Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
Kádár János Moszkvában Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szombaton délután megérkezett Moszkvába a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának február 23- án kezdődő XXVI. kongresz- szusán. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Nép- köztársaság szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozott a küldöttséghez. A pártküldöttség fogadására a szovjet főváros Kijevi pályaudvarán megjelent Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Konsztant\)in Ruszakov, a központi bizottság titkára, Lev Szmirnov, a minisztertanács elnökhelyettese, Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Borisz Gosztyev, az SZKP KB osztályvezetője, az SZKP KB tagjai, Oleg Rahmanyin, az SZKP KB osZ' tályvezető-helyettese, a KB póttagja. Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség el nőké. a SZOT főtitkára az SZKP KB meghívására szombaton. ugyancsak Moszkvába érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusára. Ma: Többet, jobbat értük, a magunk hasznára Beszámolunk a megye Ipari és mezőgazdasági nagyüzemeinek kongresszusi munkaversenyéről. (4—5. oldal) Elfolyik míg vándorol Gondok az iparvágányok körül — Varga Edit cikke. (7. oldal) Könyvek körül kötbérek Egy különleges kereskedelem sajátos problémáival foglalkozik Andai György írása. (8. oldal) Busszal késnek, gyalog beérnek Panaszos levél nyomában Járt Vasvári G. Pál. (8. oldal) Labdaszelídítés - Pasaréttől Lacházáig Kezdődik a tavaszi labdarúgóidény. (11. oldal) A küldöttközgyűlés résztvevőit köszönti Kusza Béla elnökhelyettes. Képünkön, balról jobbra: dr. Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora, dr. Arató András, Dóra Béla és dr. Dobi Ferenc Halmágyi £>éter felvétele Csupán galambexportja révén 716 ezer dollárral járult hozzá az ácsai Vörös Október Tsz, a Columba Gazdasági Társaság gesztora, az ország külkereskedelmi mérlegének javításához 1980-ban, A tavaly egymilliárd 681 millió forint termelési értéket és 166 millió forintos nyereséget elért r A huszonhatodik IV/I inden kommunista és pártmunkás életében a legnagyobb jelentőségű esemény a párt kongresszusa. A marxista—leninista pártok ezen elemzik eredményeiket, a két kongresszus közötti periódus fejleményeit,' s határozzák meg a következő esztendők fő feladatait. A nemzetközi kommunista mozgalom életére, sőt az egész világhelyzetre kétségtelenül óriási hatást gyakorolnak az SZKP kongresszusai. Ez a Szovjetuniónak és kommunista pártjának úttörő szerepével, kivételes lehetőségeivel és tekintélyével függ össze. Lenin pártja vitte győzelemre a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és immár több mint hat évtizede vezeti — a szovjet munkásosztály, a szovjet népek élén — az új társadalom felépítését. Az SZKP Központi Bizottsága olyan időszakban határozott a XXVI. kongresszus összehívásáról, amikor már nagy erőfeszítést követelt a nemzetközi helyzet megjavítását, sőt a stabilizálódást célzó minden lépés. Ez ma is így van: a szélsőséges imperialista körök igyekeznek nyomást gyakorolni a Szovjetunióra és egészében a szocializmus, a haladás pozícióira. Ilyen körülmények közt óriási a jelentősége annak, hogy a Szovjetunió nem hagyja magát eltántorítani a XXIV. és XXV. kongresszuson meghatározott irányvonaltól. A jövőben sem kíméljük erőnket — jelentette ki Leonyid Brezsnyev a Központi Bizottság 1980. júniusi plénumán —, hogy meg- védjük az enyhülést, mindazt a jót, amit a hetvenes évek hoztak azért, hogy a leszerelés irányában fordulatot érjünk el, támogassuk a népeknek a szabad és független fejlődéshez való jogát, megóvjuk és megszilárdítsuk a békét. Ez előrevetíti az SZKP konstruktív, megfontolt, következetes elvi alapon álló politikájának folytatását. A XXVI. kongresszus napirendjén szerepel a tizenegyedik ötéves terv, az SZKP második programja, amely a kommunizmus építésének újabb, nagy gazdasági feladataira összpontosítja a figyelmet. E stratégia legfőbb célja, hogy szüntelenül növeljék az életszínvonalat, s jobb feltételeket teremtsenek a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. E célok megvalósításának alapja: a termelés hatékonyságának további növelése, a munka termelékenységének emelése, a szovjet emberek társadalmi tevékenységének, a munkában tanúsított aktivitásának növekedése. És ez annál jelentősebb, mert a Szovjetunió fejlődésével, gazdasági, tudományos és kulturális sikereivel, politikai, társadalmi, katonai erejének növekedésével izmosodik az egész szocialista közösség, tovább javulnak a béke és a társadalmi haladás esélyei szerte a világon. p z rendkívül átgondolt és megalapozott munkaprogram, ezért nemcsak a szovjet kommunistákat, a szovjet népet lelkesíti és mozgósítja, hanem örömmel és bizakodással tölti el a Szovjetunió minden barátját, a szocializmus minden hívét, köztük a magyar kommunistákat, a magyar népet. Hazánkat, népünket az eszmék és a célok közösségén alapuló mély barátság, testvéri együttműködés, megbonthatatlan szövetségi viszony fűzi a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttei pártunk legjobb kívánságait tolmácsolják az SZKP XXVI. kongresszusának, akkor nemcsak a párt Központi Bizottsága, hanem valamennyi magyar kommunista, az egész magyar nép érzéseit fejezik ki. Az egész, szocializmust építő magyar társadalom nevében kívánnak új, nagy sikereket a szovjet népnek a kommunizmus építésében, eredményes tanácskozást a XXVI. kongresszusnak. közös gazdaság sikereiben fontos szerepet játszott a kezdeményezőkészség, törekvés a sokszínű tevékenységre. A hazai szarvasmarha állomány csökkentését megállítandó, hathatós támogatást nyújtottak a kistermelőknek. Az elmúlt esztendőben már 260 tehenet helyeztek ki a háztájiba. Nem feledkeztek meg természetesen a nagyüzemi tartás korszerűsítéséről sem. A komputeres abrakadagolás segítségével jelentősen — 24 dekára — csökkentették a tejliterenként felhasznált tápot. Egyebek között ezekről, a tsz tavalyi gazdálkodásának fontosabb eseményeiről szá molt be Dóra Béla, az ócsai Vörös Október Tsz elnöke tegnap délelőtt a termelőszövetkezet zárszámadó küldöttgyűlésén. Az eseményen, amelyet az ócsai .művelődési házban rendeztek meg, jelen volt dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei, Bizottságának titkára, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára és Csonka Tibor Pest megyei Tanács/ elnökhelyettese is. A termelés volumenét tekintve az országban a második legnagyQbb szövetkezet a tavalyelőttinél jóval nagyobb mennyiségben járult hozzá a főváros és a megye ellátásához: mintegy hét és félszer tonna zöldséget, a tervezettnél 28 százalékkal több húst és 20 ezer hektoliter tejet adtak a népgazdaságnak. V. B. iskola, bölcsőde épül belőle Kiskunlacházi betonelemekből épül jelenleg Szigetszent- miklóson a 100 személyes óvoda, a 60 személyes bölcsőde és a ráckevei 8 tantermes iskola is. Bozsán Péter felvétele PEST MEGYEi •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM Ara 1,80 forint 1981. FEBRUÁR 22., VASÄRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése AZ V. ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEI SZÁMOKBAN A gazdaságpolitika az V. ötéves terv időszakára, mint legfontosabb feladatot, a társadalmi termelés hatékonyságának gyorsütemű növelését, a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. Ezt a világpiacon a hetvenes évek elején kialakult és tartósnak bizonyuló árarányváltozások, valamint az intenzív gazdasági fejlődésre való áttérés követelményei indokolták. A tervidőszak első éveiben a termelés és a felhasználás viszonylag gyors ütemben emelkedett. Különösen erőteljesen nőtt 1977— 1978-ban a felhalmozás, amely 1978-ban elérte a belföldi felhasználás 30 százalékát. A gazdasági szabályozók ezekben az években nem segítették kielégítően az intenzív fejlődést, a változó külső és belső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. A belföldi felhasználás gyors növekedése a gazdaság egyensúlyának, elsősorban a külső egyensúlynak a romlásával járt. Ez szükségessé tette olyan intézkedések bevezetését, amelyek hatékonyabban segítik elő a fő gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Az 1979. és 1980. évi tervek a gazdasági egyensúly, mindenekelőtt a külső egyensúly javításának adtak elsőbbséget, annak alakulásától tették függővé a növekedés ütemét és az elosztási arányokat. Ezek a tervek a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények javítását jelölték meg másik fő feladatnak. E két követelményhez igazították hozzá a gazdasági szabályozókat, korszerűsítették a gazdaságirányítást és erősítették ezen belül a normativitást. A bevezetett új termelői ármechanizmus célja, hogy jobban, tájékoztassa a gazdálkodó szervezeteket a nemzetközi versenyképesség feltételeiről, az export és import gazdaságosságáról. 1979—1980-ban a tervekben meghatározott fő gazdaságpolitikai célok megvalósultak. A behozatali többlet mindkét évben számottevően mérséklődött, a külkereskedelmi mérleg mind 1979-ben, mind 1980-ban a tervezettnél kedvezőbben alakult. Javult a külgazdasági munka hatékonysága, áz export gazdaságossága. A kivitel vállalatonként és termékenként differenciáltan változott, egyes áruk exportjának jelentős növekedése mellett több kedvezőtlen jövedelmezőségű tennék kivitele csökkent vagy megszűnt. Az újabb jelentős világpiaci áremelkedés ellenére a cserearányok dollárelszámolásokban nem romlottak. Javult az összhang a termelés és a felhasználás között, nagyrészt a belföldi felhasználás csökkenése következtéiben. A csökkenés a felhalmozás tételeinél következett be. Eredményesek voltak az indokolatlanul nagy készletfelhalmozás csökkentésére, valamint a beruházások tervezett keretek között tartására hozott intézkedések. Kevesebb új beruházást kezdtek el és az eszközöket a folyamatban levő beruházásokra összpontosították. Mindezek eredményeként a felhalmozás aránya a belföldi felhasználáson belül 1980-ban 22 százalékra mérséklődött. Kedvező irányú változás kezdődött a munkaerőgazdálkodásban, a munkaerő hatékonyabb kihasználáséban. Javult az összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő létszáma között. Egyes esetekben sor került a korszerű munkaszervezés folytán felszabaduló 'munkaerő átcsoportosítására. Az életszínvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzés is megvalósult. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. A lakosság fogyasztása 1979—1980-ban szerény mértékben tovább emelkedett. Az életkörülményeket javította a lakásállomány növekedése, a lakosság ellátását szolgáló intézmények bővítése. Nőttek a lakosság megtakarításai. A takarék-betétállomány 1980 végén 145 milliárd forint volt, 64 milliáird forinttal több, mint 1975 végén. Fejlődött a termelés műszaki-tudományos bázisa. Tudományos kutatásra öt év alatt több mint 90 milliárd forintot fordítottak, évente átlagosan a nemzeti jövedelem 3,6 százalékát. A fő gazdaságpolitikai célok a termelés és a nemzeti jövedelem előirányzottnál mérsékeltebb növekedése mellett valósultak meg. A nemzeti jövedelem 1980-ban 584 milliárd forint volt, 17 százalékkal több az 1975. évinél. A termelés és felhasználás 1980. évi színvonala, a tervidőszak folyamán szükségessé vált döntések következtében nem érte el az ötéves tervben eredetileg előirányzottat. Az V. ötéves tervidőszak egésze azonban, összehasonlítva a IV. ötéves tervidőszakkal, mind a termelés, mind a felhasználás számottevő növekedését mutatja. A gazdaság főbb mutatói az V. ötéves tervidőszakban 198». év 1975. év 1976—1980. ével; százalékában 1971—1975. évek terv tény százalékában Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem 130—132 117 127 belföldi felhasználása 123—125 109 123 Ipari termelés ÉpítéSi-szerelési 133—135 118 129 tevékenység Mezőgazdasági tér130—133 110 125 mékek termelése Egy lakosra jutó 116—118 a) 112 115 reáljövedelem A lakosság összes 118—120 108 117 fogyasztása 121—123 113,5 120 1976—1980. években összesen terv tény Szocialista szervek beruházása, miliárd Ft 870 924 135 Lakásépítés, 1000 db 430—440 453 103 a) 1976—1930. évek az előző öt év százalékában. Ipar Az ipari termelés 1980-ban 18 százalékkal több volt az öt évvel ezelőttinél. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent és 1980-ban 89 000 fővel, 5,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. A termelés szerkezetével foglalkozó határozat előírta, hogy a szelektív fejlesztés során a hazai adottságoknak megfelelő, versenyképesen termelő ágazatok számottevően fejlődjenek, ugyanakkor egyes korszerűtlen, vagy kevéssé gazdaságosan előállítható termékcsópor- tok, gyártási ágak termelését indokolt esetben meg kell szüntetni. Az ipar termelési szerkezetének átalakítása differenciált fejlődéssel járt, mind az ágazatok, mind a vállalatok, mind pedig a termékek tekintetében. Az ipar fő ágazatai közül öt' év alatt a vegyipar és a vitlamosenergia-ipar növelte legnagyobb mértékben termelését.- Meghaladta az átlagot az építőanyagipar termelésének növekedése is. A gépipar és az élelmiszeripar termelése az ipari átlaghoz hasonló mértékben nőtt. A bányászat, a kohászat és a köny- nyűipar termelése mérsékelten emelkedett. A szocialista ipar termelése ágazatonként 1980. évi tenne- A termelés lés az 1975. évi szerkezete százalékában 1975 1980 Bányászat 105 4,2 3,7 V illamos energia- ipar 132 3,1 3,5 Kohászat 108 10,0 9,1 Gépipar 118 27,0 26,8 Epítőanyagipar 123 3,1 3,2 Vegyipar 139 14,5 17,1 Könnyűipar 111 17,4 16,3 Egyéb ipar 124 1,6 1,6 Élelmiszeripar 117 19,1 18,7 Szocialista ipar összesen 118 100,0 100,0 Az ipari termékek értékesítése öt év alatt 18 százalékkal nőtt. Az értékesítés Ö&szeté- (Folytatás a 2. oldalon.) Számadás és hogyan tovább Százmilliós ötletek ócsán
