Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-25 / 47. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1981. FEBRUAR 25., SZERDA Gyermek- és ifjúságvédelem Minden körülményre kiterjedően Italozó szülők, elhanyagolt gyermekek. Milyen gyakran hallani ezeket a szavakat! S bár tudjuk, társadalmunk nagy erőfeszítéseket tesz a veszélyeztett gyermekek megmentéséért, még napjainkban sem megnyugtató a helyzet sok településen. A tanács olykor tehetetlen: elvonókúrára kellene beutalni alkoholistákat, de az út Nagyfáig, vagy valamelyik kórházig meglehetősen hosszú, s olykor ezt éppen a bürokrácia okozza. Szódon a tanács nemrég vitatta meg a területükön folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka tapasztalatait. Erről a szerteágazó feladatkörről igen alapos és részletes beszámolót készített Nagy Sándor vb-tit- kár. Megemlítette, hogy elsősorban a megelőzésre kellene nagyobb figyelmet fordítani, s ebben az iskolára, az óvodára, a körzeti védőnőkre, valamint a tanács mellett működő egészségügyi, szociálpolitikai és gyermekvédelmi bizottság tagjaira számítanak. A családvédelem sokirányúságát jój mutatja, hogy például a bizottság egyebek között foglalkozik a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek felkutatásával, javaslatot tesznek állami gondozásba _v étel re, ám ezt megelőzően rendszeresen és minden körülményre kiterjedően vizsgálják az érintett családok helyzetét. Lehetőségük van, hogy elmondják véleményüket a láthatási engedélyekkel kapcsolatban. De ugyancsak hallatják szavukat a bizottság tagjai a segélyek kiutalásánál Is. Ellentétek Sződön és Vácdukán összesen csaknem 4 ezer 500 ember él. Nem mindenki törődik megfelelően gyermekével, ezért a két településről két gyermeket intézetben helyeztek el, tizet pedig állami gondozásba vettek a tanács kezdeményezésére. Mint a vb-tit- kár megállapította, a legtöbb bajt a részeges szülők okozzák. A mértéktelen italozás családi botrányok sorozatát indítja el, s az előbb-utóbb a házastársi kötelékek bomlásához vezet. Az ilyen helyzetekben általában a gyermek jár a legrosszabbul, ő sínyli meg a szülők közötti ellentéteket. Például Sződön S. Mihály. Gy. Jenő, A. Ferenc, Vácdukán B. Mihály családja van most nehéz helyzetben. A bizottság szándéka ellenére sem sikerült a kocsmákat járó apákat jó útra téríteni: ezek az emberek nem dolgoznak rendszeresen, s fizetésüket is csak részben adják. haza. A megállapítás egyértelmű: az anya minden erőfeszítése ellenére sem biztosított a gyermekek szellemi fejlődése. Akad férj, aki bújkál a felesége elől. alkalmi munkákat vállal, hogy ne kelljen fizetni a gyermektartásdíjat. P. Imre például 14 ezer, A. Ferenc 7 ezer 600 forinttal adós. Hol van hát a törvény — kérdezték a sződi tanácstagok. S talán joggal, mert az eljárások hosszadalmassága olykor lehetőséget ad a kibúvók megkeresésére. A jogot rugalmasabban, a társadalom érdekeinek megfelelően kellene alkalmazni! A közösség szerepe A nehéz helyzetben élő családok nem nélkülözik a falubeliek segítségét. Jól működő nevelőszülői hálózatot alakítottak ki. Sződön négy családban nevelkedik hat állami gondozott, akik a szülői ház nyugalmát, biztonságát kapják meg. A bizottság most minden erőfeszítést megtesz, hogy egyre több községbelit nyerjen meg az ügynek. Nemrég széles körű felmérést végeztek a tanácsiak, s megállapították, hogy harminckilenc veszélyeztetett gyermek él a közigazgatási területen. Igen magas azoknak a száma, szám szerint harminc, akik meglehetősen rossz anyagi körülmények között nevelkednek. Részükre rendszeres segélyeket utalnak ki. Tavaly például mintegy 8 ezer forintot költöttek erre. De a régebbi tapasztalatok alapján nem pénzt adnak a rászorulóknak, hanem például ruhákat. Ám joggal vetődött fel a tanácstagokban, hogy számon kell kérni a közösségtől kapott holmik megbecsülését, mert nem egy esetben előfordult, hogy a gyermeknek adott ruhákat a szülő hordta, vagy éppen néhány hét múlva már a sárba taposva találták meg a bizottság tagjai. A pedagógusok is Jó hírekről is beszámolhatott a vb-titkár. Az elmúlt esztendőben három kisgyermek került vissza állami gondozásból családi környezetbe. Három kiskorú mellé rendeltek ki pártfogót, akik figyelemmel kísérik fejlődésüket. A tanács sok segítséget kap az iskolától is. A pedagógusok Felért egy színházi esttel Aki Vácra szinte hazajár A művelődési központ „Színészműhely” sorozatának legutóbbi rendezésében maradandó művészi élményt nyújtott váci közönségének Bitskey Tibor kétszeres Jászai-díjas színművész. A műsor első részében, közvetlen beszélgetés keretében művészi hitvallásáról érdeklődtek a megjelentek, de szóba került a magyar film mai válsága is. A közönség hiányolja a magyar filmekről Bitskey Tibor orgánumát, színészi tehetségét, művészi tapasztalatait, hiszen őt főként a filmekről (Rákóczi hadnagya), Kőszívű ember fiai, Kárpáti Zoltán ismerték meg. A vendégként jelenlévő művész mértéktartó válaszokat Hangoztatta, hogy szászívügyüknek tekintik tanítványaik sorsát. Gyakori, hogy a kiutalt segélyt a gyermekvédelmi felelős vagy az osztályfőnök kapja, akik a szülőkkel együtt mennek bevásárolni. Ugyancsak lehet számítani a pomázi gyermekvédő intézet anyagi segítségére is. Emellett az iskola a rászorulókat ingyenes napközis ellátásban részesíti — tavaly például huszonnégy tanuló vette ezt igénybe —, de még mindig nem sikerült elérni, hogy elsősorban a cigány gyermekek, a délutáni foglalkozásokon is rendszeresen részt vegyenek. F. Z. Segítenek a vállalatok Értéke egymillió A művelődési központ közös fenntartására a város csaknem minden üzeme szerződést kötött. A megállapodásban vállalt pénzügyi támogatáson kívül jelentős az a társadalmi munka is, amivel az intézményt támogatják. Mint Szent- péteri Tamás, a műszaki csoport vezetője elmondta, az elmúlt évben a karbantartási és felújítási munkák értéke csaknem 1 millió forint volt, azaz ennyi kiadástól tehermentest • .. tették az intézményt. A kör-,, folyosó felújítását az Esze Tamás laktanya honvédéi végezték el- A Forte gyáriak a színpad padlóját festették. Az Egyesült Izzó váci gyára híradástechnikai szerelésekkel segített, a hajógyárból konténerek érkeztek a technikai eszközök tárolásához, az Áfész dolgozói üvegezést végeztek. A kisebb üzemek is támogatták az intézményt, ha vezetőik kéréssel fordultak hozzájuk. Az anyagi értékkel együtt, vagy vele szemben nehéz megállapítani, hogy mekkora e kapcsolat erkölcsi értéke, s mit segít a kulturális aktivitás kibontakoztatásában, mivel a vállalatok vezetői a munkahelyek dolgozóit így közvetlenül is sikerül érdekeltté tenni a közművelődés iránt. Erősödik tulajdonosi szemléletük, s növekvő figyelemmel kísérik a művelődések központi kezdeményezéseit. Nemes versengés volt mára kedvező munkát folytat a Thália Színház társulatánál. Beszámolt arról, hogy a magyar és külföldi szépirodalom gyöngyszemeinek bemutatását missziónak, hivatásának tartja. Állandóan járja a vidékeket. Vácra szinte már hazajár, és ezeken a pódiumrendezvényeken nagyon sok instrukciót, biztatást kap a közönségtől- Legutóbb összeállított előadásestje már 500 előadás fölött jár. Most új műsor ösz- szeállításán dolgozik, mellyel még nyár folyamán bemutatkozikA műsor második részében Csokonai, Szabó Lőrinc és Móra Ferenc műveiből adott elő. Az est felért egy szép színházi élménnyel. M. Gy. Az Árpád úti iskola volt a helyszíne a közelmúltban a tudományos-technikai úttörőszemlének, melyet a városi úttörőelnökség rendezett meg 6 tárgyból. Első helyezést értek el a kisdobosok közül: Weisz Zsuzsanna, Csenterics Annamária, Jámbor Gerda. A Hámán Kató általános iskola, Orosz nyelv barátai: Barna Krisztina, Lázár Andrea, Molnár Katalin. A Gábor József Általános Iskola; Természetkutatói: Bíró Éva, Erőss György, Szabados Zsolt, Bátho- ri úti Általános Iskola; Társadalomkutatók: Molnár Katalin, Liebhardt Ágota, Szabó Zsuzsanna, Petőfi Sándor általános iskola; Technikusok: Borovits Tamás, Kocsis János, Rédl Nándor, Hámán Kató általános iskola; Képzőművészek: Bóka Szilvia, Báthori úti Általános Iskola; Rák Tibor, Gábor József Általános Iskola, Kurdi Csaba, Petőfi Sándor Általános Iskola. Mélyebb lesz a záporfogó Zivatar, eső és felhőszakadás után nagy mennyiségű víz zúdul le a Naszály hegység lejtős, dombos környékéről. A Csikós József utcai vízgyűjtőben lecsendesítik az áradatot, amely ezután lassan hömpölyög a Duna felé. A városi tanács Kommunális és Költségvetés! Üzemének kotrógépe 5—6 ezer köbméter földet termel ki az idén, mivel a folyamatosan feltöltődő területet 4—5 évenként ki kell tisztítani. Barcza Zsolt felvétele Jegyzet Mennyit ér a szabad idő? A napokban, amikor a miniszteri nyilatkozatból megtudhattuk, hogy rövidesen megkezdik az ötnapos munkahétre való áttérés előkészületeit, gyors felmérést készítettem arról, hogy mit is kezdek majd a szabaddá váló idővel. Az ideális, egyéni és társadalmi szempontból is az lenne, ha az ember gyarapodó szabad óráit pihenésre, művelődésre, vagyis fizikai és szellemi energiáinak újratermelésére fordíthatná. Egyelőre nem valószínű, ■hogy mondjuk a szombati programunk tavasszal és ősszel a turistáskodás, nyáron a strand, télen a színház, hangverseny-látogatás lesz majd, vagy legalábbis nem lesz ez túl gyakori. Helyettük azokra a hétvégi foglalatosságokra kerítünk majd sort, melyek eddig vasárnap délelőttönként foglalták le az időnket. Felosztva a lakás különböző zugait meg a házkörüli tennivalókat, ekkor kerül majd elő a porszívó, ekkor morajlik fel a mosógép motorja, s ilyenkor indulunk a nagyobb heti bevásárlásra. Aztán volt- nincs, mire észrevesszük, oda a szabad szombat, s még vasárnapra is marad majd az intéznivalókból. Mert ami igaz, igaz, nem olyan jók, nem olyan kiterjedtek és olcsók még a különféle szolgáltatások, hogy a napi munka után könnyűszerrel megszabadulhatnánk ettől a nyűgtől. De ne is legyünk maximalisták, mindent egyszerre kívánók. Ha elérkezik az új munkarend időszaka, már az is sokat számít majd, hogy vasárnap kipihenjük a heti és hétvégi fáradalmakat, s nyugodtab- ban kezdhetjük a hetet. Igaz, nem mindenki él majd ezzel sem, mivel az emberek egy része a hét utolsó napjain a mellékessel foglalkozik, s még a hobbikertek tulajdonosainak sem mindegyike hobbiból csinálja ilyenkor amit csinál, hanem pontosan kiszámítja; mennyivel növelheti a jövedelmét. Ilyenkor nem sajnálja a fáradságot, az energiát. Némelyük azt sem bánja, ha hétfSee már nem marad belőle. Rajtuk tehát nem sokat segít majd az ötnapos munkahét, s gondolom, azoknak sem lesz majd újdonság, akik már évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt felvették rá az előleget. A már-már hagyományosnak számító építőipari példa jut az eszembe. Az volt egykor a szólás-mondás az egész éjszakát előzőleg végigvonatozó, városi munkahelyükre visz- szatérő építőmunkások között, hogy hétfőn még a fű sem nő. Persze, a fal se nagyon nőtt, de ezt általában megértéssel kezelték az irányítók. Amikor még szombat délelőtt is divat volt a munka az építkezéseken, délig fokozatosan eltünedeztek az emberek. A többségük legálisan, arra hivatkozva, hogy soká érnek haza. A fizetésért kerülő úton járultak a kisablak mögött üldögélő, megértő pénztároshoz. Ez a gyakorlat a szabad szombatok bevezetése után péntekre tevődött át, s ma már péntek dél táján is néptelenek az építkezések, de van, ahol csütörtökön fejezik be a hetet. A példa olyan ragadós, hogy a nagy szabad szombatokat megelőző péntek déltől kezdve ember legyen a talpán, aki bárhol, bármit is el tudna manapság intézni, s mi tagadás, az úgynevezett munkaszombatokon is igen nyugalmasak közintézményeink. Vagyis félő, hogy az ötnapos munkahetet egyesek majd négy és fél napossá, aztán négynapossá igyekeznek rövidíteni. Erre felkészülve már most kell az ellenszert kitalálni. Tételezzük fel, hogy sikerül olyan jól beosztani a hét többi estéire jutó házkörüli munkát, hogy tényleg szabaddá válik az utolsó két nap. Akkor pedig jut idő, hogy a hivatalos, ügyes-bajos dolgainkat intézzük, nem kell hétközben a főnök körül sürgölődni, hogy engedjen ki — mondjuk —, az OTP-kölcsönt elintézni. Ha viszont minden szolgáltatószférában akkor akarnak szabadnapot tartani, amikor a többség pihen, ha a szórakoztató és művelődési intézmények munkatársai is víkendezni mennek, s csupán ügyeletes kollégáikat hagyva itthon, akkor mit ér majd ez a szabad idő? Dehogyis akarom én őket agyondolgoztatni, dehogyis sajnálom tőlük az ötnapos munkahetet Csupán azon tűnődöm, hogy mi lenne, ha egyes ágazatok dolgozói nem szabad szombatot, hanem egymást váltva szabad hétfőt vagy keddet tartanának. Erről jut az eszembe, hogy vannak vidékek, ahol a hétfőt egykor tréfásan, de mégis okkal, bor- bélyvasárnapnak nevezték. Kovács T. István Már nem sok idő van a bajnokságig Új néven a régi gárda A Gödi TK elmúlt legutóbbi közgyűlésén Gödi Duna- menti Tsz SK névre módosították az egyesület nevét. A közgyűlésen is sok szó esett a A legutóbbi tanácsülésen mutatkozott be a Váci városi Tanács V. B. műszaki osztály új vezetője, Csórt Lajos. Még korai lenne gondjairól, gondolatairól, terveiről beszélni, hiszen csak most ismerkedik a várossal, most tanulmányozza a különböző terveket, igényeket, az anyagi lehetőségeket és a társadalmi erőforrásokat. — Csupán azt kérdeztük meg, hogy milyen impulzusok érték az első napokban azt, akinek olyan elődei voltak Vác építészetében, mint Mátyás király udvari építészei, a XVIII. századbeli Oswald Gáspár, vagy századunk neves tervezője Váczy-Hübschl Kálmán, és a népszerű Dombay Sándor. — Óbudai vagyok, nagyon érdekel a település és a folyó kapcsolata — mondta Csőri Lajos, aki 38 évesen került hasonló beosztásból Balassagyarmatról városunkba. Nem teljesen ismeretlen előttem Vác, mert átutazóban már megismerkedtem vele, és már akkor megszerettem történélA hagyományokat őrizve Megmutatni régi értékeinket mi nevezetességeit, csodálatos földrajzi fekvését, melyet az itt lakók talán nem is értékelnek annyira, mint a kíváncsi idegen. Mindig sajnáltam, hogy az átutazók a régi városmagból és a gombamódra épült új lakótelepekből semmit sem látnak. Fölmerült a jelzőtáblák felállítása, mely parkolóhelyek, műemlékhelyek, áruházak felé mutatnának. Helyes elképzelés volt, hogy a város, mely a XVIII. században szinte a Dunának hátat fordítva fejlődött, most az ifjúsági park építésével kitárulkozzék a folyam irányába. Az ifjúsági park építésére a Dunakanyar Intéző Bizottság, új nevén a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság az eddigi évenkénti 500 ezer forint helyett idén egymillió forintot utalt át a városnak. Helyes lenne jobban megmutatni régi értéseinket' Például a Géza király téren kialakítandó romkertet is. Helyes lenne mégjobban kihasználni a város zöldterületeit, az országban most az elsők között vagyunk. Természetesen mindezek megvalósítása anyagi kihatással járnak, s a keretek adottak. Tovább kell fejleszteni a munkáslakás-akciókat. Az új osztályvezetőtől jövet úgy érzem, hogy pár nap alatt is megismerte Vác varázsát, a Börzsöny kapuját, szívóhatását két megyére is. Tudja hogy itt van Európa legszebb hangzás^ orgonája, az ország egyik leghíresebb énekkara, a megyei legkorszerűbb művelődési központja, kórháza, legszebb könyvtára. Ismeri az utak minőségét, a köztisztaság jelenlegi helyzetét, sőt a deákvári gázvezeték építésének huzavonáját. Vállán viseli már a terhet, a váciak műszaki gondjait, óhajait. Mészáros Gyula megyei I. osztályban szeret labdarúgókról. Nincs már s< idő, hiszen a bajnokság fe. ruár 15-én indult: a gödit Sülysáp együttesét fogadják. Az előkészületekről a csa pat edzője Liebhard Józse adott tájékoztatást. Az edz<. megfelelőnek tartja a felkészülést, hiszen január 11-e óta heti 4 edzéssel készültek. A játékosok különösen kitettek magukért. Az őszi legjobb Mudri máris kiemelkedő formában van. Az erőnléttel sem lesz baj — mondta Liebhard József. Az első bajnoki mérkőzésen a csapatrészek további jelentős javulását várom. Gond is akad. Az előkészületi mérkőzéseken 3 vereség volt, s csak egy döntetlen. Igaz, minden mérkőzést idegenben játszottak. Többek között a Váci Izzótól kaptak ki 3-2-re. Veszteség, hogy Horváth Béla abbahagyta a játékot. Nyári pedig katonai szolgálatra vonul be. Gere sincs rendben, nem rég jött ki a kórházból. Az edző ennek ellenére bizakodó. Mst már minden a játékosokon múlik. A csapat új névvel, de remélhetőleg a régi lelkesedéssel fog küzdeni azért, hogy a bajnoki tabellán előbbre lépjen. Nyitrai József ISSN BISS-MW (VAot Hírlap)