Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

Felújítják a dinamókat A kartali Petőfi Tsz-nek jól felszerelt járművillamossági berendezéseket javító műhelye van. Évente mintegy nyolcszáz­ezer forint értékben újítanak fel traktorhoz, tehergépkocsihoz és arató-cséplő géphez dinamókat, generátorokat és önindító­kat a gazdaságnak és más üzemeknek. Képünkön: Pálya János járművillamossági szerelő az elektromos próbapadon dolgozik. Barcza Zsolt felvétele A könyvtárban Természetvédelmi előadás Pest megye környezet- és természetvédelméről tart elő­adást dr. Balázs István, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ter­mészetvédelmi és fagazdálko­dási csoportjának vezetője a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából a járási-városi Ju­hász Gyula Könyvtárban ked­den, február 24-én 17.30-kor. Az előadáson színes diákkal mutatják be természetvédelmi területeinket. Ezután az ér­deklődők elmondhatják ezzel kapcsolatos véleményüket, ész­revételeiket és kérdéseket is feltehetnek az előadónak. Egyidejűleg természetvédelmi szakkönyvekből rendeznek bemutatót. Városi moziműsor A cárlány és a. hét dalia. Színes szovjet mes&film. Csak 4 órakor. A világ rendje és biztonsá­ga. Színes, szinkronizált fran­cia krimi, 6 és 8 órakor. A zord időjárás ellenére Többet érő kevesebb A statisiziükákfban, a tan­könyvekben valamely ország mezőgazdaságának: fejlettségét az egy traktorra eső megmű­velt terület nagyságával is szokás mérni. Ettől a mutató­tól azonban előbb-utóbb el kell .búcsúznunk. A traktor­lépcső kisebb teljesítményű tagjait a legtöbb tsiz-ben sok­kal nagyobb, termelékenyebb, gazdaságosabb berendezésekre cserélik fel. Így lesz a szám- szerint többől, többet érő ke­vesebb». Kötött talaj A jelenséget jól szemlélteti az ikladi Galgaparti Termelő- szövetkezet példája is. Ecker Dániel gépészmérnök szerint a mezőgazdasági munkának majd minden területét gépesí­tették. Ez ma a természetes állapot. A gazdaságos termelés ennél azonban ma már sokkal többet kíván. Például a Rá- ba-Steigereket, és más, a nagy­üzemi körülmények között op­timálisan kihasználható nagy teljesítményű berendezéseket. Az ikladi termelőszövetke­zetben emlékezetesek marad­nak az 1981-es esztendő első napjai. Nem annyira azért, mert a túlnyomórészt alapte­vékenységgel, tehát növény­termesztéssel és állattenyész­téssel foglalkozó tsz-ben a ta­valyi zord időjárás ellenére is tisztes nyereséget hozó eszten­dőt zárnak. A zárszámadó közgyűlés előtti napokban ar­ról is döntött a tagság, hogy a jövőben együtt gazdálkodik a galgamácsai Összefogással. Az új, hatezer hektáros kö­zös gazdaság gépesítési főága- zatvezetőjévé a 28 éves ikladi mérnököt, Ecker Dánielt ne­vezték ki. — A gépesítés területén mi­lyen haszonnal jár az egyesü­lés? — Először is azzal, hogy az eddiginél sokkal jobban sza­kosíthatjuk gépparkunkat. A nagyobb üzemi méretek lehe­tővé teszik a speciális mun­kákra tervezett berendezések optimális kihasználását. Példa lehet a Rába-Steigereké, de talán még szemléletesebb, ha a kötött talajok megművelésé­re kiválóan alkalmas RAU multipiller típust, a Bábolna gépsort említjük. — Tervbe vettük a műtrágya­rakodás gépesítését. Eddig, ha a műtrágyaszóró végzett egy rakománnyal, odagurult a raktárhoz, egy-két óra alatt megrakták, s csak akkor kezd­hette újra a munkát. Óriási veszteség. Most úgynevezett „tranzittartályt” építünk, ahonnan pár perc alatt feltolt- jük a gépei. A gépesítés új útjait járó egyesült tsz a Mezőgép Hess- ton-licence szerint gyártott bá­lázó berendezéseivel váltja ki a kézi munkát. Már csak címszavakban említve: hasonló céllal vásárolnak nagy telje­sítményű szervestrágyaszórót (a szentendrei Kocsigyár ter­mékei, kicserélik a szállítás­ra és műtrágyázásra ma már lassú zetorokait, megfelelő, de sokkal nagyobb “teljesítményű autókra. Drágább célgépek S hogy mindennek hol lát­ják majd a hasznát? Erre vá­laszoljon ismét a Gödöllőn végzett, rangos feladattal meg­bízott fiatal gépészmérnök. — Ma már nemcsak az a cél, hogy többet termeljünk, hanem az is, hogy a lehető legkisebb költséggel. Ezek a célgépek bár drágábban, vég­eredményben a gazdaságosabb termelés feltételeit jelentik. Az új Galgamácsa és Iklad hatá­rában gazdálkodó gazdaság már megengedheti magának, hogy beszerezze őket. GQDpLLOl kScízíu A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1981. FEBRUAR 21., SZOMBAT Igazgató, mint főszervező Pécelen épül az új iskola Ügy kezdtük a beszélgetést Zalavári Lászlóval, a péceli Szemere Pál Általános Iskola igazgatójával, hogy még nem gyanakodtam. Fehér köpenyét, az iskolai iratokat, szobájában a megszokott bútorokat látva fel sem ébredt bennem a gyanú, hogy az igazgatóság csak álca, amely valójában egy a stratégiában, a hadveze­tésben. az irányításban, a cso­portosításban. az átszervezés- oen járatos tábornokot rejt. A beszélgetés végére már nyilvánvalóvá vált a dolog. S ha nem így volna, hamar csődbe jutna az iskola. Sze­rencsére munkatársai többsé­ge, élükön a két igazgatóhe­lyettessel, szintén nem idegen- Kednek e katonai gyakorlat­hoz hasonlatos mindennapi csa­táktól, amit azért vívnak, hogy a nehezen, megteremtett ren­det fenntartsák. Öt épületben Hogy miért a hadi hasonlat? Magyarázatul álljon itt né­hány tény! Az iskolába jelen­leg ezerháromszáznegyvenkét gyerek jár, ehhez hasonló nagyságrendű oktatási intéz­ményt hiába . is keresnénk a _árásban. de még a városban is legfeljebb az egyetem múl­ná felül. A negyven osztály­ból 21 alsós, 19 felsős. Ezen­felül van még tizennégy nap­közis csoport, két kisegítő osz­tály és tanulószoba. A tanári kar 66 tagú, a szakképzettség teljes. Mór emiyi is elég volna ah­hoz, hogy megértsük, miért kell járatosnak lenni Pécelen a haditudmányokban. Hát még ha megpróbáljuk áttekinteni az épületeket, osztálytermeket. Mert ez a legnagyobb nehéz­ség. A harmincnégy terem és politechnikai műhely öt épületben van szeszélyes el­oszlásban. A legnagyobb 10, a legkisebb négy tantermes, s tol­dalékként most épül egy új szárny, amelynek elkészültével viszont lebontanak egy mási­kat. Űjabb stratégiai bűvészmu­tatvány: Zalavári László egy olyan előrejelzést mutat, amely pontosan felméri, hogy az elkövetkező években ho­gyan alakul a gyermeklét­szám. A lényeg: két-három év múlva lesz a csúcs, amikor a mostaninál kétszázzal több lesz az általános iskolai ta­nuló. S mi lesz akkor? Enyhül a zsúfoltság Még mielőtt bárki különle­ges kurzusra iratkozna be a válaszadás érdekében, meg­nyugtatásul elárulhatjuk: a következő évet kell már csak kibírni. S bár túlontúl nagy kényelemről, gondtalanságról két év múlva sem lehet majd szó. de hogy könnyebb lesz a helyzet, az biztos. Várhatóan 1982 szeptemberére elkészül ugyanis a nagyközség új, a vasúton túli részen épülő álta­lános iskolája, amely tizenkét osztály, 3 napközis, egy nagy előadó, két kis műhely és egy tornaterem komplex együttese lesz. A mostani iskolában majdnem teljes a kettes vál­tás. akkor alaposan javíthat­nak ezen a kedvezőtlen ará­nyon is. Közben, talán már idén ősszel, elkészül a régi iskola tornaterme is, rendezik a te­repet, az udvart. De amíg az ú.i iskolát át nem adják, sok­kal több hely nem lesz. Addig marad a szervezés, a bölcs beosztás, a fokozottabb figyel­met igénylő tanári ügyeletes* rendszer. Az oktatási, nevelési sike­rekre most nem térünk ki. Nézzünk meg röviden néhány olvan próbálkozást, ami, s ez sem kevésbé újszerű, túlmu­tat az iskola keretein. Amint az igazgató elmond­ta. program.] uk kidolgozásá- nan figyelembe veszik a köz­ség sajátos helyzetét. Azt, hogy Pécel a főváros és a me­gye határán terül el, s például a zártabb Galga menti közsé­gekhez képest itt nagyobb sze­repet kap az egészséges élet­Öt községben Az utolsó sportközgyűlések A végéhez közelednek járá­sunkban a sportegyesületek idei beszámoló közgyűlései. Mezőgép, Aszód Munkásszállító autóbusz A különféle munkahelyek vezetői, s persze maguk az üzemekben, intézményekben dolgozók a megmondhatói, mit jelent számukra a lakásról a munkahelyet megközelíteni. Manapság is kevesen vannak abban az irigylésre méltó hely­zetben, hogy a szomszédban vagy csupán a szomszédos ut­cába járjanak dolgozni. A legszerencsésebbnek azt az ismerősömet tartom, aki egy nyolcemeletes pesti ház föld­szintjén lakik, s amíg nyug­díjba nem ment, több mint tíz éven át, a házuk alagso­rában levő tervezőihtézeti nyomdába sétált le reggelen­te. Vagyis, míg mások ki se léptek munkahelyük kapuján, ő már elkezdhette a vacsora­főzést. Legtöbbünknek persze ne­hezebb a helyzete az utazást illetően, s ebben a tekintetben alig van különbség a főváros és más települések dolgos em­berei között. Utazunk bizony jócskán, mint például a mo- nori Mezőgép II-es számú gyá­ra aszódi gyáregységének mun­kásai. Hogy miért éppen ők kerültek szóba, most, az iménti különös történet után? Annak az az oka, hogy a gyáregység február elsejétől jelentősen javított dolgozóik utazásán. Mostantól kezdve ugyanis a Mezőgép saját autó­busza hozza az embereiket, Ácsa felől Aszódig, a gyár­egységig. A Püspökhatvan, Gal­gamácsa, Iklad és Domony községeket érintő járatukat a gyáregység dolgozóinak negy­ven százaléka Veszi igénybe. Ezek után persze azt tervé­zik, hogy mivel Túra, Galga- hévíz, Hévízgyörk, Verseg és más községbeliek is dolgoznak náluk, idővel még egy mun­kásszállító buszt vásárolnak. F. I. Ma. szombaton a csömöri mű­velődési házban tanácskoznak a Szilasmenti Tsz SK, vasár­nap, 22-én délelőtt 9 órakor a spoirtvendéglőben a Péceli Spartacus sportoló és pártoló tagsága. Ugyanezen a napon tartják a közgyűlést Hányban is, délelőtt 9 órai kezdettel a művelődési házban. Hétfőn, 23-án 16.30 órakor a művelő­dési ház ad helyet a galgahé- víziek tanácskozásának. Ked­den, 24-én 13 óraikor kezdődik az IM Vasas közgyűlése, a a gyári KISZ-klubban. 1 módra nevelés. Ebben a csak hosszú távon eredményes munkába igyekeznek együtt­működni a többi között á Vö­röskereszt helyi szervezetével, a védőnőkkel, az orvosokkal, s komoly szerepet szánnak az úttörőmozgalomnak is. Nagyobb gondot fordítanak a testkultúra fejlesztésére: több túrát, kirándulást, sport- versenyt, házibajnokságot szerveznek. Törekednek a szabad idős foglalkozások tar­talmasabbá, vonzóbbá tételé­re, s az egésznek területi jel­leget szeretnének adni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az isko­lásokat várják a különféle ren­dezvényekre, szakkörökbe, ha­nem azokat a fiatalokat is, akik az általános iskolából ki­kerülve még nem találták meg a helyüket, s netán rossz példát mutathatnak a kiseb­beknek is. A kapun kívül A fentiekhez kapcsolódik a nyári tábor terve is. ,A közel­eső fővárosi XVII. kerülettel együttműködve — ott hely nincs, Pécelen viszont a pénz kevesebb — olyan tábort sze­retnének létrehozni, amely a gyerekeket is vonzza és amelybe a szülők is szíveseb­ben küldik csemetéiket. Nem meríthettük ki termé­szetesen sem a gondok, sem az eredmények, sem a tervek sokaságát, amely a péceli pe­dagógusok. munkáját jellem­zi. De talán annyit sikerült ér­zékeltetni, hogy hamarosan egyre kevésbé lesz szükség stratégiai ismeretekre, s mind több időt fordíthatnak a ne­velés, az oktatás színvonalá­nak, hatásosságának további növelésére. G. Z. Művészvendég a brigádklubban Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy­teresén, Pécelen, Szadán, Ve­resegyházon: február 22-én, vásárnap: dr. Szécsi László, Gödöllő, Stromfeld-sétány 13. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon: dr. Soós Endre, Aszód Kossuth u. 51. Czangár Gyula felvétele Nagy siker Jellemezte a vá­rosi-járási Petőfi Művelődési Ház szocialista brigádok klub­ja legutóbbi foglalkozását, amelyen a népszerű színmű­vészt, Szirtes Ádámot látták vendégül. A városi-járási Ju­hász Gyula-könyvtár zsúfolá­sig megtelt olvasótermében az érdeklődők nemcsak egy sike­res művészpályával ismerked­hettek meg, hanem a fiata­labbak közvetve azzal a fel- szabadulás utáni korral is, amelyben ez a pálya elkezdő­dött. S amint képünk bizo­nyítja, nem maradt el a talál­kozó végén az ilyenkor szoká­sos autogramkérés sem. Szombati jegyzet Sorrend Azon sem csodálkoznék, ha valaki unottan ugrana tova oo egy másik cikkre e jegyzet Következő monda­tat eLolvosva. Mert ezúttal az oly sokat emlegetett megnenezúlt gazaasági ,ieiyzettel kezdem. S bizo nyara sokan vannak mar, akik erre azt mondják, jo- jo mar hallottuk, inkább arról essen már szó, hogy mikent lehet kivédeni! A téma, ami szorosan kapcsolódik a jenti kwana lomhoz, péceli, Ott tapasz taltam azt az egyébként ritka és józan oelátást, először a művelődési 1 igazgatójával, majd könyvtár vezetőjével foly­tatott beszélgetés közben amely túltekint a cég ér deketnek mindenáron való érvényesítésén. De miről i van szó pontosan? Arról, hogy a két intéz meny már evek óta hely szűkevei küszködik, ami az egyikben a rendezné nyék, a másikban a köny vek számát korlátozza Tudják azonban, hogy községnek, egyelőre, olyan fontos feladatokat kell meg oldania, mint az iskolák, < bölcsődék, az óvoda bővíté set. Nehéz persze felállítani c sorrendet: melyik intéz­mény élvezzen elsőbbséget ebben a bizonyos, a koráb binál a községfejlesztésben is csak kisebb lépéseket en gedő, takarékosságra kény szeritő, nehezebb helyzet ben. Mi a fontosabb? Az óvoda vagy a művelődési ház, a bölcsőde vagy a könyvtár vagy esetleg mindnél sürgetőbb az isko lai tantermek bővítése? S egyébként is. A két emlegetett intézmény veze tőjére még azt a bélyeget is rásüthetné valaki, hogy nem is igazi gazdái a rá juk bízott javaknak, ha azt nem kívánják minden­áron gyarapítani, bővíteni. Mert ez a természetes, hogy kinek-kinek a maga baja legyen a legnagyobb, azo­kon a fórumokon, ahol pél­dául a fejlesztésre szánt pénzek sorsa dől el, köröm­szakadtáig védelmezze saját kéréseit. Megnyugtathatom a két­kedőket. Arról szó sincs, hogy a művelődési ház igazgatója és a könyvtár vezetője ne védelmezné sa­ját területét. Ellenkezőleg, önmaguk, munkatársaik, a társadalmi aktívák segítsé­gével is azon vannak, hogy szebb, tágasabb, kényelme­sebb, hívogatóbb legyen a község művelődésének ott­hona, bibliotékája. Meg is kíséreltek és kísérelnek minden lehetőséget arra, hogy amennyit csak lehet­séges kiverekedjenek intéz­ményeiknek. De vajon értelmes ér­dekképviselet lenne az, amelyik kellő tájékozódás, a nagyközség valamennyi lehetőségének számbavéte­le, megismerése után is me­reven ragaszkodna saját ki­vételezett elsőbbségéhez? Aligha. A két intézmény- vezető viszont szántbavette, hogy saját munkájukat még mindig kedvezőbb körülmé­nyek között folytathatják, mint például az önmagát már régesrégen, a műkö­dést veszélyeztető módon kinőtt iskola. A sorrend megállapítása természetesen az erre hi­vatott testületek feladata. Akkor döntenek helyesen, alaposan megvizsgálják, kinek, melyik intézmény­nek mennyi jusson a köz­pénzekből. Az érintettek vi­szont azzal is segíthetik a munkát, ha reálisan érteke- saját helyzetüket. Mint ahogy azt Pécelen tették, már csak ráadás, hogy a tervek megvalósulnak, még a hatodik ötéves terv­ben megoldódik a sorban most hátrább levők helyze- Még a nehezebb körül­mények között is. Az ha Gáti Zoltán ISSN 0183—1991 (GMOIIAI Hírlap) / É ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom