűjtött. A kórusok vetélkedőjén arany fokozatot ért el a ve­resegyházi úttörők nagykórusa. A legjobb hangszeresek a kö­vetkezők voltak: Nándori Szilvia (zongora, Veresegyház), Bárány Andrea (zongora, Ve­resegyház), Simon István (tangóharmonika, Túra), Ella Beatrix (fuvola, Veresegyház), Magyar Zoltán (fuvola, Aszód), Dúsa László (furulya, Túra), Tóth Csaba (furulya, Túra), Molnár Andrea (furulya, Aszód), Sturcz László (oboa, Veresegyház), Ferenczi Kata­lin és Kiss Éva (zongoraduó, Túra), Benyovszki György (cimbalom, Mogyoród). A zenekarok versenyében aranyjelvényes: az aszódi 1-es iskola furulyaegyüttese, illetve népi zenekara. Kart al Elegendő takarmány Nincs különösebb gond az állatok takarmányozásával a kartali Petőfi Termelőszövet­kezetben. A tavalyi volt az első olyan év, a kartali és a bagi gazdaság egyesülése óta, amikor mind a tömegtakar­mányokat, mind az abrakfé­lét teljes egészében saját ter­mésből fedezhették. Mi több: kellő nyugalommal várhatják az idei új szénát, hiszen a szálas takarmányokból a szük­ségleteknél 25—30 százalékkal több áll rendelkezésükre. Több forgógép - Ikladról „Az ikladi Ipari Műszergyár kollektívája akkor fejlődött a legtöbbet és ért el kiemelkedő gazdasági eredményt, amikor a népgazdaság, az egyensúly helyreállítása érdekében, fo­kozatosan szigorította a válla­latokkal szemben támasztott követelményeket.” A megálla­pítás dr. Sárosi Józseftől, a vállalat vezérigazgatójától hangzott el, és már néhány számmal is jól érzékeltethető: nem túlsók a szavai. A műszergyár 1 milliárd 300 millió forint bruttó értéket termelt tavaly. Csaknem 10 százalékkal többet az előző évinél. És hogy miként sike­rült, a valóban megnehezedett gazdasági feltételek között ezt elérniük? Egyszerű a válasz: jelentősen emelkedett a terme­lékenység. Az egy főre jutó egynapi termelés értéke 14,8 százalékkal nőtt. Természetesen csak a haté­konyság növekedése nem lett volna önmagában elegendő. Megállapítják a vállalat vezetői, hogy sikerrel hajtot­tak végre több, lényeges, ter­vezett feladatot. Tavaly is fő cél volt a ter­mékszerkezet átalakítása, mó­dosítása, s e téren is értek el eredményt. Csökkentették az egyes terméktípusok számát és több nagysorozatot gyár­tottak. A gyártmányok ön­költségének alakulásában sze­repet játszott, hogy teret hó­dítottak az új, szénszegény dinamólemezre épített ener­gia- és anyagtakarékos konst­rukciók. Nem véletlen tehát: 145 millió forint nyereséggel zárták az 1980-as esztendőt. Folytatódhat-e idén az ikla­di gyár fejlődése? Igazodnak, igazodniuk kell a népgazdasá­gi igényekhez. A jelenlegi ren­delések ismeretében kismérté­kű, mindössze kétszázalékos termelésnövekedést irányoztak elő. A tavalyinál több termé­ket akarnak azonban tőkés piacra küldeni. És amit már tudnak a gyár vezetői: ked­vezőtlenül alakul a várható termékösszetétel. Csökken ugyanis a készülékek aránya — a villamos forgógépek ja­vára. Melyek tehát a legfőbb teen­dők? Tovább kell javítani a piaci munkát, s ezáltal megfe­lelő megrendeléseket szerezni. Meg kell próbálni a készülé­kek iránti érdeklődést fölkel­tetni, állapítják meg a válla­lat vezetői. Lényeges az új gyártmányok műszaki előké­szítésének meggyorsítása is, csakúgy, mint néhány kiegé­szítő berendezéssel a meglevő, korszerű gépsorok termelőké­pességének növelése. D. Gy. Előadás az egészségügyről A városi propagandisták és TIT-előadók klubjának követ­kező foglalkozását, ma, csütörtökön 14 órakor tartják a Gyógyáruértékesítő Vállalat gödöllői telepén. Témája: tá­jékoztató a város egészségügyi helyzetéről és terveiről. Elő­adó: dr. Mersány Géza, já­rási-városi osztályvezető fő­orvos. Utána a résztvevők megnézik a telepet. Találko­zás a városi pártbizottság épü­letének előcsarnokában 13.45- kor, innen buszok viszik a klub tagjait a helyszínre. Anyakönyvi hírek Született: Jakus László és Kőszegi Márta: Nóra nevű gyermeke. Házasságot kötött: Oláh Kálmán és Csuka Ibolya; Varga János és Tusor Erzsé­bet. Elhunyt: Simon István, Gö­döllő, Mosolygó Antal utca 11.; Koncz Józsefné Kis Teréz, Gödöllő, Hámán Katót ut­ca 11. Városi moziműsor A kis postáslány. Színei szovjet film. Csak 4 órakor. Kalózok Jamaikában. Szí­nes angol kalandfilm, 6 és 8 órakor. Értékelték a sportkör munkáját Veresegyházon nagy érdek­lődés mellett tartotta vezető­ségválasztó közgyűlését a köz­ségi sportkör. A csaknem .száz megjelentből tizennégyen szó­laltak fel. Az elnökség beszá­molóját Kucsa Tamás, a sportkör elnöke tartotta. Öt évre tekintett vissza, és azon belül az elmúlt esztendő ese­ményeit részletesen ismertet­te. A labdarúgás Veresegyhá­zon is igen népszerű: a ser­dülő, az ifjúsági és a felnőtt csapatok küzdenek a bajnok­ságban. A kézilabdásoknál női és férfi csapatok szerepelnek, s a tömegsportnak is jelentős szerepe van a község életé­ben. _ Elegendő pénz Szervezés alatt áll a karate, az atlétikai és a sakkszakosz­tály. Ismeretes, hogy a köz­ségben új sportpálya épül, át­adását őszre tervezik. A sport­kör bázisa a községi tanács, amely az elmúlt évben 560 ezer forintot adott sportra. Németh Pál gazdasági fele­lős tájékoztatójából kiderült, hogy az idén 728 ezer forint jut a község sportjának fej­lesztésére, fenntartására. Az| összegből 600 ezer forintot a rtagyközségi tanács ad. Ezek ismerete után választ kapott az a felszólaló, aki aggodal­mát fejezte ki, hogy a sikeres szerepléshez a sportkör szak­osztályainak lesz-e elegendő pénze. Kárpáti István tanár, az asztaliteniszezők vezetője elmondotta, hogy nulláról in­dulnak ugyan, de eredményük már a közeljövőben megmu­tatkozik. Kikapcsolódás A karatézők hetente két al­kalommal edzenek, hatvanan küzdenek, közülük harmincán máris alkalmasak versenyzés­re. Népszerű a községben a kispályás labdarúgás, felvető­dött a gondolat, hogy helyi bajnokságot kellene szervezni. Ebben a KISZ és a községben mindazok segíthetnek, akik szívügyüknek érzik. Czene János iskolaigazgató, aki egyben a nagyközségi pártszervezet titkára, hozzá­szólásában elmondotta, hogy a mélypontról indult a sport­kör, és ma több szakosztály­ban van lehetőség a sportolás­A bogiak tanító bácsija Újrakezdés, nyolcvanévesen — Köszönöm, hogy nem pi­henésre, hanem további mun­kára biztattatok, amikor bú­csúztatásomra jöttünk össze — mondotta Farkas István nyugdíjas tanító, a bagi köz. ségi könyvtár vezetője azon a baráti találkozón, amelyet a járási könyvtárban rendeztek, s amelyen jelképesen megvált funkciójától. A 83 éves Farkas István még mindig frissen, vidáman mozgott, szavaiból áradt a si­keres embereket annyira jel­lemző derűs elégedettség. Mert csak falusi tanító volt, mégis illik rá a sikerember jelző. — Tudod, öcsém, mondta a megyei könyvtár igazgató­jának — nincs nagyszerűbb dolog, mint munkánk eredmé­nyét látni. Ez ad kielégülést, megnyugvást, jó közérzetet és hosszú életet az embernek. Látni, hogy felnő a gyerek, a valamikor ültetett és éve­ken át gondozott gyümölcsfa termőre fordul — ezek a jó értelemben vett sikerélmé­nyek az életöröm kiapadha­tatlan forrásai. Nyitott könyv Jósvai Lajos, a járási hiva­tal elnökhelyettese, aki meg­rajzolta Farkas István életút­ját, folytatta az elcsendesedő Pista bácsi szavait. — Külö­nösen izgalmas dolog az al­kotásnak az a fajtája, ami­kor valaki egy -emberi közös­ségbe építi bele az életét. És­pedig úgy építi bele, hogy an­nak a közösségnek minden tagja az ő kezenyomát őrzi, és tovább is ad belőle egy- egy moccanásnyit, ki tudja meddig, talán beláthatatlan időkig. — 1898-ban születtem. Apám a Tura-haraszti ura­dalom gőzgépfűtője volt. 1917-ben kaptam meg az ok­levelet. Az iskolapadból a lö­vészárokba vittek. Átéltem Isonzo lángoló poklát. A Ta­nácsköztársaság idején kom­munista pedagógusok részére szervezett oktatáson vettem részt. Fegyverrel is védtem a proletárdiktatúrát. A fehér­terror győzelme után kiül­döztek Hatvanból. Szűcsibe helyeztek, 1923-ban átkerül­tem Bagra. 1975-ben mentem nyugdíjba. Ötvenkét év egy helyen, mégpedig egy falusi katedrán! — De gyorsan eltelt az idő Olyan, mint egy nyugtalan álom. Fél évszázadon át úgy éltem, mintha kirakatban let­tem volna, mert az én életem az egész falu látta. Láttam én is mindenkiét. Nyitott könyv volt a falu mindenki­nek, aki benne élt. De a ta­nítónak különösen. Ha vala­ki, hát ő tud olvasni a nyi­tott könyvben. És jó így élni. Mindenkit ismerek, mindenki ismer. Látom, milyen felnőtt vált a gyerekből. Emlékszem, milyen gyerek volt a mai fel. nőtt. A gyengék oldalán Jósvai Lajos azoktól a bagi emlékezőktől idéz, akik ol­vasták tanítójuk életének nyitott könyvét. — Szabadel­vű ember volt a tanító úr. — ö írta a kérvényeinket. — Verekedett értünk urasággal, pappal, csendőrrel. Mindig a gyengék oldalán állt. Több tanítványa végzett főiskolát, egyetemet, lettek tanítók, ta­nárok. — Amikor,* a mai anyák, apák még a tanítványaim voltak, szegényebb volt a vi. lág. Ne is beszéljek azokról akik mára már nagyszülők dédszülők. Az ő gyerekkoruk volt igazán rongyos, szegé­nyes. Most úgy járnak a Iá. nyok, akár a hercegkisasszo nyok. Öltöztetik a gyereke­ket, néha még túlságosan is. Farkas István portréjához hozzátartozik, hogy mindig a haladás mellett állt — lapoz­za a könyvet az elnökhelyet­tes. — A Pedagógusok Szak- szervezetének ő volt az első járási titkára. Éppen az isko. Iák államosítása idején. A maradiság megpróbálta visz szacibálni. Fenyegették. Tett“ a dolgát. Hívták igazgatónak ígértek neki nagy iskolát. Ö maradt a falusi katedra mel­lett. Az ünnepelt rábólint a sza­vakra. — Mehettem volna másfelé is. Legjobb volt nekem falun. És éppen Bagón. Végeredményben van itt kultúra, villany, rádió, televízió, víz. Van könyv, van könyvtár. Színház, mozi a művelődési központban. Szak­körök, klubok. Jönnek a na­pilapok, a folyóiratok. Külön­ben is, mióta a könyvnyom­tatást kitalálták, nincs hely­hez kötve a kultúra. És amikor a könyvtári há­lózat kiépítésére került sor. ki más vállalta volna a könyvtár vezetését, mint Far­kas István? Amikor a ci­gánygyerekek beiskolázáért kellett házalni, s oktatásukat megszervezni, Farkas tanító bácsi megszakította a nyugdí­ját és ismét felállt a falusi katedrára. „ Előre köszöntik Most újabb feladatot vál­lal. A telepre kihelyezett könyvtár vezetője lesz. Ke­mény fába vágja a fejszéjét Amikor új megbízatásáról be­szél, eltűnnek arcáról, moz­dulataiból az évek. — Üjra kezdem. Tudom, milyen elcsépelt, amit mon­dok — mégis mondom: ha igazából is újra kezdhetném szeretnék ismét hat évtizedet Bagón leélni. Oka van erre a vágyako­zásra a falusi néptanítónak Dolgos életének sikerei, mun­kájának eredményei a hasi utcákon a tanító bácsinak elő­re köszönök arcából, szemé­ből tükröződnek vissza. Fercsik Mihály ra. Az iskolában a sportolás nem szívesség, hanem köteles­ség. Az ifjúság nevelésére az iskolán kívül a sportkör kere­si a lehetőséget. Nyomatékkai szólt arról, hogy a testnevelők messzemenően segítik a sport­kört. Feladatnak javasolta a még jobb munka érdekében a létesítmények jobb hasznosí­tását A nagyközségi tanács elnö­ke, Pásztor Béla is szót kért. Elmondotta: a sportolási le­hetőségek megteremtése, bő­vítése nagyon fontos. Azt akarjuk, hogy Verésegyházon a sport adjon hasznos kikap­csolódást és segítse az egész­ség ápolását a fiatalok, a sportolni vágyók számára. Újból megválasztották A közgyűlésen jutalmat kaptak eredményeikért: Weisz Magdolna, Magyar Béla, Ma­gyar Béláné, Pásztor Gyula, Molnár Lajos, Bódis Lajos, Fe- , kete József, Németh Pál, Krisztián János, Hajdú Imre. Ez alkalommal a megyei sporthivatal plakettjét Tóth József nyújtotta át Kucsa Ta­más sportköri elnöknek ki­magasló munkája elismeré­séért A közgyűlés kilenctagú ve­zetőséget választott. Elnöke: Kucsa Tamás, helyettese Har­cos György lett, ügyvezető el­nöknek Romvári Károlyt, gaz­dasági felelősnek Németh Pált választották. Kedves színfolt­ja volt a közgyűlésnek, ami­kor a kézilabdás lányok aján­dékot nyújtottak át a sport­kör újból megválasztott elnö­kének. Cs. J. Fociteremtorna Az első forduló Sportszerűtlen kapus Lejátszották a városi kis­pályás labdarúgó-bajnokság legjobbjainak teremtornájá­nak első fordulóját. Barátság—Veresegyház 8-3 (2-0). Vezette: Varga I. Gól­szerző: Illés I. (3), Lőrinc (2), Ács (2), Ö-Nagy, illetve Szend- rői (2), Tóth. ATE-Gm—Ganz SzB 3-0 (0-0) Vezette: László László. Góls; jrző: Bhőm, Kondor, Vá- lyi-Nagy. Vízmű—Áfész 5-3 (2-2). Ve­zette: Varga I. Gólszerző: Sze- beni Gy. (3), Szebeni M.. Sóti, illetve Ádám ö., Balogh — öngól. Megemlítjük még, hogy az Áfész kapusa a mérkőzés so­rán nagyon sportszerűtlenül viselkedett (egy ellentámadás­nál kiállt kapujából), ezért felfüggesztették játékjogát. ISSN GUS- 1931 (UMOlIrtl HU lap) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom