Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

1981. FEBRUAR 24., KEDD Ufíri, OP LEON YID BREISN YE V EL 6A DÓI BES1ÉDE dő reaktorokat. És természetesen az élet megköveteli az elvileg új ener­giaforrások felkutatását, beleértve a termonukleáris energetika alapjai­nak létrehozását. Elsődleges fontosságú gazdasági és politikai feladatként szeretném kiemelni a szibériai földgázkiter­melés gyors növelését. Azt várjuk, hogy ennek megvaló­sításában, csakúgy, mint az atom- energetika fejlesztésében, részt vesz­nek az érdekelt szocialista orszá­gok. Külön kitért a szónok a szállítás munkájára. Az itt felhalmozódott problémák komolysága és aránya miatt arra a következtetésre jutot­tunk — mondta —, hogy ezek csak hosszú távú komplex program alap­ján oldhatók meg. Ilyen program kidolgozását tervbe vettük. A prog­ram magában foglalja majd a szál­lítás valamennyi ágazata — a vas­úti, a közúti, a légi, a tengeri és a folyami szállítás, valamint a csőve­zetékes szállítás — összehangolását és fejlesztését. Az intenzív gazdálkodás, a haté­konyság fokozása mindenekelőtt annyit jelent, hogy a termelés ered­ményei gyorsabban növekedjenek, mint a ráfordítások, hogy viszony­lag kisebb erőforrásokat vonva be a termelésbe, .többet tudjunk elér­ni. E feladat megoldásának kell alá­rendelni a tervezést, a tudományos­technikai és a szerkezeti politikát. A kongresszus küldöttei meg­hallgatják és megvitatják Nyikolaj Tyihonov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének előadói beszédét a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésének jő irányai­ról az 1981—1985. évekre és az 1990- ig terjedő időszakra. Brezsnyev né­hány elvi jellegű elképzelést fej­tett ki a továbbiakban a jövendő gazdaságpolitika szempontjából. Rámutatott: a szovjet gazdaság­ban valóban óriási erőforrásokat vontak be a termelésbe. A Szovjet­unió az első helyre került világ- viszonylatban számos fontos ter­mékfajta gyártásában, köztük a kő­olaj, az acél, a cement és a műtrá­gya, a búza és a gyapot, a távolsá­gi villamos- és dízelmozdonyok elő­állításában. A világ legnagyobb szerszámgépparkjával rendelkezik. Túlszárnyalta a többi országot a mérnökök számát tekintve. Sok mindenre büszke lehet. A büszkesé­get azonban állandóan magas fokú felelősségtudatnak kell kísérnie — mutatott rá az SZKP főtitkára. Miután a legjobb nemzetközi mu­tatókhoz viszonyítva, mi több nyersanyagot és energiát használunk gazdaságirányításit kell a megszo­kott formákhoz igazítani, hanem el­lenkezőleg, a formákat a változó gazdasági feladatokhoz. Mozgósítani kell az egész társadalom alkotókész­ségét. Beszédének befejező részében az SZKP KB főtitkára a szovjet társa­dalom szociális, politikai és* szelle­mi fejlődésével, valamint a párt eb­ből adódó feladataival foglalkozott. Megállapította, hogy a hetvenes- években folytatódott a szovjet tár­sadalom valamennyi osztályának és társadalmi csoportjának közeledése, fokozódott a munkásosztály szerepe, mélyreható változások történtek a kolhozparasztság életében, gyarapo­dott az értelmiség létszáma. A fej­lett szocializmus keretei között megy végbe a társadalom osztály nélküli szerkezetének kialakulása. Ez ter­mészetesen új feladatokat állít a társadalompolitika elé. A központi bizottság jelentős fi­gyelmet szentelt a hatékony népes­ségpolitika kidolgozására és meg­valósítására is, az utóbbi időben ki­éleződött népesedési problémák meg­oldására. (Család, fiatal házasok, dolgozó nők, nyugdíjasok.) Szólt a nemzetiségek helyzetéről, és hangsúlyozta, hogy a párt szigo­rúan figyelemmel kíséri a lenini nemzetiségi politika elveinek meg­tartását. Szociális kérdésekre térve beha­tóan foglalkozott az elosztás kérdé­Leonyid Brezsnyev Autón felhív­ta a figyelmet a termelési kapacitá­sok jobb kihasználására, a fokozot­tabb takarékosságra, valamennyi erőforrás ésszerűbb és - hatékonyabb felhasználására. A XI. ötéves tervidőszakban és a nyolcvanas években — mondotta —, a fogyasztás részarányát a nemzeti jövedelemben 1985-re 77,3 százalék­ra tervezzük növelni- Szükséges volt különleges élelmezési program ki­dolgozása is a mezőgazdasági ter­mékek 'termelésének növelésére. A XI. ötéves tervidőszakban 3 millió tonnával akarjuk növelni a húster­melést, és 1985-ben el kell érni az évi 18,2 millió tonnát — mondta. Megállapította, hogy a fő nehéz­ség a takarmányhiány, ezért a terv­időszakban a gabona évi átlagter­melését 238—243 millió tonnára kell növelni, súlyt helyezve a takar­mánygabona-termesztésire. Meg kell javítani a laíkosság ellá­tását számos élelmiszercikkel, növel­ni kell a gyümölcs- és zöldségter­mesztést, meg kell javítani szállítá­sukat, tárolásukat és feldolgozásu­kat. Ez a kolhozok és szovhozok, va­lamint az új gyümölcs- és zöldség­termesztési minisztérium feladata. A szónok felhívta a figyelmet a mezőgazdasági dolgozók erköilcsd és anyagi ösztönzésének fontosságára. Megállapította, ;;‘hogy a szocialista mezőgaZdasá g alapját a kolhozok és a szovhozok képezik. „Ez korántsem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk a személyi tulajdonú háztá­ji gazdaságok lehetőségeit.” Ezért az SZKP KB szükségesnek tartotta, hogy határozatot hozzon a személyi tulajdonú háztáji gazdaságok fejlesz­tését célzó pótintézkedésekről. . A fogyasztói kereslet kielégítésé­ben óriási a jelentősége a helyi kez­deményezéseknek — mutatott rá Brezsnyev, és hangsúlyozta, hogy az SZKP gazdaságpolitikájának ki­induló és végpontja a törődés az emberekkel, szükségleteik \ és igé­nyeik felmérése. Felhívta a figyelmet a fegyelem, a személyi felelősség fontosságára, a terv maradéktalan teljesítésére. „Elterjedt ,az a gyakor­lat, hogy csökkentették a terveket. Ez szétzilálja a gazdaságot, bom- lasztóan hat, felelőtlenségre szoktat” — mondotta. A vezetés rendszerének tökéletesítése nem tűri a konzerva­tivizmust — folytatta —, hanem a seivel; hangsúlyozta, hogy az anya­gi és erkölcsi ösztönzési rendszerben igazságosan és tárgyilagosan érvé­nyesüljön a munka szerinti elosztás elve. „Aki jobban akar élni, többet és jobban kell dolgoznia’’ — han­goztatta a munkakerülőket bírálva. Beszámolt a közoktatás fejlődésé­ről, az egészségügyről, a testnevelés és a sport fejlesztéséről, a művészet és az irodalom nagy eredményeiről. Bírálta az „eszmeietlenség” bizonyos megnyilvánulásait, az itt-ott tapasz­talható világnézeti zűrzavart a mű­vészek körében, és hangsúlyozta, hogy „tevékenyen, elvszerűen kell fellépni azokban az esetekben, ami­kor a szovjet valóságot becsmérlő alkotások látnak napvilágot. Itt kér­lelhetetleneknek kell lennünk. A párt nem volt és nem is lehet kö­zömbös művészetünk eszmei irányát illetően.” A párt ugyanakkor meg­becsüléssel veszi körül, magasrendű alkotói feladatok megoldására ösz­tönzi a művészeket. A szovjet pártvezető méltatta a nemrég elfogadott új alkotmányt és megállapította, hogy szemmel lát­hatóan megélénkült a legfelső ha­talmi szervek tevékenysége. Elisme­réssel szólt a tanácstagok munkájá­ról. A továbbiakban foglalkozott az ország védelmi erejének megszilár­dításával, a szakszervezetek szere­pének növelésével és a párt után­pótlásának, a lenini Komszomolnak a feladataival. A PÁRT IDŐSZERŰ FELADATAIR Külön fejezetet szentelt a párt társadalmi szerepének, megállapítva, hogy a társadalom fejlődésével együtt növekszik, erősödik és válik edzettebbé a kommunisták pártja. A beszámolási időszakban az SZKP taglétszáma 1,8 millió fővel gyara­podott; jelenleg a pártnak 17 mil­lió 480 ezer tagja van. A tagság 43,4 százaléka munkás, 12,8 százaléka kolhoztag és 43,8 százaléka a műsza­ki, tudományos és alkotó értelmiség képviselője. Részletesen foglalkozott Brezsnyev a pártépítés időszerű kérdéseivel, az ideológiai-politikai nevelőmunka ja­vításának feladataival, felhívta a figyelmet a marxista-leninista elmé­lét alkotó fejlesztésének fontosságá­ra. Megállapította azt is, hogy az SZKP jelenlegi programja helyesen tükrözi ugyan a társadalmi fej­lődés törvényszerűségeit, de elfoga­dása óta már húsz év telt el, ezért e program átdolgozására van szük­ség. Ennek értelmében javasolta ä program szükséges módosítását és kiegészítését. „Ha ez a javaslat tá­mogatásra talál a küldötteknél, ak­kor meg lehetne bízni a központi bizottságot az SZKP programja új megfogalmazásának előkészítésével.” MINDEN ÖTÉVES TERV KÖZELEBB VISZ A KOMMUNIZMUSHOZ A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG VASÁRNAPI PROGRAMJA KOSZORÚZÁS A LENIN-MA UZÓLEUMBAN C7KP XXVI koneresszusa alkalmából a szovjet fővárosban tartózkodó magyar pártküldöttség vasárnap megtekintette „A kommunizmust építjük” című kiállítást. Képünkön: a Kádár János vezette magyar küldöttséget Nyikolaj Ponomarjov, a Szovjet Képzőművészeti Szövetség elnöke (jobbra, szemüveggel) kalauzolta a kiáUitáson A kommunizmust építjük című, az SZKP XXVI. kongresszusa tisz­teletére rendezett képzőművészeti tárlatot tekintette meg vasárnap délelőtt a Moszkvai Központi Kiál­lítási Csarnokban az MSZMP Köz­ponti Bizottságának küldöttsége: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a dele­gáció vezetője, Lázár György, a Po­litikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a Központi Bizottság osz­tályvezetője és Szűrős Mátyás, ha­zánk moszkvai nagykövete, az MSZMP KB tagjai. A pártküldöttséget a tárlatlátoga­tásra elkísérte Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagyköve­te és Borisz Gosztyev, az SZKP KB osztályvezetője, az SZKP KB tag­jai. A vendégeket Jurij Barabas, a Szovjetunió kulturális miniszteré­nek első helyettese, a Szovjet Kép­zőművészeti Szövetség több vezető­je fogadta. A kiállitás az elmúlt öt esztendő, az SZKP XXV. kongresszusa óta eltelt időszak művészi termését tár­ja a látogatók elé. A mintegy más­fél ezer alkotást bemutató tárlaton Nyikolaj Ponomarjov, a Szovjet Képzőművészeti Szövetség elnöke kalauzolta a pártküldöttséget. Kádár János és a delegáció tagjai hosz- szan időztek a Szovjetunió vala­mennyi köztársaságának művésze­tét szemléltető, napjaink különféle stílusirányzataiban fogant alkotá­sok — festmények, szobrok, gobe­linek, üvegtárgyak, porcelánok, pla­kátok — előtt, amelyek sokoldalúan mutatják be a szovjet nép hősi har­cait, építő munkáját, a szovjet em­berek életét. Az egy órát meghaladó látogatás végén Kádár János örömét fejezte ki, hogy megismerkedhetett a Szov­jetunió képzőművészeinek legújabb alkotásaival, s elismeréssel nyilat­kozott a látottakról. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amely Kádár Já­nosnak, a KB első titkárának ve­zetésével érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen az SZKP XXVI. kong­resszusán, vasárnap délután a Vö­rös téren megkoszorúzta a Lenin- mauzóleumot. Az élővirág-koszorú vörös és piros-fehér-zöld szalagjain magyar és orosz nyelven ez a fel­irat olvasható: A halhatatlan Le­ninnek — az MSZMP KB küldött­sége. A koszorúzásnál szovjet részről megjelent Leonyid Szmirnov, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió, ma­gyarországi nagykövete, Borisz Gosz­tyev, az SZKP KB osztályvezetője, az SZKP KB tagjai, Oleg Rahma- nyin, az SZKP, KB osztályvezető­helyettese, a KB póttagja. Jelen voltak a moszkvai magyar nagykövetség és más magyar kül­képviseletek vezetői. feladatokat kell megoldanunk, de mi megoldjuk őket, feltétlenül meg­oldjuk. Igen, a szovjet emberek magabiz­tosan tekintenek a jövőbe. De de­rűlátásuk nem a sors kegyeltjeinek önbizalma. Népünk tudja, hogy mindent, amivel rendelkezik, saját munkájával teremtett meg, saját vé­rével védett meg. És mi azért va­gyunk derűlátók, mart bízunk orszá­gunkban, népünkben. Mi azárt va­gyunk optimisták, mert bízunk pár­tunkban, tudjuk, hogy a párt által kijelölt út az egyetlen helyes út!” — fejezte be előadói beszédét az SZKP KB főititkára. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A KONGRESSZUS ELSŐ MUNKANAPJÁRÓL Az SZKP XXVI. kongresszusának első munkanapjáról hétfőn délután Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya ve­zetőjének első helyettese és Leonyid Zamjatyin, a központi bizott­ság nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője adott tájékozta­tást a sajtóközpontban a szovjet és külföldi újságíróknak. Leonyid Zamjatyin elsősorban Leonyid Brezsnyev beszédének külpolitikai megállapításaival foglalkozott. Felhívta a figyelmet az SZKP KB főtitkára által előterjesztett új békejavaslatokra, rámu­tatva arra, hogy ezek szerves folytatását képezik az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán kidolgozott békeprogramnak. Nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió békejobbot nyújt a világ va­lamennyi országának, s csupán ezektől az országoktól függ, hogy készek-e elfogadni azt, készek-e az együttműködésre a világbéke megóvása érdekében. A Szovjetunió nem keresi az ellenségeket, nem törekszik a nemzetközi ellentétek kiélezésére. Fő céljának elérésé­hez, a háborús veszély elhárításához barátokra, partnerekre van szüksége. A beszámoló belpolitikai részéből Zamjatyin kiemelte, hogy a XXV. kongresszus helyesen határozta meg a Szovjetunió társadal­mi fejlődésének fő irányait, s az általa kijelölt valamennyi fő fel­adatot sikerült teljes egészében végrehajtani. Rámutatott arra, hogy az SZKP gazdasági stratégiájának középpontjában továbbra is a szovjet emberek életszínvonaláftak szakadatlan emelése áll. Vagyim Zaglagyin arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán minden korábbinál nagyobb számban vannak jelen a kommunista és munkáspártok képviselői. A szovjet kommunisták vezető fórumán 109 ország 123 pártjának küldöttsége vesz részt. A szocialista országokból 12 kommunista párt, a fejlett tőkés országokból 24, Ázsiából és Óceániából 27, Afrikából 31, La­tin-Amerikából 29 kommunista és munkáspárt küldöttei vannak je­len. Kérdésekre válaszolva Leonyid Zamjatyin elmondta, hogy Leo­nyid Brezsnyev összesen 3 óra 40 perces beszédéből a szovjet tele­vízió is részleteket közvetített. I fel a megtermelt nemzeti jövedelem egy-egy egységére, a már meglévő erőforrásokból sokkal több végter­méket is lehetne gyártani. Az egész gazdaság sikerei nagy mértékben függnek majd a kitermelő ipar ha­tékonyságának fokozásától. Pótol­hatatlan .kincsekről van szó. Helyest, gazdaságos felhasználásukért a leen­dő nemzedékek előtt is felelősséget viselünk. A KIINDULÓ- ÉS TÖRŐDÉS AZ EMB A kongresszuson — hangsúlyozta végül — meg kell vitatni a párt, az ország terveit a. XI. ötéves terv­időszakra, és távolabb tekintve, az 1990-es évekig. „Attól, amit ezek­ben a napokban elhatároztunk, nagy­mértékben függ majd hazánk arcu­lata a XX. század végén, a harmadik évezred küszöbén.” „Magasztos célunk: a kommuniz­mus. És mindegyik munikasiker, a hősi tettek mindegyik éve, mind­egyik ötéves terv közelebb visz ben­nünket ehhez a célhoz. Ebből a szempontból méri fel pártunk az előttünk álló öt évet is. Sok tenni­valónk van még. Nagy, bonyolult

Next

/
Oldalképek
Tartalom