Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

DÖLLÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1981. FEBRUAR 22., VASÁRNAP Eredményes időszak Második helyen a tangazdaság Rekordhozamok a termelési rendszerben Ha pusztán a számadatokat néznénk, közülük is csak a leg­fontosabbakat, azok is azt jel­zik. hogy a Gödöllői Búza- Borsó Termelési Rendszer a tavalyi évvel együtt eredmé­nyes időszakot tudhat magáé­nak az ötödik ötéves tervben végzett szervező, termelésirá­nyító munkájával. Annak idején, 1975-ben, ami­kor a termelési rendszer meg­alakult, elsősorban a Pest,. il­letve a Nógrád megyei terme­lőszövetkezetek és állami gaz­daságok társultak a gödöllői Tangazdaság kezdeményezésé­re hozzájuk. Ma már több mint hatvan gazdaság 50 ezer hek­tár földjén folyó termelését in­tegrálják az említetteken kí­vül Borsod, Heves, Szolnok és Veszprém megyékben. Irányítási tapasztalatok — Azt is mondhatjuk, hogy a búza termesztésének rend­szerbe szervezését csaknem az egész Észak-Magyarországra kiterjesztette a GBBR, míg a zöld- és a magborsóét, különö­sen a feldolgozás tekintetében majdnem az egész országban végzik — tájékoztat dr. Pus­kás Attila, a gesztor, az ‘ ATE Tangazdaság igazgatója. — A zöldborsó országos vetésterü­letének egynegyede, a magbor­sónak tizenöt százaléka tarto­zik termelési rendszerünkhöz. — Az ATE Tangazdasága ko­rábban is, most is felhasznál­ja azt a sokrétű tapasztalatot rendszerünk irányításában, amelyet az évek során szer­zett a dombvidéki gazdálko­dásiban — veszi át a szót Mli- narics József, a GBBR mun­kájának közvetlen irányítója. — Éppen ezeknek a tapasztala­toknak az átadása, az elfogad­tatása tetté lehetővé, s persze nem utolsósorban a partner­gazdaságok vezetőinek és más szakembereinek jó hozzáállása, hogy a rendszerünkbe vont te­rületeken a termelési eredmé­nyek egyre jobbak lettek. — Nem számítom természe- tesep ide például az 1979-es esztendőt, amikor a legjobb akarat mellett sem sikerült jó évet zárná, hiszen az időjárás éppen a mi termelési rend­szerünk két fő növényének, a búzának és a borsónak csep­pet sem kedvezett- Tavaly vi­szont újra rekordtermést ér­tünk el, egyes tangazdasá­gaink pedig jóval az országos átlag fölött termeltek. Büszkeségeink A Gödöllői Búza-Borsó Ter­melési Rendszerben tavaly 38 gazdaság 30 ezer 400 hektáron takarított be őszi búzát. Az egy hektárról lehozott termés átlagosan 4,79 tonna volt. (Hadd jegyezzük itt meg, hogy a tizennégy Pest megyei tan­gazdaság a rendszeres átlagán felüli 4,97 tonnás búzatermést ért el.) A gazdasági rekordot a Jász­berényi ÁG tudhatja magáé­nak, ahol 5,02 tonna búzát ta­karítottak be hektáronként, s mert ugyancsak a tények igazolják, hadd legyünk büsz­kék a mi, járási, illetve me­gyei gazdaságainkra is. A tan­gazdaságra például amely eb­ben a rangsorban a második: nem is kis területen, hanem 2 ezer 68 hektár átlagában 5.01 tonnát termelt egy hektáron. Alig maradt le ettől az or­szágos rekord fölötti ^nennyi- ságet produkáló pilisi Arany­kalász, a vácszcntlászlói Zöld­mező, az albertirsai Szabad­ság, a kosdi .Lenin, a kiskun- lacházi Feres, a kisnémedi Aranykalász és az ikladi Gal­ga-parti Tsz, amelyek átlagai a hektáronkénti 5,75 és 4,84 tonna között voltak. Jobb fajtákkal Ami szintén figyelemre méltó: a rekorderek többsége okosan vaigy így is mondhat­juk, szakszerűen bánt a ter­meléshez használt anyagokkal. A tangazdaság, amely a’ rend­szerben a legnagyobb terüle­ten termelte a búzát, a leg­kevesebb műtrágyát használta fel egy mázsa búzára. > Szólni kell természetesen árokról a gazdaságokról is, amelyek a rendszer élenjá­rói, illetve középmezőnye alatt termeltek tavaly. Az ő kedve­zőtlenebb tapasztalatai, de a többieké is bizonyítja, hogy a GBBR-ben tovább keresik az utat a jobb fajták kivá­lasztásában, s a technológiai fegyelem még erősebb szilár­dításában. Noha. ezt a napok­ban megtartott taggyűlésen el­mondta Könczöl Ferenc, a tú­rái Galgamenti Magyar—Ku­bai Barátság Tsz elnökhelyet­tese, a GBBR ellenőrző bi­zottságának vezetője, hogy a termel ésitechnológiai fegyelem megsértésére egyik gazdaság­ban sem került sor. Ami azért örvendetes, mert nemcsak a gödöllői, de minden termelési rendszer működésé­nek, hatékony munkájának a termelési fegyelem, a szakmai követelmények betartása az egyik tartópillére. Akár ebből a megállapításból is követke­zik, amit többen is hangoz­tattak, hogy a szervezettség ja­vulásának nagy szerepe van a több teaméiben. Ez akkor is föltétien érdemük a rendszer irányítóinak, ágazati, szakmai vezetőinek, nem utolsósorban a dolgozóknak, ha tavaly még az időjárás is újra kegyeibe fogadta a búza- és borsóter- melőket. F, I. Dány Sertés után nyúl A korábbi években elsősor­ban a sertéshizlalás jelentett nagyobb elfoglaltságot a dányi háztáji gazdaságokban. Egy ideje azonban a szarvasmarha­tartás, most újabban pedig a nyúltenyésztés iránti érdeklő­dés is növekszik. Mindezt a helyi Magvető Termelőszö­vetkezetben is idejekorán fel­ismerték, s hatékony segítsé­get igyekeznek nyújtani a háztáji gazdaságoknak, akik­nek nagy része természete­sen a szövetkezetben dolgozik. Kis ki nyer ma Lemezhaügató esték Szikár, szigorú zenész ... címmel lemeáhallgató estéket szerveznek a Juhász Gyula városi-járási könyvtárban, Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából. Az összejövetelek májusig tarta­nak, mindig a hónap utolsó hétfőjén. Az első alkalommal hétfőn, február 23-án 18 órai kezdettel..,, minden nép zené­je szép és összefér rokonként . •. a mottója a Bartók és a népzene című előadásnak, amelyen a muzsika értelmezé­sében Halmos Erika zeneisko­lai tanár lesz as érdeklődők segítségéire. A lemezhallgatás után a rádióműsor analógiájára meg­rendezik a könyvtári kis ki nyer ma vetélkedőt. A helye­sen válaszolóik hanglemezt kapnak jutalmul. A szecesszió állandó kiállítása Felhívás olvasóinkhoz Örömmel adunk hírt arról, hogy tavasszal megnyílik vá­rosunkban a gödöllői művész­telepet bemutató állandó kiál­lítás, amely méltó emléket ál­lít a szecesszió legjelentősebb magyar műhelyének és mes­tereinek, olyan helyet biztosít Gödöllőnek képző- és ipar- művészeti kultúránk nagy ha­gyományainak feltárásában, amelynek szerepét, jelentősé­gét országos, sőt nemzetközi szempontból is figyelemre méltónak lehet tekinteni. Ennek tudatiban készülünk a nagy eseményre. A kiállítás megnyitása nemcsak a szakma, az egész magyar kulturális élet, hanem minden bi­zonnyal azoknak is ünnepe lesz, akiket személyes kapcso­latok, emlékek fűznek az egy­kor itt alkotó művészhez. Az elmúlt évek munkájával, a városi, megyei és országos szervek jelentős támogatásá­val, úgy tűnik, sikerült meg­alapozni azt a jogos és mind többek által képviselt törek­vést, hogy az olyan időszaki kiállítások mellett, amilyeneket Kecskeméten, Veszprémben vagy nemegyszer külföldön is rendeztek, legyen állandó ki­állítása a gödöllői telep művé­szeinek, méghozzá éppen ott, ahol éltek és alkottak. A város patinás műemléke, a volt Hamvay-kúria, az úgy­nevezett moziiskola épületében kialakított négy új kiállító- teremben, a Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti és a Néprajzi Múzeum által ren­delkezésünkre bocsátott és a vásárlások, adományozások ré­vén birtokunkba került alko­tások minden eddiginél telje­sebb képet adnak majd a Kö­rösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor körül kialakult koló­nia művészeinek sokirányú munkásságáról. Ennek a programnak sike­res, minden reményt beváltó megvalósítása további erőfe­szítéseket - kíván. Ehhez — a, már kapott hivatalos támoga­táson kívül. — kérnünk kell mindázok pártfogását, akik ügyünket a magukénak érzik. Bízunk abban, hogy az a kö­zösségi szellem, amit a gödöl­lői művészek képviseltek, most is jíözös cselekvésre késztet és a széles körű 'összefogás révén valóban közkinccsé, hatóerővé válhat a?, amit és amiért al­kottak. Hegedűs László, dr. Dénes Jenő, Gády Lajos és a család­tagok, ismerősök sok értékes adománya már eddig is szá­mottevő- hozzájárulást jelen­tett a kiállítás tervezett szín­vonalú létrehozásához. A segí­tőkészség tapasztalt sokféle megnyilvánulása feljogosít ár­ra a reményre, hogy felhívá­sunk megértő fogadtatásra ta­lál Gödöllő lakosságának min­den rétegében. A kiállítást előkészítő opera­tív bizottság — Benedek János tanácselnök, Barkóczi István művelődési osztályvezető, Dé­kán Antal nyugdíjas iskola- igazgató, Kecskés József mű­velődésiház-igazgató, Körösfői László tanár, Remsey Gábor festőművész, Szekeres Erzsé­bet szőnyegszövőművész, Polo­ny i Péter gyűjtemény vezető, — nevében a Gödöllői Hírlap ol­vasóit is megkérjük arra, szí­veskedjenek tájékoztatni min­ket arról, hogy a család vagy az ismerősök birtokában levő művek, tárgyak, dokumentu­mok (fényképek, levelek, stb.) közül mit ajánlanának intéz­ményünknek — ajándékként, tartós kölcsönzésre vagy meg­vételre — annak érdekében, hogy a kiállítás úgy reprezen­tálja a gödöllőiek művészetét, ahogyan azt tőlünk elvárják és magunk is szeretnénk. Szóbeli vagy írásos bejelen­tésüket várja, segítségüket elő­re is köszöni: a városi Helytörténeti Gyűjtemény Gödöllői síelnek A Magyar Agrártudományi Egyesület növénytermesztési társasága tisztújító küldött- gyűlést tartott, amelyen a tár­saság elnökévé dr. Szabó Jó­zsefet, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat vezérigaz­gatóját választották meg. A növénytermesztési társaság al- elnöke lett dr. Lőrincz József, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára. _______ Kö zművelődés A közművelődési bizottság újjászervezését tervezik Ver- segen. A község kulturális éle­tének fellendítéséire hívatott társadalmi testület működését eddig jobbára az -gátolta, hogy az élére nem találtak olyan lelkes., rátermett vezetőt, aki magával tudta volna ragadni a többieket- Pedig a bizottság hivatását nehezen pótolhatják egyéni kezdeményezések. Kispályás teremtorna A hét végén kezdődik s öt fordulója március 22-ig tart az a kispályás labdarúgó-terem­torna, amelyet a városi-járási testnevelési és sportfelügyelő­ség és a járási labdarúgó-szö­vetség hirdetett meg a gödöl­lői kispályás labdarúgó-baj­nokságban korábban kiemel­kedő eredményeket elért csa­patok számára. A torna győz­tese elnyeri a Gödöllő Téli Kupa bajnoki címet. A kiírás értelmében az a csapat, ame­lyik három egymást követő évben bajnok lesz, végleg a vitrinébe teheti a trófeát. A torna helyszíne a Karikás Frigyes általános iskola Lég­szesz utcai tornacsarnoka s a szabályok a szokásosak. A kupát a kispályás labdarúgás intéző bizottsága irányítja, amely. megejtette a sorsolást. Az első ízben kiírt téli -kupá­ra hat csapat nevezhetett. A ma, vasárnap rendezendő első forduló párosítása és a kezdési időpontok: Barátság—Veresegyház (14), AFE Gm—Ganz SZB (15.10), Vízmű—Áfész (16.20). Városi moziműsor Vasárnap: A cárlány és a hét dalia. Színes, szovjet me­sefilm. Csak 4 órakor. A világ rendje és biztonsa­ga. Színes, szinkronizált, fran­cia krimi, 6 és 8 órakor. Hétfőn: Osceola. Színes, szinkronizált NDK—^bolgár- kubai kalandfi-lm. Csak 4 óra­kor. Fáraó, I—II. Színes, törté­nelmi film. Csak 6 órakor. Tanácskozott a GEAC Fél munkanapnál tovább, több mint négy óra hosszat tartott a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Atlétikai Cluhjának . idei közgyűlése, amelyen az elnök, dr. Bánhá­zi Jáiíos azámölt'bé :áz uíöBfei négy évben végzett munkáról. Elmondta, hogy jó kapcsolato­kat alakítottak ki az alsó- és középfokú tanintézetekkel. Olyan módszereket dolgoztak ki és vezettek be, amelyekkel hatékonyan, irányíthatták a sportegyesületet. A szakosztályok életéről szólva megállapította, hogy az atlétika a legeredményesebb egyetemi sportág, művelői kö­zül egynek van nemzetközi minősítése, háromnak első osztályú, s ők természetesen a válogatottnak is tagjai. Az utánpótlás-nevelésben Kirchof- fer József érdemeit emelte ki, akinek a csoportjából az idén várhatóan újabb minősített versenyzők kerülnek ki. A másik kiemelt szakosz­Szokása szerint monoton zakatolásba kezd a HÉV-ko- csi, amikor elindűlunk az Erzsébet parki megállóból Bu­dapest felé. Minden sínössze- eresztésnél kattognak a kere­kék. Ahogy gyorsul a szerel­vény, úgy sűrűsödnek, majd szinte egymásba olvadnak ezek a hangok. A kényelmes, hc&z- szú kocsik persze nem ráznak annyira, mint 'mondjuk a ré­gi tizennyolcas vagy ötvenki- lences villamosok, de annyira igen, hogy halkan feltegyem magamban a kérdést: vajon ezen a vasúton miért nem alkalmazzák már a csendesí­tett vágányokat. Míg ezen töprengek látom, a velem szemben ülő idősebb hölgy kötöget. Szorgalmasan teszi dolgát, ám ha olykor föl­néz, látom, nem venné zokon, ha beszélgető partnert talál­na bennem ezen a háromne­gyed órás úton. Gyorsan tisz­tázzuk hát, melyikünk, merre, mi célból utazik Pestre, majd arra a pár sorra mutatva, amit közben megkötött mond­ja: Ez már az ujja a pulóver­nek, amit az uramnak kotok. Látszik, tevékeny asszony le­hetett, mindig, mert közben az is kiderül.' hogy néhány éve nyu gd íj as. A hogyan telnek a naojai kérdésre piciny sóhaja, majd az e!égedettsé°ét.' kifejező sza­vai a válasz. S látom, ha most, mjnt . mondja. könnyebben megy a sorsa, gondolatai azért visszatérnek a munkához, ah­Harminc helyesírási hiba utódaim, akiknek alig volt két-hároméves gyakorlata, mennyit kaptak akkor? Két- ezer-nyolc&zázat meg kéteaer- kilencszázat. — Tulajdonképpen ez már nem is izgatott annyira, ké­sőbb aztán alkalmam volt be­tekinteni munkájukba. Nem mondom én, hogy nem szeret­tem utódaimat, s azt sem, hogy talán tipikus az esetük, de mivel hallottam a régi főnö­kömtől, hogy nagyon hiány­zóm. hiányzik a munkám, puszta kíváncsiságiból megnéz­tem, hogyan is dolgoznak. Ha hiszi, ha nem, én megszámol­tam: az egyiknek az írásában egyetlen oldalon harmincnál több helyesírási meg gépelési hibát találtam. S ez, uram, néhány éves gyakorlat után. mar nem azon -múlott, hogy az. iskolában, vágy a tanfolya­mon. ahol a gyors- gépírást tanulták, ne nevelték volna őket a jobb munkára .... «« • Az Örs vezér térre érve las­san, méltóságteljesen gördül be a HÉV-szerelvény. A kere­kek monoton kattogása egyre ritkuló lett, .majd a féklevegő hangja hallatszott alattunk. Megálltunk. Ügy" tűnt, a tör­ténet felett mindketten újra elgondolko ’tunk, aztán mind- egyikőnk a metróra szállt. Ott már nem folytattuk ezt a dis­kurzust.. Jólesett másról be­szélgetni. Fehér István tály az öttusázóké. Mivel a felnőtt csapatnák az edzéshez nincsenek meg a feltételek, az utóbbi években az utánpótlás­nevelést tekintették fő felada­tuknak. Ugyanez vonatkozik -a Vivó's'zakósztályra is: Közülük is több aranyjelvényes spor­toló került ki. A lovasszakosz­tálynak olyan, nagy a népsze­rűsége, hogy nem minden je­lentkezőt tudnak fölvenni. Eredményesen szerepelnek a súlyemelők is, noha ide nem tódulnak a hallgatók, s akik mégis ezt választják, nem rendelkeznek a megfelelő elő­képzettséggel. A labdás szakosztályok kö­zül a kosarasok szerepelnek a legmagasabb osztályban, az NB II-ben, ahol á középme­zőnyben végeztek az őszi idényben- A lcézilabdások kies­tek a megyei bajnokságból és jelenleg edzőjük sincs. Megerősödött az elmúlt cik­lusban a tájfutók szakosztálya, amelyben hallgatók és egyetemi dolgozók versenyeznek. Növe­kedett a természetjárók lét­száma is. Nagy gondot fordít az egye­temi klub a tömegsportra. A tömegsportbizottság egész év­ben' megfelelő feltételeket te­remt a mozgáshoz, illetve a versenyzéshez mindazoknak, akik nem igazolt tagjai vala­melyik szakosztálynak. A számvizsgáló bizottság és a gazdasági felelős jelentése után munkához látott a jelölő bizottság és javaslatára a köz­gyűlés megválasztotta a 15 ta­gú elnökséget. A GEAC új el­nöke dr. Kocsis Károly, ügy­vezető elnök, dr. Nacsa János, titkára Sári Géza. Végül megszabták a követ­kező négy esztendőre a klub­nak a programját, amelyben rögzítik, hogy az egyesület­nek és a tanszékeknek már most foglalkozniuk kell az épülő sportcsarnok működteté­sének feltételeivel, üzemelésé­vel. Rendeltetésszerű haszná­latára idejében fel kell ké­szülni. Elhatározták, hogy nö­velik a pártoló tagságot, s ezáltal a saját bevételi for­rást is. A sportcsarnok külön­ben előreláthatólag a jövő év második felében készül el. és 50 millió' forintba kerül. Ter­mészetesen ezt a létesítményt nemcsak az egyetemisták, ha­nem a városiak is használhat­ják majd. • Cs. J. ISSN 013.1-mi ICSMÍlllfil Hírlap) 4 * íyemen is, ahol egy-két dolog végleg 'kiborított napról napra. Hetenként, kéthetenként volt lehetőségünk az írószerek: géppapírok, stencilek, ragasz­tók, ceruzák, radírok és ki tudja még mi minden igény­lésére. Én, a kis csoportunk­nak az- igényével mentem ilyenkor, miután előre összeír­tam, mik a legszükségesebbek. Erre íjii történt? Képzelje, ma­ga a-kiadó tukmált volna rám annyi papírt, amennyi nem is kellett volna. A többiek meg­mosolyogtak, hogy én milyen keveset viszek. Dehát minek hordtam volna annál többet, mint amennyi éppen elég volt. Tudja, • régen megszoktam, mennyi kell, s csak azért kér­tem volna, hogy legyen mit pocsékolni? «« — A nyugdíjam? Nem rossz, de lehetne jobb is. Inkább azon- mérgelődök. tépelődok, hogy amikor eljöttem, , nem egy személyt, két lányt .vettek föl a helyemre. Kettőt! Hogyan csinálták? Ezen nem is cső- . dálkoztam volna, öt-hat' éve még ezen a dolgon nem szigo­rítottak. Hanem. tudja, hogy nékem, a harminckét éves , munkaviszoiiyom végén, há­romezer-háromszáz forint- volt a fizetésem?! Mit gondoi, áz hoz, amit harminc évig vég­zett. Elmondani persze sok len­ne a Gödöllőtől Budapestig tartó úton, amit lapasztalt, amit átélt. így most inkább - csak az jutott eskünkbe, hogy a mostani világunk dolgairól, beszéljünk néhány szót. «« — Tudja, nagyon jó, sőt majdnem azt mondhatom üd­vös, hogy egy kicsit m-egxa- ■ nuljunk spórolni. A világért • sem . -akarom azt mon- ‘ dani, hogy kell ez a " mai fiataloknak, meg min­denkinek, hiszen kívánom, hogy ne érj éle meg, amit mi átéltünk, az inflációs idősza­kot, szeretem én őket, de áz nem volna rossz, ha jobban becsülnék, amit elértünk. Né- -r kém, amíg dolgoztam, épperi az volt a legnagyobb mérgen!, különösen az utóbbi . tíz. év­ben, ha veszendőbe menni lát­tam valamit, amikór á kisebb, nagyobb dolgokat pocsékolták — mondja, s látom az arcán; ' hogy ez a. másokra vonatko- ; zó, elítélő és magától elutasí­tó többest nehezen mondta ki, da aztán további fejtpgétésá-' bői kitetszik, miért is. fogal­mazott így. — Titkárnő voltam* sokat gépeltem az utolsó ihunkáne- .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom